Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

lernten — hármasban Dr. Xétányi Endrei KOSSUTH ».20 8.36 9.11 10.38 12.20 12.35 13.47 14.02 14.25 15.10 15.17 15.49 16.05 16.17 17.05 17.27 17.57 18.30 19.25 20.25 20.53 21.23 22.20 22.30 23.05 23.37 Népdalok, Harsan a kürtszó! Flotow: Márta. Négyíclvonásos vigopera. Karcolatok. Ki nyjer ina? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Lajtha: X. vonósnégyes. Az ifjú me s t c I'd étek ti v. 11. rész. Kóruspódium, Operettrészletek. Az élő népdal, lúvószene. A roináu és a magyar rádió közös Petőfi-műsora. Chopin: b-moll szonáta. Jelenidőben. Mozart: A-dúr hegedű- verseny. Ä Szabó család. Töltsön egy órát kedvenceivel. Kozmosz. Népi zene. Sebestyén János csembalózik. Algériai útijegyzet .1. Schönberg: Hegedű- vferseny. j. Calvino: A fényévek. Elbeszélés. Verbunkos muzsika. PETŐFI 8.05 Scsedrin: II. szimfónia. 9.03 Könnyűzene. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 12.03 Dalok a Nagy Honvédő Háborúról. 12.18 Ravel-müvek. 13.03 Zenekari opera­13.30 Iskolarádió. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.10 Jegyiét. 18.25 Régi hangszerek világa. I. 18.45 Könnyűzene. 19.01 Kamarazene. 20.28 Rádiöszínház. 21.28 Mlaaz táncdalok. 21.45 Riport. 22.00 Nótacsokor. 23.15 tiszt-művek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. A Simon és Garfunkel énekkettős műsorából. Tallózás üzemi lapokban. Mesterségek dicsérete. Népdalok. ,,Ki mint kapál — úgy szüretel”. Szerkesztik a hallgatók. TS3 MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.48 Hírek 18.00 Úttörők honismereti expedíciója. 18.50 Játék a hetükkel. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Miriam Makába az Olympia színpadán. 21.10 A tv galériája. 21.50 Tv-híradó 22.00 Marty Feldman .Magyarul beszélő angol film. I •fr ORVOS f ÜBVEIET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére-is. Gyöngyösön: 18 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon. 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Zahar Berkut Színes szinkronizált szovjet kaland film. EGRI BRODY (Telefon: t4-07) Fél 4 és fél 6 órakor Estély habfürdővel Színes amerikai filmvígjáték. Este fél 8 órakor Kecskeszarv Vérbosszú a XVII. században Bolgár film. EG Hl KER T Este. 7 orakor Banditák hálójában GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Vakmerőség Este 8 órakor Akinek van egy unokatest­vére Bronxban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél \ órakor A szultán fogságában Fél 6 %s fél 8 órakor Oi könnvu darab GYÖ NGYÖSI KERT Egymillió karátos ötlet Has - S1LLAG Szabad lélegzet ív aN1 r'~>SSUTH Vadállatok a fedélzeten HEVES A fogoly ítéletre vár FÜZES>BONY Hárman > kincs nyom >■’ PÉTEFVASARA A szerelem anatómiája Kopernikusz nyomában (l- oLo. Fu-5 v..o ......új 1473— 19Z3.: 500 évvel ez­előtt született Nikolaj Kopemik, a lengyel nép nagy fia, aki „megállítot­ta a Napot és elindította a Földet”. Ezen évforduló — világviszonylatban is — Kopernikusz éve. A Ma­gyar Csillagászok Baráti Köre emléktúrát szerve­zett a nagy tudós emlé­kére. Amerre a nagy csil­lagász járt. elhelyezték szobrain az emlékezés ba­bérkoszorúit. \arsó — Warszawa A város középén hatalmas transzparensek világítanak e két szöval: Wars és Szawa. Ezekből tudtuk meg, hogy .in­nen éred Warszawa, a fővá-. ros neve. Wars egy fiatal ha­lászlegény volt, aki a Visztu­la árnyas-füzes partjainál leste a halakat. De amikor leszállt az éj és ezüst hidat varázsolt a folyón át a Hold, e hídon megjelent a folyó királynője, a szépséges Sza­wa sellő alakjában a habok­ból kikelve. A halászlegény csónakja az ezüsthíd felé siklott, ott egymásra talál­tak. Itt, e magas parton épí­tették fel otthonukat. A két nevet a legenda összeolvasz­totta, lett belőle Warszawa. Mi az úttörők székházában szálltunk meg. Időnk szűk­re volt szabva. Gyorsan meg kellett ismerkednünk a fő­várossal. Mi alkalmasabb er­re, mint a szovjet nép aján­déka, a 30 emeletes és tv- tomyos „Palac kultury i naui”, a kultúra és tudomány palotája. Ez egész sor tudo­mányos és kultúrintézmény­nek nyújt hajlékot. A palota körül terül el a Piac Defilad elnevezésű tér. az ünnepi felvonulások díszhelye, hét­köznapokon pedig a parkoló­helyet biztosítja. Hatalmas tömegek várakoznak a hali­jában, hogy a párosával mű­ködő gyorslittek a magasba röpítsék a turistákat. A te-* rászán körbejárva kirajzoló­dik a világváros körvonala, a széles mederben hömpöly­gő Visztula szalagja. Az ele­ven térkép a parkok és lige­tek zöldes foltjait emeli ki. Egy helyen pedig az újjá­épült ó-város piros tetőzete biztosít élénkséget. Varsó az1 épülő paloták vá­rosa. Ütjai, utcái szél'esek, le­vegősek, pedig nagy rajtuk a forgalom. Városnézésre in­dultunk. A palotából lejövet a Jero Zolinskie utcán ha­ladtunk a Visztuláig. A sé­tány fnelleít, a folyóparton áll Szawa a sellő szobra, fe­je fölé emelt kardjával, jel­képezve. hogy azzal védi meg otthonát, s a várost. De ne­künk .Kopernikusszal kellett találkoznunk. Ezért, a „kirá­lyok útvonalára", a Kra­kowskit» Przedmiescie utea siettünk. Itt van a Stasic pa­lota, a Kengyel Tudomá­nyos Akadémia székháza előtt Nikolaj Kopernik szob­ra. Ide kellett jönnünk elő­ször. pedig a csillagász so­hasem lakott e városban. Ar­ról sincs feljegyzés, hogy ái- ülazott volna erre. De a vá­ros mai jelentősége ezt el­várja, mely csak félszázad­dal a csillagász halála után vált az ország fővárosává. A ■ szobor 144 évvel ezelőtt ké­szült, az B. Thorvaldsen al­kotása. A II. világháború alatt ezen élettelen szobor is harcolt a pusztítók ellen. Rajta • ez a felirat volt es olvasható ma is: „Nikolaj Kopernikusz — Honfitársai". 1942. februárjában ez alá a ' német megszállók ezt toldot­ták oda: „Dem deutschen Astronomen”. Tehát ki akar­ták sajátítani. Ám e német feliratot Alekszy Dawidows- ki varsói cserkészfiú az éj leple alatt lecsavarta és el­tüntette. Varsó német kor­mányzója * büntetésből Jan Kilinski lengyel szabadság­hős szobrát Tevétette a he­lyéről és egy pincébe vitet­te. Üj felirat jelent meg az üres talapzat közelében: „Varsóiak, itt vagyunk”. Majd azon év szigorú .télén ezt olvashatták olt a néme­tek: ,,A Kilinski-szobor el­távolításáért a telet 0 héttel meghosszabbítom — N. Ko­pernik.” 'Célzás a németek Moszkva alatti vereségére s a kemény télre. — 1943. má­jas 24-én Kopernikusz halá­lának 400. évfordulóján há­rom fiatal varsói ellenálló piros-fehér szakággal átkö­tött virágcsokrot helyezett el a szobor talapzatán. Egyikük nérpet golyótól találva ott halt hősi halált a szobor lá­bánál, A koszorú, amit itt elhelyeztünk, Kopernikusz emlékének szólt, de a vi­rágcsokor, amit egy csil- lagászlány tett a szobor alá. a hős varsói fiú emlékét idézte. A szobor, a szomorú emiékű varsói felkelést kö­vetően osztozott a varsói nép tragikus sorsában: elhurcol­ták. Csak a város felszaba­dulása-után került vissza ere - deti helyére. A délutánt Varsó óvárosá­ban, a Stara Miestóbsn töl­töttük. Az óvárost a XIV— XVI. században épült, vár- íalgyürű veszi körül. 1944- ben szinte teljesen elpusz­tult. A felszabadulás után alig 10 év alatt ismét fel­építették. Az építkezés ere­deti szerkezete középkori jel­legű. Palotái a XVII—XVIII. században keletkeztek. A gótikus elemekre reneszánsz és barokk részletek kerültek. A megmaradt tervrajzok és rézmetszetek alapján ere­deti alakjukat nyerték risz- sza. Megkapó látványt nyújt az óváros piactere, (Rvnek Starego Miasta). A laikus is elgyönyörködhet a kettős gó­tikus bejárattal rendelkező „Pod Krokodylem” nevű ká- wéház épületében, a Fukier- borpincében, a Mazoviai fe­jedelem házában, s több mú­zeum palotájában. Estefelé nagy tömeg pyüzsög e téren. Az idegenek között sok a helyi fiatal, a falak körül­rakva egy-egy művész leg­újabb termékeivel. Tesssék választani. Ez a varsói Mont­martre. 1945 I. 17-én szabadult fel Akkor romokban állt. a világ legnagyobb temetője volt, három szakaszban pusz­tult el. Ma virágzó, épülő főváros. (Következik: Torun — Ko­pernikusz szülővárosa) Több mint húszféle kötelező szűrővizsgálat A szűrővizsgálatok vi­lágszerte kezdenek előtérbe kerülni. A hazánkban kiala­kult rendszerről, a tapaszta­latokról, a szűrővizsgálatok­kal kapcsolatos további ter­vekről tájékoztatták az MTI munkatársát az, Egészségügyi Minisztériumban. — Hazánkban jelenleg több mint' 20 féle kötelezően előírt szűrővizsgálat van. A legutóbbi esztendőben több mint húszmillió alkalommal jelentek meg szűrésen a la­kosság soraiból. Tömegében legnagyobb az ernyőkép- (tü­VARGA RUDOLF: Madárijesztök Emelem kalapomat a ma- darijesztők előtt. Emelem kalapomat és meghajtok előttük. Emelnék ők is, nem hajlik ro a kezük. Van, amelyiknek kalapja sincs. Bizalmatlanul biccentenek köszönésemre. Azt hiszik, gú­nyolódom velük. Gyanak­vóan néznek, nem lopni jöt- tem-e? Mintha még valamit elvihetnék a földről. Mászkálok a letarolt, szét­hordott határban, az elha­gyott mezőkön. Madárijesz­tőkkel beszélgetek. Elhagyott madárijesztökkel Kifeszit,ve két karjuk a kék égre. Kö­zelről nézem őket. északtól délig, napkelettől ad lig. ahol lenyugszik, addig ér a ke­zük. Fekete földbe leszúrt, frissen faragott falábukkal talán gyökeret is eresztettek El nem fújja őket a szél' Faradtak és kimerültek a madárijesztők. Kikelettől lom.bhullásig dolgoztak. Őrizték a földet. Egész nyá­ron gürcöltek egy öltözet rossz ruháért. Ennyi a kial­kudott bérük. Egy foltos nidrád, szakadt ing, kinőtt kabát, fekete kalap. Cipője egyiknek slues. Szeret" ék valami bakai:'•sót, csizma: ‘ lábukra De. nem tudom, h gym lehetne úgy odaad)i , meg ne sértsem őket. Ebbe” 7 teljesítményén alapuló tár sudalomban nem jut nekik lábbelire? Mégis emelt fővel végzik munkájukat, teljesítik rendeltetésüket. Éjjelenként hallani csak nyögésüket a szélben. í Megtelik a határ gönceik, rongyaik suhogásá­val. Miről beszélhetnek ilyenkor a madárijesztők? Milyen titkokat suttognak el? Panaszkodnak madarak­ra. > Panaszkodnak emberek­re. Láttak ők megjelenni éj­féltájt sötétarcú zsiványokat. zsákkal. Idegen arcú embe­reket. Mozdulatlanul kellett végignézni a rablást. Csak szivük vert gyorsabban. Lép­ni nem léphettek. Földbe vannak verve. Hajnalban arcukon harmatkönny csur­gón. Emelem kalapomat a ma­dárijesztök előtt. Emelepi k.alapomat és meghajtok előttük. Kiszámolta-e valaha is valaki, hány mázsa ter­ményt ment meg a tolvaj madaraktól a madárijesztö? Kezeskedem értük. Az 6 te­nyerükhöz egy szem mag sem tapadt. Láttak rablást, pazarlást. Halált érdemelnek erte? Nyár vértanúi sora­koznak sötéten az őszi nap végső sortüze elé. Mit láttok a szemükben? Mi az a fur­csa fény? Bánat a neve. Bá­nat és sértődöttség. Életükön át sértődötten, csak dolgozni akartak és tönkremenni. Fé­két,e felkiáltójelek az időben. Magányosan élők. Fegyver­telen örök, I Emelem kalapomat a ma­dárijesztök előtt. Emelem kalapomat és meghajtok előttük. Szeretném megadni nekik a végtisztességet. Ki­menni a mezőre ásóval, ka­pával. Sírt ásni. Eltemetni őket. Jeltelen sírok. Füvek, fák a síremlékek, öregek már a madárijesztök. Az egyévszakú madárijesztők. Az éjjel-nappal dolgozók, vigyázok, öregek már. Tüde­jük beomlott, térijük meg­roggyant. Lábnyomaikat befőtte a mező. Szeretnébi eltemetni őket. Eltemetni, mielőtt a fagy szabadon en­gedi veszett ebeit, kegyen nekik könnyű a tél! Behava­zott mezők alatt jó mély sí­rokat! Az évszakok röntgen­képén elő ne jöjjenek! Föld­ből kinövő kezek, kinéző szemek. Kapjanak jó mély gödröt a hontalanok. Ne le­gyenek hontalanok a madár- ijesztők! Nem a senkiföldjét őrizték. Mégsem hívta őket senki az asztalához, ágyé­ba senki nem fektette őket. Emelem kalapomat a ma- tárijesztők előtt. Emelem kalapomat és meghajtok előttük. Kékülnek'arcaik, ki- fagy ra. a. kSnny. Hullámot verő búzatáblák lengertelen föveny partjain kószálnak gotnolygo ködpen. Fák fölött forog a fagy. Halálos ítéletet lengenek a lehulló levelek. Az öreg madárijesztök még egyszer végigbotorkálnak a tájon. fekete köpenyben, mint. fekete lepkék, kibontott szalma ősz hajuk lobog. Ké­ses szél szurkolja hátba őket, Fejük fölött vijjognak vészmadarak. Szürkületkor megindulnak. \ Estére hét ha­tárból összegyűlnek. Tüzet raknak őszi ággal. Körbe ülik. Füst könnyezi be sze­mük. Büszkén viselik arcu­kat az égbe készülök, öklü­ket rázzák fölfelé. Reggelre az üszkös galy- lyak, a hamu körül egy sem marad. Nem marad temetet- !~i madárijesztö. Senki sem tudja, hova lettek. Holdsv- gárra feküdtek, elszálltak a vadlibákkal, vagy a forgó szel kapta-e fel őketJ elő) szűrés. .Tavaly. .7,5 mil­lió esetben végeztek ilyet. Ez azt jelenti, hogy az érintett lakosság mintegy 98 százalé­ka jelent meg szűrővizsgála­ton, ami világviszonylatban is kiemelkfedő. 1972-ben 1 800 000 esetben került sor szűrővizsgálatra a kórházak­ban felvett betegeknél. Rá­juk vonatkozólag egyébként ezt miniszteri utasítás írja elő. ötszázezer véradót is. megvizsgáltak szűrés kere­tében. Az onkológiai szűrés je­lenleg nem kötelező. Sajnos, ez visszatükröződik a meg­jelenési arányban, mert az érintetteknek csupán mint­egy 25—30 százaléka jelent­kezik ilyen jellegű vizsgálat­ra (elsősorban nőkről van szó), önmagával és család­jával szemben is rendkívül nagy felelősséget visel, aki elmulasztja ezt a szűrést, hi­szen sók esetben! az idejében felfedezett elváltozás, amely később elfajulhat; felismer­hető és gyógyítható tenne, megakadályozható volna a rák kifejlődése. Elmondották még, hogy az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi: felülvizsgálja a jelenlegi tömeges szűrési rendszert. Ezt követően ja-, vaslatot készítenek arra. hogy térben és időben egy helyre, de legalábbis minél kevesebb helyre és alkalomra szűkítsék le a vizsgálatokat. — Perspektívában az a cé­* hogy a lakosságot — tlenül attól, van-e pa- , vagy nincs — időn- rendszerés szűrővizsgá- k vessük alá. Ilyen kí­sérletek már folynak. A cél annak megállapítása, hogy milyen betegségeknél lehet eredményesen alkalmazni a szűrővizsgálatot, s az mi­lyen munkaerő- és munka­idő-igényes az alapellátás­ban, a járób<»teg szakellátás­ban és a kórházban. Az új ’ elgondolás megvalósítása a nyolcvanas évek végére vár­ható. (MTI) Wmww 1973. szeptember 11., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents