Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

MAI iyi uso rök: RADIO 8.20 8.35 9.00 9.18 10.05 10.10 10.50 11.30 12.20 12.35 13.20 13.55 14.11 14.30 13.10 15.49 16.05 16.29 17.30 17.33 17.48 18.38 19.25 20.30 20.45 21.16 21.36 22.20 22.50 23.10 0.10 KOSSUTH A nt;pda] hete Esztradzene Colas Breugnon. 2. folytatás Operettrészlet^K Nyitóikéit Riport Dvorak: g-moll zongoraverseny A Szabó csalad Ki uyer ma? Tanczcne » Népi zene Válaszolunk hallgatóinknak 1 Zoiigoramüvek Ivókról — nőknek Harsán a kürtszó: Az élő népdal Az ötödik cSztendő. I? rész * A népdal hete Kórusművek Közgazdászok BMH: Kamarazene A népdal hete Kedves lemezeim Orvosszemmel a jógáról Beethoven: Vili. szimfónia Adottságok, lehetőségek Nóták Sanzonok Az ipartelepítés tudománya Táncdalok Filmzene PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 3.40 A népual hete 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 A Teno partján 12.14 Cscmbalomüvek 12.29 Kis kantáta 12.40 Falurádió 13.03 Áriák 13.30 iskolá'rádió , 14.00 Kettőtől — hatig . Zenés délután 18.20 A Gyermekrádió vetélkedője 19.16 A népdal hete 19.24 Könyvismertetés 19,34 Régi hangszerek világa. VI. rész 20.25 Kis magyar néprajz 20.30 Népi muzsika 20.46 Riport 21.16 Verdi: A trubadúr. Négyfelvonásos opera Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Kisközségi gondok Mezei szőttes Határszemle Tangóritmusban V mikrofon előtt: Cseppentő Miklós, a szol­noki Ságvári Endre mű­velődési ház igazgatója. \ riporter: Petri Ferenc Farmer és\nyakkendő MAGYAR 8.05 Isítola-w I ;.03 Hitek 17.15 Tízen Túliak Társasága 18.05 Párbeszéd az ideállal 19.00 T-v-hiradó 19.30 Esti mese 19.40 Anglia—Lengyelország VB 'selejtezd labdarugó- mérkőzés 21.35 Maszk nélkül 22.05 Tv-hlradó. 2. n mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33) Fél 4. fél 8 és 8 órakor A (olás Színes francia filmvig- játék. KGni BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Pisztolypárbaj Színes angol westernfilm. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fellini — Kóma GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Maxlmka Fél 8 és fél 8 órakor A szerelem anatómiája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Zahar Berkut HATVANI KOSSUTH Felszállási engedélyt kérek Egerben, este 7 órakor SYBILL (Bérletszünet) + ORVOS! I ÜBYEtET' 1 Egerben: 19 órától csütörtök ■ reggel 7 óráig, a Ej)csy-Zsi- .inszky utcai rendelőben (Tele­fon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, Jókai utca 41. fSw-wi alatti ren :lőben. (Télé­rt U7-27). Kommunista heteket tartanak • Az Államj Biztosító Eger városi és járási fiókjának KISZ-, szakszervezeti és MSZBT-csoportja, a pártve­zetőséggel és a gazdasági vezetéssel egyetértésben, kommunista heteket tart a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. Október hónap­ban ünnepélyes keretek kö­zött kezdik meg a párt- és szakszervezeti oktatást. A Szovjetunió életét bemutató fotókiállítás mellett grafikai eszközökkel szemléltetik az ország fejlődését a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta eltelt időszak alatt. A forradalom napjáról . ünnepi gyűlésen emlékeznek meg a dolgozók, a KISZ- szervezet erre az alkalomra műsorral is készül. A KISZ- szervezet tagjai, de a többi dolgozók is, közös színház- 'látogatásokat szerveznek. Kiveszik részüket a dolgozók a Népújság terjesztési mun­káiból is. A kommunista hetek alatt a fiók dolgozói eljárnak az intézményekbe, tsz-ekbe, vállalatokhoz, s felvilágosító munkát vége2aiek a biztosí­tási lehetőségekről, egyben felvilágosítják az érdekelte­ket, hogyan lehet a leggyor­sabban intézkedni egyes ese­mények idején. Mészáros József Eger Köszönet a gyöngyösi körhöz dnlgnzöinak 1973. szeptember 6-án szív­infarktussal beszállítottak a gyöngyösi Bugáth Pál Kor­ház belgyógyászati osztályá­ra. A gondos és szakszerű kezelés eredményeképpen ma már budapesti lakásomon várom füredi beutalómat, utókezelésre. Nagycsaládos ember vagyok, s mint ilyen­nek, bizony sainos, gyakran volt dolgom különböző kór­házakkal. Feleségem, há­rom lányom, unokáim elég gyakran kerültek kórházi -ápolásra, ezért módomban állt összehasonlítani a kü­lönböző pe6ti kórházak és a gyöngyösi kórház orvosai­nak, ápolóinak munkáját. Ez az összehasonlítás a gyön­gyösiek javára dől el, csak az elismerés és a dicséret hangján beszélhetek munká­jukról, akár a kórház orvo­sairól, akár az ápolószemély­Dmitro Visnyevszkij: Ki o hibás? Jaj, elege van az újplety-- kafészeki általános iskola igazgatójának! A járás min­den igazgatója száz száza­lékra teljesítette a bukta­tást tervét, csak az ö tervé­nek 99,99-es teljesítése szé­gyen. Nagy szégyen. Egy ta­nuló megbukott. — Szégyellheti magát, Be­feketített elvtárs — mondta ingerülten Güri elvtárs, a járási oktatásügyi osztály vezetője. — Hát lehet így dolgozni? Szégyenbe hozni az egész járást.’? — Hiszen én ... Vagyis­hogy mi... — próbált ma­gyarázkodni Vlagyimir Fi- lippovics iskolaigazgató. — Ezt nem lehet meg­magyarázni. Jegyezze meg vagy írja a homlokára, ked­ves elvtársam, hogy i js ". tanár nincs, csak rossz igaz­gató van! — Így szólt Güri elvtárs, miután visszaemlé­kezett a legutóbbi értekez­letre, ahol a főnöke őt uta­sította rendre: „Jegyezze meg kérem, hogy rossz igaz­gató nincs, csak rossz osz­tályvezető van." zetről van szó. Köszönöm nekik az életem. Dr. Halácsy László Budapest 100 ezer forint - gyermekruhára Ennyit költöttek el októ­ber 12-én a hatvaniak és Hatvan környékiek a váro6 gyermekruházati boltjában. A következő napon ismét re­kordbevétel született: 117 ezer forint. A gyermekruhá­zati bolt, amely „Anyák boltja” néven ismeretes a városban, valóban óriási for­galmat bonyolított le ezek­ben az őszi napokban, s ez a nagy forgalom meglehető­sen próbára tette a bolt ezüstérmes szocialista bri­gádjának tagjait. Az itt dol­gozók jó munkáját, amely elsősorban az udvarias ki­szolgálásban nyilvánul meg, az is jelzi, hogy nemcsak Hatvanból és környékéről, hanem Pest és Nógrád me­gyéből is járnak ide törzs- vásárlók. Szűcs Ferenc Hatvan Valóban, miéit nincs? Lapjuk 273. számában feltették a kérdést, „miért ninc6 mezőgazdasági szak­emberek klubja”, vagy va­lamiféle szervezete. Ez a kérdés engem is régen fog­lalkoztat. Annál is inkább, mert 1968. évi nyugdíjazáso­mig én vezettem a Hevesi Állami Gazdaság szakembe­reinek szakcsoportját, e nem egy összejövetelünkre meg­hívtunk „külső” szakembe­reket is. Ma, amikor a me­zőgazdaság szinte naponta gyarapodik új és új vívmá­nyokkal, szinte nélkülözhe­tetlen lenne valami csoport nak vagy klubnak a létre hozása, ahol a szakemberek megvitathatnák a szakkér­déseket. Véleményem szerint a MEDOSZ-nak kellene el­sősorban erre gondolnia, vi­szont az is igaz, hogy a ter­melőszövetkezeti szakembe­rek általában nem tagjai a MEDOSZ-nak. Mindenesetre meg kellene kísérelni egy klub megalakítását, nem­csak az állami gazdaságok­ban dolgozó szakemberek, hanem a jelentős létszámot képviselő „középkáderek” részére iß. Szóba jöhetne a szervezésnél a tsz-szövetség is. Tudom, hogy egész sor nehézséggel kell megbirkóz­ni ebben az esetben, de re­mélem, hogy ha már szóba került ez a probléma, a jö­vőben „nem alszik el”. Kelecsényi György Eger Barátságvonattal, Bulgáriában i Albena, az ezerarcú Az indulás legtöbbször kellemes, különösképp, ha az úticél, a program pihenést, kikapcsolódást, a tengerpart varázsát, ismeretlen, messzi tájak hangulatát ígéri. Az ember erre készül, erre gon­dol, erről beszél, s észre sem veszi a máskor szembeötlő apróbb bosszúságokat. Ezért még a nagyon is megszokott otthoni kényelemről is le­mond, azzal vigasztalva ma­gát, hogy minden vásár adók-veszek alapon történik. Mindenki hamar elhelyez­kedett a hatszemélyes háló­fülkékben. Még a nem éppen szilfid termetű útitársaknak — majdhogy ők voltak több­ségben — sem jutott eszébe, hogy úgy festenek, úgy érzik majd magukat, mint a préselt -y heringek a szűkre méretezett - \jconzervdobozban. Zsörtölő- dés helyett ismerősöket ke­restek, s találtak is hamar, s frissen pergő terefere mellett észrevétlen telt el az idő in­dulásig, s utána is gyorsan suhantak az órák, különös­képp, ha mértékkel fűszerez­ték útravalóul hozott, jó ha­zai itókával. Ezen az első éjszakán nem sokan aludtak, ám az ablak melletti virrasztás sem tűnt tehertételnek. S szeptember 19-én reggel hatkor Bihar- keresztes, ‘ a vámvizsgálat után már román területen nyelte a kilométereket a ba­rátságvonat, közel háromszáz, friss élményre szomjúhozó utasával. Meg kell adni. Nagyváradtól Brassóig vo(It mit nézni, látni. Az erdélyi tájak varázsát, hangulatát nem adja vissza hitelesen a legjobban sikerült, a legrriű­Melepe lett az újpletyka- feszeki általános iskola ma tematikatana rá nak, Anion Szidorovics Csendeskének is a tantestületi értekezleten. Hogy lehet ilyen hitványul lejáratni az iskola becsüle­tét? Minden tárgyból, min­den osztályban a legjobb je­gyek, csak ő, csak ö meré­szelt aljas hátsó gondolatok­kal buktatni. Botrány! — Nem is én ... vágni hogy nem éppen . — me. tegetőzött Anton jSztdoro vies. — Ne mentCUCtÖdzék! Mayában, keresse a hibát! Jegyezze meg vagy írja ai homlokára, hogy el ne fe-$ lejtse: rossz tanulók nincse­nek, csak rossz tanárok. Volt mit hallgatnia otthon< az elégtelen „tulajdonosa-', nak", Petya Sztribuncnakj is. í i — Te szégyentelen csirke-i fogó, te! Évszázadok óla> nem volt bukés a csald-, •lunkba'- csoda szégyen!. — ' re! — szipogó’ . ”itya. — /Ven’ én vagyok/ a hibás, hanem ti. Mertnin-1 csenek rossz tanulók, csak> rossz szülök vannak ... | ForúiUitta: Saiga AttUa Tengerpart Albenában. vészibb fotó sem, ezt érezni, látni kell. Kristálytiszta, se­besen rohanó patakok, üdí­tően friss zöld tisztások, a koraősz szeszélyes ecsetvo­násai nyomán ezernyi szín­ben pompázó erdők, s felet­tük fenséges fenyvesekből söpri a fürge szél az üdítő il- latözönt. Brassó környékén • alpesi házak, üdülők koszorú-1 ja. Bár elmúlt már éjfél, még­is legtöbben az ablakokból fürkészik az éjszakai tájat. Hiába, a természet nagy va­rázsló, annyira elbűvöli az embert, hogy megfeledkezik a heves ultipartikról, a reg­gel tizenegykor fogyasztott reggeliről, a délután fél né­gyig várt ebédről, s a késő estébe nyúló vacsoráról, a gyomor kényszerű, új menet­rendjéről is. Így aztán érthető, hogy a nagy alvók, a fáradtabbak bolgár tájakon, Várna köze­lében ébredtek, s mire fel­öltöztek, már nagylelkűen kínálta a felhőtlen égben úszó sima kékjét a Fekete­tenger. Albena majd harminc ki­lométer a tengerparti nagy­várostól, a Balkántourist au­tóbuszai a hires Aranypart üdülőtelepei mellett robog­tak, kétsávos, kitűnően kar­bantartott utakon. Ezekből bizonyt elkelne nálunk jó néhány száz kilométernyi! Az igazi újdonság mindany- nyiunk számára mégis a ten­ger volt. Az sem zavart ben­nünket, hogy Albena kissé komor képpel, őszies esőfel­hőkkel. metsző, rideg széllel fogadott. Majd megenyhül idővel, s addig is van mit látni — bíztattuk magunkat a meglehetősen fárasztó har­minckét órás vonatát után. Ebben a reményben nem is csalatkoztunk Az utazás ké­nyelmetlenségéért mindenkit kárpótolt a szállodai fogadta­tás. Az egyik nagyobb cso­porttal a Hotel Dorostorban kötöttünk ki, s kulcsokkal felszerelve kezdtük a hon­foglalást. Kétszemélyes szo­bák, felszerelve mindazzal, ami a legigényesebb, legnyű­gösebb vendéget is kielégíti. Fürdőszoba mindenütt. Jó ötlet az író- és öltözőasztal kombinációja, s az is, hogy a tengerpartra néző eredeti megoldású erkély sehonnan <ém hiányzik Ebédig még van jó másfél óra, kezdődhet a felfedező- kőrút. Nem beszéltük meg. de majd mindenki így gon­dolkozott. A fürdés elmarad, de itt iáin Albena, ismeret­len újdonságok sorával. Tol­mács ugyan jött velünk — közben :iem kis ruogLpe- ,’:sre az is kiderült, hogy egyikük sem tud bolgárul, s a Balkántourist munkatársai viszont a magyar nyelvet nem isinenk.! — ám a felfe­dezés vágya mindenkiben ég. irány hál az ismerellen! Mindjárt feltűnik a sajátos színösszeállítás: a fehér, a mély kék, • a zöldesbe játszó szürke, az élénkbarna, az aranysárga es a zöld eredeti harmóniája. A kék, a zöld, a szürke változatai bán a tenger tükrözi az 'időjárás ál­tal diktált hangulatát. Vakító fehérek a többnyire héteme­letes szállodák és az üzletso­rok, világos és élénkbarnák a homlokzati részre ny.ílö aj­tók, a fa díszítőelemek, aranysárga a parti homok és a koraőszt meghazudb '' n harsányzöld a fű. Ha eh voz hozzávesszük még a katonás rendben sorakozó napfénytől védő gombák pasztellszíneit, s a partra csapódó hullámok tajtékozó habjának bakülé- kenv fehérjét, akkor már érezzük Albena atmoszférá­ját. Hat éve elhagyatott v-' í. minden. Az, építkezés .ez 1968-ban kezdtek, az első ka­pavágást Todor Zsívkov tet­te. Egy évre rá már vendége­ket fogadott az első szálloda, s vásárlókra várt néhány üz­letsor. Utána gomba módra nőtt a többi hotel, s az üdülő­telep ma már tizennégyezer vendéget fogad egyszerre. Hamar munka ritkán jó, szokták mondani. Hát. Albe­na esetében erősen sántít ez a szólás, mert igaz, hogy gyorsan nőtt' ki a földből ej?. az üdülőtelep, de kifogásol­nivaló alig akad, s az elis­meréssel sem fukarkodhat senki. Ahány szálloda, annyi­féle, mindegyik egyedi, te­hetséges építészt sejtető öt­letes tervezés. Az emeletek piramisszerűen nyúlnak a magasba, az erkélyek nem szűrik a szobákba özönlő fényt. S a díszítés! Az alko­tók majdhogy szobrászként dolgoztak az építőanyaggá: beleálmodva az nbolgér, a görög, a török ízeket ötvöző népi ornamentikát. S a rideg beton engedelmeskedett. Albenát az egyik neves re­gényíró kedvenc és népszerű hősnőjéről nevezték el. Találó titulus, mert Albe­na gazdag, ezerarcú, változa­tos. Erről a tervezők, az épí­tők gondoskodtak. És szeszé­lyes is, erről viszont az egy­szer békülékenyen, sirhaké- ken mosolygó, másszor a zöldesen komor, vagy szürké­sen háborgó hullámokkal dobál ' 'zó tenger gondosko­dik. Ennyi vonás egy ^egyéni­ségben valóban csodálatra' késztet. Igen, Albena. ezerarcú... Pécs) István (Folytatjuk) 1973. október 17., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents