Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

A VILATI egri gyárának új termékeivel ismerkedik Fock Jenő. Újabb évi több mini kétmilliárd forint pénzben! juttatás a népesedéspolitikai intézkedések nyomán ' HWólytatés az 1. oldalró]b hogy ebben az évben 22 há­zasság történt a gyáron be­lül, 24 gyereknek adtak ne­vet és' jövőre 34 gyerek szü­letésére számítanak. Ezek­ből adódnak a gondok is: az óvodai, a bölcsődei ellátás még nincs megoldva a gyár­nál. A munkaversenyről szólva elmondotta, hogy jelenleg 28 brigádban több mint 400 fő vesz részt a munkaverseny- ben az üzemben. Befejezésül arról szólt az igazgató: a munka minősé­gét bizonyítja, hogy elenyé­sző a panasz termékeikre, a vállalat és a központ között jó a kapcsolat, az általános gyáregységi problémák ná­luk nem jelentkeznek. Fock Jenő érdeklődéssel fi­gyelte a tájékoztatót, több­ször közbekérdezett és a következőket mondta: régen ismeri a VILATI-t, a VILA­TI termékeivel minden nem­zetközi kiállításon, vásáron találkozik. Szép gyár ez, na­gyon szép — mondotta —, és arra kérte a vezetőket, el ne feledkezzenek a VILATI régi tevékenységéről, hogy az egyre növekvő export mellett a hazai szükséglete­ket is ki tudják elégíteni. Felhívta a figyelmet áme­nét közben rendszeres mi­nőségellenőrzésre, majd meg­köszönte a tájékoztatást és jó munkát kívánt a gyár kollektívájának. Ezután Fock Jenő a társa­ságában levő megyei, városi vezetők kíséretében az Egri Dohánygyárat kereste fel, ahol az irodaház előtt előbb Magda Robika, Horváth Kriszti, és Balogh Imike óvodások verssel és virág­csokorral köszöntötték a magas rangú vendéget, majd a gyár vezetői: Domán László igazgató, Kaszás Im­re, az üzemi párt-csúcsveze- tőségének titkára, Bárdos József né, a szakszervezeti bizottság titkára és Czeglédi László, a KISZ üzemi csúcs- szetőségének titkára üdvö­zölte kormányunk elnökét. Az ünnepi fogadtatás után a gyár tanácskozótermében Párnán László Igazgató tar- 5> >tt rövid ismertetőt a 77 éves gyár életéről, munká- ' ról, eredményeiről. Többek között elmondot­■ f : az 1971-ben befejeződött instrukció eredményeként '.szeresére nőtt a gyár ’ .'melése, a vállalat terme- ! isi értéke meghaladja a 700 ■ ':Uió forintot, ma az Egri ’ ■ vány gyár hazánk legkor­-crűbb dohánygyára. — A sikeresen végrehaj­:t műszaki fejlesztés, a . írszerű technológiák beve­zetése — mondotta a továb­biakban — azt követelik a gyár vezetőitől, dolgozóitól, hogy minél többen képezzék tovább magukat, bővítsék szakmai, politikai ismeretei­ket. A gyár minden lehető­séget biztosít a tanuláshoz, s az egyre növekvő tanulási kedvet mi sem bizonyítja Szerdán hazaérkezett a magyar vízügyi küldöttség, amely Dégen Imre állanitit-' kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezetésével részt vett a magyar—jugo­szláv vizgazdalkodasí bizott­ság XVIII. ülésszakán. Többek között az Üjbecsénél 1976- ban üzembe lepő tiszai duz­zasztómű építéséről tárgyal­tak. Ez a mű a tervezett csongrádi vízlépcsőhöz és a Vaskapu duzzasztóműhöz kapcsolódóan lehetővé teszi a hajózást, s a Tisza also szakaszán is kedvező öntö­zési lehetőséget teremt. Ha­tározatot hoztak, hogy ösz- szehangoltan végzik el a duzzasztómű üzembehelyezé­se előtt szükséges folyósza­bályozási munkákat, amelyek ifaősorban Szeged térségét «JÉtofct jobban, hogy az ezerfős kol­lektívából jelenleg is nem kevesebb, mint négyszázan tanulnak. Megszervezték a gyárban — a megyében el­sőként — az emelt szintű felnőtt szakmunkásképzést, két osztályban pedig a he­tedik és a nyolcadik osztályt pótolják a gyár dolgozói. Szólt továbbá a termelés­re, a munkahelyi hangulat­ra is kedvezően ható — or­szágosan is példaként emle­getett —■ szociális, s munka­helyi körülményekről —köz­ismert, hogy saját óvodája, bölcsődéje, gyermeküdülője van a gyárnak —, az új iránt mindig érdeklődő, a magasabb ismeretekért min­dig szívesen áldozó kollek­tíva évről évre eredménye­sebb gazdasági, politikai munkájáról, helytállásáról. Kiemelte, hogy rendkívül jó a kapcsolat a gyár, a megyei tés a városi vezetés között, feladataik végzésé­hez, igen sok segítséget kap­nák az említett szervektől. A gondok között említette a továbbiakban, hogy a ci­garetta árának emelése után csökkent a fogyasztás, és ez bizonyos tervmódosításokat tett szükségessé. Ugyanak­kor — meglepetésként érte a gyár dolgozóit is, hogy' a közelmúltban néhány kül­földi cigaretta árát — ezek a cigaretták nem is jobb minőségűek a hazainál — éppen .a közelmúltban csök­kentették. Végül egy „újítá­si javaslatról” szólt kormá­nyunk elnökének. Nevezete­sen arról, hogy a gyár ve­zetői szerint a jelenlegi for­galmi adó módosításával az úgynevezett jobb minőségű cigarettákat is lényegesen olcsóbban tudná előállítani Az ülésszakon összehan­golt intézkedéseket határoz­tak el az esetleges dunai je­ges árvíz elleni védekezés­re, amelynek során magyar jégtörő hajok vesznek részt a jégtöresben a Duna jugo­szláv szakaszán. Tárgyaltak á magyar Du­na—Tisza közt és a jugoszláv észak-bácskai területet érin­tő közös öntözőmű építésé­nek lehetőségéről, amely- lyel a magyar területen mintegy t'á ezer hektár ön­tözésére nyílna mód. A jegyzőkönyvet magyar részről Dégen Imre államtit­kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, jugoszláv részről Tome* Kuzmanovski. a Szövetségi Vízügyi Szolgá­lat vezetője irta aló. Kormányunk elnöke — a tájékoztatás közben nem is először — ismét közbeszólt és ugyancsak egy javaslat­tal válaszolt: írják le véle­ményüket az egriek, ■ és jut­tassák el az illetékes fel­ügyeleti szervekhez, mert van „valami abban”, amit a gyárigazgató elmondott. . A tájékoztató után Fock Jenő és kísérete üzemlátoga­tásra indult, megtekintette a cigarettaelőkészítést, a ci­garettagyártást — beírta ne­vét a Zrínyi Miklós szocia­lista brigád naplójába —, a cigarettacsomagolást és a fütergyártást Búcsúzóul többek között kormányunk elnöke elmon­dotta: régóta tudja, hogy az Egri Dohánygyár hazánk egyik legkorszerűbb dohány­A selypi medence ipari üzemei között megtisztelő helyet foglal el‘ a cukorgyár. Nemcsak azért, mert az eéyik legrégibb gyártelep ezen a tájon, .hanem mert évről évre átlagosan 850 em­bernek nyújt megélhetést, s termelési tervét is úgy igyek­szik teljesíteni, . hogy ne okozzon gondot, fejtörést a tröszt vezetőinéli. Ám a jó eredmények nem maguktól születnek, s a kü­lönböző műhelyek, részlegek teljesítménye nem csupán a felszereltség, a, modernizálás függvénye, hanem sokban múlik á munkahelyi közér­zeten, a fokozatosan kibon­takozó versenymozgalmon, amelynek 42 szocialista bri­gád a motorja. Mindjárt egy példát az utóbbi igazolá­sára: a cukormalom Kovács Pálné vezette csoportja leg­utóbbi éves tervét 116 szá­zalékra oldotta meg, jelen­tősen növelve az egész üzem termelési értékét. Ossetranekék ima A Mátravidéki Cukorgyá­rak selypi üzemeben az el­múlt év eredményei alapján nyolc szocialista brigád aranyjelvényre, tizenhárom ezüstre, hét pedig bronzra vált érdemessé. S ahogyan ezek versenyvállalásából ki­tűnik, valamint az értékelő jegyzőkönyvek igazolják, a szocialista brigádok tagjai nem csupán a műhe­lyekben, kaz^nházakban állták meg helyüket. Leg­többen különböző társadalmi munkákban jeleskedtek. Szinte valamennyien ott vol­tak például a gyári övóda felújításánál. Terepet ren­deztek, játékokat készítet­tek, mrdömocieueét es, köz- lekfcdeai pá&at építették az (Foto: Puskás Anikó) gyára, ahol tehetséges veze­tők irányítják a munkáját értő, szakmáját szerető kol­lektíva munkáját. A gyár méltán egyik büszkesége a városnak, a, megyének. Majíl arról szólt, hogy továbbra is keressék, .kutassák az • újat az egriek, mert az Egerben gyártott cigarettákat — csa­ládjában is hárman szívják — nemcsak itthon, hanem külföldön is kedvelik, ezért keresni kell annak lehetősé­gét, hogy a gyár termékei az ország határain kívül is megtalálhatók legyenek. Búcsúzóul még egyszer gratulált a gyár vezetőinek, dolgozóinak s ezzel kormá­nyunk elnökének látogatása befejeződött. Fock Jenő a késő délutáni órákban visz- szautazott Budapestre. apróságoknak. De megtalál­hattak a brigádtagokat a ré­gi kazánház szétszerelésénél, vagy a magelőkészítő üzem építésénél is, amikor nagyon szorított már a határidő. Hájabács Istvánná brigádja pedig egész .esztendőn át rendszeresen látogatta) az erőmű csecsemőotthonát, s az összedobott forintokból gyermeknapkor, karácsony előtt ajándékokat vitt a csöppségeknek. De talán ezeknél is szebb, emberibb tartást árul el az az összefogás, amely a sze­rény anyagi javakkal ren­delkező segédmunkást, Oszt- ranek ' Jánost, családi ott­honhoz juttatta. A gondnok­ság Kovács Pál-brigádja az új épület alapozását, falai­nak felhúzását végezte el tár­sadalmi munkában, a villa­mosműhely két csapata pe­dig, amelyeket Kiss István és Tari Tivadar fog össze, több héten át szombatját, vasárnapját áldozta arra, hogy Osztranekék . házában elkészüljenek az elektromos berendezések. A kazánház trópusi mele­géből kimegyünk a szabad ég alá Nagy Gyula főfűtövei, az egyik aranyjelvényes szo­cialista brigád vezetőjével, hogy a munkaverseny másik fontos vonásáról, az önkép­zésről váltsunk szót. So­vány, szikkadt ember a fő­fűtő. Három lánya közül egyet nemrég adott férjhez. S miközben közel húsz esz­tendeje becsülettel szolgál az üzemnek, arra is gondja volt, hogy szakmailag to- Viibbkésesze magát. Nem- reg végezte el a négyliónaipgs A Munkaügyi Miniszté­riumban és a SZOT-ban szá­mítások készültek arról, hogy a legutóbbi népesedéspoliti­kai kormányhatározat mi­lyen többletbevételhez jut­tatja a gyermekes családokat. Az összegezés szerint a csa­ládi pótlék, a gyermekgon­dozási segély, az anyasági se­gély emelése, továbbá a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése évente több mint kétmilliárd forinttal növeli a gyermekne­veléshez nyújtott pénzbeni állami juttatásokat. Hozzáve­tőlegesen több mint 600 000 családot érintenek e pénzbe­ni kedvezmények, mégpedig többszörösen, mert ugyanaz a -család adott esetben akár valamennyi kedvezményt igénybe veheti. A több mint kétmilliárd forintos emelés az eddigi igen jelentős pénzbeni jutta­tásokhoz képest is számot­tevő. Az idén például — még az emelés nélkül — különfé­le címeken kereken 7 és fél milliárd forintot folyósít az állam a gyermekes családok­nak, a jövői'e életbe lépő emelés tehát teljes évre szá­mítva — a sokféle címen nyújtott juttatások egészét alapul véve is — megközelí­ti a 30 százalékot. A most elhatározott emelés az utóbbi húsz évben a leg­nagyobb, jóllehet például a családi pótlékot 1953 óta hat­szor növelték. 1953 előtt gyer­mekenként 30 forint volt a családi pótlék, altkor vezet­ték be a progresszív családi pótlékot, ami azt jelentette, hogy két gyerek után össze­sen 75, három gyerek után 180 forintot stb, fizetett az állam 1959-ben a háromgye­rekesek családi pótléka 180- ról 360. 1966-ban 510, 1972- ben 960 forintra emelkedett. A kétgyerekesekét 1965-ben 200, 1966-ban 300, az idei év elején a tej áremelésekor pe­kazánkezelői tanfolyamot, amely most már az újonnan beépített olajtüzelésű kazá­nok gondozására is alkalmas­sá teszi. A gyár vezetői. a többletmunkát, az újonnan szerzett bizonyítványt anya­giakkal honorálják. Alapfi­zetését háromezer forintra emelték. S hasonló juttatás­ban részesül mind az a harminc munkás, aki rajta kívül erre a tanfolyamra be­nevezett. Nagy Gyula szocialista bri­gádja még egy dologban példásan viselkedett, önszán­tából felkarolta egyik tag­ját, Kékkő Illést, aki kazán­házi munkája mellett érett­ségit tett, s közben a Kini­zsi Sportkör labdarúgócsapa­tának mezében is sok örö­met szerzett a község szur­kolótáborának. Ha edzésre, hétközi meccsre kellett az ifjúnak mennie, Dodog Já­nos, Németh Gábor, Kazin- czi József, Kovács István, meg a brigádvezető vette vállára a kiesett munkaórák terhét, s emiatt mindmáig sohasem neheztelt. Rekorder brigád Mint minden üzemben, gyárban. Selypen is fontos szerep jut az újítőmozga- lomnak. Ügy tekintik ezt, mint a szocialista brigádok versenyének egyik lendítő- jét. Űt a megtakarításhoz, a gazdaságosabb termelés­hez, a közös érdekeltség szel­lemének kimunkálásához. Ahogy Ikládi Lajos osz­tályvezet ő és Mácsik György előadó vázolták, a gyárban külön versengés alakult ki az egyes brigádok között az újítómozgalom elterjesztése, a termelési sikerek fokozása érdekében. Több elfogadott, bevezetett ujitatré nwBtott dig 400 forintra növelték. Mi­vel 1972-ben csak az egyedül­álló egygyermekesek, továb­bá a három- és többgyerme­kesek családi pótlékát ren­dezték. a kétgyermekesekét nem, most — mint ismeretes — ennek az igen jelentős ka­tegóriának a családi pótlékát emelik. 1974. június 1-től a kétgyermekesek az eddigi 400 forint helyett 600 forin­tot. kapnak havonta. A 20 év alatti hatszori csa­ládi pótlékemelés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról tavaly három és fél milliárd forintra nőtt a családi pótlék címén folyósított összeg. Az új rendelkezések az éri csa­ládi pótlékot további 1.1 mil­liárd forinttal növelik, csu­pán ez az emelés 480 000 csa­ládot érint. A gyermekgondozási se­gély bevezetése óta egyszer változott, amikor a tej ár­emelés pótlására a bérből es fizetésből élőkét 600-ról 650- ■re. a termelőszövetkezeti ta­gokét 500-ról 550 forintra nö­velték. Mint ismeretes, 1974. január 1-től a bérből és fize­tésből élő anyák az első gye­rek után 800, a második után 900, a harmadik gyerek után ezer forintot, a tsz-tagok 700, 800, illetve 900 forint gyer­mekgondozási segélyt kap­nak. Ez az emelés évente kö­rülbelül 600 millió forint többletet jelent,/ vagyis az 1972-ben folyósított .1,4 mil­liard forint gyermekgondozá­si segély körülbelül kétmil­liárd forintra nő. Több százmillió forint többletjuttatással jár a gyer­mekápolási táppénzre jogo­sultság kiterjesztése, s az anyasági segély igen jelentős felmelése is. Az 1972-ben fo­lyósított 93 millió forint anyasági segély az emelés nyomán' valószínűleg eléri máj d az évi háromszázöt ven- millió forintot. be az utolsó esztendőben So- modi Ferenc brigádja. Kivet­te részét a versengésből a zánháziak Kovács István ve­zetésével dolgozó csapata. Valamint az a gépműhelyi szocialista brigád, amelyet Bélák Gábor tart össze. Ab­szolút rekorderek azonban a turbinások lettek, akik kilenc módosítási eljárást, ötletet nyújtottak be a gyár újítási felelősének, s a bírálók va­lamennyit alkalmasnak ítél­ték arra, hogy mielőbb sor kerüljön hasznosításukra. Sebezhető pont ? A korábbi esztendőkben volt egy erősen sebezhető pontja Selypen a szocialista brigádok yersenymozgalmá- nak. Ez pedig a helyezések eldöntése, a brigádmunka értékelése. Mácsik György szerint évek során többféle módszerrel kísérleteztek, hogy minél reálisabb legyen a brigádok tevékenységét mutató grafikon. Egyszer a naplókra támaszkodtak job­ban, máskor a művezetők véleményére, s kipróbálták a pontozást is. Végül — úgy tűnik: célravezetőén 1 — amellett döntöttek, hogy kö­zösségi. alapon bírálnák, ítél­keznek. Vagyis a jelvények odaítélése felől jolyan bizott­ság határoz, amelyben a párt- szervezet, a gazdasági vezetés és a szakszervezet illetékeset oldalán helyet foglalnak a művezetők, üzemreszvezetők, brigadvezetók, mint akik legközelebbről ismerik mun­katerületük eletet, s azokat az embereket, akik az egyes brigádokban tevékenyked­nek ... Mit eredményezett a kí­sérlet? Első esztendő volt az 1972-es, amelynek lezárá­sakor nem reklamált senki az értékelés ügyében. Ez pe­dig nagy szó, ha figyelembe, vesszük, hogy 325 tagja var» a cukorgyár szocialista bríU Sädjainak.... fj* Moídvay Győzi-'* az egri gyár. / Közös magyar-jugoszláv felkészülés a jeges árvíz ellen (koós—papp) Házépítő cukorgyáriak Egy selypi versenymozgalom margójára Fock Jenő Egerben Több tudás, több forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents