Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
Ä világ leghosszabb alagútja A japánok az ország négy legnagyobb szigetét gyorsvasútliáló- zattal kívánják összekötni. Még ebben az évtizedben felépül a világ leghosszabb (62 kilométer hosszú) alagútja, amely a Tokió —Sapporo utat 19 óráról 13 órára csökkenti. A 11 méter átmérőjű alagúton a vonatok 240 kilomé- ter/óra sebességgel haladhatnak. F ehérjegazdálkodásunk jelene és jövője Kevesen gondolnak rá, hogy bolygonkon minden hét elteltével 1,2 millióval több ember kér táplálékot (figyelemre méltó, mennyivel megdöbbentőbb ez az adat, mintha azt mondjuk, hogy a Föld lakóinak száma 2000-re eléri az 5—6 milliárdot). Jóllehet, a tudósok véleménye megegyezik abban, hogy bolygónk ennyi embert is képes eltartani, ám az is igaz, hogy ehhez a következő negyedszázadban meg kell kettőzni vagy háromszorozni az élelmiszertermelést. A baj az, hogy az életkörülmények javulásával egyre nő az igény az állati eredetű táplálékok iránt, különös tekintettel azok fehérje- tartalmára. Sok fehérjét tartalmaznak növényi tápanyagaink is. Az állati eredetű eledelekben azonban kon- céhtráltabban található meg az emészthető fehérje, s ami még ennél is lényegesebb, az állati fehérjék rendszerint teljes értékűek, bennük a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavak aránya sokkal kedvezőbb. Az állat zsírból, cukorból, keményítőből egyaránt képes a létéhez szükséges energiát előállítani. Fehérjét azonban csak fehérjéből tud produkálni. Fehérjét tehát eredendően a növényvilág ad, a húst, tejet, tojást, stb. termelő állatpknak s ezáltal az embereknek is. Amikor tehát arra törekszünk, hogy ételeink összes fehérjetartalmán belül minél nagyobb legyen az állati feherje aránya, elsősorban az állatállomány egyre növekvő fehérjeigényeinek kielégítésére kell gondolnunk. A fehérjehiány világjelenség Hazánkban ételeink összes fehérjetartalmán belül mintegy 42 százalék az állati fehérje. Ez az arány a számítások szerint jó tíz esztendő múlva 56—57 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy 1975- ben 1,6 millió, tíz év múlva pedig 1,9—2,0 millió tonna fehérje kell a magyar állat- tenyésztésnek, ha azt akarjuk, hogy kielégítse a hazai igényeket, s továbbra is módot adjon a jó bevételt biztosító állatitermék-exportra. Bár takarmánytermesztésünk egyes területein dinamikus fejlődés tapasztalható, a hazai takarmányfehérjetermelés mennyiségének és összetételének színvonala nem elégíti ki az igényeket. A hiány az éves igénynek mintegy 20 százalékát teszi ki (ebben az esztendőben például több mint 100 millió dollárt adunk ki import fehérjetakarmányért). A fehérjehiány nem csak hazai, hanem általános világjelenség. Az egyre növekvő kereslet és a mindjobban csökkenő kínálat nyomán nemcsak a világpiaci árak emelkednek jelentősen, hanem az is megfigyelhető, hogy megnehezülnek, egyes esetekben teljesen „befagynak” a beszerzési lehetőségek (például Peruból, a világ legnagyobb halliszttermelő országából akadoznak a szállítások, az USA pedig nemrég rendelt el szójakivi- teli tilalmat) Rejtett tartalékok Népgazdaságunknak tehát minden erővel a hazai takarmányfehérje-termelés fokozására kell törekedni. Függetleníteni kellene magunkat az import adottságoktól, minél több importfehérjét hazaival kellene helyettesítenünk. A lehető legsürgősebb tennivaló a mindenkor megter- mő fehérje megmentése. Manapság ugyanis — szerény számítások szerint is — 110 ezer tonnával kevesebb fehérje kerül a jószág elé, mint amennyi megterem. Ez a hatalmas mennyiség elvész a tárolásnál, a tartósításnál. Törekedni kell továbbá olyan növények termesztésére,_ amelyek aránylag több fehérjét tartalmaznak. Vonatkozik ez a szójára is, amely különösen kitűnik nagy fehérjetartalmával. Ráadásul a szójafehérje — a legtöbb növényi fehérjével ellentétben — megközelíti a hús fehérjéjének aminósav- összeté telét. Növelni kellene a fehérjében gazdag pillangós virágú takarmányok termésterületét is. Jobb agrotechnikával, öntözéssel a mostani lucerna- hozamok 30—40 százalékkal lennének gyarapíthatók. A hazai kutatás olyan új lucernafajtákat ígér, amelyeknek a fehérjetartalma 4—5 százalékkal nagyobb a jelenlegi fajtákénál, s kedvezőbb fehérjéjük aminosav- összetétele is. A jövőben egyáltalán nem elképzelhetetlen a kukorica fehérjetartalmának lényeges növelése sem. Ha csupán 1 százalékkal sikerülne fokozni a kukorica fehérjetartalmát, az mintegy 50 ezer tonna többletet jelentene évente! Az amerikai földrészen már sikerült olyan kukoricahibrideket előállítani, amelyeknél a szemek fehérjetartalma lényegesen nagyobb a köztermesztésben levő hibridekénél. Biztató, hogy az ilyen irányú kutatások nálunk is közeli sikert ígérnek. A vegyipar is segíthet A mezőgazdasag területén kívül is ígérkeznek olyan lehetőségek, amelyek bővítik a takarmányfehérje-ellátás hazai forrásait. Közülük egyik a karbamidgyártás, amely segítségével mintegy 100 ezer tonna növényi fehérjét pótolhatnánk a kérődző állatok „étrendjében”. • Üj útja a fehérjetermelésnek a kőolajból kiinduló élesztő-előállítás is. Korábban megoldódott már a melaszalapanyagon végzett élesztőtermelés, amit ugyancsak be lehetne vezetni a „fehér je-csatába.” A kémiai ipar a lizin termelésével is segíthet az állat- tenyésztés fehérjegondjain. Egy tonna lizin segítségével ugyanis 12 tonna egyéb fehérje megtakarítása érhető el az állattartásban (a lizin egyike az életfontosságú ami- nósavaknak, etetése jobb „hatásfokúvá” teszi az állat számára a fehérje feldolgozását), A lehetőségek felsorolásának persze közel sem értünk a végére. A tudomány bizonyára hoz még sok olyan új megoldást, amely egyszerűsíteni fogja az állattenyésztés fehérjegondjait. SZ. A. r KICSINYÍTÉS A rendkívüli mértékű nagyításra képes elektronmikroszkópok köztudomásúan a parányok világának tanulmányozását segítik^ elő. Felvetődött a gondolat, vajon le het-e mikroszkópot „fordítva’ niu- ködtetni, erős kicsinyítéseket készíteni? A Siemens-gyár kutatói a kísérletek során odáig jutotta k, hogy e módon egy 5x5 milliméteres fóliára ezer átlagos terjedelmű könyvet tudtak leképezni. -Az elektronikus sugár a rögzíté s folyamata alatt százezred mil- liméter nagyságú írásjeleket ha gyott hátra. Ugyanekkora fóliára egymillió fénykép kicsinyített másolatát is sikerült rögzíteni. Az egyik ilyen szinte hihetetlennek tűnő kicsinyítésnek a nagyítása a kép előterében látható, bizonyságául annak, hogy nem a kutatók egy távoli jövőben megvalósuló öntetéről, hanem máris megérett, kiforrott eljárásról van sz ó. A kristályok vetélytársai Az új félvezető anyagok kutatása a szilárdtest-fizika égjük legbonyolultabb problémája. Hosszú ideig uralkodott a vélemény, hogy csak ideális szerkezetű, szupertiszta kristályok rendelkezhetnek félvezető tulajdonságokkal. A leningrádi A. F. Joffe Műszaki-Fizikai Intézetben folytatott kutatások során azonban üvegszerű félvezető anyagot állítottak elő. Ebben az üvegben az oxigénatomok helyére kén-, szelén- és telluratomok kerültek. Az első pillanatban különös, hogy a kutatók az ismert elektromos szigetelőhöz — az üveghez fordultak. Az üveg szerkezetének módosítása azonban a természetben eddig ismeretlen anyagot eredményezett. Ez az anyag nemcsak kitűnő optikai, de félvezető tulajdonságokkal is rendelkezik. Az-„üvegfázisú félvezetők” a szilíciumtól és a germá- nlumtól eltérően teljesen igénytelenek. Adott fizikai tulajdonságaik még az igen nagy mennyiségben bejutott szennyezőanyag hatására sem változnak meg. Másik felbecsülhetetlen tulajdonságuk: rendkívül jól bírják a különféle sugárhatásokat. Ezt a fontos tulajdonságot az új berendezések tervezői azonnal hasznosították. Kitűnő foto- elektromos tulajdonságaik, széles sávú sugáráteresztő tartományuk kihasználásával televíziós képcsöveket konstruáltak segítségükkel. Az új képcsövek mérete a korábbiakéhoz képest tízszer csökkent, és ugyanannyiszor nőtt érzékenységük is. Sugárállóságuk hasznosításával új típusú képcsöveket dolgoztak ki. Az új anyagok sajátos ..memória’-tulajdon sasokkal is rendelkeznek. A felhasználásukkal készült műszerek hosszú ideig képesek tárolására — nem csak a látható, hanem a vizuálisan nem érzékelhető hullámtartományban is. A kutató gyorsan „törülheti” a már nem szükséges képet és újabbat’ rögzíthet. Az új anyagok ritka tulajdonságai új fejezetet nyitnak az elektronikában és az elektrotechnikában. Segítségükkel a hagyományos vegyi anyagok és folyamatok alkalmazása nélkül is előállítható kép. Másológépekben már alkalmazzák is őket. A tenger megfékezése i Hollandia területének fele a tenger szintje alatt fekszik. De még az 1800 kilométer hosszú töltés és gát sem mentette meg az országot a legutóbbi, 1973. évi árvíz idején. Teljes biztonságot csupán a Delta-terv ígér — amelyre 20 milliárd márkát kell költeni. — Egész életünk: harc a vízzel és a vízért — jelenti ki Jan Volker, a Delta-terv vezetője. — Ez kétfrontos háború. Az egyik front: az Északi-tenger, a hátországbeli ellenség pedig a Rajna. Ebben a harcban Hollandia csupán az utóbbi időben aratott jelentős győzelmet. A világ legnagyobb zsilipje segítségével sikerült a Haringvlietet — a Rajna-delta egyik ágát — elzárni a nyílt tengertől. Az óriási védőmű építkezése 13 esztendeig tartott és körülbelül egymilliárd márkába került. Ez azonban csupán a Delta-terv egy része, amelynek megvalósítása következtében Hollandia partvonala 700 kilométerrel megrövidül: új földterületek keletkeznek, s ezekre több ezer paraszt költözik; elhárítják az olyan árvizek megismétlődését, mint amilyen 1953-ban volt, amely körülbelül 2000 áldozatot követelt, kiküszöbölik annak veszélyét, hogy a talajt az Északi-tenger átszivárgó vize elszikesítse. A Delta-terv á fő- és segédgátakkal együtt, 1978-ban fejeződik be. A gátak lehetővé teszik majd, hogy Texel. Terschelling, Ameland és Schiermonnikoog szigeteket a szárazföldhöz „kössék” és a közöttük levő szorosokat idővel feltöltsék. A Delta-terv korunk egyik legkiválóbb tervének ne- , vezhető. Rendeltetése az, hogy megfékezze Hollandia leg- ; ősibb ellenségét: a tengert. Hátteret«' kétéltű A képen látható kétüléses jármű a szárazföldön hat keréken gördül, s bármilyen nehéz terepen is megállja a helyét. Felkúszik a bokrokkal benőtt és gyökerekkel átsz >tt meredek hegyodalon, de a zs ombékos, iszapos talaj sem fog ki íjta. Ha víz állja a jármű útját, bátran bele mehet, a vízhatlan műanyag karosszéria hajó testül is szolgál. A vízben a gumiabroncsok oldalára szerelt kis lapátkerekek segítségével mozoghat a kétéltű jármű. A 2,1 méter hosszú és 1,40 méter széles jármű 250 kilogrammos megterheléssel a vízben óránkénti 4 kilométeres sebességgel haladhat. A szárazföldön viszont 60 km óra maximális sebességet érhet el 25 lóerős, kéthengercs motorja segítségével. Azok 9 ;ámára készíti a nyugatnémet ipar, akik a természetjárás e legkényelmesebb formájához elegendő pénzzel is re ndelkeznek. A cukor a vádlottak padján Vádlottak padjára került a cukor: megédesíti ugyanaz ember szája izét, de megkeseríti az életét, mert rongálja a véredényeket és érrendszeri megbetegedéseket okoz. A statisztikai kimutatások szerint Olaszországban az egy főre eső évi cukorfogyasztás 70 kilogramm. Hatalmas mennyiség ez és hogy milyen károkat okoz az ember szervezetében, arra a nemrégiben Rómában összeült Nemzetközi Kardiológiai Kongresszus részvevői mutattak rá. Nemrégiben még azt hitték, hogy az érelmeszesedés és következményei (koszorúér-trombózis, agyvérzés, izületi bántalmak stb.) a túlzott zsiradékfogyasztásnak (vaj, szalonna, zsíros liús és zsíros hal), továbbá a kőié szterolnak (zsíros sajtok, tojássárgája, rákfajták, belsőségek, ayyvelö) tudható be. Az ülő életmóddal, elhízással és a stresszhatással együtt ezeket a tényezőket tartottak az érelmeszesedés elsődleges kiváltó okainak A londoni egyetem diétás szakorvosa, John Yudkih, a cukorféléket állította a vádlottak padjára. Yudkin véleménye szerint a szaccharózszint növekedésért az élelmiszeripar egy egész sor gyártmánya „felelősaz édességek, cukorkák, rágógumi. narancslé, gyümölcslé, alkoholtartalmú vagy alkoholmentes aperitifek, fagylaltok, ketszersül- tek stb. Az angol diétás szakorvos vizsgálatai során megállapította, hogy a nagymérvű szaccharózfogyasztás növeli a vérben bizonyos zsírok szintjét, amelyek előidézik az érelmeszesedést. Több ezer kísérleti alanyon végzett diétás vizsgalatok kimutattak, hogy ha az etetekben a szaccharózt amidokkal (ez utóbbiak a tésztafélékben és a kenyérben találhatók) váltják fel, az említett zsírok (trigliceridek) szintje csökken a vérben. Megállapították azt is, hogy az amidok és más egyszerű cukrok, mint például a szorbit és a fruktóz még túlzott fogyasztás esetén sem okoznak olyan károsodást a szervezetben, mint a szacc- haróz. Az olaszok nagy megkönnyebbülésére a kongresz- szuson kiderült, hogy a jó öreg pasta asciutta nem veszélyezteti az egészséget. lj‘^-LTU-Lf|jVVV\*'j‘lA^\A/LV.VJ'L'LrL'u'LrLr|jT_-UWlJ-.*Jl.ri/lAAj\ri.flff *I|"|" ...........»«.«A.*»*.».......
