Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
Lőrinciből Hatvanba készülnek Múlt, jelen, jövendő a József Attila Ifjúsági Nevelőotthon életében Tizennyolc éve már, hogy államunk gondoskodása létrehívta Lőrinciben a József Attila Ifjúsági Nevelőotthont. ahol magúkra maradott. elhagvott fiatalok készülnek az életre, s jutnak különböző szakmákhoz. A közel két évtized során több száz ifjú hagyta el az ofthont. Legtöbbjük megbecsült. szorgos tagja már társadalmunknáls azon munkálkodik, hogy mind többet törlesszen adósságából. Abból az áldozatkészségből. amit hosszú esztendőkön át az állam velük szemben tanúsított. A közeli hónapok nagy változást ígérnek a nevelő- otthon életében. Még a tél folyamán költözködik az intézmény. Hatvanban, a Mező Imre utca végért épül részere előre gyártott elemekből az a kétemeletes, korszerű építmény, amely az új hajlékot jelenti. Száz lakó Sütő János igazgató társaságában látogattuk meg az építkezést, amellyel igen jól haladnak a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai. Földszinttől a második emeletig állanak már a betonelemekből összerótt falak, s lassan a különböző szakipari munkák elvégzése marad hátra. — Közel tizenhárom millió forintot költ államunk az új nevelőotthon felépítő- * .sére! De ezenkívül a megyei tanács pénzügyi osztálya további hatszázezer forintot biztosit különböző felszerelési tárgyak beszerzésére — mondja a horihorgas daru tövében gütő János. — Ahogyan az építésvezető tájékoztatott, ebben az esztendőben végeznek minden munkával. Utána kezdhetjük a költözködést... Négyágyas, szépen berendezett szobák várják Hatvanban fiainkat. S ami még előnye az új intézménynek: befogadóképessége kétszerese a korábbinak! Itt már száz ifjú ember nevelésével, szakmai képzésével foglalkozhatnak nevelőink. Az sem megvetendő ugyanakkor. hogy közvetlen szomszédságunkban épül a városi torna- csarnok, ahol igen hasznosan eltölthetik szabad ide- jüaet a mi fiataljaink is. Mert sportolni nagyon szeretnek Valamelyik játéknak szinte mindegyik hódol! Ipar és mezőgazdaság A nevelőotthon lakóinak lélekszámúi kétszeres lesz. Vajon ennek megfelelően növekszik-e az őkel szolgáló nevelők, technikai munkatársak száma? Ahogyan értesültünk, e tekintetben szintén biztosított az új intézmény zavartalan működése. Az eddigi öt nevelő, szaktanár helyett a jövő évtől tízet alkalmaznak, s ugyanilyen arányban gyarapszik a konyhai és takarító személyzet." Ennél is fontosabb azonban hogy lényegesen megjavulnak azok a feltételek, amelyek a nevelőotthon lakóinak szakmai felkészítését szolgálják. Lőrinciben jószerint csak' kertészeti szakmunkásokat képezhettek a reníMkezesü re álló földterületen, ’ meg néhányan bejártak mesterséget tanulni a hatvani pékségbe. Az új helyzet, a megváltozott környezet lényegesen módosítja az otthon lakóinak .tanulási lehetőségét. A 'mezőgazdasági szakmunkásképzésről nem mondanak le ugyan a vezetők, s ugyanígy vannak a sütőiparral, de e szakmák mellett Hatvanban már arra is mod kínálkozik, hogy a vasútnál és a többi helyi ~ üzemben, helyezkedjenek el a fiatalok, illetve azokban sajátítsák el a mesterséggel járó ismereteket.. Ez nagyon fontos változás, mondják az intézet vezetői. Mert tapasztalásuk, két évtized sok-sok mozzanata a 'bizonyság arra. hogy a felnövekvő fiatal tudatának, világfelfogásának legfőbb formálója á munka. s. mind az az öröm, sikerélmény, ami a különböző szakmákkal jár. x * Fiatalok a Mátrában Több mint harminc hektár az a földterület, amelyet jelenleg . művelnek a József Attila Ifjúsági Nevelőotthon lakói Lőrinciben. Az ÁFÉSZ támogatja őket, annak égisze alatt működik „termelőszövetkezetük”, amelynek sikeres zárszámadásán jelen voltunk. A közösben most a paprika betakarítása jelenti a legfőbb gondot. Szerződésük van a Hatvani Konzervgyárral, s a termés szí- nejavát oda szállítják. A kis gazdaság azonban nem teljes létszámmal „üzemel”. Az ötvenből nyolcán hiányoznak. A Mátrában. Sóstón üdülnek égy hétig. Mégpedig olyan nyaralóban, amit magukénak mondhatnak. — Társadalmi összefogás, nagy-nagy segítőkeszség eredménye ez a szép épület — kapja el álmélkodó pil-»' lantásunkat Koós Zoltán, az intézet fiatal tanára, 'aki soros felügyelőként, együtt töl- • ti a hetet az üdülő if jakkal — Kaptunk két kiselejtezett j vasúti kocsit a MÁV-tól. Ez ; az építmény alapja. A vago- 1 hókat a Horti MEZŐGÉP szállította a Mátrába, mégpedig a gyöngyösi tanácstól ; kapott telekre. A kocsikban ; hálószobákat, konyhát, mosdót képeztek ki a pétőíibá- nyai gépüzem és a NÉV ifjúsági szocialista brigádjai. A betonalapokon egymással szemben elhelyezett vagdnok fölé pedig a Mátfavidéki Erőmű szocialista brigádjai emeltek .összefüggő tetőszerkezetet ... Első szezon az ' idei, amikor birtokba vehettük az üdülőt. S gyerekeink, elsősorban a magukat m unkában kitüntetőle, felváltva egy-egy hetei töltenek itt pihenéssel, szórakozással. Keitvendéglő Ahogy elnézem a fiatalokat. láthatólag élvezik. az üdüléssel járó nagy szabadságot. Akad közülük, aki legszívesebben csónakazgat. Mások friss leányismerősökkel évpdnek. Ketten pedig a televízió délelőtti adását nézik a nyaraló társalgójában. Akkor verődik csak össze, mindenik, amikor Sütő János „megkongatja” az ebédre invitáló , harangot. Két perc múltán mindanv- nvian a sástói kertvendéglő * 1973. szeptember M-. péffitek' 1973 szeptember 21! MEGJELENIK a Hevesi Szemle III. negyedévi száma ise a hírlapárusoknál, kW <*., asztalainál ülnek, s az étlapot böngészik. Mert itt még az ebéd megválasztása is rajtuk múlik. Leginkább a vasgyúró Var%a Gyuszi tesz ke magáért. Bekanaláz egy bográcsgulyást, ráereszti a tányérról lelógó rántott szeletet, s az egészet ;túrós csuszával nyomtatja [e. Molnár István, Sz'entandrássy Pista, Sipöcz Géza, Dombi Anti, Cziglédi Jóska sem marad sokban mögötte Hiába, a jó levegőn megnő az étvágy! S' hogy mivel öblítik le? Jaffával. málnával. Egyik előtt díszeleg csupán Kinizsis üveg. — Láthatja, tisztességes, szolid társaság ez! — tekint fiaira az igazgató. — Csak hát az előítélet! Pedig állítom, több bennük a közösségi szellem, a társadalom iránti felelősségtudat, mint nagyon sok ítélkezőben. Látni kellett volna, miként oltották el a lőrinci bisztró- tüzet, miközben a falubeliek csak statisztáltak. Vagy hogyan dobálták ki tízesével a fuldokló csirkéket az állami gazdaság óljaiból, mikor hasonló veszedelem szakadt a községre. A tűzoltótestület akkor ért már a , helyszínik, amikor mindent megmentettek ezek a gyerekek . ., Délutánba hajlik az Idő. Szedelőzködni kezdünk. Néhány fiatal a kocsiig kísér, s ígéretünket veszi, hogy ott leszünk az új nevelőotthon avatásán. A lejegyzettek Ismeretében lehet ezt tőlük megtagadni? Npm. Elmegyünk. S velük, meg az értük küzdőkkel osztozunk majd a szép nap örömeben! Moidva.v (»vőző II. BART A LAJOS: Meddig védelem a védelem? — És meglett a ház? •— Nem. Sohasem. . . Tudja. az úgy volt, hogy megvolt nekünk engedve a tehéntartás. meg a malactartás, a cselédháznál, hizlaltunk is, gondoltuk, jól eladjuk, aztán' veszünk egy házat. Már el is adtuk, már meg is volt a pénz, de a házból mégse lett semmi. — Miért? — Már amikor megvettük volna a házat, akkor meghalt a feleségem. Két gyerek maradt utána. Amikor a harmadik gyerek jött volna, egyszer csak nagyon! rosszul lett itt a tanyán az én feleségem, hívtam is az uradalomból az orvost, az meg eret vágott neki, nem tudta a vérzést elállítani, csak folyt, folyt a vér, nem volt itt autó, szalmával béleltem egy kocsit, nem tudtam mit tenni, kocsiderékban vittem negyvenöt kilométerre Szolnokra, kórházba, ment is a ló, hajtottam, de, már hiába, az asszony már nem ’ kérdezte tőlem többé; jó volt-e tg, ámít toáUaűij! Et UGYVEDHlANY VOLT három napig a bíróságokon. Ennyi ideig tartott az országos ügyvédtanáeskozas. ahol az egyik fontos vitatéma a védelem ügye volt. A védői munka tapasztalatairól kérdeztük meg dr. Jacsó Istvánt, aki kiváló ügyvédi munkájáért az elsők között kapta meg a Landler Jenő emlékérmei. — A közvélemény egy része olykor rosszallóan fo- ■ gadja, hogy az. ügyvéd a bűnöst védi — kezdte válaszát. — Tudni kell azonban, hogy a vádlottat csak jogerős ítélet után tekinthetjük bűnösnek és addig megilleti a jog. hogy mindent elkövessen védelméért. Ez a védelem nem jelenti minden esetben azt, hogy a vádlottak padjára került személy a maga ártatlanságát akarja kimondatni, hanem esetleg csak azt, hogy az adott es«t összes körülményeinek feltárásával állapítsa meg a bíróság: egyáltalán bűnös-e-*« vád aiá helyezett, ha pedig igen, akkor milyen bűncselekményben, és ezért milyen büntetést érdemel. Ahhoz, hogy a védelem szempont- - jai is felszínre kerüljenek, nekünk, ügyvédeknek kell segíteni, nemegyszer védencünk akaratától függetlenül, sőt. esetleg annak ellenére is. Egyik legutóbbi ügyét említi. ahol egy 6a éves ember védelmét látta el. Vád: emberölés. Az idős férfi a 'rátámadó italos fiát az első keze ügyébe akadó hegyes szerszámmal szúrta halálra. Letartóztatása utgn teljes letargiába esett és bármilyen súlyos büntetést magára akart vállalni. A bíróság is helyeselte és figyelembe vette a védő által — védence akaratától függetlenül —telhozott enyhítő körülményeket. amiknek alapján a jogos büntetést is kiszabták. — Meddig terjednek a védelem törvényes keretei? — Vegyük például a bizonyítékok ügyét. Védencem érdekében minden javára szolgáló b».. »nyitékoi igyekszem^ myj*» nézni, de .ha árra kér, hogy semmisítsek vérzett, meghalt, és vele halt a ház ás ... Mohón kap a cigaretta után. A Fecske füstszűrös részét most nem gyömöszöli a szipka hüvelyébe, csak bekapja hirtelen. — Hogyhogy meghalt a ház is? Hát már együtt volt a pénz is? — Hát. hogy mindent megértsen ... Az- egyik gyerek. aki maradt 1 utána, két és fél éves volt. a másik gyerek másfél éves volt, ott sírtak körülöttem, mint a szopós borjak. Nem kéllett nekem már a ház, nem kellett nekem már semmi. — Mit tett a pénzzel? — Szégyen talán, de egy paraszt itt a tanyán. hogy tompítsa, ami fáj? Megittam. Kocsmáról kocsmára mentem, és vége lett. — Mi lett a gyerekekkel? — Egyik, a nagyobbik, kendőben a hátamon voll. Másik a karomon. így jártam én a kocsmába, és így jártam én a munkába. — Nem gondolt arra, hogy meg kellene nősülnie? — Gondoltam. Tetszett is egy asszony, meghalt a férje, háza is volt, és mondta, ha elveszem feleségül, meg vesz nekem egy bőrka a'ot is, és rám Íratja a házat is. Házam lett volna. De nem vettem el ezt az asszonyt, már neki is volt gyereke, mi meg rnéft fiatalok voltunk, gondoltam, meg n**k"nk is teganek ötivketnk, ,et> ak- 53« - Ki ■ meg bizonyos okiratokat, azt , már nem vállalom, mert meghaladja a törvényes keretek«! Egy csalással vádo^ ügyfél Takarékkönyveinek eW tüntetésé például már bűnpártolás. KÜLÖNÖSEN NEHÉZ a védelem • helyzete, ha nincs tanú Ilyenkor az ügyvédnek fokozottan tájékozottnak kell lennie a kihallgatás lélektanában csakúgy, mint a legkorszerűbb krimináltechnikai vizsgálatokat illetően. ( — Most éppen egv tanú nélküli ügyben képviselem a védelme* — mondta dr. Ja- esó István. — Az eset lényege: két fiatal, italozásból hazafelé menet. egymásnak esett. Az egyik fojtogatni kezdte társát, aki védekezett, majd. amikor földre kerültek, reggelig feküdtek egymás mellett, aztán a védencem hazament. Másnap de-, rült ki. hogy az eydö szélén maradt barátját verekedés közben agyonütötte A véde- leni egyik legfontosabb feladata. hogy rekonstruálni tudjuk az ölremenés körülményeit. a verekedés kezdeményezőjét. A most lefolytatott orvosszakértöi vizsgálat a terhelt nyakárt fedezett fel fojtogatási nyomokat és ezzel alátámasztotta a védelem számára fontos enyhítő körülményt, hogy a vádlott volt a védekező. Az ügyvéd először csak holt papíron látja az ügyet. Rajta múlik, hogy megismerje annyira, hogy aztán végül tisztét lelkiismeretesen tudja elletni. — Nem szabad, sajnálni a 1 fáradságot, hogy kimentünk a helyszínre — folytatta a védőügyvéd. — Hadd említsek erre vonatkozóan egy nemrég történt esetet , A vádlott egy külvárosi utca gyalogátkelő helyén este 9 órakor eliitötfegy embert. A vád szerint a baleset gyorshajtás miatt történt, rhert “a gázoló nem vette észre a zebrát. A terhelt ezt tagadta. kor. hogy lesz az. hogy háromféle gyerekünk lesz? Nem vettem- el. Á házzal se ‘ vettem el. Egy szolgálólányt vettem el. Itt az uradalomban, 3tí-ban. Most is ő a feleségem. — Vele nem gyűjtöttek házra? — De. Gondoltuk, megint kéne gyűjteni egy házra, de sosem jutottunk hozzá, csak gondoltunk rá. Jöttekj sorra a gyerekek, tíz élő gyerekem van, hét fiú. bárom lány, és így sose jutott házra. enni kellett mindegyiknek, Megettük a házat. 5. Megint egy cigaretta — mint a beszéd szakaszai. , — Sose> lett háza? — Egyszer. Ez a kicsi, piros tetős. De ez az államé. Negyvenhatban, amikor jött a földosztás, akkor kaptam kilenc hold főidet, itt, ezt. ami körülöttünk van. s ezen 'a kilenc holdon volt egy nagy uradalmi istálló, ott laktunk az istállóban. tizenkét! «n. mind a család, azt kaptuk, hogy építsünk belőle házat — , És igy épült fel ez a kicsi ház. — Egyev múlva, negy- vénhétben. Addig nem volt hozzá tehetségünk. Kaptam földet, nem volt hozza igavonó állat, fuvarossal szántóig Védője kérésére nyomozási kísérletet tartottak, azaz lejátszották az esetet a helyszínen. Kiderült: a kopott felfestést, kifejezetten lassú közlekedés mellett, az esti rossz világításban még 20 méterről sem lehetett látni, és a gyorshajtás feltételezése is megdőlt. Ezt figyelembe véve szüntette még az eljárást a rendőreég és egyben felhívta az illetékes tanácsot: a zebrát sürgősen fesse újjá. AZ ÜGYVÉDDEL való beszélgetés után érdemes felidézni a rpásik oldal, a bírói emelvény oldaláról alkotott véleményt a védői munkáról. Bernáth Zoltán, aki több évtizedet töltött el bíróként az igazságszolgáltatásban — a többi között így foglalta osz- fcze tapasztalatait : — A bíróság előtt a vádlottak cserélődnek, a védők, az ügyvédek köre ugyanaz marad. Egy-egy védő konkrét ügyekben tanúsított magatartásának „emléke” kl- sebb-nagyobb mértékben kihat más tárgyalási napokra, későbbi ügyekre is. Így aztán a későbbi ügyek vádlottéinak védői korábbi korrekt visel kedéséből jó értelemben vett előnyük származhat. A védő megszerzett szavahihetősége a bíróság előtt olyan tőke — hangsúlyozza Bernáth Zoltán —, amely kamatozik. Ha ilyen ügyvéd monja ázt, hogy meggyőződése szerint ártatlan a védence. akkor szavainak súlya is elgondolkoztatja a bíróságot. Ha viszont egy ügyvéd mindenkit mindig ártatlannak mond. szavainak nincs hitele. A bíróságot különben sem tévesztik meg az üres szavak. A tényeket nézi. s a tényeket hiába burkolja selyempapírba a védelem. A VÉDŐ tehát akkor teljesül :iól a feladatát, ha tényekre alapozza védelmet. P. M. I tam pénzért, meg munkáért, és az első az kellett legyen, hogy enni legyen, és csak aztán jöhetett a másik,1 hogy lakóhely legyen. 1947-ben fogadtam egy kőművest, úgy terveztem. kiszámítottam, hogy ha a nagyistállót lebontja, annak anyagából harminc méter hosszú lesz a ház. De csak nyolc méter* lett. Csak egy szoba és egy kicsi konyha lett, a bontás bői lett 1'ele anyagot oda kellett adni a kőművesnek, nem tudtam neki mást fizetni, ez lett a fizetsége... Azóta all ez a ház. Negyvenhét kará- csónyán költöztünk bele, és csiliagszórót gyújtottunk. — Azóta sem vett saját házat? Téesz-tag lett, keresett, a gyerekek is megnőttek, kerestek ők is. Vehetett volna. — Kerestek ám, vehettem volna ám. De azóta meg éppen azért, mert a gyerekek megnőttek, megnősültek, férjhez mentek, segítenem kellett őket, mindegyiknek kellett valami hely, ahová behúzódjon, lakás vagy ház, és hát mi meg csak maradtunk, öregek. — Azért lottózik, hogy ha egyszer nagy nyereményt kap, akkor végre vesz egy saját házat? — Azért, ★ — A lottó tárgynyer emeny-sorsoláson Balti-tengeri társasutazásra jogosító utalványt nyert. Mi lett volna az útvonal? — A tengerre szólt volna. Hajóállomásra kellett volna menni... de kaptunk Pesten az utalványért száz forint híján tízezer forintot. — Tízezer forintból akar házat venni? —r Nem. Tudom én, hogy ennyiből nem lehet. De vettem érte négy hasas disznót. —> A négy hasas disznó minek? — Mindegyik sokszor megellik. És abból lesz a ház. ★ Csend. A táj mozdulatlan. A vályogistállóban meg- megmordul az egyik hasas diszBa.