Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
Magya Kar műszer „vezér I ésé vei ” ? Rlagúlfúrás a La Manche- csatorna aialt Könnyen lehet, hogy megüss telöen komoly feladatot kap egy kitűnő magyar műszer, a Ma gyár1 Optikai Művek giroszko pikus íeoüolitja. A műszer a maga nemében páratlan tulajdonságokkal rendelkezik: eg\ szögűi ásod perces po ntosságg a V képes meghatározni és tartani ai Irányt. Amikor például a budapesti Metró alagútjának fúrásai irányították '-’ele. az egymással szemben elindult, három méter átmérőjű fúrópajzsok négy centiméteres pontossággal találkoztak össze. A magyar lapok is beszámoltak arról, bogy alagút építései tervezik Európa es Anglia között. a La Man ebe-csatorna alatt, Korábban rendkívül nehéz és bonyolult feladat volt a mélybe „levinni"- és ott meg is őrizni a felszínen viszonylag köny- nven kitűzött irányt. Ez a teo- dolit viszont, bármilyen mélységbe eresztik vagy viszik is le. a legkisebb eltérés nélkül azonnal mutatja : a felszínen meghatározót!. megfelelő Irányt. Csak annyi időre van hozzá szükség, «.míg a műszer leérkezik „munkahelyére*’, mert „tudását” változatlanul viszi magával. Ez a tény bírta rá az érdekelt angol vállalatokat és a MOM-ot, hogy megtárgyalják a lehetőségét annak, miképpen lehetnie a leendő alagút irányának kitűzésére ezt a kiváló műszert szolgálatba állítani. Még folynak a tárgyalások, de mindenesetre újabb, jói megalapozott elismerést jelentene a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő magyar geodéziai műszer- gyártás számára, ha ez a magyar eszköz irányítana olyan hatalmas technikai munkálatokat, ami nyilvánvalóan az egész világ érdeklődésének homlokterébe kerül majd. SZOKOL.AY ZOLTÁN: Neruda Nemcsak a betegség, nekirontottak most az égő hazak, roncsolta életét mások testéből csordogáló vér-pata Oondold csak cl, mintha a családod ölnék ... Úgyis percekben mérhette már az id napok helyett, de még ezt a jövőjét is megnyirbáltál maradék kis sorsát kérges tenyerek bevérezésével, , dolgos, igazságos öklök játékdobozként szétnyitásával. simító tenyerek asszony-sírássá változtató űzték messzire. Hogy végképp cl ne tűnjön, nekünk kell öt e Földön megtartani, jó szóval, szép tudassál, s hittel, szeretctévcl. .‘W MUNKÁBAN A HEGYI MENTŐK... Zajellenes készülék Amerikai tudósok olyan készüléket szerkesztettek, amely csírájában elfojtja a gépek zaját. A'zajt magnószalagra veszik. Ezután a magnetofont a gép mellé, vagy magába a gépbe helyezik. Amikor a gép üzemelni kezd, a felvételt visszafelé lejátsszák. A két hullám interferenciája megsemmisíti a zajt. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben csökkentsék egy üzemen belül a gépzajt és egyben lehetővé válik az is, hogy felderítsék a gépek meghibásodását is. Mennyi ólom van az emberi hajban? Az emberi szervezetbe kívülről bekerülő ólom meny- nyisége jelentősen csökkent az utóbbi 50 esztendőben. Amerikai tudósok ezt a következtetésüket a múlt században élt és a most élő emberek hajának összehasonlítására alapozzák. Múzeumokból és magánemberektől 130 hajmintát szereztek az 1871—1923 időszakból; a benzinhez 1923-ban kezdtek ólom-tetraetilt hozzáadni, a mai hajmintákat falusi és városi fodrászoktól szerezték be. Kiderült, hogy a múlt században élt emberek hajában tízszer annyi ólom volt, mint az 1971. évi mintákban, akár faluhelyen, akár városi környezetben éltek. Ennek az a magyarázata, hogy a gépkocsik kipufogógázával a levegőbe kerülő ólom nem halmozódik fel olyan i gyorsan az emberi szervezetben, mint az, amely az élei- miszereken vagy a vízen keresztül jut oda. Az élelmiszerek és az ivóvíz ólomtartalma erősen csökkent. Ma már nem készítenek vízvezetékcsövet ólomból, nem főznek ólomedényben és a kerámiagyártásnál kerülik az ólom- tartalmú zománc használatát. A kozmetikai szerekbe sem tesznek többé ólomsókat. Az ideális férj Belgiumban egy nói szervezet pályázatot írt ki annak megállapítására, hogy ki tekinthető a legideálisabb férjnek. A jutalomra javasoltak között szerepeit a következő pályamű: „Nem iszom, nem dohányzom, korán kelek és korán lefekszem. Nem vagyok válogatós, nem kártyázom, nem járok kávéházba. Biztos vagyok benne, hogy megérdemlem az önök diját, de nagyon kérem, siessenek az odaítéléssel, mert egy hónapon belül elválok.” Közös ebéd az óceán két oldalán A televízió történetének spk kutatója úgy véli. hogy ennek a tömegkommunikációs eszköznek a szellemi atyja Jules Verne, sok fantasztikus regény szerzője és Albert Robida újságíró volt. Mindketten a maguk módján jósolták meg a televízió megjelenését. Jules Verne még 1889-ben közölte „Egy amerikai újságíró egy napja 2889-ben” c. írását, amelynek hőse, egy fiatalember, New Yorkban ebédel feleségével, aki abban a pillanatban Párizsban tartózkodott. Képét egy kristálygömb vetítette, amelyet a szerelmes férj az asztal másik oldalán állított fel. Albert Robida újságíró a ..XX. század” című folyóiratában egy ovális pannót ábrázoló rajzot közölt, \s ezen Pekingből érkezett árnyak voltak. Ez volt az első „tv- híradó”, persze az újságíró képzeletében. Telefonkészülékek tárcsa nélkül Az Egyesül! Államokban olyan készülékekkel kísérleteznek, amely szóbeli utasításra keresi ki a szükséges telcíonszámo- kat. A hanghullámok a készülékben elektromos impulzussá alakulnak, s olyan elektromechanikus átkapcsolót hoznak mozgásba, amely „kikeresi” a szükséges telefonszámot. Az utóbbit a készülék világító számokkal is felírja, hogy „feledésbe ne merüljön”. Az előfizető felhívása külön parancsra történik. Amennyiben, újabb szám összeállításara kerül sor, a készülék automatikusan törli az előzőt. JÖ bakator — Szia! — mondja ősi sámános magyarsággal Csemcsegi, amikor meglátott az utcán és arcán fel- fénylett az izgalom, hogy egyáltalán láthat, hogy hallhat, és hogy majd miket hallhat tőlem. Ezért az őszinte érdeklődéséért azért a tudni vágyásáért, az áj iránti hallatlan fogékonyságáért szerettem Csemcsegit én annyira, amennyire szerettein most, hogy így és ily lelkesen köszöntött rám az utcán. — Szia! — mondtam hasonló tömörséggel és a biztonság kedvéért rögtön hozzátettem... *— Hát megjöttem! — Mco. Látom — válaszolt Csemcsegi és már fuldokolni kezdett a várakozás, az izgalmas történések hallásának boldog reménye miatt. Elmosolyodtam. Igaza van, ha izgatott. Rendes kis fickó ez a Csemcsegi. Mégha földhöz, sőt Földhöz ragadt kis ember is. Utóvégre nem járhatja be mindenki, ■mint én tettem volt, a világűr pompás térségeit, igazán keveseknek adatik meg, hogy eljussanak, mint ahogyan például én eljutottam a. Jupiterre, hogy eljussanak akár a Holdra is. Szép és izgalmas út volt három évig\ száguldani a naprendszer térségein át, kikerülni a bollidákat, a műholdakat, a kisbolygóLibamáj a Jupiterről kát, a meteorokat és a meteoriteket. Csak száguldani a jó öreg Jupiter felé és oda, hogy eldöntsem és én dönt'sem el, lehetnek-e ott lények. Elhetnek-e ott értelmes létezők? Bizony, az a feladat várt rám, ezt a feladatot oldottam meg sok-sok, izgalom közepette, a tőlem telhető tudományos magabiztossággal, fizikumom fő lényegességével és kimeríthetetlen vállalkozó kedvemmel, csak bátorságban nagyobb jellemem segítségével. Es lám, alighogy lelépek, a Jupitert megjáró első magyar, a Ló utca 3/b alatti startállásról induló és oda visszaérkezett űrhajóról, a sarkon máris Csemcsegi vár, fuldokló izgalommal, hogy lásson és halljon... Engem! — Mizujs? — kérdi és már táguló pupillákkal, e kedves és közömbös megszólítással, mintegy jelezve is egyben, hogy ami neki tíjság. Gyűrhető óra Az Egyesült Államokban egy órás — Salvador Dali — ösztönzésére —. mechanikus órát készített kaucsukbol, amely minden kívánt formára gyűrhető, s emellett még jár is. Az órát lehet csavarni, s mégis állandóan tiktakol, sőt a mutatói is forognak. Hogy mi a haszna ennek az éj csodabogárnak? A kérdésre az órásnak nincs válasza 'Üftvője viszont akad. az nekem voltaképpen csak mindennapos tett, magától értetődő cselekedet. ■ ■ — Hogy mi az újság? Hát, öregem, csak annyi, hogy amint látod is, megjöttem a Jupiterről. Mondom, a Jupiterről ... — Igen? A Jupiterről? — csodálkozik rám Csemcsegi... Elég hamar megjártad ... Nem is vettem észre, hogy nem vagy itthon... Es mit hoztál? — Ember! A Jupiterről? Mit hozhatna onnan a? ember? — Mit? Valamit.. . Mit tudom én hogy mit. Te jártál ott. nem én. Kovács most jött vissza Balmazújvárosból, a nagynéniétől, akinek háztájija van ott, és ö egy kiló libamájat hozott. Például! — Hogy a fene (Foto: Vie Nouve) egye meg. Hogyan} hozhatnék libamá-i jat például, amikori még liba sincs a Ju-\ piteren — kezdek} tátogni a méregtől..} — Kacsa sincs? | Van, aki a kacsamá-} jat is szereti. Nem> olyan, mint a libáé,} de ... 5 — Ember, hagyd} abba a hülyeséget.. ■} Hát nem érted? Há-? r.om évig odavoltam.< A Jupiter bolygón? voltam... A Jupite-Í ren! ordítom mos ti már. } — Ne ordíts ve-} lem, hé! Három évig> odavan, holmi Jupi-i térén járt és semmits nem hozott haza.. •< Még kacsnmájat se.. < Ha ezt elmondom> benn az üzemben,5 mindenki rajtad rö-\ hög majd — vigyo- rodott el Csemcsegií és gyorsan elrohants pompás ötlete meg-í valósítására. En meg} ott maradtam a Ju-> piter és a Ló utcai sarkán, bal kezem-? ben ürsisakkal, jobbi kezemben a semmi-} vei. A libamáj hiányzott belőle. Libamáj a Jupiter-£ röl... (egri) Palace Klub (?!) A Hevesi Szemle lapjain közlemény jelent meg az egyik egri klub fiatal képzőművészeinek bemutatkozásáról. A cikkben a klub neve ilyen formában olvasható. Palace Klub. Lehetséges lenne, hogy a francia eredetű s az előkelő hotel neveként szereplő palace megnevezés (kiejtve: palasz) adott volna nevet a klubnak. Szó sincs rólal A cikk írója tévedett. Erről a hibájáról elsősorban azért szólunk, mert komoly tanulságokat is meríthetünk félreértéséből. Az egri klubnak ugyanis a neve: Pallas Klub. Két idegen szó egybevágó ejtése tévesztette meg a közlemény íróját. Ilyen félreértések következnek abból a helytelen gyakorlatból, hogy újabban intézeteinknek, intézményeinknek, társulatainknak, klubjainknak stb. hivatalos megnevezésére idegen szót használnak fel. Az idegen név csak azok számára „mond” valamit a névadás indítékáról, akik jól ismerik az idegen szó jelentés- tartalmát, használati értékét. Valójában helyes szándék és értelmes indíték vezette azokat, akik az egri klubnak nevet adtak. Pallas volt a mellékneve ugyanis Athéné görög istennőnek, aki a feltalálás, az öntevékeny, a találékony szellemi tevékenység istápolója volt. Szimbolizálta az okosságot, az emberi értelmet, n tudományt. A Pallas» név tehát hangszerkezetében és jelentésszerkezetében egyaránt alkalmas arra, hogy egy klub neveként szerepeljen. Ha azonban nem ismerjük a névadás indítékát, az idegen név használati értékét, akkor ez a név is puszta, jelentés nélküli jelzés és sok félreértésre adhat alkalmat. Erre szolgáltat példát az idézett cikk írója is. Mivel az előkelő hotel, a luxusszállá megnevezésére szolgáló francia palace szó kiejtése egybeesik a görög Pallas (Pállasz) hangsor kiejtésével, a szóban forgó cikk írója ezért kér, »zielte el az egri Pallas Klubot: Palace Klubnak. Ez már azért is súlyos tévedés, mert az ipar, a művészet, a tudomány istennőjének előneve nem ismeretlen a magyar művelődéstörlénelemben sem. Még ma is haszonnal forgathatjuk a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvény- ■ társaság nyomdájában készült, igen jól szerkesztett Pallas Nagy Lexikona köteteit. Az egri klub megnevezésére a görög hangsort a la- tinosított Pallas formában használják. Helyesírási szabályzatunk azonban azt írja elő. hogy az ógörög tulajdonnevekben a görög írásjegyeket ógörög hangértéküknek megfelelő magyar betűkkel, tehát a kiejtés szerint kell átírni. Dr. Bakos József J
