Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

A havmányprofttam nyomába® «..hogy megyénkben is több szőlő és gyümölcs legyen Ml FOGYASZTOK vala­mennyien elégedettek va­gyunk, ha ebédkor, vagy va­csorakor a fő ételek mellett egy tál gyümölcs is kerül az asztalra. Az évszaknak meg­felelően szívesen fogyasz­tunk néhány ropogós cse­resznyét, meggyet, ősziba­rackot, almát vagy szőlőt. Nem is csoda ez, hiszen ked­venc gyümölcseink igen jó étrendi hatásúak. Nem be­szélve arról, hogy magas cu­kor- és ásványi anyag tartal­muk miatt rendkívül táplá- lóak. Az egészséges étrend kialakításában tehát nagy a jelentőségük. De van-e elegendő gyű- mölcs, megvásárolhatjuk-e kedvező fogyasztói árakon? Erről manapság elég sok vi­ta hangzik el a termelőüze­mekben, de a háziasszonyok körében is. Egyesek szerint van elég -gyümölcs, de túl drága. Mások viszont azt mondják, kevés jut ezekből a piacok standjaira Való igaz, Magyarországon a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése után a gyümölcs- és a szőlőtermesztés a koráb­binál nagyobb lendületet vett. Az azóta eltelt idő­szakban állami gazdaságaink mellett a termelőszövetkeze­tek is jelentős területeken létesítettek korszerű, géppel művelhető gyümölcsösöket és szőlőket. A gyümölcstermesz­tés, valamint a szőlőműve­lés azonban még ma is, a gépesítés mellett is komoly élőmunka-ráfordítást igé­nyel, mert a szedést általá­ban kézzel végzik. Nincs szü­retelőgép sem, egyelőre csak a szilva szedésénél alkal­mazzák a rázógépet is. Kü­lönösen kézimunka-igénye­sek az egyes csonthéjasok: a cseresznye és a meggy szedése. A szőlő- és ßr gyü­mölcstermesztésben a szán­tóföldi műveléssel szemben a ráfordítások nagy része — csak a termőre fordulás után, évek múlva térül meg. A MAGAS költségeket fi­gyelembe véve, államunk a szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságokat jelentős pénz­eszközökkel támogatja. Ez azonban az elmúlt években nem hatott eléggé ösztönző­en. így az idei év tavaszán megjelent az új kormány­program, amely a szőlő- és gyümölcstermesztés korsze­rűsítéséről és az ezekkel összefüggő beruházások álla­mi támogatásának új rend­szeréről szól. A támogatási rendszer a korábbiakhoz ké­pest több új vonást tartal­maz és ösztönzőbb hatású. Megyénkben az egri és a mátraalji történelmi borvi­déken szőlőtelepítéshez álla­munk 30 százalékos támo­gatást ad. Ezt az új prog­ram a déli, alföldi homokos területekre is kiterjesztet­te. A dél-hevesi tájon egy hektár szőlő telepítését öt­venezer, a hegy- és dombvi­déki környezetben pedig 55 ezer forinttal segíti az ál­lam. Ezt a támogatást a nagyüzemeken kívül igénybe vehetik a háztáji gazdaságok is abban az esetben, ha egy táblában koncentráltan, kor­szerű gépi művelésre alkal­mas, minőségi borszőlőfaj­tákat termesztenek. A tele­pítés nagysága pedig három év alatt eléri a «tíz hektárt. Kedvező támogatást nyújt a kormányprogram azoknak a gazdaságoknak is, ahol a már meglevő szőlőültetvé­nyeket szeretnék korszerűsí­teni. ötvenszázalékos államMá- mogatással segítik azokat az üzemeket, amelyek cseresz­nyét, meggyet, őszi- és kaj­szibarackot, szilvát, továbbá ribizkét, málnát, és köszmé­tét telepítenek. Az új telepí­tésekhez, illetve a meglevő ültetvények felújításához szükséges állami támogatást az üzemek, vagy a háztáji gazdaságok a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályra küldött terv- pályázatok alapján kaphat­ják meg. Ezeket a tervpá­lyázatokat továbbítják az­után az Országos Szőlő-, Gyümölcsfa és Díszfaiskola Szaporítóanyag Felügyelőség­hez, amely javasolja ennek jogosságát. Mi kell a pályázathoz? Az üzemek részletes telepí­tési tervdokumentációja. Ez magába foglalja a beruhá­zott összegben a szőlő- és gyümölcstelepítés előkészíté­sét: a talajvizsgálatot, á ta­lajmunkát, a műtrágyázást, az ültetést, az azt követő ápolást egészen a szőlők és a gyümölcsfák termőre for­dulásáig. A korszerű szőlő- és gyümölcstermelő gazdasá­gok természetesen nem kép­zelhetők el növényvédő gé pék, szállítóeszközök és cso­magolóeszközök nélkül Ezekhez társulnak a váloga­tóhelyiségek és újabban ; tárolóhelyek is. Ezek a já rulékos beruházások fontos kiegészítői a telepítéseknek. Ezzel a gazdaságok elérhe­tik, hogy termésük egy ré­szét nem kell a szedés idő­szakában értékesíteni, hanem később, nagyobb áron ad­hatják el azt. Heves megyében jelenleg 12 305 hektár szőlő és 3244 hektár gyümölcsös van. Az új kormányprogram további telepítésekre serkenti a gaz­daságokat, amely indokolt is Már vannak jelentkezők, többek közt az erdőtelki, a gyöngyöstarjáni, a karácson- di, demjéni és az Egri Csil lapok Termelőszövetkezet kíván csonthéjas és bogyós gyümölcsöket telepíteni. A IV. ötéves terv végéig me­gyénkben várhatóan 600 hektár gyümölcsöst és 600 hektár szőlőt telepítenek majd a gazdaságok. Számot­tevő a háztáji gazdaságok ilyen irányú tevékenysége is, miután a hagyományos mű­velésű, elszórt háztáji sző­lők és gyümölcsösök elöre­gedtek és felújításra szorul­nak. 1975 végéig megyénk­ben ezer hektár nagyüzemi szőlőt korszerűsítenek. A NAGYOBB arányú te­lepítésekre mégis a követke­ző ötödik ötéves tervben ke­rül sor, amelyet gondos, alapos előkészítő munka előz meg. A szövetkezetekben a gazdaságosságot elemző, a földrajzi és közgazdasági vi­szonyokat figyelembe vevő telepítési tervek késziflnék. A kormányprogram tehát kedvezően segíti az eddigi­eknél dinamikusabb re­konstrukciót és telepítést. Szükséges ez a munka, amelynek eredményeként még több ízletes gyümölcs, cseresznye, meggy, ősziba­rack és szőlő kerül majd a piacokra. És ami igen lé­nyeges, az eddigieknél ol­csóbban juthatnak hozzá a fogyasztók. Mentusz Károly Uj ,,parancsnok” a termelésben a számítógép gép a betáplált adatok alap­ján minden egyes gyártmány­hoz költségszámítást vége:., naprakészen kimutatja a. ren­delésállomány helyzet'ét, fi­gyelembe véve a vállalatnál levő 39 úgynevezett ..szűk keresztmetszetet”, javaslato­kat ac? a határidőkre. Ponto­san megmutatja az tízesnek kapacitáskihasználását, ön­ellenőrző, a hibát egyszerűen nem tűri: ha valahol pontat­lanságot észlel, már félre is teszi az illető feladatot és hozzáfog a küv i dézőhöz. Ezen az írógépen pedig meg­jelenik a szöveg: „hibás kód­szám”, „nincs normája” és így tovább... — Némi félelmet is kelthet majd ez a könyörtelenség... A — Előfordulhat, hiszen en­nek a gépnek a munkája túl­nő majd a mi kis csoportunk hatáskörén, átszövi a vállalat működését, s leheí. hogy a legtöbben csak a számukra kedvező adatokat veszik majd figyelembe. Ezért is jó pillanatnyilag ez a viszony­lag kis teljesítményű be­rendezés, hiszen azt akarjuk, hogy kedvet kapjanak az em­berek, hasznosítsák a kapóit információkat, változtassanak a hagyományos gazdálkodás szemléletén. Gyakran mond­tuk, a számítógép alkalmazá­sának igen közvetett a hasz­na. sem munkaerőmegtakarí- itást, sem közvetlenül, forint­ban kifejezhető megtakarí­tást nem jelent. Nos. az ed­digi készülődésnek mégis van mái* konkrétan kimutatható haszna: a gép működtetésé­hez szükséges anyagkódszám- rendszer elkészítésénél kimu­tattunk egy sor fölösleges, azonnal eladható anyagot is. Ennek értéke eléri a kétmil­lió forintot; tehát még nem is dolgozott a számítógép, a költségei máris megtérültek. Az újdonság varázsától fel­lelkesült tizennégy ember megfeszített munkája van h gépből előkígyózó végtelen lyukszalagon, a rakás adat­lapon. Meg kelil vallani, ,,ő” sem mindenben tökéletes: a légkondicionáló például túl hangos, és a lyukszalagolvasó is lehetne gyorsabb, korsze­rűbb. De már az első jelek igen széles teret sejtetnie az alkalmazhatóságban; a ha­szon máris mindenképpen nyilvánvaló. A gépterem falán ott függ egy kisiskolás korunkra em­lékeztető, lökdöshető golyócs­kákkal ellátott számolótábla. Mellette felirat: ,,Ha a szá­mítógéppel nem megy, az még segíthet... ! ” Hekeli Sándor Készül az első program. Elegáns, világoskék kö­penybe öltözött férfiak, nők járkálnak a surrogó, kattogó berendezések között. Az egyik sarokban légkondicio­náló működik, mindenütt, a legkisebb zugban is labora­tóriumi tisztaság. A köpe­nyeken felirat: „Számítógép- terem.” Az egri Finomszerelvény- gyárba nemrégiben érkezett meg az NDK gyártmányú „Cellatron” számítógép. Jöt­tét hosszú készülődés, szerve­zés, rendszerezés előzte meg, hiszen a gyár vezetőinek el­tökélt szándéka: ezt a gépet a termelés szinte egész terü­letének irányításában hasz­nosítják majd. Feltárva azo­kat a hiányosságokat, ame­lyeket az ember már nehezen tudna kiszűrni a vállalat' mind bonyolultabb rendsze­rében. Kódszámokat készítet­tek, minden- egyes alkatrész számctt kapott, nevét lefordí­tották a számítógép nyelvére. A Finomszerelvénygyáré az első ipari alkalmazásra szánt komputer a megyében. A maga nemében egyszerű ma­sina. ezt mutatja az ára is, mindössze másfél millió fo­rintba kerüft, s a berendezés­sel együtt. alig több mint kétmilliót költöttek rá.' A Kezdjük egy száraz adat­tal: *a műszaki átadás idő­pontja 1973. november. Alig néhány hét. Akkorra állnia kell a gátnak a völgy két partjához támaszkodva a Mátra mélyén, a csórréti pa­tait medrében. Egymillió köb­méter vizet kell felfognia ennek a monstrumnak, mert a Máira üdülői szomjaznak, évek óta a legnagyobb gond számukra a víz. Hiába keres­tek átmeneti megoldásokat olykor nem is kevés pénzért, meg kellett teremteni a hosz- szú időkre megfelelő módoza­tot. Ezént épült, épül és még egy-két évig épül tovább a regionális vízmű-rendszer­nek ez a része. Az első sza­kasz most zárul. Ötvenötmil­lióba kerül csak ez. ■ B B B Ott állunk a hegy oldalá­ban. Alattunk a hörgő motor­ral dolgozó gépek sora a ré­zsűkön. Hordják, teritik a földet: agyagot és görgetege» keveréket. A gátnak olyan súlyúnak kell lennie, hogy behemót testével tudja fel­fogni a milliónyi köbméter -víz nyomását. Vasbeton nem erősíti sehol. Ügy nevezik: súlygát. Még a végleges magasságá­ból öt méter hiányzik. Hogy még eimyit tudjon nőni. ah­hoz 25 ezer köbméter földet kell felhordaniuk, beépíte­niük a gáttestbe. A korona 26 méter magasságban fut végig a völgy feleli, rajta egy üzemi úttal. A víz -felőli oldalon egy vasbeton torony látható. Mintha a tengerparton a ha­jak tájékoztatására csinálták vőna, olyasféle. Már a pe­rein® k kiugrik * hengeres Gát a völgy felett törzs végéből, de a záró rész hiányzik. A víz majdan ed­dig a peremig ér fel. Ami azon felül lenne, azt leszívja a torony pereme. Mint egy tölcsér, olyan szerepet is be­tölt tehát a torony. De van más feladata is. A vasbetoncső oldalából, éppen a víztároló völgyre merőleges irányában, több, vastölcsérszerű tárgy számol­ható meg. Ezek fejik le” a vizet a különböző magassá­gokból. Mert keverni is fog­ják, akár turmix lenne. Min­dig attól függően, hogy a tároló tó egyes rétegeiben milyen á víz/ összetétele: szennyezettsége, hordalék­aránya. Aki mindezt elmagyarázza, Király Mihály építésvezető. Kezdettől itt fáradozott, ma­rad is még a nagy mű befe­jezéséig, még azon is túl, mert Nógrádban már folyik egy másik völgyzáró kiépíté­se. Az is ide tartozik, eh­hez az irányító testülethez. Műszaki atadás. Ezzel még nincs kész minden. Arra lesz jó, hogy a víz útját elzárják Semmi csinn-bumm, proto- kolldáridó, csak azt teszik, hogy a toronyhoz vezető, a völgy aljában húzódó beton- alagút végét lezárják. Alttól kezdve ebben az alagútba, az ott lerakott csövekbe a hal­fogórácson át jut majd a tároló vize. Az előbb emlí­tett torony különböző ma­gasságában kialakított nyílá­sokat is a torony tetején le- W kezeiühdj.iby£pói szabá­lyozzák: zárják, nyitjái?, a szükségnek megfelelően. Ha minden jól megy, leg­alább egy év eltelik, mire a víz megtölti a völgyet. Most még sziklás, a fáktól lekopasztott hegyoldalát lá­tunk. Villanyvezeték fut az alján. Azt még leszerelik az árasztás előtt. A talajra vi­szont semmit nem terítenek rá. mert a vékony földréteg alatt már vizet tartó andezit húzódik. Csupán a korona felső két végét, amikkel nekitámasz­kodik a hegyoldalnak, azokat kellett agyagos ékekkel meg­erősíteni, nehogy a víz itt szökjek el. Ha úgy tetszik, minden na­gyon egyszerű itt. Az ember csak annyit csinált, hogy a természetben megtalálható talajféleségeket a megfelelő helyre szállította és a megfe­lelő alakzatba rakta össze. Ugye, milyen egyszerű? Igaz. ehhez sok év kellett, sok ember erőfeszítése és sok gép roppant munkabírása. ■ a ■ ■ — Ha a két hétig tartó eső­zés nem jön közbe — emlí­ti Király Mihály —, akkor már előbbre tartanánk .De így sincs semmi különös ne­hézség. Az átadási idővel nem akarunk csúszni. Aztán elmondja, hogy a li­es ütemben elkészítik a völgy lentebb eső részén a víztisz­tító müvet, a magasnyomású fővezetéket, a két négyszáz köbméteres medencét, az át­emelő .telepet a hozzátautozo kút ui.vvakoamek.Tes medea.­cével, az üzemi épületet, a belső vezetékeket. Mindezt jövő novemberéig. Ezzel az ütemmel Gatyáig jutnak el. A III. ütem tartalmazza mindazt, ami már Gályán túl van. A végállomás Fallóskút. Oda 1975 végére érnek ki. Erre a befejező szakaszra azonban még nem kötöttek szerződést. Itt a határidőt azért nem tudják pontosan. — Megmaradnak továbbra is a már most.is üzemelő ki­sebb vízművek, amolyan tar­talék szerepében. Az egységes rendszernek részeivé lesznek. Így például a Nagy-Lipót pa­takra telepített vízmű is. ■ USB Hátra van még a nagyta­karítás. Összeszedik a völgy­ből a fölösleges dolgokat. Úgy várják a vizet. Ez a víz az égből jön. mondhatjuk. Ami eső és hő lehull, abból telítődik meg a gát túlsó oldala. A völgyzáró névadó pataiíja és a környező kis források nein sokait szá­mítanak. Az ember tehát itt csak­ugyan gyeplővégre fogta a természetet. — Földmunka, építkezés, fakitermelés, villanyvezeté­kek felállítása és még annyi egyéb feladat: hogyan győ­zik mindezt? Kikkel? — Mindent mi csinálunk, gy nem kell az alvállalko­zókul vitázni. De nem is hi­vatkozhatunk senkire. Ez a V1ZÉP. A gát pedig a völgy felett a határidőre állni fog. i, Ch Molnár. Eirene. (Foto: Tóth G.) szervezési osztályhoz tarto­zik, a létszámban jelenleg „ő” a tizenötödik. Az őt kiszolgá­ló, kezelő, irányító tizennégy alkalmazottból kilenc egyete-' met végzett, túlnyomórészt nagy ita pasztalattal rendelke­ző szakember, ketten pedig éveken át foglalkoztak ha­sonló géppel a Német De­mokratikus Köztársaság gyá­raiban. A számítógépet Kohári La­jos osztályvezető és Hoppál Endre rendszerszervező mér­nök mutatta be: — A helyiségben 50—80 százalékos páratartalom mellett 20—24 fokos hőmér­sékletnek kell lennie állan­dóan. Ezt műszerekkel ellen­őrizzük, s így állítjuk be a légkondicionáló automatiká- ját is. Ha nincsenek biztosító­vá ezek a feltételek, a gép nyomban leáll. Ez a terem egyébként a számítóközpont; az úgynevezett perifériák, a könyvelőgépek, s más kiszol­gáló egységek a különböző irányító szerveknél lesznek, az onnan kapott adatokat dol­gozzuk itt fel. A számítógép memóriája 4096 számszó be­fogadására alkalmas, de ezt még bővíthetjük majd négy hasonló kapacitású tároló- egységgel. — Mit, mennyit tud a gép? — Pillanatnyilag éppen az első programot készítjük, a negyedik negyedév rendelés­állományának elemzését. A A Berva — Moszkvában Pneumatikus automatizá­lási elemekből tart kiállítást ezen a héten az egri Finom- szerelvénygyár — Moszkvá­ban. A vállalat a METR- IMPEX-szel együttműködve ez alkalommal az 1300-as, illetve az 1500-as család hid­raulikus terméktípusait mu­tatja be az érdeklődőknek, akik, mint erre már az első műszaki tárgyalások tapasz­talatai is következtetni en­gednek: látható elégedett­séggel fogadják a gyárt­mányokat, s minden bizony­nyal jelentős üzletkötéssel iratkoznak fel a bervaiak további partnerei közé. Tanfolyamok a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek A Magyar Jogász Szövet­ség — a Munkaügyi Minisz­térium és a SZOT felkérésé­re — Budapesten és a megyei székhelyeken az 1973—74-es Oktatási évben is megszervezi a munkaügyi döntőbizottsá­gok tisztségviselőinek to­vábbképző tanfolyamát. Mi­vel a munkaügyi viták intéz- zésének szabályai 1973-tól megváltoztak, a rendezőszer­vek indokoltnak tartják, hogy a most induló oktatá­son valamennyi munkaügyi döntőbizottság elnöke, el­nökhelyettesei, tagjai is részt- vegyenek. Jelentkezhetnek uun döníubizotkiági tiszt visel®? is, főkéiV, azok, akik munkajoggal, munkaüggyel foglalkoznak. A tanfolyam november'oen kezdődik és 1974 júniusában fejeződik be. Jelentkezni ok­tóber 31-ig lehet a Magyar Jogász Szövetségnél. Jelent­kezési lapot a munkaügyi döntőbizottságok elnökénél lehet kérni. (MTI) MmisösCk . lass* ttktobcr IV «Krtf» .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents