Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
) SZEIJD motorosok Gyógyítás — tengerrel A Lengerrel történő gyógyítás, az úgynevezett tha- laszoterápia — amelyet egy esztendeje alkalmaznak Ko- lobrzegben, az ismert lengyel tengerparti gyógyhelyen — teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az orvosok utasításainak megfelelően a páciensek nem vették igénybe a fizikoterápiái kezeléseket, hanem részt vettek a mindennapos, tízegynéhány perces tomagya- korlatokon a fövényparton és fürdőztek a sós vízben. Az egyévi megfigyelések és eredmények alapján az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy a természetes tengeri környezetben való aktív pihenés nemegyszer kedvezőbb eredményekkel jár, mint a szanatóriumi kúra. Homok, mint radírgumi Előfordul, hogy kisebb változtatást kell eszközölni a nyomtatott szövegben, törölni kell néhány szót vagy más szöveget kell a helyükbe irni. A nyomtatott szövegen azonban nem segít a radír: a javítást be kell szorítani a sorok közé, vagy kiírni a lap szélére. Az egyik angol vállalat miniatűr homokfúvó berendezést készített a korrektor és a szerkesztő munkájának megkönnyítésére. Ez aprószemcsés osiszolópor segítségével törli a nyomtatott szöveget, s mi kroporszívó köz- reműködóséveL mindjárt eltávolítja a homokot és a pa- pírrészecskéket. A berendezés nemcsak arra jó, hogy javításokat eszközöljenek vele a kis példányszámú kiadványokban, hanem vázlati rajzók kijavítására is alkalmas, s olyan könyvtári könyvek tisztítására amelyekbe felelőtlen olvasók tintával írták be megjegyzéseiket Szénanátha-megelőzés telefonon Londonban a szénanáthás betegek egy bizonyos telefonszámon megtudhatják a naponkénti pollen-számlálás, valamint a rövidtávú pollen- szám-előrejelzés eredményét. Hasonló beszámolókat a reggeli és esti lapok is közölnek. Angliában kb. hárommillióra becsülik a szénanáthában szenvedők számát, s férfiak és nők kb. egyenlő számban szerepelnék. Csupán Londonban és környékén egymillió beteget feltételeznek. A naponkénti pollenszám- lálás az egy köbméter levegőben található virágpormag 24 órás átlagértékén alapul. A fűpollen Angliában júniusban és júliusban a szénanátha leggyakoribb okozója. Különösen napos, kicsit szeles napokon magas a pollenek száma. A nap elpárologtatja a fű harmattiszta nedvességét, a szél pedig felkavarja a pollent. A köbméterenként 50 vagy még több pollenszám szín:« minden szénaináthás betegnél rohamot idéz elő. 10 alatti érték esetében csak kicsi a veszély. A naponkénti előrejelzés óvja az érintetteket a levegő pollenkancentrácnójá- tól. Ez a szolgálat a kezelőorvosok számára lehetővé teszi, hogy betegeiket magas pollenszám esetén utasítsák a felírt gyógyszer adagjának növelésére. Póni — kicsiben Egy farmer sikeresen hajtott végre egy érdekes kísérletet: egészen apró skót pó- nit, törpelovat nevelt fel. Ha egy hároméves kisgyermeknek kedve támad, hogy mea- simogassa a csöpnséget, le kell hajolnia. Szakasztott ilyen póni született a frankfurti állatkertben. A pöttöm nősténylovacskát Twiggy- nek' nevezték el és remény van arra, hogy az. állat az új európai törpepóni-nemzedék (ősanyja lesz. A kéthaüábas cipőtolvaj Nem sok öröme lehetett annak a cipőtolvajnak, aki egy San Francisco-i autó csomagtartójából elemeit négy, cipőkkel teli bőröndöt. . Feltéve természetesen, ha nem valami csodalényről van szó. A 'bőröndökben ugyanis kizárólag hallábas cipők voltak. A rendőrség tájékoztatása szerint a. négy bőröndnyi lábbelit egy cipőügynök mintakészlete volt. .Hátezmegmi ■ *» Az amerikai zoológusok egyelőre így nevezik azt a fura állatot, amelyet a legutóbbi tornádó alkalmával talált az egyik gazdálkodó. A szakembereknek mind a mai napig nem sikerült meghatározniuk a furcsa állatot, minthogy külsejében egyaránt vannak kutyára, rókára, sőt sakálra emlékeztető vonások, míg a hátsó lába pontosan olyan mint a kengurué. A minotai állatkertben — amíg okosabb megoldást nem találnak — egyelőre „Hátez- megmd”-nék nevezik. (Foto: Vie Nuove)' Hideg borogatás A későbbiek során híressé vált Robert Koch még körorvosként működött, amikor egyszer éjféltájban hívatták a kastélyba, ahol könnyű kis rosszulléttel feküdt a földbirtokos fia. Koch gondosan megvizsgálta a gyermeket, majd így rendelkezett: — Tegyenek hideg borogatást a testére! — Hideg borogatást? — csattant fel dühösen a háziasszony. — Remélem, nem akarja azt mondani, hogy közönséges vízzel csináljuk? — Használhat hozzá pezsgőt is, asszonyom, az előkelőbb. Orvosi szempontból és az eredményt tekintve teljesen mindegy, hogy a borogatást vízzel, vagy pezsgővel csinálja. Mielőtt a vérig, sértett földbirtokosné egy szót válaszolhatott volna, Koch már eltűnt az éjszakában. Névadón Keresztelőre — pardon! —, névadó ünnepségre voltam hivatalos a Gombkerekítő Vállalat kultúrtermébe, ahol a gyár különböző szerveinek összefogásából, közös vállalati névadón neveznek el 56 gyári dolgozó 57 gyermekét arra a névre, amelyen már jó ideje amúgy is hívják a gyermekeket. A könnyes-mosolygós nőfelelős mögött elszánt arccal tündökölt a. KISZ-titkár arca, aki az ügynek egyébként lelkes szervezője volt, ott ült komor komolysággal a párttitkár is, átérezve a pillanat és az esemény nemcsak ünnepélyes, de politikai szempontból is rendkívül nagy jelentőségű voltát. A szakszervezet is képviseltette magát, egyszerre két bizalmival is, és természetesen ott ült a teremben a gazdaság- vezetés is, az igazgatóhelyettes alakjában, mert az igazgató — állítólag — egy másik üzemben vesz részt egy tizenhetsze- res névadón. Gyereket, névkapandó gyereket azonban nem láttam. Az elnöki emelvény előtt két sorban a székeken — megszámoltam, — ötvenöt felFARKAS ANDRÁS: r * En e§ak a* áldozatokra . . • Mindig az áldozatokra Hajlik a néma rokonszenv. Hogyha mihaszna erőszak Kéri az életet ingyen. Lám, az a chilei sors is! Tengeralatti robajjal Szállt ama bamba szökőár. És leharapta a partot, Vitte a házakat, embert. Mind, aki csendben aludta Aznapi, jó, jogos álmát, Vitte az éjjeli óra, S most, ez a nappali romlás! Fegyvereken vicsorító, Nagy hiteket megalázó, Durva, taposva gyalázás Tépi üvöltve az arcot, Rontja szemünkben a látást, Mert megüzenteti vérrel. Hogy neki semmi a jogrend! Merre, hogyan lehet innen Emberi módon, az élet Földi hitével az embert Megmenekíteni? Merre? És ha van ősi igazság, Hát ki tanítja, kinek még, Hogy joga nincs a golyónak, És hova kell az a fegyver? Persze, ha már letagadják Azt, hogy a társadalomban Elvek ezernyi csatája Edzi a képzeletünket, Persze, ha már az a mérce, Hogy csak a férges erőszak Láthat a jog velejébe, Már vita nincs, csak a jajgás És csak az áldozatokra Hullhat a néma rokonszenv, S Mint a virág, ha a sírra í Toppan az őszi esőcsepp. j> mekeket. Nálunk < mostanra gyűlt ösz- sze annyi, hogy val-i lalati szinten kifize- > tüdő és tömeghatásúi legyen a dolog. Világos? — Az. Világos.} Csak furcsa. Ugye,} félszáznál is többi harmincéves férfi és\ nő, mint nevkapók... Jó összegyűjtötték,i nem mondom... Del különben is, nekem l azt mo'ndták, hogyl 57 gyerekről van szó, t de itt most csak 55 $ van? A KISZ-titkár szét-] tárta a karját, jelez-', vén, hogy hiába, min-} den nem mehet egyszerre tökéletesen.. ri — Az egyik.. .$ ugyanis... az egyiki gyermek ugyanis ép-i pen alkoholelvonóni va.i .. A másik gyér-s mek, a leányka, oz| meg éppen szül...? Hát ezért van a két-} tővel kevesebb! —$ mondta és ujját figyelmeztetően a szá-j jóra rakta. A nőfele-í lös állt fel, ugyanis3 hogy szóljon és meg-} nyissa a Gombkere-} kitő Vállalat töb b-< szőrös és összegyüj-} tött névkapóinak ncv.I adó ünnepségét. (egri) nőtt ült sorban, kicsit feszélyezett ünnepélyességgel, férfiak, nők vegyest, legtöbbje harminc körüli, egy volt csak közöttük, aki húszon innen lehetett. Korán kezdte — gondoltam. — Hol vannak a gyerekek? — kérdeztem suttogva a párttitkártól, aki ugyancsak suttogva közölte velem, hogy: — Itt ülnek az elvtárs előtt. — Hol? — Nem lát a szemétől az elvtárs?! — pisszentett rám a nő- felelős, és a lent sorban ülő ötvenöt felnőttre mutatott. — Ezek? — Igen, mit csodálkozik? Mögöttük az a másik sor a szülők, meg a névadó szülők ... Miért, ezek talán nem gyerekei valakiknek? — így a KISZ-titkár índigná lódva. — De igen, Biztosan, hogy azok. Különösen, ha mondják ... De hat ez mégis névadó, s ezek mégis túl vannak a húszon is, meg né- hányan a harmincon is... Nem? Az igazgatóhelyettes úgy nézett rám, miként a hülye gyerekre néz a szomszéd néni, ha az a konnektorba akar belenyúlni az ujjúval... — Ide figyeljen, jó em ber... Értse meg már, hogy egy olyan nagy vállalat, mint a Gombkerekítő, nem tarthat naponta névadókat. Ahhoz, hogy vállalati szinten, a vállalat vezetőinek részvételével csinálhassunk ilyet, ahhoz össze kell gyűjteni a megkeresztelendő ... azazhogy — pirult el a párttitkár feddő tekintete előtt — megnevezendő gyerCsurgó A hangutánzó eredetű csorog, csurog ige ó-képzős származékával, a Csurgó névvel nevezték m;. régen a lassan folydog r. • kutakat, patakocskákat, - folyásokat. Nem véle' tehát, hogy több ilyen • és helynevünk van száz országban. Az Eger. es közvetlen környéken .- látható sok csörgő est: ■■ - .kútról gyakran szólnál: „ levéltári adatok is. Ezek a városban és a városon kívüli kutak, vízfolyások, források és patakok adtak alapot több egri hely megnevezésére. Eger határában pL ezek a nevek alakultak ki: Csurgó, Csurgókul, Csurgó-tető, Csurgó - hölgy. Ez utóbbi név Felnémet határában js meg nevező szerepet kapott. Eger város területén múltban a következő m nevezésekben szerepelt n. nősítőként a csurgó jel . Csurgó-köz, Csurgó-pa Csurgó-kút feletti út.: Csurgó utca. A múltbr egy nagyobb területet, v rosrészt is megnevezte’! e zel a névvel. Gorove Lászl . szerint még az 1820-as években ilyen szerepben élt a Csurgó név. Erre utalnak ezek a sorok: „A Cifrakapuról az alsó fal felkanyarodott a városnak azon a részén keresztül, mely Csurgónak neveztetik.” Hogy mennyire jellemzó egri helynév a Csurgó megnevezés, bizonyítják azok a szépirodalmi alkotások is, amelyekben ezt a nevet mint sajátosan egri megnevezést emlegetik. Gvadá- nyi József, aki Egerben diákoskodott, Rontó Pálnak élete című verses elbeszéléseben is szól erről a névről: „A Csurgóban lakott szállásom gazdája, "gazdag mészáros volt, sok hízott marhája.” Gvadányi e sorokhoz fűzött megjegyzésében azt is leírja, hol terült el ez. a városrész: „A Tsurgó Eger városának egy kis szeglet része, amelyben a páter Serviták laknak, olyan híre vagyon ennek, mint Pozsonyban a Tzukker Mandlinak.” Az egri Csurgó helynév hírét, nevét növelte Vitko- vics Mihály, az Egerben született, nevelkedett kiváló író is. „A költő regénye” című érdekes írásában is emlegeti ezt a régi egri megnevezést: „Egert nézegéltem. A Kálvária végén mily egyenesen állnak a házak, s végre mint szakadna le úgy, hogy csak a tornyok látszanak, s ismét mint emelkednek a Csurgó városrész felé.”’ Gyárfás Endre a „nyug í tálán egriek” sorsát megrajzoló érdekes regényének lapjain is többször olvashatjuk ezt a régi egri helynevet: „A belvárost elhagyva, a Csurgó-fertály keskeny útcáiba kaptattak.” A névadás indítékáról is szól Gyárfás Endre. Ez tűnik ki a regény következő soraiból: „Túl a minareten, túl a váron, a Bükk- ből lecsurgó téli-tavaszi vizek nercet adtak egy sűrűn lakott negyednek, a Csurgónak.” (Gyárfás: A nyugtalan egriek 42.) Dr. Bakos József
