Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

A demokratikusabb iskoláért

f A szocialista neveiét fejlesztése feltételezi az iskolai élet tíemokratikusabbá tételét. Ezer} az új tanévben bevezetendő új rendtartásban tovább növekszik a nevelő- testületek szerepe, jelentőse- ■ ge, nagyobb gyakorlóterepet kap az ifjúság közéletisége, az önállóságra, az öntevékenységre való felkészüléshez, s jobb lehetőség lesz az iskola és a szülői ház közti együttműködésre, hiszen bővülnek a szülői munkaközösségek jogai is. Pedagógus, szülő és diák egyaránt demokratikusabb keretek között tevékenykedhet a/, új tanévtől az iskolában.

A szülői

munkaközösségek

szerepe

A szülői munkaközösségek hagyományos feladata, hogy segítsék az iskolai és a. családi nevelés összehangolását, az ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ennek érdekében szervezniük kell a szülők tájékoztatását az iskola előtt álló feladatról, valamint az ifjúsági szervezet tevékenységéről, s közvetíteniük a szülők véleményét és javaslatait az igazgatóhoz. Teljes jogú partnerként részt kell vállalniuk tehát a fiatalok szocialista emberré formálásában. Ennek érdekeben kaptak több jogot, nagyobb beleszólást az iskola dolgaiba a szülői munkaközösségek.

Az új rendtartás szerint

jelentősen megnövekszik

például az iskolai választmányok szerepe. Eddig csupán meghívhatok voltak a válasz.ímány elnökei bizonyos tanácskozásokra. az ősztől kezdve pedig minden iskolatípusban kötelezően meg kell hívni őket, a szülőket is érintő jelentősebb témák tárgyalására. Ezek közé tartozik például az iskolai munkatervek egyeztetése, az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak meghatározása. a szülői munkaközösségek tevékenységének értékelése, a tariuló- : ifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti fejlettségének mérlegelése, a szülők anyagi megterhelését j élen tő ■ intézkedések megbeszélése sl b Ezenkívül a választmány véleményét minden esetben meg kell hallgatnia az iga:, gatóknak az olyan kérdésekben, mint az iskola házi- es napi renci jenéit kialakítása, az iskolai hagyományok rendszerének fejlesztése. a?t iskola, az ifjúsági szervezet és a szülői munkaközösség kapcsolatának összehangolása. valamint altkor, ha az iskola ‘életét jelentősen befolyásoló központi, vagy helyi intézkedésekről, illetve ha a szülői közvéleményt erősen foglalkoztató kérdésekről van szó.

Ezzel tulajdonképpen a szülők nagyobb, beleszólási, véleménymondást jogot kaptak az iskola nevelőmunku- jába, hiszen az iskola szüjői munkaközösségének választmánya az osztályínu nkak'ö- •zökségek elnökeiből áll, nekik pedig erkölcsi kötelességük minden sztílő véleményének a meghallgatása. Szervezetileg így biztosítva van. hogy a szülők hallassák szavukat és igazán a nevelők egyenjogú partnerei legyenek .

Bővülnek a tanulók jogai

A tanulók helyzeté is megváltozik az iskolákban. ők is több jogot, nagyobb önállóságot kapnak. Már az általános iskolákban döntési joga lesz az úttörő- csapatnak — természetesen az igazgatóval történő egyeztetés alaipján —' az olyan fontos kérdésekben, mint a szakkörök számának, jellegének, rhunkatervének meghatározása, az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztési módItt jön

szereinek kialakítása, • vagy az úttöroot tnon házirendjének. programjának kidolgozása.

Azután egyetértési jogot kapnak az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, valamint a tanulók állami kitüntetésében is. A középiskolákban pedig tovább bővülnek ezek a. jogok, hiszen a KISZ joga például az iskolai diákparlament összehívásának kezdeményezése is.

Az új rendtartás természetesen csak az állami szervek által előírható jogokat és kötelességeket tartalmazhatja, ezért a KISZ külön állásfoglalást. adott ki tagjainak és iskolai szervezeteinek a rendtartással kapcsolatos jogokról és kötelességekről. E két dokumentum foglalja tehát össze az iskolai tanulók tevékenységének keretei). Újdonság, hogy a középiskolákban minden tanuló külön is megkapja a rendtartás ifjúsággal foglalkozó fejezeteinél? szövegét, s mindem KISZ-szervezet a teljes rendtartást. /

A család feladata

A tanulóknak persze otthon is, az iskolában is nem csupán jogaik vannak, hanem kötelességeik is. De ezekre csak akkor tudjuk őket ráneveluni. ha lehetőséget adunk számukra a felelősség fontosságának ß felismeréséhez, ha növeljük önállóságukat. Ezért nem csak az a család feladata az iskolai élet demokratikusab- bá' tétele közben, hogy egyetértsen a rendtartásban biztosítót} jogokkal1 és a megkövetelt kötelességekkel, hanem az is. hogy otthon' azonos elvek alapján hasonló gyakorlatot alakítson ki, mint az iskolában a pedagógusok. Mert önmagában keveset ér az iskola erőfeszítése, ha a szülők felfogása nem változik, ha oBthan nem lehetnek jogai a gyereknek, vagy éppenséggel mindent megengednek neki.

Tóth László

Hallgatni

nem mindig arany ...

ISMEKIK a mondást hallgatni' arany, beszélni ezüst. Vagyis értékesebb a hallgatás, mint a szókimondó beszéd. Volt időszak, amikor nagyon is Indokoltnak látszott ez a bölcselkedés. Azokra az évekre gondolunk, amikor még a demokratiz7 mus legalapvetőbb vonásai is hiányoztak közéletünkből. Akkor, abban az időben értettük is a hallgatást.

De most? Napjainkban?

Levelet kaptunk. Névtelen levelet. Bár nem' szeretjük, ha olvasóink a névtelenség homályába v burkolóznak, ez alkalommal mégis felkeltette érdeklődésünkét a híradás, amely arról szólt, hogy egy szaksAtrvezeti bizalmi felmondott, t otthagyta munkahelyét. A többes számban, tehát, a dolgozók nevében írt levél lapunktól várta a segítséget, amint írták: „az igazság kiderítését”.

Noha megpróbáltuk, mégsem sikerült kideríteni az „igazságot”. Nem. mert a vállalat dolgozóitól nem kaptuk ' meg az igazság feltárásához oly nélkülözhetetlen segítséget. Ügy tűnik, mintha a bátortalanság, vagy még inkább a félelem, lebegné körül ezt az egyébként egyszerű ügyet.

És természetesen a hasonló ügyeket is. Mert mondanunk sem kell, hogy ilyen eset máshol és máskor is megtörtént. Ezért nem írjuk meg a vállalát nevét-, szeretnénk ugyanis, ha több helyen is elgondolkodnának ezen az egyszerű történeten.

A bizalmi valóban felmondott. írásban közölte szándékát. megjelölve a sorok közt az okot is: nem fizetik ki a túlóráit. Nem beszélve arról, hogy könnyebb munkát talált, mégpedig olyat, ahol jobban fizetnek és ami még fontosabb: ünnepnap i nem

kell dolgoznia. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a bizalmi felmondási szándékát érlelte, sőt siettette az a rossz hangulat.

amely nap mint nap körülvette a munkahelyen.

EGY DOLGOZÓ felmondott. Nem nagy ügy, ilves-' mi gyakorta előfordul. De van* a történetnek egy másik oldala is: egy dolgozót, egy szakszervezeti bizalmit sérelem ért. Egy ember, aki már több éve dolgozik a vállalatnál, egyszer csak nem érzi jól magút, ahogy mondani szokás, rossz lesz a. munkahelyi közérzete. Az ilyen eset mindenképpen megérdemli a vezetők figyelmét.

Joggal vártuk tehát, hogy a felmondólevélre a vállalat vezetői felkapjak a fejüket és utánanéznek: , vajon miért megy el a bizalmi, jogos-e a panasza, milyen is valójában a légkör azon a munkahelyen? Nem ez tör- • tént. A felmondólevelet szabályosan iktatták, majd a két vezető ráírta: „A felmondás elfogadva." És l<e?z.

Pedig azon a munkahelyen mások is dolgoznak és úgy tűnjk. mások sem érzik jól magukat. Sajnos, erre is találtunk félre nem érthető bi- zortyítékot. amely elsősorban a hallgatásban nyert kifejezést.

A NÉVTELEN levél íróját természetesen nem kerestük, de azért reméltük, hogy ottlétünkkor valamilyen formában jelentkezik és segít kideríteni az igazságot. Nem jelentkezett és ami még ennél is rosszabb: senki sem •segített. Amikor a bizalmi felmondásáról, vagy a munkahelyi körülményekről érdeklődtünk, nem kaptunk egyenes választ. Voltak, akik őszintén meg is fogalmazták a hallgatás okát: „Nekem családom van. pénzt kell keresnem". „Az újság iró elvtárs elmegy innen, mi pedig itt maradunk".

A válaszok szomorúak és elgondolkodtatóak js egyben.

iV.AAVVVVVVW'A\A'VA V

BARTA LAJOS:

. AWVWVWWW.

Magyarország

Egyhónapos műsort készít a norvég televízió

A távolság ma már nem probléma, különösen akkor nem. ha egy népet őszintén érdekel egy ' másik nép élete. Ezért látogatott Magyar- országra hét hétre a norvég televízió stábja, hogy átfogó képet-nyújtson hazánk életéről, hétköznapjainkról.

— A magyar valóság érdekli nézőinket — mondotta Hamza Nándor, a norvég televízió szórakoztató osztályának egri származású rendezője. — Eger az utolsó állomás. eddig már alaposan bejártuk az országot. Forgattunk ipari üzemekben, termelőszövetkezetekben, készítettünk családi riportokat, s természetesen a kultúra, a népművészet sem maradt ki műsorunkból.

Ennek egyik hatásos példájával éppen a szépasz- szony-völgyi Ködmön Csárdában találkoztunk: itt for gattálc éppen a felsőtárkányi lakodalmast, a másfél éve újjászületett egypttes látványosan szép műsorát.

— Eger két okból is érdekli nézőinket — mondotta a rendező. — Norvégiában, de általában egész Skandináviában a legkedveltebb asztali bbr az Egri bikavér, természetes hát. hogy kiváncsiak e híres-nevezetes ital szülőhazájára ... ! A másik ok, s ez sem szorul a . mászeptember lü„ csütörtök

sodík helyre. Egernél? az a sajátos szerepe., amellyel fontos történelmi, kulturális és népművelési centrummá váll. És — ha szabad ezt a kifejezést használnbm — Eger valóban .iga z i v áros. .Ezt nemcsak a szülővá rosom iránt érzett szeretet' mondatja velem, hanem a valóság;. Ez a sajátos atmoszféra kevés városra jellemző, s ami számomra a legizgalmasabb benne, hogy a fejlődés egyáltalán nem Zavarja meghitt, kedves légkörét.

E sorozatnak az ötlete — mert sorozat születik a magyarországi forgatásból^ —. természetesen Hamza Nándoré volt.

— Mikor tűzik műsorra?

— A magyar hónap no- $ verebei- 4-én kezdődik egy ; nagyszabású gálaműsorral, amelyet közösen készítünk a finn. a svéd és a magyar televízióval. Ezután november 28-ig heti két-három alkalommal "jelentkezünk. Az egri programról 20—2S perces adás készül. A befejező műsor az egész estét betöltő magyar est lesz. ahol csupán a híradónk foglalkozik ..hazai" témával. A sorozat címe — amelyet teljes egészeben színesben sugárzunk: Itt jön Magyarország!

— Még annyit -okvetlenül el kell mofldanom, hogy a magyar államtól és a Magyar Televíziótól minden lehető segítséget megkaptunk a munkánkhoz. Ha sikerül a sorozat, azt nagy rés'be ennek a támogatásnak is köszönhetjük!

(kataij

kilenc kilométerre laktak egymástól. cselédházban, amikor gyérek voltam, akkor láttam itt fehér meg 'szürke lovakat, vágtam két ágat, az egyiket letisztítottam. az lett a fehér ló, a másikat meg úgy hagytam, az lett a szürke ló. egyiket a lábam közé vettem, a -másikat a hónom alá csaptam, aztán mindennap gyí, te. elutaztam megnézni a nagyapámat.. ■Útközben cseréltem a botokat, amelyik elfáradt, az jött

Körülötte mozdulatlanság, ’ csend, cssfk mögötte, elbújva lapul egy kis piros tetős ház. s egy alak mozog benne.

Ez a Pap- halom-tanya.

Itt lakik idősb Juhász István.

Síkság. „Mozdulatlan . táj. A föld már tarló. Megko- pasztott terep. Rajta kazlak.

Madár nem szól, holt vidék. Csak egy szekér mozog messze. Port kavar.

★

Apróhirdetés: „Lottón

nyert egyszemélyes balti-tengeri utazás sürgősen eladó. Érdeklődés levél útján. Cím: Id. Juhász István. Kunhegyes, Paphalom-tanya.”

1.

Szolnok megye. Budapest 170 kilometer. Keiideresijél sárgán villog a volt Horthy- kúria.

Messze apró házak, köztük kilométerek.

Tanyavilág.

A* bekötő út alacsony akácfák között - vezet, sűrűn kanyarog. Mélyedések, kerékvájta csapások, gödrök — döcög a gépkocsi. Sokára feltűnik egy magtár, dombon áll. régimódi épüld, ab lakait, ajtajail csipkézett gipszminták kerítik, álroko- ko stilus — a gabonának.

2.

Idősb juhász István nagy fekete kalapot hord. Pereme árnyékot vet.

Ä ház előtt, kéregtől meg- koppasztott • fatönkön

ülünk. Jobboldalt vályogból rakott disznóól.

— Szerencséje volt, kihúzták a számát.

— Igen.

— Elutazhatna a Baltitengerre.

— Ha akarnék

— Miért adja el a lottón nyert utalványt?

— Kell a pénz. . Házal akarok venni. Mindig akartam • egy saját házat. .Sosem volt.

— Utazni nem dkart?

— Akartam. De kell a pénzSzipkát vesz elő, belen.vpnt et>\\ füstszűrös Fecske cigarettát. '

3.

— Utazott már?

■— Elutaztam én mar az egesz életemet.

— Hogyan?

— Kicsi gyerekkoromban kezdődött. Furcsa egy utazás volt. Falovakon utaztam. .. Itt a tanyán született az apám, és a nagyapám is. uradalmi cselédek Voltak mind, a ketten nagyapám tí- nógulyás, apám fejőgulyás,

a hónom, alá pihenni. Hát így utaztam én.

— Máshogyan nem?

— Utaztam máshogyan is. Amikor tízéves lettem. Épp elvégeztem a három elemit, 1914 volt. apámat: bevitték katonánál?, "olyan kicsi gyerek voltam, hogy még nem lett volna szabad elválaszta- Tti anyámtól, mint a szopós malacot még tartani kellett

Többel mondanaK, mint a bizalmi 1'elmonUóleveie.

Tűi egyszerű lenne most a dolgozókon elverni a port, mondván, gyávaságból, vagy egyszerű közömbösségből nem segítenek feltárni egy ügy hátterét. Meditálhatnánk arról is. hogy vajon ma az üzemi demokrácia keretei között kelí-e különösebb Pátorság ahhoz, hogy a dolgozók elmondják a véleményüket, esetleg rossz tapasztalataikat is. Általában ehhez ma már nem kell bátorság, hiszen egyre jobban gyakorlattá válik, hogy a dolgozók a legkülönbözőbb tóíumokon -hallatják szavukat, bírálnak, vitáznak, véleményt mondanak. De az isigaz, hogy bőven vadnak még olyan üzemek, vállalatok, aholtnem szívesen hallgatják. a bíráló szót. Sót, előfordul, hogy egy-egy pontosan megcélzott kritika után vtsszalönek. Mert ma még bizony könnyebb, egyszerűbb —■ és hozzátehetjük, veszélytelenebb is —, megkérdőjelezni a nemzetközi politikát, vagy egy-egy országos intézkedést, mint megbírálni a helyi vezetőt, a közvetlen felettes munkáját.

Arról persze szó sincs, hogy teljes felmentést adnánk a hallgatásért. Nem is adhatunk, hiszen a hallgatás ilyen esetben a közömbösség egyik formája, s ez alól ma már nincs-felmentés. De megértjük és sajnáljuk is ezeket ,az ehibereket, mert tudjuk, hogy beidegzett. régf reflexek munkálkodnak bennük és olykor a körülmények és a tapasztalatok is diktálják a kényelmesnek látszó hallgatást.

HALLGATNI azonban nem ■mindig arany. Olykor a csend i\ megbosszulja magát. jninden marad a régi* ben . ..

Máikusz László

kor. apám urától, Magyari Kossá Pál királyi kamarástól. Ez az óra. beutazta az egész országot. Arattunk Jászságban, Kunságban, Baranyában. S voltunk Ózdon, Pesten., Meg iparosnál is, meg ‘ gyárban is. Hol itt, hol ott. Ahol megfizettek. Mindenütt voltam, de sehol se voltam otthon. Ó, mit mesélhetnék,- hogv milyen szaguk van az istállóknak, ahol háltam, milyen illatuk van a szalmáknak. amiken feküdtem.' Nagy utalás volt ez, szagtól szagig, kérem.

— Nem vágyott otthonra, állandó lakhelyre?

— Vágytam. Még a kutya is vágyik, hogy egy helyen legyen, ahol már jól befészkelte magát, a rongyok közé. Vágytam. És sokszor elterveztem, amikor lefeküdtem, hogy egyszer házam lesz. Este én nem imádkoztam, csak az terveztem, hogy egyszer házam lesz. Ez volt az én imádságom.

— Hogyan képzelte, hogyan lesz?

— Ügy, hogy megnősülök. Es kettő ember többre megy, mint egy.

— Megnősült?

— Meg. 1929-ben nősültem meg. Tizenöt évi kóborlás után hazajöttem a tanyfera. Huszonöt éves voltam, mar koros legény, és meguntam már az ide feküdj, oda feküdj életet, a kocsmázást is meguntam már, inkább csak tanyázni mentem esténként, kicsit beszélgetni, és ott láttam meg a feleségemet. Megyek egyszer az egyik - tanyára. látok ott egy szép lányt. Mindjárt jól mégnéztem. ö meg mindjárt lekapta a fejét. De én meg" nem vettem el a tekintetemet. Mondtam magamban, várok én egy órát is. ha kell, majd csak felnézel te, aztán meglátom a szemedet. Meg is láttam, és ő !js meglátta az. enyémet. Hát így volt. Zsellérlány volt. összeházasodtunk. '•állt mellém napszámba az uradalomba, nagyon dolgoztunk, és terveztünk, hogy hazat veszünS.

(J>olytg.tjuk.)

volna, de nekem keresni kellett menni. es Így megint utazni kezdtem. De most már igazából. Nem szegődtem cselédnek, kicsi voltam, nem kaptam- volna egész kom- menciót, így hát napszámba >, jártam porcióért. El lettem kötve mint a felnőtt borjú, és elindultam Zse'oeAiben egy garas se. csak egy nik- kciófa, amit nyolcéves koromban kaptam István-nap-