Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

KOSSUTH 8.2f) Musicalekből. 9.02 Kozmosz. 9.22 Donizetti: Pia őc Tolomei. Kcti'elvonasos opera. Közben: 10.05—10.30 Iskolarádió. 11.10 Mindenki Könyvtára. 11.40 Fúvósátiratok. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Lokálpatrióták. 14.00 Kamarazene. 14.30 Az élő népdal. 14.10 Iskolarádió. 15.10 Csak fiataloknak! 16.05 Budapesti ballada. Dokumentumjáték. 11. 16.50 Kóruspódium . 17.05 Könnyűzene. 17.32 Kamarazene, 18.05 Riport. 18.30 Népi zene. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Hangverseny közvetítése a Zeneakadémiáról. Közben: Kb. 20.15 Természeti népek költészete. Kb. 21.40 Népdalok. 22.30 Kodály-művek. 0.10 Spirituálék. PETŐFI 8.05 Dalok. 8.16 Bach-mflvek. 9.03 Nóták. 9.30 Gazdaságról — mindenkinek. 11.50 Jegyzet. 12.00 Népdalok, 12.15 Zenekari muzsika. Közben: 12.43 Miskolci stúdió. 14.00—18.00 Rádiónapló. 18.10 Radióhangversenyekről. 18.40 Mindenki Könyvtára. 19,13 Tudományos kaleidoszkóp. 20.25 Ifjúsági rádiójáték. 21.15 Sanzonest. 21.52 A marathoni csatáról. 22.02 Könnyűzene. 22.22 Mi újság az Operában? 23.15 Kórusmuzsika. 23.30 Népi zene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika, öcsödi hangosfoto. Cigánynóták. Kislexikon. Pár perc dzsessz. Választ vár a hallgató. Az Illés-együttes lemezeiből. Sporthíradó. tói MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.58 Hírek. 18.05 Mindenki közlekedik... 18.40 Téka. 19.15 Esti me»«. 19.20 Tv-híradó. 20.00 Egy hölgy arcképe . . . IH. Tervek 20.45 . . . Ó, Chile, ha újra rádtalálok . . .” 21.30 Zenei Figyelő. 22.10 Tv-híradó. — 2. Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák szakszervezeti bizottsága ok­tóberi ülésén a vállalatnál folyó balesetelhárítási tevé­kenységről tárgyalt, valamint az üzemegészségügy helyzeté­ről, s a dolgozók egészségvé­delméről. A tanácskozáson képviseltette magát a bánya­ipari szakszervezeti központ is. Megállapították, hogy a baleseti statisztika az előző évekhez viszonyítva kedve­zően alakult, az eredmények azonban üzemenként elté­rőek. A pécsi, az ecsédi és a petőD bányai vegyesüzemnél romlottak. A balesetek okait vizsgálva megállapították, hogy a leg­több esetben különböző tár­gyak leesése, eldöntése okoz­ta a sérülést. Az üzemek egészségügyi helyzetét vizs­gálva megállapították, hogy az jónak mondható. A na­gyobb üzemeknél a függetle­nített üzemorvosi státusz biz­tosítva van, s külső üzemek­nél a betegellátást a heten­ként egy-két esetben kijáró körzeti orvosok biztosítják. A munkások elhelyezése is nagy részben jól megoldott, bár a külső területeken van még tennivaló. Tóth Lajos Mátraszentimréről A Mátra egész éven át ked­velt üdülőterület. Az itt le­vő községekben azonban nemcsak arra törekednek, hogy az üdülők kultúrált kö- rülimények között töltsék el pihenőidejüket, hanem az itt lakók számára is igyekeznek kultúrált körülményeket te­remteni. Ez tapasztalható Mátraszentárnrén is, ahol a jól berendezett művelődési otthon és a könyvtár a lakos­ság minden korú rétegének megfelelő szórakozási lehe­tőséget kíván nyújtani. Jól működik az ifjúsági klub, amelynek tagjai a többiek­hez hasonlóan igyekeznek megismerkedni az ország más területeivel is. Idei program­jukban egy budapesti kirán­dulás szerepel színházlátoga­tással egybekötve. A művelődési otthonban jelenleg egy helytörténeti ki­állítás van, de októberben sor kerül egy fotókiállításra 'Szardinia­EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor Andrej Rubljov Kétrészes szovjet film a nagy orosz ikonfestőről. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Pisztolypárbaj Színes angol westernfiim. GYÖNGYÖSI PUSKIN Lázadás a buszon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor A Koppányi aga testamentuma Fél ti és fél 8 órakor A Koppányi aga testamentuma Fél 6 és fél 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy HATVANI VÖRÖS CSILLAG A betörés FÜZESABONY Zahar Berkut kulcs Egerben: este 7 órakor: TARTUFFE (Moüére-bériet) + ORVOSI I ÜGYELET 1 Egerben: 19 órától péntek reggel í óráig a Bajesy-Zsitinsz- k.v utcai renje; 'ben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek Céggel 7 óráig, a Jókai ut?a 41. «Mm alatti rendelőben (Tele- feM: ü *-27). — Fiacskáin, ma este könnyű és finom vacsoránk lesz. Vettem egy szardíniát. Nézd, fiam, a holland anya­királynő képe van rápingál- va, alatta ott ragyog a fel­írás: „Fisch in oil.” Vagyis hal olajban. Érted? No, bontsuk ki. No, nézd már, az anyja mindenségit, nincs benne kulcs. Pedig még a magyar szardíniának is van kulcsa, jóllehet, nem va­gyunk tengerihal-nemzet. Nincs meg fiam, a múltkori magyar szardíniásdoboz kul­csa? Azzal majd kinyitom. Megvan? Nahát, egy arany cukor vagy. Mindjárt vacso­rázhatunk ... Mi az... a mennykő .. . hát ez a magyar kulcs kicsi hozzá. Nem egy­forma minden szardíniásdo- boz kulcsa. A fene egye meg. mért nem nemzetközi­leg méretezik'’ Jó, jó, türe­lem, édesem, én is éhes va­gyok. Vésőt hozzál fiam. A tévéasztal fiókjában van. Kö­szönöm. Itt belevágom a vé­sőt ... Hrr-áááá-jajajajajaj... Hát nem a hüvelykujjamat találtam el vele? Dehogy is kötöd be. Na és, hadd vé- rezzen, majd eláll. Nagyon éhes vagyok erre az anyaki- rálynős halra, éhségem min­den fujdalmat elnyom. Majd mindjárt csülökre kapom az egész dobozt, a vésőt pedig nekiszegezem ... tgy sem jó. Kalapácsot ide, az ittenit is. Az ismeretterjesztő elő­adások sorában szerepel szá­mos közérdeklődésre számot tartó tudományos és jogsza­bálymagyarázat. Baranyi Imre Mátraderecskéről A községben nagy gondot okoz a fejlesztési munkában hogy a régi épületek keríté­sei szinte közvetlenül a mű- út mentén épültek, s így gya­logjáró építésére — amely­re a megnövekedett közúti forgalom miatt nagy szükség van, — alig marad hely. Sok ház előtt szükség van arra, hogy az előkertek területét csökkentsék, a kerítéseket beljebb építsék. Ez a törek­vés nem talál mindig meg­értésre a helybeliek között, s ez hátráltatja az építési munkát. Mindezek ellenére azonban ebben az évben 35 ezer forintos költséggel épí­tenek járdát a község közút- ja mentén. Szerepelt a községfejleszté­si tervben két új autóbusz­váróterem megépítése is. Az egyiket a tanács csak a köz­ségfej lesztési alapból létesíti, a másik építéséhez hozzájá­rul a homototerenyei női fe­hérneműüzem is, mert a köz­ségből nagyon sok nő jár oda dolgozni. A két helyiség mintegy 70 000 forintos költ­séggel épül. A lakosság 12 pzer forint értékű társadal- Vni munkát végez a váróte­rem építéseknél. Szűcs Ferenc Gyurkó Géza: A libanoni cédrusoktól az Akabai-öbölig Hevesről Klubdélutánt rendeztek a hevesi szociális otthonban. A klubdélután műsora igen változatos volt, részben ma­guk a gondozottak szerepel­tek, részben meghívott kul- túrcsoportok. A műsor ren­dezéséről. Veichart Béláné gondoskodott. A műsor befe­jezéseként hanglemezeket tettek fel, s az öregek a régi melódiák, magyar nóták hal­latán felidézték fiatal koruk eseményeit. A műsoros klub­délután rendezése szép él­ményt nyújtott az itt élő öre­geknek. Tóth Mária A bejrúti tengerpart egy Másfél font s ami mögötte van részlete, előtérben a híres Galamb-sziklák. — Deux livre — tartja fel a taxisofőr a két ujját... — Une — mutatom egy ujjamat. Udvarias mosoly és határozott hang: — Une et demi! Megegyeztünk. Másfél li­banoni fontért, vagy aho­gyan itt mondják, livréért, másodmagammal elvisznek a szállóhoz. Bej rút tökéletes zűrzavar közlekedésében, át­tekinthetetlen úthálózatá­ban, amelyben csak a ka­nyargó tengerpart ad vala­miféle biztonságos tájékozó­dást, rohanó, szédelgő, alku­dozó, ténfergő, járdán alvó, autócsodán suhanó millió színű kavalkádjában egysze­rűen elvész az ember érzé­ke a jobbra, a balra, sőt még az előre és a hátra fo­galma iránt is. Nincsenek igazi sugárutak, nincsenek körutak, voltaképpenni vá­rosrendezés sincs.” Üres tel­keket ölelnek körül a me­diterrán ég kékjéhez illő vi­lágos pasztellszínű tíz-tizen­öt emeletes házak, hogy egy­másra és egymáshoz zsúfoló­dó földszintes vályogviskók váltsák fel azokat, homlok­zatukat természetesen a Pepsi-Cola reklámjával ta­kargatva, szemérmes beduin hajadonhoz Illően. Mindegy: másfél libanoni fontot megér, hogy ebben a sajátos dzsungelben végre a ' •’A/WA/VWVCVWWAWVWiA^ neki! De Igenis kiabálok. Nem a kalapácsot, hanem egy baltát, egy szekercét, egy fejszét, a kutyaságát neki, akt lerakta az egész Hollan­diát az anyaklrálynöjének a nyavalyájával együtt. Meg­van már az a balta?! -Ide vele! Ne idegesíts a folyto­nos sáyitozásoddal, mondóm, én is éhes vagyok. Ezt most nyugodtan kell csinálni. Várj, te tartod, fiam, a vé­sőt, én majd ráütök a sze- kercével. Finomabban, ne reszkessen a kezed. Nahát, így nem lehet eltalálni. Nyu­godtan, fiam. ügy .. Mljrt kaptad el a vésőt? Mi az, hogy megijedtél? Most szét- fröcsent az egész a csapás­tól. Töröld le rólam ezt a halbűzös olajat. Pfuj. Dobd az egészet a szemetes vö-} dörbe. Édes fiam, mit tá-j fogsz, én is éhes vagyok.] Márts üss fel néhány tojást] rántotténak. De vigyázz,5 nehogy holland tojás legyen.s Csak a BARNEVÁL-bélyeg-í zós, az a biztos. Mert nem} gyártanak, gondolták a hol­landok, ők adjak a halat, mii csináljunk hozzá kulcsot,> úgyis van ELZETT lakat-} gyárunk. Meg kellene írni> az egészet az AGROlMPEX-i nek, hogy ne vegyenek át? kulcs nélkül a hollandoktóli szard!Hét, mert így annyit? ér az egesz, mint izé nélküli a dinia. No jó. fiam, süsdz már a tojást, nem mnndokl csúnyákat. Dénes Géza l szállodámhoz jussak. Ki tudja hol van, a -város me­lyik pontján? A sofőrnek szeme sem rebben, amikor tíz méter után befordul az első mellékutcába és máris megáll a szálló előtt, csak tartja a kezét és mondja még egyszer: — Une et demi... Plea­se, Signor! — és én, a ma­gyar turista, akit rögtön az első nap szinte első órájá­ban máris becsaptak, s akit azért még szerencse, hogy angolba oltott olasznak néz­tek, kifizetem a másfél liba­noni fontot, a fél dollárt és mit tehetek mást, dúsgazdag maharadzsaként, egykedvű képpel ballagok be az első osztályúnak hirdetett, de másodosztálynak is csak sze­rényen tekinthető Hotel At­lasz ajtaján. Mégsem tudok haragudni. Az alkunak és a becsapásnak ez az évszáza­dos, ha nem évezredes ma­gabiztosan fölényes, kifino­mult forrná;ja. majdhogy­nem eleganciája valahogyan még tetszik is. Alkudni so­ha nem szerettem, nem is tudok, de az a boldog és vi- gyori tudat, hogy azokat éppen úgy becsapják itt, akik lelkesen alkudoznak, mint engem, aki csak bólint az árakra, valamiképpen egy sajátosan igazságos ország képét festi elém. Egy keleti, bejrúti demok­ráciát: itt mindenkit egyfor­mán becsapnak, még azt is, aki az imént engem csapott be. A dolog rögtön érthetőb­bé válik, ha tudjuk, hog£ ez az alig háromszáz kilo­méter hosszú és átlagosan a száz kilométer szélességet sem elérő ország léte és ele­me a kereskedelem, meg az idegenforgalom. Pontosabban a kereskedelem idegenfor­galma és az idegenforgalom kereskedelme. 1930-ban a fél tengerpartot meg lehe­tett volna venni itt ötven libanoni fontért, most — pe­dig az 1967-es háború és nyilvánvalóan a mostani is alaposan csökkenti majd a vállalkozó kedvet — 3000 li­banoni font négyzetmétere a kopár, sziklás földnek. Min­den és mindenki a külföldi­ekre rendezkedett be, a ke­reskedésre, jószerint talán nincs is olyan áru, amit itt gyártanának, amire bízvást rá lehetne ütni a Made in Libanon jelzését. Az árubőség még a nyu­gati szemnek is imponáló, az arab jelleg a fővároson alig észrevehető, és ha eltekin­tünk most a műemlékek számtalan csodáitól, végig a tengerpart is inkább holmi üdülőhelyek banánültetvé- nyekkei váltakozó végtelen sorának tetszik, semmint olyan arab falvaknak, ahol az egykori föníciaiak leszár­mazottai halászatból, sópár- lásból élnének. Mint aho­gyan nem is abból élnek. A kétarasznyi gyerek is már amerikai rágógumit árul, vagy frissen letépett virágot, döglött halat" szárítva, vagy pedig eredeti római pénzér­méket, szobrocskákat, ame­lyeket talán éppen Japán­ban gyártottak a szájtát: tu­risták számára. Ebben az országban, aki turistaként idejön, kelleme­sen érzi magát és körülmé­nyeitől, a zsebében megbú­jó dollároktól, vagy fontok­tól függően jól, vagy kitű-- nőén él. Ám a futó benyo­mások is elegendőek voltak ahhoz, hogy meggyőzzenek, Közel-Kelet Svájca saját né­pének még közel-keleti érte­lemben sem nyújt „svájci” életszínvonalat. — Nézze, uram, engem világéletemben becsületes embernek ismertek a bará­taim — magyarázza az ör­mény származású, a hetven­hez közel járó, de még élénk vitalitású Idegenvezetőnk az amerikai egyetem pálmafái­nak árnyékában... — Itt végeztem, ezen az egyete­men, sokáig dolgoztam, taní­tottam is, így van kis félre­tett pénzem is. Ha beteg le­szek, élek abból a pénzem­ből, meg a barátaim segít­ségéből. Ez jár nekem. A becsületes életem után, uram És ez így is van rendjén. A becsületes emberek segítsék egymást uram — tette hozzá mély meggyőződéssel Mon­sieur Akajan, felvázolva ez­zel értetlen magyar vendé­geinek a libanoni „társada­lombiztosítási és nyugdíj- rendszer” lényegét. Az 1866-ban alakult, négy­ezer fiatalt oktató és az amerikaiak által fenntartott, de azért mégis 3000 libano­ni fontot tandíjként felszá­mító exkluzív egyetem kü­lön pompás stranddal ren­delkezik. Aluljáró vezet a tengerparti országút alatt a Földközi-tenger kék hullá­maihoz. Akajan úr, aki vi­lágéletében becsületes volt és ezért bizton számíthat barátaira, kicsit lihegve sza- porázza a lépéseket a majd negyvenfokos hőségben. — Merveilleus! — tárja szét a karját, mintha ma­gához akarná ölelni a vilá­got. Pedig csak mélyeket lé­legzik, hogy erőre térjen. Hiába, hetvenéves korban idegenvezetőnek lenni ebben a dimbes-dombos városban nem könnyű dolog. De hát élni kell és dolgozni. Hogy még több legyen a becsüle­te a barátai előtt. Este az ezeríényű El Ham- rán, a bejrúti Váci utcán ténfergünk. Zsivaj, autótül­kölés, gazdagság, három­nyelvű mozik, ragyogó nők, pompás arcélű férfiak, leg­újabb divat, koldusok, lég­kondicionált üzletek, olasz cipők, svéd öltönyök, ameri­kai rágógumik, japán rádiók és televíziók, francia parfü­mök és arany és ezüst. s természetesen Pepsi-Cola. Éjfélig zsong, harsog az élet. Akajan úr azonban alszik. Kifárasztotta a nap, s erőt gyűjt a holnaphoz, hogy a magasított olasz cipő, az amerikai farmernadrág és az indiai vászoning helyett me- zítlábra húzott, félretaposott saruban és lötyögő nadrág­ban rohangáljon majd előt­tünk. mutatva Libanon tör­ténelmének kincseit. (Következik: Byblost El pitotta.) Utón ala­Sémm^ 1973, október 11« csütörtök i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents