Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Heti külpolitikai összefoglaló WAómam/wwnaavnaa/vwwvwvawvwnaaaaaa/w/wvna/vwwvww rí BT ÍTO: AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Szovjet és amerikai kezdeményezésre a Biztonsági Tanács tüzszüneti határozatot hozott — Kissinger amerikai kül- ücfyminiszter Tel Aviv és London érintésével Moszkvából hazautazott. KEDD: Izrael a szuezi fronton folytatta hadműveleteit — A Biz­tonsági Tanács új határozatban szólította fel Izraelt: tér­jen vissza a hétfői vonalakra — Szovjet kormánynyilat­kozat bélyegezte meg az újabb izraeli agressziót — Ber­linből Prágába utazott Ph.am Van Dong. SZERDA Nixon engedett a Watergate-ügyben, kiadja a hangsza­lagok egy részét — Pompidou francia elnök visszakozott az alkotmánymódosítás dolgában — Le Dúc Tho levele a Nobel-Békedij Bizottsághoz. CSÜTÖRTÖK: Moszkvában megkezdte munkáját a béke-világkongresz- szus — Kissinger sajtóértekezlete — Riadókészültségbe helyezték az amerikai haderő egy részét — TASZSZ-nyi- latkozat az amerikai riadókészültségről — A Biztonsági Tanács újabb határozata a tűzszünet ellenőrzéséről — Magyar kormánynyilatkozat az izraeli agresszív maga­tartás elítélésére. PENTEK: Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a béke-világkong­resszuson — Szovjet és amerikai megfigyelők is ellenőr­zik a tűzszünet megtartását a közel-keleti térségben. SZOMBAT: Ütban a Közel-Kelet felé az EN&Z „kék sisakos” rend- fenntartó erői — Indokínában újabb harci cselekmények: a kambodzsai népi felszabadító hadsereg fokozta táma­dásait a Lón Nol-rezsim ellen, Dél-Vietnamban viszont a saigoni rezsim katonái folytatták területrabló akcióikat. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy lózsef: EGY NYUGATI lapban ol­vastam a héten egy Thukü- didész-idézetet, az időszá­mításunk előtt jó négyszáz évvel élt görög történetíró jegyezte meg a peloponné- ezoszi háborúról írott nagy művében, hogy „egy hábo­rút ritkán fejeznek be úgy, ahogyan eltervezték..Egy párizsi hetilapban, a Nouvel Observateur-ben pedig a lapnak igen jól értesült, te­kintélyes főszerkesztőjének tollából az a feltevés kerül­hetett papírra, hogy — Kis­singer amerikai külügymi­niszter a háború előtt jóval, már a State Department-be bevonulásakor kijelentette: a Közel-Keleten nem jöhet lét­re „hideg módon” megoldás. Kisebb konfliktust, egy ke­véssé „langyos” háborút szük­ségesnek tartott volna... “A negyedik közel-keleti háború nem indult ugyan _langyos”-nak, de igazán ak­kor forrósodott fel, amikor • Biztonsági Tanács már — szovjet—amerikai közös kez- 1 deményezésre —» tűzszünetre 1 szólította fel a harcoló fele- I két. Akkor indult meg iga- i zán a hadigépezet Egyiptom ! ellen. A történetírás felada- i ta lesz tisztázni, milyen hadi- i csellel, mennyire sértve meg : a hadljogot keltek át az iz­raeli csapatok a Keserű-ta­vakon? Tény, hogy tekinté­lyes nagyságú területet foglal­tok el a Szuezi-csatorna nyugati partján, tehát olyan egyiptomi földön, ahová ad­dig még soha nem tette lá­bát izraeli katona. Ugyanak­kor (úszónt csendesebb ma­radt a front a Szuezi-csa­torna keleti part ján, a Sinai- f élszigeten, a Bar-Lev vo­nalat elfoglaló egyiptomi hadsereggel szemben ... KATONAI ES POLITIKAI megfigyelők egyaránt arra következtettek az izraeli hadvezetés és a Tel Aviv-i kormány magatartásából, hogy Izrael tudatosan akar minél kuszább, minél átte­kinthetetlenebb tüzszüneti vonalakat kialakítani a csa­torna két oldalán. Annál bo­nyolultabbá válnak a továb­biakban az egyszer minden­képp meginduló tárgyalások, annál tovább lehet hivatkoz­ni az Izrael „létbizonytalan­ságára” — ami persze az iz­raeli „héjáknak” kedvez... Érdekes fejlemény, hogy a háború első napjaiban volt arab sikereket nehezen tud­ják megemészteni Tel Aviv- ban: az izraeli kormányon beiül vád érte Dajant is, miért nem készítette fel job­ban a liáborúra hadseregét? A hadügyminiszter nyilván személyes helyzetének meg­javítására is kockáztatta meg — a tűzszünet megsér­tésének árán — az egyipto­mi fronton újabb támadások megindítását. WiS. Oktober ZU vasárnap í Annyi fordulatot hozott ez a hét, hogy közben., egy-egy eseményre alig figyelt fel a világ, pedig máskor óriási szenzáció lett volna. Gondo­lok itt például arra, hogy a nyugatnémet kormány fel­kérte az Egyesült Államok kormányát, hogy szüntesse be nyugatnémet területről az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállításokat! Bréma kikötőjéből ugyanis Izrael felé amerikai fegyverekkel megrakott izraeli hajók fu­tottak ki, USA-felségjeles repülőgépek pedig az NSZK területén állomásozó ameri­kai csapatok raktáraiból vit­tek „gyorssegélyként” hadi­anyagot Izraelbe... A bonni kormány hangsúlyozta, hogy nem engedi belevonni magát az arab—izraeli konfliktus­ba. A magyarázat: az NSZK függ valamennyi nyugati or- Bzág közül a legjobban az arab olajtól! EGY MÁSIK SZENZÁCIÓ. amely fölött szinte elsiklott a világ: Izrael Dél-Afrikától, a fajüldöző pretoriai kor­mánytól vásárolt mintegy 50 Mirage vadászbomházót, s ezek közül néhányat már be is vetett Egyiptom ellen. (Folytatás az l oldalról) oldalról egyetértő nyilatko­zatok hangzottad el. Azt, hogy a két nagyhatalom is működjék közre a tűzszü­net ellenőrzésében, mint is­meretes, Anvar Szadat egyiptomi elnök kérte. A hadihelyzetröl szomba­ton olyan jelentések érkez­tek, hogy Izrael újabb légi­támadásokat intézett a Szue- z.i-csatorna déli szektorában tevékenykedő egyiptomi erők ellen, amire a megtámadot­tak ellencsapással válaszol­tak. A szórványos tüzeiés egészen sötétedésig folytató­dott Kairó a támadásokat egy készülőben levő offen- zíva bevezetéseként értel­mezte. Tel Aviv-i közlések szerint Szuez városának „legnagyobb része” Izrael kezére került. BRÜSSZEL: Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Az Egyesült Államok NA- TO-partnerei nyíltan bírál­ják Washingtonnak a közel- keleti válságban tanúsított magatartását. A NATO ál­landó tanárnak pénteken Brüsszelben megtartott ülé­sén a tagállamok egy részé­nek képviselői hírek szerint kifejtették: Amerika kész helyzet elé állította a szer­vezetet. Fokozott készültsé­get rendelt el olyan támasz­pontokon, amelyek más NATO-államok területén vannak. Washington nemér­Francia gyártmányú harci repülőgépek ezek. Vannak ilyenek az izraeli hadsereg birtokában is: Még 1967 előtt vásárolták a francia Marcel Dassault-tól aztán De Gaulle tábornok megtiltotta, hogy a vadászbombázókat Izraelnek eladják. Afölött persze sze­met hunyt a francia kor­mány hogy — Izraelben Das_ sault saját leányvállalata gyártott az izraeli felségje- íes harci repülőgépekhez al­katrészeket. Ugyanakkor a párizsi kormány a fajüldöző dél-afrikai rezsimnek is el­adott Mirage vadászbombá­zókat, amelyek most nagy kerülővel Izraelbe juthattak el... A közel-keleti válság dön­tő kérdése, hogy sikerült-e a két közvetetten érdekelt nagyhatalomnak, a Szovjet­uniónak és az Egyesült Álla­moknak összehangolnia vala­melyest a rendezésre vonat­kozó elképzeléseit. A hét közepén az USA nem járult hozzá, hogy Szadat egyipto­mi elnök, javaslata szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldjön csapatokat a konfliktus térségébe. A hét végére aztán úgy alakult a helyzet, hogy a Biztonsági Tanács határozata értelmé­ben elindultak az ENSZ tűz­szünetet ellenőrző alakulatok. Nem sokkal később pedig szovjet és amerikai megfi­gyelők küldését jelezték. RENDKÍVÜLI FIGYE­LEMMEL kísérték világszer­te Leonyid Brezsnyev fel­szólalását a moszkvai béke­világkongresszuson. A be­széd főmondanivalója az volt, hogy a nemzetközi enyhülés tovább tart, s ezt még a kö­zel-keleti válság sem fordít­hatja meg. A közel-keleti konfliktus rendezésére irá­nyuló lépéseknél egyrészt a szovjet—amerikai közös ak­ciók jelentőségét emelte ki, másrészt hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csának közel-keleti határoza­tait végre kell hajtani, és ily módon a térség vala­mennyi állama és népe szá­mára biztosítani kell a bél- két, a biztonságot és a ha­tárok sérthetetlenségét. Brezsnyev beszéde után nem sokkal Nixon is nyilatko­zott, ugyancsak pozitívan ér­tékelte a szovjet—amerikai lépéseket, reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti vál­ságot végre békésen rendezni; lehet. tesitette erről a NATO-ta- nácsot és nem konzultált az érdekelt országokkal sem. Az ülésen állítólag bírála­tok érték az amerikai veze­tést azért is, mert a tagálla­mok egy része indokolatlan lépésnek tartja a Nixon ál­tal elrendelt intézkedéseket, néhány állam pedig, a Wa­shington által megbírált NSZK-hoz hasonlóan, nem hajlandó elősegíteni, hogy az Egyesült Államok fel­használja területét Izrael katonai megsegítésére. Amerikai részről egyéb­ként — mint ezt utólag kö­zölték — csak a döntések után ismertették a katonai intézkedéseket a többi NA- TO-tagállammal. A tanács­ban résztvevő amerikai de­legátus a bírálatokkal kap­csolatban csupán azt mon­dotta, hogy azokat „továb­bítani fogja illetékesekhez”, de nem volt' hajlandó ma­gyarázatot adni arra, miért hagyta ki az őket is érintő döntésből Washington saját katonai szövetségeseit. Politikai megfigyelők sze­rint az Egyesült Államok és a NATO-partnerek közötti feszültség komoly nehézsé­geket okozhat majd abban, hogy a tervezett határidőre, december végére kidolgoz­zák azokat az elveket, ame­lyeknek Washington és part­nerei „új viszonyát” kelle­ne meghatározni a katonai szövetségen beiül. NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés 1. számú — politikai — bizott­sága a leszerelés problémá­jával kapcsolatos kérdéscso­portot vizsgálja. A vitában felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője. Beszédében rámutatott, hogy több állam közös erőfeszíté­seinek köszönhetően máris számos fontos nemzetközi megállapodás jött létre a le­szerelés terén. A fegyverkezési hajszát azonban még nem állították meg, ezért a leszerelés prob­lémája sok országot ag­gaszt. A Szovjetunió —oszt­va ezt az aggodalmat — a leszerelés átfogó program­ját terjesztette elő. A jelen­legi ülésszakon javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalék­kal csökkentsék katonai költségvetésüket és az így megtakarított összegek egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. A Szovjetunió jelentősen hozzájárult a leszerelési probléma megoldásához, Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: „A tüzszünet tartja magát — a köziel-keleti tartós béke kilátása ma jobb, mint 20 év óta bármikor” — jelentet­te ki Nixon elnök élő tv- adásban közvetített sajtóér­tekezletón. Derülátó helyzetmegítélé­sét elsősorban a két nagyha­talom — a Szovjetunió és az USA — között létrejött egyet­értésre alapozva Nixon elnök a legutóbbi napok közel-ke­leti fejleményedről adott rö­vid áttekintéssel vezette be az amerikai fegyveres erők riadókészültsége, illetve a Watergate-válság zaklatott belpolitikai eseményed miatt feszült izgalommal várt saj­tóértekezletét. Helyeselve a Biztonsági Tanács csütörtökön elfoga­amikor indítványozta egy leszerelési világértekeziet összehívását — hangoztatta Roscsin, kifejezve azt a re­ményét, hogy a közgyűlés 28. ülésszaka munkájának eredményeként meggyorsul a világkonfrencia gyakorlati előkészítése. NEW YORK — LUSAKA: Üjabb három ország — Zambia, Gainbia és Kame­run — szakította meg dip­lomáciai kapcsolatait Izrael­lel. Nem is olyan régen Tel Aviv még azzal büszkélke­dett, hogy Afrikában van a legtöbb barátja. Most vi­szont a független afrikai or­szágok közül — mint az Arab Liga New York-i iro­dája közölte — immáron nem kevesebb, mint 31-nek nincs vagy ismét nincs dip­lomáciai kapcsolata Izrael­lel. RÓMA: Az olasz egészségügyi mi­nisztérium hivatalosan kö­zölte az Egészségügyi Világ­dóét határozatát. amelynek értelmében a nagyhatalmak katonai egységeinek részvé­tele nélkül létesített ENSZ békefenntartó erőt küldenek a Közel-Keletre, az elnök ki­jelentette: az USA kész (a Szovjetunióhoz hasonlóan) megfigyelőket küldeni a tűz­szünet betartásának ellenőr­zésére, amennyiben ezt az ENSZ főtitkára kéri. Mint megjegyezte, — „Okunk van azt hinni, hogy ilyen kérést fogunk kapni”. Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával foly­tatott üzenetváltásaira utal­va Nixon hangsúlyozta, hogy mindkét részről „félreérthe­tetlenül” leszögezték állás­pontjukat és „az üzenetvál­tások alapján arra az ered­ményre jutottunk, hogy együttesen támogatjuk az szervezettel, hogy Oíasaor- szag egész területén meg­szűnt a kolerajárvány. A kolerajárvány több szán megbetegedést és mintegy 30 halálesetet idézett elő Olaszországban. Leküzdése erősen próbára tette az egészségügyi hatóságokat, amelyek helyenként teljesen felkészületlennek mutatkoz­tak. BECS: Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Érkeznek Bécsbe a ked­den kezdődő haderőcsökken-! tési konferencia résztvevőt Elsőnek nyugati országok küldöttségei foglalták el szálláshelyeiket. de érkez­nek a szocialista országok delegációi is. Mint ismere­tes, tizenhét európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada küldöttsége vesz részt a jelentős tanács­kozássorozaton, amely az év első felében rendezett elő­készítő konzultációk után Bécsben állapodtak meg az érdekelt tárgyalófelek, ami­kor meghozták döntésüket, hogy „a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről Közép-Európában és az azzal kapcsolatos in­tézkedésekről” folytattak tár­gyalást. ENSZ-ben elfogadott hatá­rozatot”. Az elnök aláhúzta: a két nagyhatalom eltérő célkitű­zései ellenére is egyetért ab­ban, hogy nem áll érdekük­ben a konfrontáció, „ami nukleáris konfrontációhoz vezethet és ezt egyikünk Siem akarja”. Az érintett felek még meg­lehetősen messze vannak egymástól, ma azonban erő­sebb ösztönzés hat rájuk a megoldás megtalálására — és óriási az ösztönzés az USA, a Szovjetunió és más nagyhatalmak számára, hogy „megoldást találjunk”. Rátérve arra, amit Nixon elnök a közel-keletinél is nehezebben megvalósítható „hazai tűzszünet” elérésére tett kísérletnek nevezett be­jelentette, hogy a múlt héten tv .> átott Archibald Cox különleges államügyész he­lyére Robert Bork ügyvivő igazságügyminiszter (áld Richardson igazságügymi­niszter lemondása és Ru- ckelshaus igazságügyminisz- ter-helyettes leváltása után hajlandó volt aláírni Cox el­bocsátó levelét) a jövő hét elején új különleges állam­ügyészt fog kinevezni, aki a kormányzat részéről „teljes fügetlenséget és együttműkö­dést fog élvezni” a Watergate ügy kezelésével kapcsolatban. Az Állami Biztosító Ti- j szafüredi Járási Fiókja muní.aliör betölt» í I középiskolai végzettséggé' rendelkező tárgyalóképes imutarőt vesz fel. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a fiók vezető­jénél Tiszafüred, örvényi út 5. sz. Nfxon elnök pénteken este megtartotta többször elha­lasztott sajtókonferenciáját, melyen a közel-keleti helyzet­tel és a Watcrgate-üggyel foglalkozott. Képünkön: távozó­ban a sajtókonferenciáról. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) A MÁV Kitérőgyártó Üzem, Gyöngyös — a MÁV Kol­lektív szerződésben meghatározott feltételek mellett —, felvesz gépi forgácsoló, elektroműszerész szakmunkásokat és segédmunkásokat. °ályázato* nirdet: jogtanácsosi és normatechnológusi munkakörök betöl­tésére. Jelentkezni lehet az üzem Személyzeti- és Oktatási Osztályán és a Tervgazdasági és Munkaügyi Osztályon, személyesen, vagy írásban. BeketVnutarló erők 8 oiitlo k od na k a BT-liatároxal a | iá hű rőt Nixon elnök sajtóértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents