Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

i > i Szerda esti külpolitikai kommentárunk Az új Storting EGY ESZTENDEJE mar érte, bizonyos megle­petés a norvég politika megfigyelőit.! Sokan kétel­kedtek benne, hogy a Közös Piat^ csáberejének a nép­szavazáson nemet mondanak. Pedig így történt, A'2 elmük egy évet hev$s frakcióharc jellemez­te, mindenekelőtt a nagy pártok berkeiben. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a négy évvel ezelőtt tartott általános választások óta a pártok szama két­szeresére emelkedett, akkor érthető, miért előzte meg olyan, kiemelkedő érdeklődés a vasárnap és hétfőn tartott parlamenti választásokat. A Storting — így nevezik a 155 tagú norvég parlamentet —, erővi­szonyaiban történt is változás, még ha az nem is je­lent politikai földcsuszamlást ebben a hazánknál há­romszorta nagyobb, ám lakosságát tekintve felénél is kisebb skandináv államban. A NORVÉG MUNKÁSPÁRT — a szociáldemok­raták —, kétségkívül vesztett népszerűségéből. De még mindig az ország legbefolyásosabb politikai ere­je maradt. Norvald átmeneti kisebbségi kormánya — amely a centrumpárt. A keresztény néppárt és a liberális párt koalíciójából állt — minden bizonnyal ismét munkáspárti kabinetnek adja át a helyét. Ez is csak kisebbségi kormánynak ígérkezik, miután sem a liberálisokkal, ser® a mostani választások előtt ala­kult és 15 mandátumot szerzett szocialista választási ligával nem hajlandó közösködni. Az utóbbi tömö­rülés tagja a norvég kommunista párt is, amely ti­zenkét év után most isméf képviseltetheti magát a parlamentben. Ami a kilátásokat illeti, a norvég politika jelen­legi holtpontjáról meglehetősen nehéz kivezető utat találni. . Az erőviszonyok kiegyenlítődésével valósá­gos patt-helyzet állt elő. Ezen sem a Közös Piachoz való közeledés megkísérlése, sem a NATO-ból való. kilépés alternatívája nem segíthet — minden próbál- \ kozás eleve kudarcra van ítélve. MARAD 'TEHAT a belső frontok megerősítése. Mindenekelőtt a gazdasági életben, amelyre a július elseje óta érvényes felemelt vámtarifák érzékeny hatást gyakorolnak. Nem kevésbé sok gondot, okoz • f ni az infláció. A mérleg másik serpenyőjében — igaz. eddig csak a tervek formájában —, már ott húzód­nak a partok mentén feltárt olajmezők kiaknázása- ; pák távlati örömei. Nem minden üröm nélkül. Nor­végia ugyanis — ez is a festői fekvésű ország sajá­tossága —, jobban örül a természet által csipkézett tjordok látványának, mint a tengerfenékről petró- eumot pumpáló kutak seregének. / A baladó világ elítéli a jobboldali katonai junta alkotmányellenes akcióját (Folytatás az 1. oldalról) tott vezető testületek és a demokrácia ellen intézett tá­madás mélyen megrendítette a jugoszláv kommunistákat, a munkásokat, népeinket és nemzetiségeinket. Tiltako­zunk és élesen elítéljük a legsötétebb reakciónak, az imperialistáknak és a neó- kolonialistáknak ezt a gaz­tettét — hangoztatja többek között a JKSZ Elnökség Végrehajtó Irodájának szer­dán közzétett nyilatkozata. LONDON: Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja nyilatkozatban szögezte le: a Népi Egység kormánya ellen végrehajtott katonai akció hírére az egész brit munkásmozgalomnak, minden haladó szervezetnek ki kell fejeznie felháborodá­sát és a chilei dolgozó nép iránti szolidaritását — han­goztatta a Brit KP. TOKIO: A Japán Kommunista Párt és a Japán Szocialista Párt szerdán azzal vádolta az Egyesült Állámokat, hogy szerepet játszott a haladó chilei kormány és Allende elnök megbuktatásában, összeg hússzorosáig terjedő bírságot helyezett kilátásba. Santiago utcáin szerdán fegyveres járőrök teljesítet­tek szolgálatot. A junta el­lenőrzése alatt álló rádió­adók „ellenállási gócokról” tettek említést, illetve arról, hogy „szélsőséges csoportok folytatják az ellenállást a fegyveres erőkkel szemben Santiago külvárosaiban". Az UPI és a DPA santiagói tu­dósítói arról adtak hírt, hogy a gyári munkások szer­vezett ellenállást tanúsítanak a fasiszta hatalombitorlók­kal szemben. Santiago gyár- negyedeiből a két hírügynök­ség • tűzharcot jelentett. A DPA szerint egész éjjel ro­pogtak a fegyverek. Nemhivatalos becslések ★ Abban a Latin-Amerlká- ban, amelyből minden pere­ben négyezer dollár áramlik az imperializmus vezető ál­lamába, az Egyesült Álla­mokba — és minden ezer dollárra egy éhenhalt vagy alultápláltság következtében meghalt ember jut —, újból a nyílt erőszakhoz, a gyil­kosságokhoz. bombázásokhoz, szervezett fegyveres táma­dáshoz folyamodott az impe­rializmus. a nemzetközi re­akció támadásukat a hala­dás ellen, egy útjára lelt nép ellen hónapok óta módszere­sen készitette elő. Mint az imperializmus történetében annyiszor, szövetségesük volt ebben a támadásban, az im­perialisták által teremtett nélkülözés, a megfélemlítés, a dezorganizálás. a rendbon­tás, amely eszközökhöz vé­gül csatlakozott a végsői a légibomba, a tüzérségi tűz, a gépfegyver. A haladás ellen együtt kelt harcba az ame­rikai imperializmus és a chi­lei reakció. Allende és szövetségesei megkísérelték békés úton megvalósítani egy egész nép álmát: az éhségtől, munka- nélküliségtől, nyomortól, fé­lelemtől mentes szabad éle­tét, ténylegesen független országot. ,A világ lélegzet­visszafojtva figyelte: sike­rül-e megvalósítani egy igaz­ságos rendet, arra a többség­re támaszkodva, amely AI- lendének erkölcsi megbíza­tásul adta e program, a nem­zeti és demokratikus átala­kulás keresztülvitelét. A fel­tételek adva voltak arra, hogy a chilei nép ezt a ma­ga erejéből megvalósítsa, s ha kívánja, tovább haladjon a szocialista átmenet előjel- tételeinek megvalósítása felé. Megvolt hozzá a szándék, a készség, és segítette őket a világ haladó erőinek rokon- szenve, szolidaritása és tá­mogatása. A magyar békemozgalom a legizzóbb gyűlölettel ítéli el azokat, akik a chilei test- vérnérnie törtek, meg akar­ják fordítani' a történelem kerekét Latin-Amerikában. A legélesebben és legszéleseb­ben tiltakozunk az erőszak alkalmazása ellen, amelyet azok ellen fordítottak. akik nem kívánták azt igénybe venni, és az utolsó percig ke­resték a megbékélés útját azokkal, akik ma merénylőik lettek. Felhívjuk a magyar dolgozókat — írja äz OBT elnökségének állásfoglalása —, hogy emeljék fel tiltako­zó szavukat Chile és minden szabadságáért harcoló nép mellett, és ítéljék cl a gyil­kos puccsistákat, az ismét erőszakkal támadó nemzet­közi reakciót, az imperializ­must szolgáló erőket. Pompidou a pekingi császári palotában Georges Pompidou francia elnök a pekingi császári pa­lotában tett látogatás során a Tai Ho Tien-ben. A nap folya­mán fogadta a francia elnököt Mao Ce-tung. (Népójság-tclefoto — AP—MTI—KS) Tíz alapelv a békéről ELEG CSUPÁN az elmúlt, napok nyugat-európai hírei között tallózni, hogy észre­vegye az ember: hangosan és kihívóan tettek tanúbizony­ságot aktivizálódásukról azok a körök, amelyek megkísér­lik megállítani, vagy ha ez teljességgel reménytelennek látszik, legalább lelassítani az enyhülési folyamatot. Nemcsak a szeptember elején különböző nyugat-né­metországi várősokban ren­dezett „szülőföld napjára" kell gondolnunk. Ezeken a jórészt idősebb korú résztve­vőkkel megrendezett len­gyel- és csehszlovákellenes gyűléseken a két szocialista országgal szembeni területi követelések . hangzottak fel türelmetlen és a múltat idé­ző éles tenorján. Szólni kell azokról a különböző újság­cikkekről. és rádióko-mmen- tárokról is, amelyek a legva­dabb, még a hidegháború legfagyosabb napjaiból is­mert szovjetellenes hazugsá­gokkal támadták az európai biztonsági és együttműködé­si , értekezlet augusztus vé­gén Genfben összeült koor­dinációs bizottságának ülé­sét. Az enyhülés ellenfelei —- sajtóban, nyilatkozatban ra- diókommentárokban — tá­madásaikat igyekeznek fel­használni a szocialista or­szágok egysége elleni fellé­1373. *3« csütörtök pésre is. Hol azt emlegették, hogy bár az úgynevezett ki­telepített szervezetek tagsá­ga Lengyelország egyes te­rületeire tart igényt, „a leg- barátságosabban tekint pél­dául Magyarországra vagy. Romániára”. Volt olyan kom­mentátor, aki megjegyezte: „a Bonn—Prága közötti kép­viseleti vita” azaz á Nyugal- Berlinre vonatkozó négyhá- lalmi egyezmény sajátságot^ bonni magyarázata „ijem ronthatja meg a viszonyt az NSZK és Szófia között”. A SZOCIALISTA országok egymással való szembeállítá- 'sának szándéka azokban a cikkekben is megtalálható, amelyeket egyes nyugati la­pok a szocialista országok külpolitikai kezdeményezé­seivel kapcsolatban az utób­bi hetekben írtak. Joggal fe­lelte erre a Pravda: ,.Az im­perialista reakqió nem elég­szik meg azzal, hogy rágal­makat, hazugságokat terjeszt a szocialista országok külpo­litikai kezdeményezéseiről. Az ideológiai felforgató te­vékenységgel is igyekszik megzavarni az európai és ázsiai biztonság problémái­nak megoldását, fékezni a nemzetközi enyhülés folya­matát”. Rövid történelmi vissza­pillantás segít megérteni, miként fejlődött napjainkig a szocialista országok külpo­litikái együjtműködóse. A második világháború után, amikor a szocialista közös­ség országaiban győzött a néphatalom, az együttműkö­dés első szakasza olyan vé­delmi szövetség megajkotása volt, amely biztosította a szocialista vívmányok együt­tes védelmiét. Az imperialista katonai szövétség, a -NATO nyílt fenyegetéseire feleletül jött létre a hangsúlyozottan védelmi jellegű, sokoldalú politikai és katonai szerve­zet, a Varsói Szerződés, a szocialita országok védelmi szövetsége. Lényegében ettől az időtől fogva világosan látszott, hogy a szocialista országok a nemzetközi porondon tett minden lépésüket összehan­golják; s hamarosan a Var­sói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületé ülésein közösen kidolgozott dokumentumok formájában tovább is léptek, a,közös kül­politikai programok kidolgo­zásának útján. A jelen, a hidegháborús időszak lezáru­lása utáni átmenet, az eny­hülés időszaka éppen egy ilyen közös külpolitikai lé­péshez kapcsolódik. A Buda­pesti Felhívás, a szocialista közösség nagy jelentőségű békefelhívása indította meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet konkrét előkészítését. NEM FÖLÖSLEGES újra emlékeztetni a biztonsági ér­tekezlet második szakaszá­nak kezdete előtt azokra a nyugati kísérletekre, ame­lyek most a konferencia munkájának lassításával pró­bálják meg messzire kitolni az értekezlet mielőbbi ered­ményes befejezését. Ha mgjd szeptember 18-án a Genfi-tó partján összeüíneK a Konfe­rencia résztvevői, tárgyal­niuk kgü acról a szovjet ja­bgpá! v. vaslatról, amely az európai államok közötti kapcsolatok­ban tíz alapelv tiszteletben tartását és érvényre juttatá­sát kívánj« nemzetközi tör­vénnyé tenni. A tíz elv; a szuverén egyenlőség, az erő­szak alkalmazásának elveté­se, a határok sérthetetlensé­ge, a területi sérthetetlenség, a viták békés rendezése, a belügyekben való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjo­gok tiszteletben tartása. a népek önrendeLkezési joga,, az államok közötti együttmű­ködés, a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek telje­sítése. Ha ezt a tíz elvet végigpil­lantjuk, nagyjából együtt ta­láljuk mindazokat a lényeges gondolatokat, amelyeket a szocialista békepolitika esz­tendők óta hirdet, és védel­mez a nemzetközi fórumo­kon. Ezek a gondolatok ha­tották át azt a megfontolt, sokoldalú elemzést, amelyet a nemzetközi politikában ta­pasztalható pozitív változá­sokról a szocialista országok nyári Krím-félszigeti csúcs- találkozóján dolgoz'«1: “ki. A 7. EDDIGI eze ­ket; a nemzetközi porondon, történt jelentős változásokat; a békés egymás mellett élés elveinek fokozottabb érvé­nyesülését e közösség össze- forrottsága. koordinált poli­tikája vívta ki. Ezért min­den további 1 Más biztosíté­kaként. az edd: diné is na­gyobb jele ..őségé van a szo­cialista országot összefogá­sának és akcióegysé ,enek. ft M Brandt sajtóértekezlete Nagy érdeklődés övezte Willy Brandt szövetségi kancellár szerdán délben megtartott sajtóértekezletét, amelyen a nyugatnémet kor­mányfő kifejtette . álláspont­ját a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről. A külpolitikai kérdések közül a kancellár első helyen az NSZK keleti politikájának folytatódásáról beszélt. Vilá­gosan értésére adta a nyu­gat-németországi szovjetelíe- nes kampány szervezőinek, hogy nem hajlandó követe­léseiktől függővé tenni az európai biztonsági konferen­cia sikerét. Bőven foglalkozott Brandt az NSZK Csehszlovákiához, Magyarországhoz és Bulgá­riához fűződő viszonyával is. Kifejezte meggyőződését, hogy Bonn és Prága párbe szédében megoldhatók a még nyitott kérdések. Mi a GATT Tokióban szerdán délelőtt megnyílt a GATT, az álta­lános vámtarifa és kereske­delmi egyezmény miniszteri értekezlete, amelyen a vi­lág 98 országa képviselteti magát. Hazánk, mint isme­retes, a közelmúltban csat­lakozott ötödik szocialista or­szágként a megállapodáshoz és első ízben vesz részt tel- ,jes jogú félként a GATT ta­nácskozásán. A GATT a második világ­háború után jött létre azzal a céllal, hogy intézményes kereteket teremtsen a világke­reskedelem korlátozásoktól mentes fejlődése számára. Az 1947 október 20-án alá­írt egyezményhez csatlako­zott országok feladatává tel­ték az általános érvényű nemzetközi kereskedelmi sza­bályok kidolgozását. Az egyezménynek két rendkívül fontos eleme van. Az egyik: rögzíti a legna­gyobb kedvezmény elve al­kalmazásának kötelezettsé­gét a szerződő felek kereske­delmi forgalmára vonatkozó­an. A másik: tiltja a keres­kedelemmel . kapcsolatos mennyiségi megszorításokat, a behozatali kvótákat, a kon-? tingenseket. Az az egyezség szerint a2 egyes országok nemzetgazdaságát csak vá­mokkal szabad vedeni. A legnagyobb kedvezmény elve a normális kereskedelmi kapcsolatok alapköve. Lénye­ge az, hogy a szerződő felek a szerződésben meghatározott területeken kölcsönösen biz­tosítják egymásnak mindazo­kat a kereskedelmi vám- és egyéb kedvezményeket, ame­lyeket bármelyik másik ál­lamnak nyújtanak. A GATT engedélyez bizo­nyos „kibúvókat”. Fizetési mérleghiány esetén — akár átmeneti, akár tartós az oka — lehetővé teszi példá­ul korlátozó intézkedések be­vezetését a hiáv/y felszámo­lására, vagy az ahhoz veze­tő út kiépítésére. Mit jelent Magyarorszag számára a. GATT-hoz való csatlakozás? Közismert, hogy hazánk nemzeti jövedelmé­nek 40 százaléka a külkeres­kedelemben realizálódik. Nem közömbös tehát 'a nép­gazdaság számára, hogy ki­vitelre kerülő árucikkeink útja a tőkés piacokon meg­különböztető vámtarifákba, korlátozó intézkedésekbe üt­közik, vagy nem. Ä GATT jogokat jelent és kötelezett­ségeket. Vámengedményeket adunk a szerződő feleknek (mégpedig 800 vámtételre vonatkozóan) és partnereink cserében elhárítják a magyar áruk útjából a hasonló ke­reskedelmi akadályokat. Ez kétségtelenül ösztönzően hat majd exportunkra, fokozza a magyar áruk értékesítési le- hetöségeit a nemzetközi pia­cokon. Ami a GATT mostam to­kiói tanácskozását illeti, je­lentősége rendkívül nagy a világkereskedelem továbbfej­lődése. szempontjából. Előze- ■ tes vitáink középpontjában egyrészt az Egyesült Álla­mok és Közös Piac, másrészt a vezető tőkés országok és a fejlődő világ ellentétei áll­tak. A tokái tanácskozásra előreláthatóan ezek az ellen­tétek nyomják rá majd bé­lyegüket. Ezek áthidalásának sikeressége dönti el majd, lehetségessé válik-e megkü­lönböztetéstől menyes, az ed­diginél hatékonyabb keres­kedelemrendszer kialakítása. Gy. S. i-v SÍ Beszámoló a jugoszláv Caravelle tragédiájáról Mint már jelentettük, ked­den Jugoszláviában, Titog­rad közelében lezuhant a jugoszláv légiforgalmi átrsa- ság Szkopje és Titograd kö­zött közlekedő Caravelle tí­pusú személyszállító repülő-, gépe. A 35 utas és a 6 főből álló személyzet, Valamennyi jugoszláv állampolgár — éle­tét vesztette. A szerdai jugoszláv lapok részletesen beszámolnak a katasztrófáról. A Szkopjéból indult gép 10.21-kor még je­lezte, hogy elrepüli Majkovac helység felett, majd 10.2.7-1 kor. pontosan három perccel a tilogrudi repülőtérre való leszállás elölt megszűnt vele minden rádióösszeköttetés. Titograd ban először arra gyanakodtak, hogy a gépet elrabolták. Amikor a vizsgá­lat később megállapította, hogy a gép eddig ismeretlen okból a 2140 in Her magas­ságban a Ma- etika nevű hegynek' ütközött. A roncso­kat — szinte teljesen megkö­zelíthetetlen helyen — csak 14.40-kor fedezteti fel a kere­sésükre indult helikopteréig

Next

/
Thumbnails
Contents