Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

NDK Csehszlovákia Kuba Könyvek — nyomdafesték nélkül Egészségügy tegnap, ma — és a jövőben Színházi élet —■ számokban A Német Demokratikus' Köztársaság 107 színházában ritka az üres szék. 1972-ben a színházak 25 800 előadását több mint 12,18 millió néző tekintette meg. A külföldön is ismeri színhazak, mint például a Deutsches Theater, a Deutsche Staatsoper, a Ko­mische Oper, vagy a Berliner Ensemble előadásai különö­sen népszerűek. A2 ország 50 prózai színházának műsora igen változatos; egyre több mai témájú darabot mutat­nak be. Az 1973—74-es sze­zonra a társulatok 389 elő­adást ígérnek, ezek közül 73 ősbemutató, vagy premier, 31 darab NDK-beli szerzők tol­lából kerül ki, 15 pedig a többi . szocialista országok íróiéból.. Ezenkívül 13 gyer­mek- és ifjúsági bemutató, 10 .klasszikus dráina és négy. mai témájú színházi mű pre­mierje szerepel a program­ban. Áz ország öt gyermek- és ifjúsági színházán kívül a „felnőtt” társulatok is tarta­nak ifjúsági előadásokat. A színházlátogatók fele gyer­mek, illetve serdülő korú. Szovietunié A * I * n YiéOgyr A mesterséges égitestek gyakran csúsznak ki a szá­razföldi megfigyelő állomá­sok hatósugarából, mert Föl­dünk felszínét nagyobbrészt tenger borítja. Megszakad a kapcsolat az űrpilótákkal, holott esetleg eupen _akkor kéne fontos adatokat váltani velük, vagy helyesbíteni az égi pályát, amelyen a boly­góközi állomás halad. Csak az óceánokon közlekedő meg­figyelő hajók kiterjedt háló­zata láthatja el ezt a felada­tot. A Szovjetunió épített egy ilyen flottát. „Abszurd” hajók Ez a flotta új, szokatlan, furcsa „valami”, mert az összeférhetetlent kellett ben­ne összebékíteni. Szemben a képletes meghatározással: a hajó „mozgékony a moz­gékonyságban” — e flotta antennáinak holt-mozdulat­lanul egy pontra szögezve kell állniuk, hullámzásban is. A tervezők szokatlanul igényes megrendelőkre akad­tak a szovjet űrkutatókban. És milyenek ezek az an termák! A szárazföldi meg­figyelő állomásoké egy-egy magasba emelt fémtányér, amelyet az ég felé fordítot­tak; mindegyikük több tu­cat négyzetméter és már az állványzatuk is tíz, vagy húsz tonna. Hogyan erősít­senek ilyen súlyos építményt a fedélzetre, hogy az amúgy is ingatag hajó stabilitás." meg ne' billenjen? Ami jó volt a Kurcsatovrtak „ , A hajók hánykolódóba ré­gi probléma, amelyre sok­féle megoldást találtak. Az egyik hagyományos kutató- hajó, az Igor Kurcsatóv sta­bilizators! például olyan jól működnek, hogv a kabinból 6enki sem tudná megállapí­tani, vihar van-e odakint. De ami jó volt a Kurcsatoy- nak, nem jó az antennák­nak. Ezért döntöttek úgy a tervezők, hogy — mivel az A fontos, hogy az antenna QSiwism 18*8. november 11? szombat A vakok világa különös, sajátos világ. Sokain segítik , őket abban, hogy megtalál­hassák helyüket a közösség­ben. A szocialista társada­lom .rendszeres munkaalkal­mat teremt számukra, pon­tozott írással készült köny­veket nyomtatnak, magnó­szalagra felvett alkotásokat és kinyomott kontúros képe­ket készítenek nekik. „Kérek húsz kilő Három testőrt”. Valahogy ilyesféle­képpen hangozhatna kérésük Dumas ■ ismert regényének kikölcsönzésekor a vakok könyvtárában. A vakírás ugyanis háromszor, vagy négyszer olyan terjedelmes, mint a többi megszokott cseh, vagy szlovák nyomtat­vány. Minden ■ egyes könyv 80—-100 kilogrammot nyom. Pontozott írással készülnek szépirodalmi könyvek, ■ politi­kai művek, különféle tudo­mányos ágazatok tanköny­vei, különböző nyelveken. Több mint kétharmaduk „unikátum”: csupán egy példányban készülnék, a Pichta-íéle írógépen. A .könyvosztályon mintegy 9600 kötet található; 1900 könyv­eim. Számuk évente mint­legyen mozdulatlan, nem a hajó — csak az antenna rög­zítésével törődnek, bárhogy inogjon alatta a fedélzet. A pörgettyűiének azt a tulajdonságát használták fel, hogy megőrzik a pörgésük síkját (mint az iránytű az észak-déli irányt). Pörgety- tyűs-számítógépes szabályozó rendszert hoztak létre, amely­ben a pörgettyű jelzi a szá­mítógépnek, hogy a hajó (pl. oldalra) kicsit megbillent és azt is, hogy mennyire. A számítógép ebből kiszámítja, mennyit igazítsanak az au­tomaták &z antennák hely­zetén (a hajótesthez képest), hogy eredeti irányukba for­duljanak. Mire mindez lezaj­lik, szinte nem telt el idő: ai. antenna mintha meg se mozdult volna. Az első ... Az első űrkutató hajó, a Vlagyimir Komarov, 157 mé­ter hosszú,. 23 méter széles, és 17 500 tonna vízkiszoritá- sú. Ami azonnal feltűnik raj­ta: a hatalmas, ég felé for­duló műanyag „íülkagylók”, amelyek az antennákat rej­tik magukban. A hajó be­rendezéseit működtető gene­rátorok egész várost ellát hatnának árammal. Az űrkutató hajó mögött már nyolc nagy út áll. Egy alkalommal ember ve­zette űrhajót röpítettek fel Bajkonurból. A Komarov a2 óceánról figyelte az esemé­nyeket; a szárazföldi állomá­sok „kézről kézre adták” egymásnak az űrhajót. Végül az űrhajó az utolsó távolke­leti rádióállomás hatósugará­ból is kilépett. A Komarov parancsot kapott „Keresni a jelet!” A kapcsolat szinte pillanatok alatt létrejött. „A vétel jó” — üzenték vissza a kazahsztáni központba. Mindentől meg lehet ijedni Legutóbb két új űrfigyelő haió készült el, a Jurij Ga­garin és a Szergej Korol- ■ jev; ezek nagyobbak a Ko- marovnál. De a békés flotta első hajója a Komarov volt és vele történt a következő eset: Amikor Sszak-Amerlka partjainál haladt el, az USA légierő helikopterei fürtök* egy hatvan kötettel bővül. A könyveket 800 vak olvasó forgatja rendszeresen. Legnagyobb az érdeklődés a hangszalagra felvett szép- irodalmi művek iránt. A magnószalagra rögzített tör­ténelmi és földrajzi adato­kat, irodalomtörténeti cikke­ket, gitáriskolát, vak masz- szőröknek, vagy telefonke­zelőknek szánt tanácsokat is. A „hangos könyv” osztálya számára különleges felvételi stúdió dolgozik, ahol a prá­gai színliázak művészei évente mintegy hetvenkötét- nyi hazai és külföldi írótól számlázó könyvet olvasnak fel (a stúdió három máso­latban készíti el a felvételt). A kölcsönzésért áz olvasó évi 20, koronát fizet (körül­belül 50 .cigaretta áfa). Je-, „lenleg az osztálynak 450 .magnószalagra felvett könyv­eim áll rendelkezésere. A könyvtárban zenei osz­tály is található, ahol több mint hétezer kottát és zene- elméleti kiadványt őriznek. A prágai vakok könyvtá­rát 1923-ban alapította Ka­rel Emanuel Macan, vak pedagógus, népnevelési dol­gozó és zeneszerző. A han- gos-könyvosztály a legfiata­ben lebegtek fölötte, néme­lyikük karnyújtásnyi távol­ságban; tengeralattjárók cir­káltak körülötte és minden elképzelhető kisebb fajta ha­jó tetejéről állandóan fény­képezték. Az egyik amerikai napi­lapban pedig 24 óra múlva a következő vezércikk jelent meg: „Itt az új orosz titkos fegyver!”... Lengyelország Nap mint nap háromszáz Polski Fiat 125p személygép­kocsi kerül 4e a varsói sze­mélyautógyár szerelőszalag­járól. Az üzem rohamos üte­mű bővítése lehetővé teszi, hogy a napi termelés már a közeljövőben 400 db-ra emel­kedjék, négyféle hengerűr­tartalommal — a legtöbb ko­csi továbbra is 1300 és. 1500 ccm-es változatban készül, standard, kombi, mentőko- csi és exportmegrendelésre készülő számos más típusvál­tozatban. A Zeran-negyedi gyár napi termelésének egy­negyede külföldi megrende­lőkhöz kerül. Ezenkívül szá­mos kocsit szállítanak szere­lésre kész elemekben Jugosz­labb: a bmój vakok kezde­ményezésére létesült az ötve­nes évek végén és a hatva­nas évek elején. 1961-ben felvételeiket átvette a prá­gai vakok könyvtára, s két évvel később megkezdte sa­ját felvételeit. A könyvtár működését társadalmi eszkö­zökből támogatják. Az inté­zet nem csupán a főváros lakóit szolgálja, a könyveket és magnószalagokat az egész országba elküldik. Az épületben egy szedő­ét két nyomdagép is műkö­dik, tipikus kopogással és zajjal. Csak a nyomdafesték hiányzik. Itt ugyanis festék nélkül nyomtatják a köny­veket. Olvasóik azonban ugyanolyan türelmetlenül, sőt talán még nagyobb sóvárgás­sal várják, azokat, mint mi, a látók világában. Mongólia Drágakövek Az ötödik ötéves tervidő­szakában (1971—1975) a Mon­gol Népköztársaság árufor­galma az előző ötéves terv­hez viszonyítva 35,6 száza­tokkal növekszik. Az ország áruforgalmának 95,3 száza­lékát a KGST-országokkal bonyolítja. 1965-ben a Mongol Nép- köztársaság exportjában 20 százalékban szerepeltek a Románia 28 millió Ebben az évben 28 millió csapágyat gyárt a romár« ipar, s ez a mennyiség több mint kétszerese az 1965. évi­nek. A termékek egyharma- dát a világ 50 országába ex- poi-tálják. A csapágyak fő vásárlója a Szovjetunió, Bul­gária, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, az NDK, Lengyelország, Spa­nyolország és Ausztria. Jelenleg Romániában két csapágyüzem működik — az egyik Berladban, a másik Brassóban — s 500 típus­Megállás nélkül tart az üzem lendületes kiépítése. A beruházási fejlesztés legkö­zelebbi állomásai: a legszeré­nyebb tervek szerint az évi termelés növelése 100—120 ezer db kocsira. A termelési potenciál tervezett bővítését .jól érzékelteti az újabb 500 000 kocsi legyártásának négyszeresen rövidülő ideje. Az első félmillió kocsi az 1951—1972 közé eső. húsz év során hagyta el a gyár ka­puit a következő félmilliót öt év alatt állítják elő. így tehát a kezdeti tervekhez vi­szonyítva a gyár nemsokára tizenkétszeresen túllépj az A torradalom előtti Kuba nem rendelkezett összehan­golt egészségügyi hálózat­tal; kevés volt a rendelőinté­zet, a segélyhely és a kór­ház. A gyógykezelés, külö­nösen az, amelyet az állam biztosított a dolgozók számá­ra, rendkívül alacsony szín­vonalon állt. A közegészségügyi hálózat fogalmát így szokás értel­mezni : „olyan rendszer, amely az egészségügy szol­gálatában álló erők működé­sét összehangolja”. Ilyen rendszer régen csakugyan nem létezett Kubában. Leg­alább 15, meglehetősen ön­álló szervezet dolgozott a maga szakállára: az Egész­ségügyi. Minisztérium, a ha­— exportra könnyű- és élelmiszeripari termékek és félkészáruk, az építőanyagok és a bányaipari termékek. 1972-ben részará­nyuk elérte a 40 százalékot Növekedett a szőrme- és bőráruk, a gyapjúszövetek, szőnyegek, húskonzervek, va­lamint az ólom, a drágakö­vek, a hús- és a fafűrész­áruk kivitele csapágy méretben gyártanak csap­ágyakat a román népgazda­ságnak és a‘ külkereskede­lemnek. Az idén a csapágyak gyártási nomenklatúrája 50 újabb típusmérettel bővül. A különböző népgazdasági ágazatok növekvő csapágy­szükségleteinek kielégítése érdekében Alexandriában megkezdődött a harmadik csapágyüzem építése. A ter­vek .szerint az új objektum a jelenlegi ötéves terv végén kezdi meg termelését A varsói személyautógyár — lengyel nevén FSO — je­lenleg a lengyel főváros leg­nagyobb ipari üzeme. Dolgo­zóinak száma 20 000, azaz több. mint egyes, tizenegyné- hány üzemet is tömörítő ipar­ágakban együttvéve. Az üzem jelentőségét legjobban illuszt­rálja az a tény, hogy egy évi termelésének értéke az or­szág ipari össztermelésének 1 százalékát, a főváros ipari termelésének pedig 1/8-át te­szi ki. A gyár statisztikusai szerint száz varsói' család kö­zül tíz kapcsolatban áll az ESO-vat . vannai egyetem klinikád községi és tartományi egész­ségügyi szolgálatok, jóté­konysági egyesületek, önse­gélyező csoportok stb. A kórházak zöme magánalapít­vány volt. Az egészségügyi miniszté­rium dolga természetesen a* lett volna, hogy e szerte­ágazó tevékenységet irányít­sa, valójában azonban sem hatalma, sem tekintélye nem volt, és érdeke sem fűződött hozzá. Munkája szinte kime­rült abban, hogy nagy jár­ványok idején beoltássá a la­kosságot, de a megelőzésre már nem fordított gondot. Ami a vidék egészségügyi ellátását illeti, a forradalom előtt ilyesmi jóformán nem is létezett. Egyetlen vidéki kórház működött: Oriente tartományban. De az is in­kább csak papíron. Az orvo­sok messze laktak tőle (Ji- guani-ban, míg a kórház Ventas de Casanovában volt) és mindenfajta ellenőrzés, vagy kötelezettség híján ak­kor utaztak oda. amikor akartak. Ez volt a forradalmi egész­ségügyi minisztérium „örök­sége” 1965-re, minden orvo­si intézményt államosítottak Kubában, beleértve a kis biztosító társaságokat is. Ugyanebben az évben végzett az az első orvosnemzedék, amelyet teljes egészében ál­lami költségen képeztek ki. Az új minisztérium elő­ször a vidéki lakosság prob­lémáira keresett megoldást. Meg kell jegyezni, hogy a partizánháború, amely a forradalmat győzelemre vit­te, éppen itt, a vidéken zaj­lott leginkább és akik a pa­raszt egészségét először fi­gyelemre méltatták, a Forra­dalmi Hadsereg orvosai vol­tak. Talán ennek következ­ménye, hogy a vidék orvosi ellátását a győzelem után azonnal törvéimyel szabá­lyozták. A törvény (1959) le­szögezi, hogy minden új doktor vidéken köteles dol­gozni néhány hónapig. Az első orvoscsoport 1960 már­ciusában „szállta meg” a vi­déket és tagjai eljutottak a legeldugottabb területekre is. Ma vidéken több mint öt­ven kórház és százötven ren­delőintézet működik. Sze­mélyzetük a közvetlen közel­ben lakik és alaposan isme­ri a környéket.. Nemcsak gyógyító gyakorlatot folytat­nak, hanem betegség-meg­előző programokat is végre­hajtanak. A forradalom éppen a megelőzésben érte el a leg- fenyesebb közegészségügyi sikereit. A gyermekbénulást és a maláriát megszüntette az országban. A diítéria- és tetanuszveszélyt a minimá- listra zsugorította; az újszü­löttek körében gyakorlatilag teljesen felszámolta a teta­nuszt., Kuba kutató orvosai je­lenleg a szervezet növekedé­sének és fejlődésének törvé­nyeit és az újszülöttek élet­működését vizsgálják. Bulgársa 4 „Bolgárcoop a TÜágpíaeoo A „Bolgárcoop”, a bolgár szövetkezeti külkereskedelmi vállalat forgalma a legutób­bi tíz év alatt több mint hat­szorosára növekedett. A „Bol- garcoop” legnagyabb partne­rei a szocialista országok. Az elmúlt évben 85 millió te­véért vásároltak a baráti or­szágoktól ruházati és lakás­textil anyagokat, szőnyege­ket, háztartási gépeket, edé­nyeket, tranzisztoros rádióké­szülékekeket, magnetofono­kat, lakk- és festékárut, va­lamint > sportfelszereléseket. Külföldi parnereinek a „Bol- garcoop” munkaruhát, mű­anyag táskákat, főzelék- és gyümölcskonzerveket, likő­röket és szörpöket szállított A „Bolgárcoop” 45 ország 272 cégével tart fenn Keres­kedelmi kapcsolatot Háztűznézőben » + » & ^^ <5­felé fordított fü'ek... Háromszáz Polski Fiat naponta láviábs, Kolumbiába és előirányzott termelés: terv- Egyiptomba. ' számokat. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents