Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Leonyid Brezsnyev beszéde i Ismét: Perón « m Üzbegisztán kitüntetése Pablo Neruda halála BÁR A LEGUTOLSÓ hírügynökségi jelentések szerint még körülbelül 300 ezer szavazólap számlá­lása nem történt meg, az már bizonyos, hogy Argen­tínában október 12-én a 77 éves Juan Domingo Perónt iktatják be elnöknek. Hosszú út vezetett szeptember 23-ig, vasár­napig. az argentin elnökválasztások napjáig. Rend­hagyó módon 1973-ban most másodszor szólították urnákhoz az ország választóit — számszerint mint­egy 14 millió állampolgárt —, akik az idén március 11-én egyszer már voksoltak. Akkor Héctor Cám- porát. a perónisla' juszticialista felszabadjtási front jelöltjét választották meg. ám a május 25-i beikta­tása után nem'sokkal — július első felében —, Cám- pora lemondott, hogy a 18 évi száműzetésből haza­tért Perónnak lehetőséget adjon a kormány átszer­vezésére. A PERON IZMUS tehát — hosszabb szünet után —, ismét visszatér a hazánk területénél harminc- szorta nagyobb, népességét tekintve körülbelül két és félszer akkora Argentínában. Juan Perón nevét annak idején — 1946—1955. között —, az ország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért vívott na­cionalista törekvések jellemezték. Igyekezett Argen­tínát távol tartani a nemzetközi monopóliumok befo­lyásától, s az ország érdekeit a Washingtonból diktált imperialista érdekek fölé helyezte. Mostani jelölését az Argentin Kommunista Párt és sok más, haladó párt és tömegszervezet is támo­gatta, mindenekelőtt azért, mert Perón elkötelezte magát: a juszticialista front politikai és gazdasági programját — amely a március 11-i választásokon Cámporát győzelemre juttatta —,' módosítás nélkül végrehajtja. Ez az elkötelezettség csendült ki a va­sárnapi választások előtt tartott utolsó beszédéből is. A JUSZTICIALISTA párt programtervezetében kilátásba helyezte a munkások néhány jogos követe­lésének a kielégítését. Olyan intézkedések is helyet kaptak Perón pártjának programjában, amelyek a belső oligarchia — értsd: a nemzeti tőkések — és a nemzetközi monopóliumok uralmának erőteljes visszaszorítását célozzák. Az argentin választók erre a politikára adták egyetértő voksukat, amikor va­sárnap Perónt juttatták győzelemre. <VVN/v^AAAAA^iN<VV>A^A/VV^Al\'VVVVN'VN/V\*w'VVV AAWA\A\VAVvVVV\Ai\<V%­Hétfőn Üzbegisztán fővá­rosában, Taskentben ünnepi ülést tartottak abból az al­kalomból, hogy a köztársa­ságot a „Népek barátsága'’ érdemrenddel tüntették ki. Az ülést Nazar Matcsanov, az Üzbegisztán! Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke nyitotta meg. A Szovjetunió és az üzbegisztáni köztársa­sági himnuszának elhangzá­sa után Leonyid Brezsnyev, az SZK.P KB főtitkára átnyúj­totta Üzbegisztán képviselői­nek a „Népek Barátsága” ér­demrendet. Az ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev beszédet mondott. „A tartós békéért szállunk síkra — mondotta — ez pe­dig nem csupán a háborúról, mint az államok közötti vi­tás kérdések megodásának eszközéről való lemondást té­telezi fel, hanem az államok közötti bizonyos kölcsönös megértés és bizalom megte­remtését, az együttműködés fejlesztését, a teljes egyenjo­gúság és kölcsönös előnyök alapján” . A Szovjetunió a szovjet— amerikai kapcsolatok javu­lását a nemzetközi légkörben bekövetkezett gyökeres vál­tozások általános folyamatá­nak szerves alkotórészeként tekinti — állapította meg Leonyid Brezsnyev, majd ki­fejtene: „Ez a rész igen fon­tos, de egyáltalán nem azért, mintha a két állam valami­fajta „különleges” jogokkal Megtorló akciók Chilében fokozódik a terror Tarkójukon összekulcsolt kézzel menetelő foglyokat te­relnek Santiago utcáin a koncentrációs táborrá alakí­tott nemzeti stadion felé az ellenforadalmár junta kato­nái. Hírügynökségek vasár­napi és hétfői jelentések sze­rint újabb megtorló akciókat indítottak a fasiszta hatósá­gok. A chilei fővárosban háztömböket zárnak körül, majd osztagaik „szélsőséges személyek” és „felforgató irodalom” után kutava laká­sokat törnek fel és emberek tucatjait hurcolják el. A Reuter jelentése szerint egy filmes forgatócsoport tagjai a Mapocho folyón át­ívelő Bulnes híd tövében va­sárnap két holttestet filmez­A marxizmus oroszországi úttörői Kilencven évvel ezelőtt a’akult meg a Munka Felszabadítása nevű első orosz marxista csoport A REGI orosz naptár sze­rint 1883. szeptember 13-án (25-én) a Svájcban élő orosz emigránsok bejelentették, hogy Genfben megjelentetik a modern szocializmus könyvtárát. Az ügy lelke és szervező­je Georgij Valentyinovics Plehánov, a Zemlja Volja (föld és szabadság) Narod- nyik szervezet egykori alapí­tótagja. Oroszországban so­káig emlékezetes volt az a beszéd, amelyet Plehánov 1376. december 6-án Péter- várott, a kazányi székesegy­ház előtti téren tartott, A húszéves fiatalember arra szólította fel a tüntetőket, hogy folytassák elődeik küz­delmét a földért és a sza­badságért. E beszéd után Georges (ez volt Plehánov fedőneve) kénytelen volt il­legalitásba vonulni, mert a rendőrség vérdíjat tűzött ki a fejére. 1880-ban • Svájcba emigrált, ahol kapcsolatba lépett' több, már ott élő orosz iorradalmárral. A modern szocializmus könyvtárának szervezői a kiadvány célját a követke­zőkben fogalmazták meg: 1. A tudományos szocializmus eszméinek terjesztése Marx ts Engels fontosabb művei- 5 ek oroszra fordításával. 2. A narodnyikok téves nézetei­nek bírálata, az orosz társa­dalmi élet fontosabb kérdé­seinek kidolgozása a tudo­mányos szocializmus szem­pontjából. Kijelentették, 1 ,?y szakítanak korábbi e '.’barátaikkal, a narodnyi- 1 kkal és megalakítják a I''oka Felszabadítása mar- :■ 'a csoportot. S célok megvalósítása nem \ olt könnyű. Odahaza még mindig sok híve volt a „nép­akaratnak”. Az orosz forra­dalmi mozgalom csaknem 1013. szeptember 25„ kedd valamennyi áramlata szem­behelyezkedett a plehánovis- tákkal, megvádolván őket, hogy elárulták a hagyomá­nyokat. A nehézségeket te­tézte a munka felszabadítá­sa csoport tagjainak szűkös anyagi helyzete. Kezdetben magánadományok, valamint a tehetséges Plehánov elő­adásaiért az orosz emigrán­soktól kapott honoráriumok jelentették minden anyagi forrást. A nyolcvanas évek végére azonban megalakul­tak a külföldi segélyszerve­zetek, különböző kiadvá­nyokra előfizetőket gyűjtöt­tek. S Oroszországból is egyre gyakrabban érkeztek munkásadományok. A MARXIZMUS oroszor­szági meghonosodásában és az első orosz marxista nem­zedék kinevelésében fontos szerepet játszott Plehánov két könyve: A szocializmus és a politikai harc, és az El­lentéteink. Ezekben a mű­vekben Plehánov könyörte­lenül bírálta a narodnyikok valamennyi irányzatát, szem­beállítva a narodnyik ideoló­giával a marxizmust. Meg­fogalmazta a helyes forra­dalmi elmélet jelentőségét a felszabadító mozgalomban, a proletariátus politikai neve­lésének és politikai szerveze­tének szükségességét, a mar­xista pártok előkészítését Oroszországban. Világosan látta, hogy a politikai moz­galom kezdeményezését csakis a munkásosztály vál­lalhatja. Kijelentette, hogy a munkásosztály felszabadulá­sát csakis saját tudatos erő­feszítése révén érheti el. Ugyanakkor Plehánov e műveiben már megtalálha­tók azok a hibát tételek is, amelyek később a menyse- vizmusba taszították. Lebe­csülte a parasztság forradal­mi demokratikus erőit. Ügy vélte, hogy nem a paraszt­ságnak, hanem a liberális burzsoáziának kell a proletá- riátus szövetségesének lennie a forradalomban. Mindezek ellenére Plehá­nov műveinek jelentősége igen nagy: megfogalmazta a szociáldemokrácia elméletét. Nagy érdeme a Munka Fel­szabadítása csoportnak az is, hogy kísérletet tett az orosz szociáldemokraták első mar­xista programjának kidolgo­zására. Plehánov és a Munka Fel­szabadítása csoport más tag­jai kapcsolatot tartottk a nemzetközi szocialista sajtó­val, Svájc, Anglia, Olaszor­szág, Magyarország, Bulgá­ria szociáldemokrata vezetői­vel August Bebellel, Wilhelm Liebjnechttel, Klara Zetkin- nel és más német szociálde­mokratákkal. A csoportra felfigyel Engels, aki már is­merte Plehánov műveit. Büszke vagyok rá — írta Engels 1885-ben Zaszulics- nak —, hogy az orosz fiatal­ságnak olyan pártja van, amely őszintén és maradék­talanul elgogadta Marx köz- gazdasági és történelmi el­méletét ... Maga Marx is büszke lenne erre, ha még élne. Ez. olyan fejlődés, amelynek óriási jelentősége lesz a forradalmi mozgalom fejlődése szempontjából Oroszországban. A MODERN szocializmus könyvtára öt év alatt 15 mű­vet közölt Marxtól és En- gelstől, továbbá Flehánovtól és másoktól. A Munka Fel­szabadítása csoport fordítá­sait Oroszország-szerte ter­jesztették, tanulmányozta azokat az értelmiség és az élenjáró munkásság. A cso­port tevékenységét értékelve, Lenin a következőket írta: e csoport irodalmi fordításai, amelyek a cenzúra nélkül láttak napvilágot külföldön, elsőnek magyarázzák meg rendszerezve és gyakorlati következtetésekkel megtold­va a marxizmus eszméit, amelyek, — mint a tapaszta­lat mutatja — a munkás- mozgalom lényegének és fel­adatainak egyedüli helyes kifejezői, A, SapovaJova tek le, szombatón filmesek hét holttestről készítettek felvételeket. A folyóból ki­szedett tetemeken lőtt sebek nyomai láthatók. A jelentések arról számol­nak be, hogy a junta által a „normalizálásról” kiadott közleményekkel ellentétben, fokozódik a -megtorlás, a Né­pi Egység híveinek üldözése. Diplomáciai körökből nyert értesülésekből kitűnik, hogy a santiagói külföldi diplomá­ciai képviseleteken sok üldö­zött kér menedéket. A katonai junta vezetői ho­mályos ígéreteket tesznek a chilei parasztoknak a „törvé­nyesen kisajátított földek megtartására” a munkások­nak pedig az üzemek profit­jából való részesedésre”, egy- deijüleg azonban tömegesen bocsátják el haladó vállala­tok dolgozóit. rendelkezne a nemzetközi ügyekben, vagy igényt tarta­na arra, hogy közösen irá­nyítsa a világ sorsát”. „A Szovjetunió és "az Egyesült Államok katonai, gazdasági és tudományos-műszaki po­tenciáljának ereje miatt kap­csolataik állapota objektiven hatást gyakorol a nemzetközi helyzet, egészére, különösen I pedig a háború és a béke kér- í eléseinek megoldására”. Leonyid Brezsnyev hangoz- ( tatta, hogy a Franciaország- gal, az Egyesült Államokkal, j az NSZK-val kötött szerző- J dések és megállapodások' egyaránt a nemes ügyet: az enyhülés, a béke és a békés együttműködés fejlesztésé­nek ügyét szolgálják. „Amit az utóbbi időben megtettünk, máris észreve­hető kedvező változásokat eredményezett a viiághely zetben. Többek között az egyes kapitalista országokkal való kapcsolataink fejleszté­sének tapasztalata igazolja, hogy a békés egymás mellett élés lenini elvei megbízható utat jelentenek a gazdasági kapcsolatok bővítése felé. A nagyszabású és hosszútávú gazdasági megállapodások erősítik az országok közötti békés kapcsolatokat. Ügy véljük, hogy ebben a vonat­kozásban minden lehetőség meg van a további haladásra, természetesen a kölcsönös előnyökből és az egyenjogú, a diszkriminációtól mentes együttműködés általánosan elismert normáiból kiindul­va — jelentette ki Brezsnyev. A főtitkár ezután elmond­ta: „A helyzet Ázsiában foko­zatosan javul, s meg va­gyunk győződve, hogy ez a folyamat a béke és a haladás érdekében folytatódni fog. Akárcsak Európában, itt is nagy szerepet játszhat a né­pek békéiéért, szuverenitá­sáért és függetlenségéért sík­ra szálló szocialista államok aktív politikája”. ''éptdvírónkon érkezett Husszein Jordánia királya váratlanul rövid látogatásra Szaúd-Arábiába érkezett, ahol Fejszál királlyal (jobbról) folytat eszmecserét. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Diplomáciai nagyhét New Yorkban Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés álta­lános vitájának megnyitásá­val egyidejűleg hétfőn diplo­máciai nagyhét kezdődött a világszervezet New York-i székhelyén, amely az általá­nos vita idejére hagyományo­san átalakul a „külügymi­niszterek klubjává.” A 135 tagállam közül eddig 120 or­szág iratkozott fel szólásra az általános vitában, amelyben ezúttal 6 állam-, illetve kor­mányfő és 63 külügymiiú- ter vesz részt. A világfúrum nyilvános vitájával párhuzam:san az ENSZ folyosóin a „csendes diplomácia” főszereplőinek üléstermen kívüli találkozói­ra irányul a fő figyelem — megfigyelők feltételezik, hogy a két nukleáris nagyhatalom kétoldalú kapcsolatain túl­menően az európai enyhülési folyamat átfogó problémakö­rei szerepelnek majd hétfőn este — közép-európai idő szerint kedden hajnalban — Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és a szombaton beiktatott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter eszmecseréjén. ENSZ-körökben élénk meglepetést keltett az a va­sárnapi bejelentés, hogy Wil­ly Brandt, aki az NDK-val egyidejűleg felvett NSZK nevében szerdán mondja el közgyűlési felszólalását, ezen a héten Washingtonba repül, hogy ismét — három hóna­pon belül másodszor — talál­kozzék Nixon elnökkel. Pablo Neruda, kommunis­ta, forradalmár chilei költő, hétfőn hajnalban Santiagú­ban elhunyt. 6‘> éves volt. Rabként halt meg a latin­amerikai kontinens jelenkori irodalmának legkiemelke­dőbb alakja, irodalmi Nobel- díjas, nemzetközi Lenin-bé- kedíjas, a fasiszták által meg­gyilkolt dr. Salvador Allende elnök közeli barátja, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, aki há? rom és fél évtizeden át küz­dött a chilei forradalmárok pártjában. Pablo Neruda, eredeti ne­vén Ricardo Neftali Elizier Rewes Bascaiio, 1904. július 12-én született a Chile déli részében levő Parral falu­ban. Vasúti munkás apja egy szerencsétlenségben pusz­tult el, tanítónő anyját a tüdőbaj ölte meg. Szenvedé­sekkel teli gyermekkorában írta első verseit, átvéve az általa csodált és nagyrabe- csült Jan Neruda cseh író és költő nevét. Tanulmányait a santiagói egyetemen végez­te, ahol megszerezte a fran­cia nyelv- és irodalomtanári diplomát. Első kötete Cre- pusculario címen 1923-ban jelent meg, s rövidesen is­mertté tette nevét a világon. Ebben az időben fordul ér­deklődése a társadalmi küz­delem, a munkásosztály har­ca felé. A harmincas évek végétől tagja a Chilei Kommunista Pártnak, amelynek Központi Bizottságába is beválasztják. Nagykövetként és szenátor­ként is a chilei nép igazsá­gos érdekeiért küzd. 1948-tól 1952- ig emigrációba kény­szerül, beutazza a világot, jár a Szovjetunióban, s a ké­sőbbiek során többször ellá­togat Magyarországra is. 1953- ban nemzetközi Lenin- békedíjjal, 1965-ben irodal­mi Nobel-díjjal tüntetik ki. A népi egység kormánya 1970-ben párizsi nagykövet­nek nevezi ki és csak sú­lyos betegsége miatt mond le két évvel később a Chile számára igen fontos tisztsé­géről. Hazatérésekor több tízezer ember ünnepli az Allende elnök társaságában megjelenő Pablo Nerudát. A szeptember 11-én hata­lomra jutott ellenforradalmár rezsim a súlyosan beteg köl­tőt halála pillanatáig őrizet­ben tartotta. Bár a puccs napján halálhírét költötték, tizenkét nappal túlélte barát­ja. Allende elnök halálát. Magyarországon kiadott legfontosabb művei: Ame­rika. 1948, Ébredj, favágó, 1951, A szőlők és a szél, 1954, Elemi ódák, 1961, Száz sze­relmes szonett. 1962, Váloga­tott versek, 1969. Utolsó ver­sét 1973. szeptember 23-án közölték lapjaink „Zsarno­kok” címmel. Nyugatnémet parlamenti küldöttség Moszkvában Annemarie Rengernek, a Bundestag eljjpk.nojének ve­zetésével hétfon Moszkvába utazott a nyugatnémet parla­ment küldöttsége, amely egy hetet tölt a Szovjetunióban. A küldöttséget, amelynek tag­jai Herbert W rimer. Wofgang Mischnick, Richard St ’cklen, valamint Richard Weiz­säcker, fogadja Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents