Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

SV GAR IS T VÁ /V : 8.-0 10.05 10.30 11.14 12.20 12.35 13.59 14.20 14.32 11.40 15.10 13.45 16.05 16.25 17.05 17.33 17.58 18.28 • 13.48 3 9-35 •10.45 20.48 2’..?0 22.30 / J2.49 I 23.33 0.10 KOSSUTH Zenekari muzsika Iskolarádió Operarészletek Gondolat Ki nyer ma? MelodiakoktéJ Peacock úr napja. Elbeszélés Dalok Kamarazene Áriák Zengjen dalunk! Népi zene A közoktatás fóruma Mendelssohn; Skót szimfónia Nóták Parti-p a segédmunkás? Kamarazene Előadás Csokonairól. V. rész Asztalitenisz-bajnokság Kritikusok fóruma 25 év a rádióban Népdalok A 3nG napos háború \ várnai filozófus- kongresszusról Sanzonok Elbeszélés Tánrdalok Motetták PETŐFI 0.05 Opereltrészletek 8.40 Uiport 9.03 Verbunkosok 12.00 Zenekari muzsika 23.03 Miskolci stúdió 13.20 Zor.goraművek ír oo ifjúsági randevú . .. 13.10 A atalúenisz-bajnokság 13.20 Emlékezzünk; régiekről 18.43 Magyar táncokról 19.03 Fúvószene 19..X2 Kátíiószír váz. Az utas 20.25 Asztalitenisz-bajnokság 20.35 Pesti házak titkai. IV. rész 21.05 Csajkovszkij: Anyegin. Háromfelvonásos opera Szolnoki Rádió Alföldi krónika Virágénekek Mi kerül a lakásba? Sínen és közúton A Neoton együttes műsorából Snorthfradó Nők — vezető beosztásban MAGYAR 11.55 ,J.skolá-tv 15.50 Budapesti tavasz. Magyar film 17.50 Hírek 17.55 Nő — három ezerepberi 1PJ.5 öt perc meteorológia 18.20 Megmérettünk ... IV. rész 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Az árnyak délben tűnnek el. II. rész 21.15 Hogyan képzeli 2073-ban? £2.10 Schubert; A téli utazás — dalciklus 22.25 Tv-híradó POZSONYI 10.10 Az ablak még világít. Tv-játék 19.00 Híradó 19.30 Jan Nalepka-emlékműsor 20.00 Az ablak még világít. Tv-játék 21.35 Belorusz pályaudvar. .Szovjet film egri vörös csillag (Telefon: 22-33) Fél 4 és fél 6 órakor Nincs idő Színes magyar film. Este 8 Órakor A kalóz menyasszonya Színes francia iiímvígjáték. EGRI BRÖDY (Telefon; ’ M) Filmbarátok tapjah Fél 4. fél ‘ tél tí órakor Hamu s trv • ;*it ].'”vv ■ ’ Mim. v/ereplő: Zbie íiew Cvbulski. GYi> \ - 1USK N Chato földje GYüí\ ■ •• S'c \BA OSAG A hét mesterlövész HATVANI Vf OS CSILLAG Fél 8 órakor Modern idők Fél 8 órakor Filmklub FÜ/tVABéNY A vörös, tulipánok völgye \ színház H ....... - wvvaa! E gerben este 7 órakor FEM ETT PILLANGÓK (Moliere-táerlet) ' - '1, 19 órától péntek a Bajcsy-Zsí- endélőben. (Tele- endelés gyermekek részére is Gyöng- ;s • ; 19 órától péntek rega?: ' órá’g a Jókai utca 41 •«ám- Tinn4 renítelöben. (Tele­ted 117-37). Ä tanúk megszólalnak. 5. Munkában az SS Hogy s mint zajlottak a színfalak mögötti események a nemelek megszállása után — természetesen a párnázott ajtók mögött —, ahol kifőz­ték a végzetes terveket, an­nak a legjobb ismerője Willy Höttl SS-Hauptsturm führer. Ebben a tárgyban a bíróság előtt is öt illette a szó. — „Jómagámat Veesen- mayer politikai tanácsadója­ként küldtek Budapestre. Erre azért került így sor, mivel korábbi tevékenysé­gem folytán a legjobban, a legalaposabban ismertem a magyarországi helyzetet. Az én jeladatom az volt Bu­dapesten, hogy mindenek­előtt is összehozzam azokat a személyeket, akik egy új magyar kormány megalakí­tásánál feltétlen alkalmasok­nak látszottak a mi szá­munkra. En már Horthy és Veesen- mayer külónvonatának Bu­dapestre érkezése előtt ott voltam (!) S természetszerű­en azonnal munkához is lát­tam. Budán, a Dísz téren egy villában telepedtem le és hivatalomnak természete­sen nem volt címe. Civil­nek voltam álcázva, és tel­jesen csendben, titokban dol­goztam! Megérkezésemnek már az éjjelén fogadtam Ba- kyt, akit megfelelő mérték­ben felvilágosítottam a Har­madik Birodalom terveiről Magyarországon. Veesenmayerrel az első af­férom akkor támadt, ami­kor én a Baky-csoporttal szemben álló Szálasi vezette nyilaskereszteseket alkalmat­lanoknak találtam az új magyar kormányban való részvételre. Tiltakoztam el­lene ... Ä fasiszták magyarországi utóvédharcai S most hallgassuk meg a kérdés szakértőjét: Hans Friessner vezérezredest, a lépésről lépésre visszavonu­ló német katonai erő had­műveleteinek parancsnokát. — „Csapatainkkal azon­nal a Tisza vonala mögé kellett volna vonulnunk, de az erre vonatkozó terveze- , temet Hitler a legridegeb­ben visszadobta. Szeptember 9-én végül is személyesen kerestem fel Horthy kor­mányzót a budai várban. Be­szélgetésünk alkalmával el­panaszoltam neki, hogy a széliében-hosszában harci­asnak hirdetett magyar ka­tonák egyáltalában nem akarnak harcolni a betola­kodó szovjet erők ellen. Hor­thy Miklós szerint ezt a je­len idők hamis politikai ve­zetése okozza. A trianoni bé­ke óta a katonai szellem > iránti érdeklődés hiányzik > népemből, pedig enélküi egy i hadsereg semmit sem ér — J mondta. — De a kormányzó f ekkor egyetlen szóval sem í említette azt — s ezt nem > tartom korrekt eljárásnak ? részéről —, hogy akkor 'már > a mi hátunk mögött béke- | . követeket menesztett Moszk- | vába Sztálinhoz ...” / Páratlanul erdekes. és £ mindeddig merőben ismeret- ' len körülményről rántotta le Friessner vezérezredes a lep­let. — „Horthy kérésemre írást adott arról, hogy bele­egyezik a csapatuknak a Ti­sza vonalára t'aló visszavo­násába. Horthy levelével a táskámban repültem ezután Hitler főhadiszállására. A Führer a legnagyobb meg­lepetésemre elmondotta, hogy Horthy kétszínű és a Har­madik Birodalom háta mö­gött a szövetsége hatalmuk­kal tárgyulgat titokban a háborúból való kiugrásról. Hitler kategorikusan kijelen­tette nekem, hogy a front visszavételét a Tiszáig már csak ezért sem engedélyez­heti! El kell még monda­nom, hogy Hitler ezek után nagy előadást tartott nekem és az ottlevő vezérkari tisz­teknek arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül Ited- vezöre fog fordulni a hadi­helyzet. Hitler azt mondotta ekkor, hogy a szovjetet ma már nem érdekli a Német­ország elleni hadművelet. A célja az, hogy Bulgárián át a Boszporuszt kerítse végre kezébe. Ezért is kell ne­kem — mint mondotta — rendkívül nehéz magyaror­szági helyzetemben is a végsőkig kitartanom. Hitler előadását végighallgatta Vö­rös magyar tábornok, ve­zérkari főnök, is, aki ugyan­csak Hitlernél járt látoga­tóban. Módomban volt vele ekkor beszélgetni, s ő ezt mondotta: „Az ön államfője valóban zseni! Biztosan a zsebében van már a döntő tromf!” És egy hónap múl­tán ugyanez a tábornok si­etve átállotl a bolsevista csa­patokhoz ...” Frissner vezérezredes a to­vábbiakban érdekes részle­teket mesélt el „Budapest védelméről”. — „... elleneztem Buda­pestnek várként való védel­mét. Azt a javaslatot tettem, hogy nyilvánítsuk a magyar fővárost nyílt várossá, és a csapatok onnan ki indulóan a székesfehérvári vonalon alakítsanak ki védőállást. Azonban Hitler szigorú pa­rancsot bocsátott ki „a ma­gyar fővárosnak házanként, az utolsó emberig való vé­delmére”. Miután azonban én e parancsot elleneztem, engem hadseregem vezetése aiól azonnali hatállyal fel­mentett Hitler. Elrendelte, hogy csapataim vezérletét adjam át az addig nékem alárendelt Wöhíer gyalog­sági tábornoknak — és en­gem rendelkezési állomány­ba helyezett. Ezzel számom­ra a háború véget ért.. Hans Friessner vezérőr­nagy végül is sikeresen meg­úszta a budapesti véres ost­romharcokat — s mint aki jól vegezte dolgát, egy kü- lönrepüiőgépen eltávozott Magyarországról, ahol annyi ezer magyar és német ha­lálát okozta közvetlenül, vagy közvetve. (Következik: Német urak Magyaror­szágon.) Füzesabonyból Már az 1974-es terveken dolgozik a Vöröskereszt fü­zesabonyi járási csúcsvezető­sége. Fő feladatnak az egész­ségügyi felvilágosító munkát tartják. Több előadás meg­tartását tervezik a tbc elleni küzdelemről, az egészséges életmódról és táplálkozásról, s hasznos tanácsokat adnak a korszerű testápolásra is. Dr. Márkus Vera körzeti or­vos a betegségek korai fel­ismeréséről és megelőzésük módjáról tart előadást. 1974 tavaszán egészségügyi napokat tartanak, amelynek keretében a járási művelődé­si központban kiállítást ren­deznek. Segítséget kívánnak nyújtani a korszerű család- tervezést célzó felvilágosító munkában, valamint az al­kohol elleni harcban is. Pat­ronálják a járás területén működő öregek napközi ott­honait, s segítséget nyújta­nak az öregek találkozóinak megszervezéséhez. Váradi Anna Visontáról Üjabb nagy teljesítményű daruval bővül a Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejté­se« Bányaüzemének géppark­ja. Az Erőmű Beruházó Vál­lalat a Duna menti kirendelt­ségén üzemelő 20/5 tonnás daruját* átadja a bányaipar részére, hogy folyamatosan tudják biztosítani a több ton­nás súlyú alkatrészek le- és felrakodását, valamint a vas­úti ki- és berakodást. A daru fesztávolsága 16 méter, s a tervek szerint a műhely és a vasút közötti te­rületen üzemeltetik. Az eme­lőberendezés szétszerelését, szállítását és helyszínen való összeszerelését a visontai gépszerelő üzem és a III-as számú főműhely dolgozói végzik majd. Tóth Lajos Kálból Pályaválasztási vetélkedőt rendeztek Kálban. A pálya- választás nem tartozik a könnyű dolgok közé, s nap­jainkban egyre több figyel­met szentelnek arra, hogy az általános iskolából kikerülő fiatalok a számukra legin­kább megfelelő szakmát vá­lasszak. A pályaválasztási ta­Fiilkcavató T^evelet hozott a posta Csipcsák Elemértől, aki fo­lyó hó dikán, délalán négy órakor álló és ámuló foga­dással egybekötött fülkeava­tásra hívott meg a Ló u. 4/b alatt levő otthonába. Mi­után életemben már sokat álltam fogadáson is, ámul­tam is nem hevesei némely fogadáson is, kíváncsisággal vegyes íllemérzettől hajtva léptem hát át Csipcsák Ele­mér lakásának küszöbén. — örülök, kedves bará­tom, hogy maga is eljött — mutatott a fogasra, ahol már néhány kabát és kalap jelezte, hogy a fogadással egybekötött fülke avatásnak valóban nem én leszek az egyetlen résztvevő ámulója — és márts karon fogott, s a folyosó végén lógó füg­göny elé vezetett. Aztán e0V teátrális, de mindenképpen hatásos mozdulattal a füg­gönyt félrerintotta és kinyi­totta a — fülke ajtaját. Egy vonatfülke ajtaját! Bent a fülkében már néhá- riyan üllek, volt, aki be­hunyt szemmel süppedt a plüssülés karjai köze, volt, aki Csipcsák Ele mérné Utus- ellátó-kosarából, állva vette ki a rátotthúsos zsemlét és volt olyan, mint én, aki szájtátva nézet: körül, hogy valóban megörült-e, avagy varázslat • e" Igenis erőt a)ta és körülötte A fülke yjanls szó szériái é telje • egészében a Magyar Allan- vasutak legkorszeiúi. . jrs- vonati kocsijának egy pár­nán fülkéje volt. Egy teljes és kompiért fűiket — Csodálkozik, uram. El is hiszem — húzta ki ma­gát Csipcsák Elemér és in­tett a feleségének... — Malvin a kattogót és a hát­teret kérem — mondta és Malvin kinyúlt a fülke aj­taján, megnyomott valami nácsadó segítsége mellett az altalános iskolák, együttmű­ködve egyes munkahelyek­kel, szakmunkásképző inté­zetekkel, igyekeznek megte­remteni az alkalmat ahhoz, hogy a tanulók több lehető­séggel is megismerkedjenek. Kál község gazdasági adott­ságai nagyon jók a mezőgaz­daság folytatására, azonban ennek ellenére évék óta baj van a mezőgazdasági szak­mák elsajátításával, ponto­sabban azzal, hogy a fiata­lok nem érdeklődnek a me­zőgazdasági szakmák iránt. Ez összefügg azzal, hogy nem ismerik azokat. Ennek ellen- súlyozására az iskola tanári kara, az úttörőcsapat veze­tőséggé!, a helyi termelőszö­vetkezettel és az egri Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolával karöltve megren­dezték az Iskola hetedik­nyolcadik osztályos tanulói­nak a pályaválasztási vetél­kedőt. A vetélkedőn a ver­senyzők, s az érdeklődő fia­talok ismereteket szerezhet­tek a különböző szakmák­ról, elsősorban a zöldségter­mesztő szakmáról. Az isme­retek megszerzésén túl a ve­télkedő jó alapot szolgálta­tott a tanulóknak ahhoz is, hogy a felkészülés időszaká­ban olyan munkakörökkel is-, merkedjenek meg, amelyek­ről nem tudtak. A mindenki számára ered­ményes versenyzés — a leg­jobbak díjat kaptak, az ér­deklődők új lehetőségeket is­mertek meg — jól sike­rült, a legjobb csapat tovább került a járá­si döntőbe. A jó elképze­lés eredményei között remél­hetően jelentkezik majd az is, hogy a fiatalok és termé­szetesen a szülők is — fel­figyelnek a mezőgazdaság adta lehetőségekre. Varga Gyula Ecsédről Igen népszerű a községben a takarékszövetkezet. A ki- rendeltség dolgozói igyekez­nek a tagoknak minden ügyes-bajos dolgukban se­gítséget nyújtani. Bizonyít­ják ezt a gazdasági eredmé­nyek is. Évről évre növek­szik a betétállomány, ebben az evben már újabb egymil­lió forinttal nőtt az összeg, s ezzel elérték a kilenc és fél millió forintot. Ebben az év­hang, megálltak az oszlopok és megszűnt a kattogás. Ko­losszális. Körülnéztem a fülkében, tükör, az Állami Biztosító hirdetése, billent­hető hamutartók. Minden teljesen és tökéletesen va­lódi. — Hogyan jutott mindeh­hez? Es miért? — A, csak az első pilla­natban meghökkentő dolog gombot és a fülke elkezdett kattogni, mintha síneken ro­hanna velünk a vonal, az ablak mögött pedig egy vízszintesen pergő vásznon vtllanypóznák rohantak el. —- Vészfékem is van. Ha meghúzzák az urak, a vo­nal csikorogva megáll. . Próbálják ki! — lelkende­zett Csipcsák és valaki máris mohón ugrott, fél kéz zel nekiesve az ablak fölött valóban ott függő vészfék­nek és íme csikorgás, fék­ez, uram — ültetett le a puha és kényelmes plüss- ülésre Csipcsák Elemér... — Nekem ez a hobbym. A vonatfülke. Van, akinek hétvégi telke van, arra épít­kezik, van, aki horgászik, én, uram, a Világ egyetlen saját fülével rendelkező hobbysa vagyok, — Es, hogyan jutott ehhez Itt mind? — Hát a kattogót, meg a hatteret act csináltam, elég ben a szövetkezet tagjainak 408 esetben nyújtottak köl­csönt, több mint hárommil­lió forintot. 1973-ban 30 ezer forint volt a reszjegynöve- kedés, s a betétesek száma el­érte az 1300 főt. Nagy Piroska Mátraderecskérő! Két esztendeje kapott he­lyet a községi könyvtár az. ifjúsági .klubházban. Jelenle­gi helyük mintegy száz négy­zetméter, amely kulturáltabb lehetőséget biztosít ehhez a fontos munkához. A könyv­tár eredményes munkáját bi­zonyítja az is, hogy a „100 falu 100 könyvtár” mozga­lomban elért eredményeiért 30 ezerforintos jutalmat kap­tak a megyétől. A községi ta­nács a könyvtár további kor­szerűsítésére, rendbe hozásá­ra 40 ezer forintot költött az idén. A könyvtárban heten­ként hatszor lehet kölcsö­nözni, 6 tervei között szerepel a kölcsönzés mellett klub- foglalkozás, vetélkedők, fej­törő mesedélutánok, s iro­dalmi estek rendezése is. A könyvtár 600 olvasója öröm­mel fogadta a könyvtár rend­be hozását, amellyel további lendületet adtak a munká­nak. Szűcs Ferenc Gyöngyösről A Hazafias Népfront gyön­gyösi járási szervezete, a já­rási hivatal művelődési osz­tálya közösen szervezte meg a járás iskolái, pályaválasztá­si felelőseinek, és SZ1'" ' V keinek részére a lova p- zést. A téma a fizikai d ;’gő­zök gyermekeinek segítése volt. Krug Ferenc, az Orszá­gos Pályaválasztási Tanács­adó Intézet tudományos ku­tatója tartott előadást. AI előadás utón a résztvevők közösen ellátogattak a Vak Bottyán szakközépiskolába, ahol dr. Sereg József igazga­tó adott tájékoztatást az is­kola munkájáról és u jelent­kezés fontosabb szabályairól, A pályaválasztás érdeké­ben végzett felvilágosító munka a jövőben még szé­lesebbé válik. Fontos szere­pe van abban, hogy segítse a fizikai munkás szülők gyer­mekeinek pályaválasztását. Burányi Imre nehéz munka volt. A többit pedig elhoztam ... — Honnan? — Hogy hogy honnan? A fülkéből? — Ügy értii hogy ezt itt mindet egyenként, vagy egy­szerre csak úgy ellopta? — Hát a kifejezés kissé erősnek, tűnik — ingatta a fejét Csipcsák, aztán bólin­tott —, de voltaképpen erről van szó. Egyenként elhoz­tam ezeket. A plüsst lefej­tettem például, s az ülés­vásznat csak utana loptam hozzá... Az ablakot csak ágy tudtam elhozni például, hogy néhány utas segített... Mert nagyon segítőkészek ám az emberek ... Nem is hiszi el, uram, hogy a vészféket milyen nehéz volt menet közben leszerelni, de volt egy mechanikus is a fülké­ben s az megoldotta nekem ezt a komoly technikai prob­lémát .., — Es, kedves Csipcsák úr, az ég szerelmére — hebeg­tem szájtátva. — Mik a to­vábbi tervei? — Tervei? Egy tervem van. Szeretnék hazalopni egy szilicium-egyenirányítós mozdonyt. Az utazó társada­lom segítségével, azt hiszem, megoldom ezt is — mondta és feje fölött a hit és az elszántság vont glóriát. Bár lehet, hogy a glória is lopott volt. (egri) Mmmm 1978. november 15., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents