Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
KOSSUTH 8.20 A népdal hete 8.36 Mozart; A-dur szimfónia Emlékezés Gács Lászlóra 9.31) Nóták 10*05 iskolarádió 10.30 Porgy és Bess. Részletek 21.14 Gondolat 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.55 Dalok 14.08 Olvasnivaló 14.23 BMH: Budapesti esti muzsika 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Operettnyitányok 16.05 Lélektan és népművelés 16.25 .Gieseking zongorázik 17.05 A népdal hete 17.35 Segédmunkások a mezőgazdaságban 17.59 A hiszterezis húrok. Fantasztikus rádiójáték 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.36 Hangverseny-közvetítés a Zeneakadémiáról Közben; Kb.: 20.25 láttuk, hallottuk Kb. r 21.15 Jegyzet Kb.: 21.25 Nótacsokor 22.30 Schubert: Oktett 23.23 Musicalekből PETŐFI 8.05 Táncdalofe 0.03 A népdal hete 9.19 Kónya Sándor 9.40 Csinos a ruhád 13.00 Zenekari muzsika Közben: 12.43 Nyíregyházi stúdió | 14.00 Ifjúsági randevúd. 18.10 A népdal hete 18.40 Előadás 19.00 Kering8h 19.10 n. Lajos Sirály. Közvetítés a Madách ' Színházból 23.3* Tánczene 23.15 Történelmi operákból Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Pár perc dzsessz Kislexikon Virágénekes Választ vár a hallgató Ray Charles lemezeiből Sporthíradó TEJ MAGYAR 8,05 lskola-tv 17.23 Hírek 17.30 Erdőhorváti perecesek. Rlportfilm 17.45 Kólád van s*d! 18.20 Megmérettünk... II. rész 19.15 Esti mesa 19.30 Tv-hlradó 20.00 Egy hölgy arcképet IV. Elhatározások 30.45 BMH: paprikások 21.15 Iszlám: Arabia Felix 22.15 Tv-híradó, I. POZSONYI 10.10 Ártatlan bűnösök. Tv-játék 18.00 62 komikus 19.00 és 21.20 Híradó 20.00 Ártatlan bűnösök. Tv-játék 21.40 Sparta Moszkva— CSZKA Moszkva jégkorongmérkőzés mozi Egerből EGRI VÖRÖS OBILLAG (Teleígn: 32*33) Fél 4, lél 8 és 8 órakor Kis nagy ember színes, szinkronizált amerikai kalandíüro.. .GUI BRŰDY (Telefon: h-ot) Fél 4, fél 8 és fél í órakor Fellini — Kóma Színes olasz—francia film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed S órakor Nincs idő Este 8 órakor , Érintés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lépj Olajra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 8 órakor Akinek van egy unoka- testvére Bronxban Fél' 8 órakor Zártkörű filmklub \m 0 2E 3 Egerben, este sybill (Bei’letSíünet) 7 órakor + ORVOSI V | Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola matematika—fizika szakos hallgatóinak egy 120 fős csoportja indult el vasárnap Visontá- ra, a Gagarin Hőerőmű meglátogatására. Ez volt a tanév első tanulmányi kirándulása, Vidó Imre és Márkus Jenő tanárok vezetésével. A fizika szakos hallgatók meg-' ismerkedtek a látogatás so- \ rán az erőmű minden nagyobb egységével, a beérkező szén őrlésétől a gőzfejlesztésen és a víz hűtésén keresztül a tulajdonképpeni energiatermelésig. Megtekintették a különféle kapcsolótáblákat, vezérlőpultokat, s az itt dolgozók részletesen ismertették a diákokkal azok működési elvét. Megnézték a diákok az óriási üzemrészek mellett az ország legmagasabb kéményét is, amelynek külön érdekessége, hogy építői, megdön- tendő az országos rekordot, 20 centivel magasabbra építették a tervezettnél. Katona István Egerbaktáról Lakatos György nehézgépkezelő az Egri Közúti Vállalat egerbaktai részlegénél dolgozik. Nem mindennapos jelenség, hogy valaki a munkatársak előtt is. a felettesek előtt Is egyaránt népszerű. Lakatos György nehézgépkezelőnek viszont ez a híre. Sokszor beszélgettünk ennek a népszerűségnek a titkáról. Lakatos életének mérföldköveit a gépek jelentik. Ojabb és újabb gépek. Az új gép pedig mindig új Ismereteket követelt, ennek az embernek tanulási kedve szinte „legendás hírű” a vállalatnál. Tizenöt évvel ezelőtt kezdte Itt a munkáját. Akkor ment az első nyolchónapos tanfolyamra, ahol tíz különböző gép kezelését tanulta meg. Nem sokkal később újra az „Iskolapadban’* ült. Akkor a 392-as kotrógéppel ismerkedett. Öt és fél évig dolgozott egy Ilyen gépen. A Mátrában, Véesen, Magyarnándoron, Diósjenőn dolgozott akkoriban. Az eger- ezalóki utat építették, amikor újabb tanfolyamra kapott behívót. A kéthetes pesti kurzus után ült a B—8-as Hanomag gépre, amellyel azóta te dolgozott S hogy hogyan, azt jelzi a kiváló dolgozó cím és egy miniszteri diesérő oklevél. Mondják, Lakatos Györgynek szerencsés természete van. „Kijön” mindenkivel, úgy bírál, és úgy fogad el bírálatot, hogy közben nem szerez haragosokat. Ehhez párosul még, hogy ez a képessége törhetetlen -terirek és ínséggel és munkabírással párosul. Lakatos György ma már „könnyebb” munkahelyen dolgozik, az egerbaktai Teltomat- nál. Igaz, itt te 40—50 fokos » hőség, de a talaj sima és az anyag laza. Es dolgozik olyan fáradhatatlanul, mint akkor, amikor még éjjel-nappal hóekével Járt» a poroszlói utat. T. Mányi Judit Recskről I ÜGYEIÉT ~ I Egerben: 49 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsl- linszky utcai rendelőben (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekei; részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek jpegvel 7 óráig, a Jókai utca 41. •tóim alatti rendelőben. íTelejóban kiemelte, hogy a kulturális alapellátás feltételeinek biztosításában a szak- igazgatási szerv összehangolja működését a nem tanácsi szervekkel is. így legutóbb az óvoda bővítését jelentős helyi támogatással és társadalmi munkával oldották meg. Ez azt eredményezte, hogy egy csoporttal több gyereket; tudtak elhelyezni. Segítséget nyújtanak a pe- dagógus-lakásepnésekhez s ellenőrzik állandóan a költségvetési előirányzatok célszerű felhasználását a kulturális intézményekben. Maruzs János \? sontáról A Mátraaljl Szénbányák Tho- rez külfajléses banyaüzeme részére 1974-ben szállítanak le az NDK-ból egy új SRs 2000-es marótárcsás kotrógépet, egy AzRs—B—6300-as hányóképzőgépet és kombinált le- és íelra- kógépet. A külfejtésen ez a 2000- es gép lesz a legnagyobb teljesítményű. A gépek összeszerelését a visontai gépszerelő üzem szakemberei végzik majd, s még 1974-ben üzembe Is helyezik. A marótárcsás gép a 2-es széntelep felett működik majd. Párhuzamosan, osztott frontban fog dolgozni az MT—5 jelű kotrógéppel. A hányógép ennek megfelelően közös szintű lesz a 2-es géplánccal. A gépek üzembe állítása biztosítja majd 1975- re az erőmű részére a többletszén termelésit. Tóth Lajos Parádsasvárról Csillogó ólomkristály vázák, festett készletek; és az üvegfúvók által gyártott vizsgamunkák jelzik, hogy a Parádi Üveggyárban a „szakma ifjú mestrei” vetélkedtek egymással. Az elkészült vizsgadarabok valóban azt bizonyítják, hogy ezek a fiatalok mesterei szakmájuknak. Összesen 33-an vettek részt a házi vetélkedőn, üvegfúvók, finomcsiszolók, festők, esztergályosok. A gyári versenyben legjobb eredményt elérők jutottak el ezután az. országos versenyre, ahol nagyon szépen szerepeltek a parádiak. Hizs- nyai Ferenc az üvegcsiszoló szakmában első, Angyal László az üvegfestők versenyében szintén első, Cserháti József né pedig második helyezést hozott. Gembíczki Béla Ecsédről A művelődésügyi és gyámügyi tevékenység vizsgálatát tűzte napirendre a községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. A művelődésügyi munkáról Zám András vb-titkár számolt be a résztvevőknek. BeszámolóBakafánt és Bozsó a blokkház kilencedik emeleti erkélyén sakkoznak. Atpís- lognak a korláton időnként, szemmel tartják a parkosítási munkát. A házigazda kelletlenül rázogatja a fejét, — öregem, ez a markológép tiszta röhej. — Hogy-hogy röhej? — Fölkanalazza az elszállításra váró zúzalékot. Felét elpottyantja, másik felét leszórja a kocsi mellé. Mi ebben a pláne? < — Még nem tökéletes. A technológián kéne javítani. Ez a sör se valami hideg. —- Ilyen a hűtőgép. Csúnyán befűztek vele. •— Lehel? — Legelső széria. Télen rendesen szuperál. Fagypont alatt. — En csapnál hűtöm a sört. Az a biztos. — Ezért van vízhí;iy. Mert maga elfröcsköli. — Na és. Fáj ez magának? — Nem. Persze, közösségi lelkiismeretet se mérnek a piacon. Lépjen el a bástyával, mert leütöm. Bozsó mereven bámul a földszintre. A felújított öregek napközijében tartották meg a községben már hagyományossá váló öregek napjai. A vendéglátó a Hazafias Népfront helyi szervezete, a nobuottsag, a Vörös- kereszt helyi ■ csoportja, a tsz és az ÁFÉSZ volt. A falu több mint száz idős lakóját Smid Dezső tanácselnök köszöntötte. A legkisebbek, az óvodások kedves verseket mondtak az öregeknek, az általános iskolások és a - KISZ-esek szintén mü- sorral kedveskedtek. Az ünnepség során harminckilencen ajándékot, hatan pénzjutalmat kaptak. Külön is ünnepelték a falu legöregebbjét, a 90 esztendős Luda Jánosnál. A műsor után uzsonna következett. Nagy Piroska Barátságvonattal, Bulgáriában 2. Bazár és csacsifoírat Délután már otthonosan mozogtunk, s ami ezzel jár, egyéb jelzőket is találtunk az ezerarcú Albenára. Fürödni nem lehetett, nemcsak azért, mert a parton az életveszélyt jelző fekete zászló figyelmeztetett, hanem azért, is, mert az erős tengermozgás riasztóan hideg hullámokat vetett a \partra. Programot senki sem ajánlott. igy hát ki-ki kedvére választott magának. Az asz- szonyote — miért is tagadnák meg magukat — levák- kal felvértezve elindultak ismerkedni az árakkal. Annál is inkább, mert az áruházzal, üzletsorokkal, ajándékboltokkal csábító bazár majd minden szállóhoz közel esett. Nyelvi nehézség tolmács híján akadt bőven, de a magyar ötletesség átsegít minden nehézségen. Vásárolni mi tudunk csak igazán. Van ennek már évszázadok óta reflexszé rögződött szinte kultikus menetrendje. Kezdődik mindjárt a szemrevételezéssel, az áruk és az árcédulák összevetésével. Ezt nem elég egy helyütt megtenni, sorra egy nem mindig gyors, de fontos és precíz művelet: az átszámítás leváról, forintra. Ha ennek is vége, akkor jöhet csak a konzultáció, a „te mit láttál és mennyiért”, az „érdemes-e ezt, vagy azt megvenni” széles taglejtésekkel kísért, érvekkel tarkított szakasza. Következő fázis az ellenőrzés: irány újra az üzletekbe: a fűszerből az ajándékboltba, onnan az áruházba. S végül, hogy a csattanó se maradjon el: vásárlás nélkül, tapasztalatokban gazdagodva haza, azzal az egyébként bölcs meggondolással vigasztalódva, hogy holnap is van nap. Na és a tapasztalat? Egy újabb jelző az ezerarcú Albenára: a nem éppen becéző értelemben használt drága. Meg kell adni, ebben volt is valami, erről az üzleteket csak. később felfedező férfiak is meggyőződhettek, legelőször akkor, amikor egy sör melletti tereferére letelepedtek valahol. A Radeberger valóban márka, akárcsak a Budvar, az is szimpatikus volt, hogy hidegen fogyaszthatták, csak a fizetéskor lepődtek meg kissé. Az előrelátó asszonyok nyelvén így érzékeltethetnénk ezt a hangulatot: két üveg sör, másfél törölköző. Node az ember könnyen megbékül, mondván, hogy ha nincs más, ez is jó. Albtna valóban drága. Az,, mert turisták és, elsősorban külföldi vendégek részére építették, üzemeltetik ezt az — Nézze , azt a három nyakigláb srácot. — Akik lapátolják a murvát? — Uhum. Fogadni mernék, hogy szünidős iskolások. Nem volt még a kezükben lapát. — Ahogy mondja. A kupac tetejét piszkálják, tolo- táskarádió a mellén. Azt hallgatja. A házigazda megtol egy parasztot és fortyog tovább: — Tudja mióta készül ez a park? Neiietni fog. Kilencedik hete. Kinek legyen sürgős? Marad a csillagászati lakbér. Fuldoklók az oxigénhiányban, Bozsó gúnyosan vihog. —- Nem baj, Ott van magának a füstgáz, a szénmo- noxid. Szívja csak azt. Sakk a futóval. Bakafánt a táblára mered. Babrálja az öngyújtót. Másfele csatangol az esze. — Ennyi idő alatt húznak fel egy háztömböt Nigériában. Bangladesben egy ösz- szecsukható hidat. Fél éve lakom ebben a kockakégliben. Fü-fa-virág sehol. Bozsó lovat himbál az ujja közt. Füstölög, hova lépten. Mellékesen odaveti: — Miért nem ir valahova'. Népi ellenőrzés, Uneszkó. Aki trehány megérdemli, hogy fulladozzon. Bakafánt megsértődik, öt akarja hergelni ez a hólyag? üdülőkombiinátot. Az üzletekben, a strandokon, az éjszakai mulatóikban — jó néhány reprezentatív bár van — az elegáns éttermekben németekkel, franciákkal, s elvétve svédekkel találkozhatunk. Elsősorban az ő pénztárcájukhoz méretezték itt az árakat. Nekik díszelgett a kirakatokban az ötcsillagos hazai és külföldi konyak, a legalább húszféle nyugati cigaretta. Elsősorban őket várta nyolc levás belépődíjával a Gorski cár bár, az olykor csillagászati összegű felszolgálási díj, vagy zenés felár. Erről beszél az idős Dimu Ivanov, az egyetlen bolgár, akivel az öt nap során Al- benában találkoztam. ö sem üdülni jött, hanem itt dolgozik, a telep főraktárosa, ő látja el italárukkal az üzleteket, az éttermeket és a bárokat. No, nem ezért ismerkedtünk meg, hanem mert egészen jól beszélt magyarul. Valaha Székely udvarhelyen élt, s magyar asszonyt vett feleségül, s tűrhetően megtanulta nyelvünket. Igaz, az új fogalmakra már „piá-, nyoznak a mégfelelő magyar szavak, de ezeket némettel, vagy orosszal pótolva kitűnően elboldogultunk, ö fedezett fel bennünket, amikor kesztyűvásárlás közben a víkkedélyű eladónő folyvást a cipőrészleghez tanácsolt bennünket, élvezve a rossz német kiejtésben és a nyelvben rejlő játékos lehetőséget. Este már ő kalauzolt bennünket az egyik helyi látványossághoz, az Arabella nevű, szárazra vont hajdani, vitoríáshajóból épített mulatóhoz. Az árak ismeretében mégis úgy döntöttünk, hogy beszélgetésre nagyszerűen megfelel, magyár pénztárcához szabott araival a kicsit giccses, de ettől függetlenül hangulatos közeli halásztanya. — Magát se veti fel a buzgólkodás, hallja-e? Mit csinál maga tulajdonképp? — Most lógok kicsit. Le akarom száza lékoltatni magam, fülzúgás miatt. Nyolcvankét decibel zajban dolgozok a lapáttal. Pattog a dobhártyám szélcsendben is. — Az is valami? Más rá se ránt ekkora zajra. Ki- lencvenhét decibellel veri a; dobot. — És maga? Főuraságod miért ül itthon? — Gégebaj. Folyadék-elégtelenség. Egész nap vedelem '■ a folyadékot — Ennyi az egész? — Akkor szakadt rám, amikor denaturált szesz került a fogmosópoharamba. Kilyukadt tőle a gyomrom. — És a család? A család; is iszik? — Hova gondol? Nálunk mindenki dolgozik. Asszony, ‘ gyerekek. Ki fizetné a to- ronymagas lakbért? — Le-', Pöcköli a kupakot a kilencedik Kinizsiről. — Hallja, Bozsó? Azok ott már ebédre kolompolnak. Papírból '■ nyelik a méregdrága szalon- \ n át! Hunyadi István Sorsáról, erről a regénybe ülő históriáról beszélt, ecsetelve azt a kalandos utat, ahogy végül is Bulgáriában telepedett le. Beszélt arról, hogy 1945-ben, a bolgár néphadsereg katonájaként járt Magyarországon, Pécs környékén harcolva a nyilasok és németek egységei ellen. Aztán életéről kérdeztük, a bolgár emberek hétköznapjairól faggatva. — Nem volt könnyű ma- gunkar találni 1945 után. Valóban balkáni állapotok uralkodtak itt. Az ország lakosságának jelentős része analfabéta volt, s éppén csak a betevő falatot kereste meg. Meg kellett szoknia mindenkinek, hogy végre embernek érezheti magát, hogy joga van a többre, jobbra. Ezt csak az értheti meg, aki tudja, hogy több mint ezer éves történelmünk során a felszabadulásig jóformán alig érezhettük az önállóság ízeit. A bizánci görög, a török majd a németekkel szövetkezet ha- /zai uralkodóréteg kemény leckét adott hódoltságból. Maguknak sem volt könnyű, de higgye el, mi sokkal len- tebbről indultunk 1945,-ben. Én csak így tudok értékelni. Kikötünk a mánál, erről is vsai mit mondania Dimu Ivánon vnak. — Jól élünk, ha nem is annyira mint önök. Az is tény, hogy nemcsak lentebb- ről indultunk, hanem nagyobb ütemben is haladunk, s úgy érzem, a pillanatnyi lemaradást gyorsan behozzuk. Igaz, ide nem jár a bolgár átlagember, erre nem futná 90—120—180 levás fizetéséből, de szakszervezeti üdülőink js szépek, akad belőlük elég a tengerparton, R még egy, aminek örülünk: jövőre nálunk is bevezetik a szabad, szombatot. f: Erre emeljük poharainkat, s arra az érzésre, amellyel először találkoztunk, itt a tengerparton, nem messzire Várnától: a távolságot, az országhatárokat nem ismerő barátságra, Gyűlnek a kollegák is, hogy a savanyítás bolgár bort kortyolgatva sóvárogjanak az egri lankák nedűjének párja nincs zamata után. Egyikmásik a népszerű esacsifoga- ton hajtott idáig, s most azt. latolgatja, hogy megérte-e a majd negyven forintos £u*«í’- díj az alig ötszáz méteres útért, De őket Is jobb kedvre deríti a csinos ébenfekete hajú, tizenhét éves felszolgálónő kedves mosolya. Ma már csak ő képviseli, származása révén a török uralmat. Abban egyetértünk, hogy ezt a hódoltságot bárki szívesen vállalná... (Folytatjuk) Pécsi István Mwm® W73. október 1§„ csütörtök
