Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
DEMENV OTTO: USA NA DY JANOS: Aranyszál foszlik Világokat lélegző | Wnlrtff flTitnvsiál rvíníliktr <*** ? Mi a gyorsabb ? ’ — A postagalamb vagy a telefon? — Micsoda kérdés? ~~ mondhatná valaki. De csak türelem, töretem, feed-weg olvasónk. v Jugoszláviában versenyt -rendeztek, amelyben- egy ©épkocsi, több postagalamb, É postai távírda é& a telei on- slgálat vett részt. A fást az volt, hogy mielőbb láttassanak egy táviratot sgrábból Ljubljanába. Elsőnek a gépkocsin szállított távirat érkezett meg: utazása egy órát és 32 percet igényelt. Másodiknak érkeztek a postagalambok: „menetidejük” 2 óra és 49 perc volt. A postai távirat 2 óra 50 perc alatt érkezett céljához, míg telefonon kereken hat óra alatt sikerült odajuttatni a táviratot. Melyik gyorsabb tehát: a postagalamb, vagy a uüleny- áraim? Karosszék gyalogjárók számára ? Franciaországban a kis távolságokat áthidaló szállítás tej fajtájával kísérleteznek. A »gyalogosok” karosszékekben foglalnak helyet; futószalag szállítja őket a végállomásra. Jaj annak, aki hazudik r A svájci származású film- színésznő, Ursula Andress, 'Jean-Paut Bel mond óval való szakítása után önkéntes száműzetésbe ment Hollywoodba. Egyik amerikai barátnőjével hosszasan elbeszélgetett arról, milyen hasznos az egyedüllét, mennyire hozzásegít az önismerethez. „Többek között rájöttem — jegyezte meg filozofikusán a művésznő —, hogy a legrosszabb hazugság az, amit az ember önmagának tálal fel.” És mégis . • • Mintegy tíz évvel ezelőtt az egész Világsajtót bejárták az akkor 14 éves angol iskolásfiú, Alex Birch fényképei a „repülő csészealjakról”. Birch most, tíz évvel később, beismerte, hogy a „repülő csészealjakat” saját kezűleg rajzolta fel ablakának üvegére és aztán lefényképezte őket a felhőkkel a háttérben. Leonhard Cramp, a „repülő csészealjak szakértője”, aki annak idején szentül hitt a képek hitelességében, azt mondotta az újságíróknak: „Ez mit sem változtat a véleményemen. A továbbiakban Is szilárdan hiszek a „repülő csészealjakban”. Halálos cigaretta Az egyik holland dohánygyár új márkájú cigarettát hozott forgalomba, hogy az emberek ..értelmesen és mértékletesen” dohányozzanak. Az úi mádka „Metnmor”. a latin „memento móri” rövidítése, ami annyit jelent, mint „gondolj a halálra”. ff ,5Életmentő*9 úszónadrág Dinö Caccia ólasz feltaláló a genfi nemzetközi találmányi kiállításon nemrégiben bemutatta „életmentő úszónadrágját”. A fürdőző férfiú veszély esetén megnyom egy gombot, amire a mikrötar- fcuybáö levő' gáz térfogata saegfiő, s a gáz kitölti az öv* Holott aranyszál pántlika mogulé alakod világol s volt egy virág a hajadon ama hajnali rózsafáról megálmodom szépségedet ám lehel élő Vagy valóság aki ha betűiem kilépőéi sóvárgásaim visszahozzák kit páva dalol élesen smaragdszin vülámló mezőben estére azt Is köd üli betakarja árnyba előlem de majd hold szövi sárhaját éjszakáimra fölragyogni verítékembe fürdeti szivemen hallom sóhajtozni aranyszál foszlik pántlika s a virág is kihull hajából mezítelenül tündököl elalszik csöndes rlngatáslól Amikor túlsók már a sár a láb alatt, , egy katicabogár —pettyes kamillavirág sárga bóbitája »eborít méz-illatába: a méz-illat az orr-üregbe leng mint régi barlangokban gyantaszug. szantálfa, mlrrha füstje, — arany banán, sült tök. frissen törött kókuszdió, lombsátorokban —: Tahiti akkor már közel van, párduc-arcú, rejtélyes aktok, és itt van már a. messzesodró kékség, — felette szél üvölt és szökőár ragyog: — a sóval összeragasztott, felszökő-visszahulló világokat lélegző Nagy Csendes Óceáni A halálfejes cigarettaeso- rfiag felirata a következőképpen hangzik: „Menj ki a temetőbe, szívjál ,Memmor’-t és nyeld a füstjét.” Az újfajta cigarettát mégis előszeretettel vásárolják. ben lévő mikrosejtekel. A gázzal megtöltött öv ezután könnyűszerrel felnyomja az úszót a víz felszínére Egyébként á feltaláló becsületesen figyelmeztette áz esetleges vásárlókat: a mentőn adrág csák azokon segít, akik tudnák úszni,, < Tanítási téma Egy londoni autósiskola, amely női tanítványokra specializálódik, pszichológiával Is foglalkozik. Az egyik legutóbbi óra témája a következő volt: „Mit mondjak a férjemnek, ha autóbalesetet okoztam?” Egyetlen nő sem jött zavarba, amikor kifogásokat kellett találni. Bűneim Remélem, még nem ettem meg a kenyerem javét, karai lenne megírni emlékirataimat, ez az írás is csak azért készült, hogy. könnyítsék a telkemen. Ezek a bűnök súlyosak, csúfak, mát-már égbe kiáltanak. Eddigi életem során két ember veretett meg helyettem, miattam. Juhász Karesz gyerekkori cimborámra kerítésből tört bottal vertek vagy huszonötöt, Ci- rinkovlcs Lajos nyomdai gépszedőnek pedig ököllel vertek az áltára, az orrára, a szeme alá, a füle tövére, a gyomrára meg ki tudja még hová, ki tudja, mennyit. Juhász Karesz miattam történt megve- rése tízéves koromban történt, egy fül- lesztö nyári délután. Abban az évben először főztünk gyenge kukoricát, amit igenigen kedveltem akkoriban. Duhaj örömömben egy jókora csutkát be is röpítettem a gépészek udvarába, fejbe is sújtottam vele az irtózatosan kövér gépésznét, aki ruhákat teregetett éppen. Erre úgy felsi- koltott a szegény asZ- szony, hogy én rémülten laputam a kerítés tövéhez, mert azt hittem, menten Összecsődül a környék. De mit tesz a söre! Gyanútlanul baktatott arra Juhász Karesz, a, jó cimbora. A gépész meg a. fia szegény Kareszt pillanatokon betűi lekapta a tíz körméről, $ a már említett vesz- szővel pdhóliti kezdték a dereka alatt. Miért világit az állatok szeme éjszaka ? Aki éjszaka sötét utakon autózik és fényszórójával pásztázza az előtte levő utat, nemegyszer hirtelen már meaz- szíről kísérteties apró fényvisszaverődésekét észlel az út. mentén. Minden autós ismeri ezt a jelenséget, de csak kevesen gondolkodnak el rajta, hogy miért csak az állatok szeme világít, s az emberé miért nerfi? Minden kutyatulajdonos jól ismeri ezt a szem vissza verödest, legtöbbször azonban adottnak veszi anélkül, hogy gondolkodna rajta A kutyának és más állatoknak a szemében a retina mögött úgynevezett tapéta, azaz égy fehéresen világító, vékony visszatükröző szövetréteg helyezkedik el, amely minden belső fénysugarat visszaver, s ezáltal jobb látást biztosít. Az ember szabályosan vak éjszaka, nem rendelkezik ugyanis ilyen fajta tapétával. A sötétség beálltával jelentősen megnagyobbodnak a kutya szemének pupillái. Az autó fényszórójának éles fényét ez a réteg felerősítve veri vissza. Minél fényesebb a fényforrás, annál erősebb a visszaverődés. A visszatükrözött fény színe lényegében attól függ, hogy a szemet érő fény maga milyen színű és jelentősen eltér állatfajonként. A kutya szemé például lehet zöldessárga, máskor meg vöröses, a macskáé zöldes. A szarvas sárgás színt, a borz kékeset tükröz vissza. Ha minden autós egy kicsit jobban odafigyelne erre a „kísérteties fényekre”, akkor még sók olyan állat életben lehetne, amely a gumikerekek alatt roncsolódott ösz- sze, súlyos sérüléseivel a legközelebbi fedezékbe vonult és ott pusztult el. Ez esetben a csülkös vad pusztulását nem okozná 50 százalékban a gépkocsi, amely számos esetben nagy sebességgel ütközik össze ezzel a vaddal. A vadban gazdag területeken az autobahn mentén az utóbbi években magas kerítéseket emeltek. Ez meg Is hozta az eredményt, az építés és a fenntartás költségei azonban magasak. Ha az autósokat megkérdezik a károk okairól, akkor szinte mindannyian elismerik, hogy látták a riasztó fényeket, de nem törődtek vele. A német vadvédelmi társaság figyelmeztető plakátót alott ki: „Kísérteties szenwíllogás; gázt levenni — fékezni!” Mindenkire érvényes követelés ez. rontott Cirlnkovlcsra. Majd a többiek - isí ököllel rontottak sze-\ gény Cirlnkovlcsra. A < fél falu ököllel rontott rá. Állítólag még] a távoli rokonok is] ütötték. Végül a kertek alatt menekült kii az állomásra, mint] olykor a futballbíró. Hát, Clrinkovicsot} hogyan / rehabilitáltam? A véletlen se-] gitségével. Nem sok-] kai később írtam egy] verset, ami igen-igen t tetszett nekem akko-j riban. A verset közlés] végett odaadtam at szerkesztőnek, a szer-] kesztő, bár nem tét-] szett neki annyira,< mint nekem, nyom-] dába adta, egyenesen < Cirinkovlcs kezébe. öí pedig, a nyomdai sza- ? bályoknak megfelelő-] en, a hasáb élére» szedte a nevét, azu-] tán pedig kiszedte a< verset. Ügy hozta o< véletlen, hogy a vers< korrigálatlanul tör A deltetett az oldalba,s fölötte nem az én ne-s vem volt, hanem Ci-\ rlnkovicsé. Persze,\ azonnal nyakon esíp-j tem a nyomda őrdö-í gét, de hirtelen észbe> kaptam, hagytam s> nem szóltam róla sen-i kinek. Ügy jelent meg> a vers, akkori legked-] vesebb versem, mint-] ha Cirinkovlcs írta] volna. Neki ajándé-t koztam, mint Juhász ] Karesznek a két zsebi kockacukrot. De csu-z da tudja: Cirinkovlcs] egyáltalán nem örült> as ajándékomnak. < Simon Lajos Mire észbe kaptam, Karesz kapott vagy tíz vesszőcsapást, s mivel már jócskán benne voltak a dologban, nem láttam értelmét, hogy magamra vállaljam tettem következményét, Hanem délután loptam két zseb kockacukrot, s az egészet, az elsőtől az utolsó szemig a mártír Karesz barátomnak adtam. Cirinkovlcs Lajos gépszedő pedig cirka tíz esztendő múlva veretett meg helyettem. Akkor már nem a gyenge kukoricát, hanem a tintát fogyasztottam, s írtam egy híres búcsújáró faluról egy nem egészen dicsőítő riportot. Persze, nem tudtam, hogy ott Clrinkovics- nak rokonsága él, s hogy Cirinkovics Lajos búcsú napján a rokonságnál tiszteletét teszi. De elment a jámbor, kicsit szórakozni, kicsit poha- razni. Pohara zgatás közben egy tagbeszakadt legény megkérdezte az én druszámtól, hogy mi a foglalkozása. — Nyomdász vagyok — düllesztette ki a mellét Cirinka• vies. — Nyomdász? — kérdezte zordan a legény. — Akkor maga szerkesztette ki a mi falunkat. — En.. — hebegte Cirinkovics. De a legény belefojtotta a szót. — Maguknál jelent meg. — De nem én írtam ,.. — Az nekünk mindegy — mondta a legény, — Maga tette bele. Mert hiába írják azt a cikket, ha maga nem. teszi bele.,. S a legény ököllel Megruház Levelet kaptunk, amelyben arról érdeklődnek, hogy » megruház Igealak hogyan kaphatta ver, üt jelentéstartalmát s használati értékét. Hogy erre a kérdésre adott válaszunk teljes legyen, kísérjük figyelemmel a szó alakjának és jelentésének fejlődését. A ruha szó alapjelentésé- ben a testünket fedő öltözik neve volt. Ebből a szóból képzett ruház igealak a ruhával ellát jelentést nevezte meg. A régi magyar nyelvben ebben az alapja leütésben éltek a megruház igealakkal is. Később az ige igekötős változatai átvitt jelentésekkel kaptak nyelvi szerepet, s a felruház, átruház, beruház igék az ellát, jogosít, szerepet, hatáskört átenged, áthárít rokonértelmi szósorba vonhatók b* Az 1789-as évektől kezdve van adatunk arra is, hogy » tolvajnyelvben, az, argóban. a jassznyelvben a ruház, megruház Igealakokkal nevezték meg a veres fogalmát is. s így a megruház szó ebbe a tolvajnyelvi rokonértelmi szócsaládba sorolható; bunyóz, hlrtgel~: zamekoi stb A tolvajnyelvből, a zsargonból került át szavunk » köznyelvbe. Eleinte csak szőkébb körben, alacsonyabb stílusszinten éltek vele « akkor is csak tréfálkozó szándékkal. Ma már szinte általánossá vált a használata, és a megnuház igealak az üt, ütlegel, ver, megver, kiporol, elpáhol, eldönget, el- lazsnakol, elagyabugyál, elcsépel, megrak, megvág stb rokonértelmű szósor teljes jogú tagjává vált. Hogy a ruház, megruház igealakok a verés fogalmát is megnevezik, abban nagy szerepe volt az ütés szó jelentéstartalmát is hordozó cigány ruhl szóalaknak tó. A ruhl, ruhíznl szavak a tolvajok, a slplsek nyelvében igen gyakran kaptak nyelvi szerepet Mivel a ruhl cigány szó hangalakjában nagyon hasonlít a magyar ruha szóhoz, a ruház, megruház szóalakok könnyebben váltak alkalmassá a verés fogalmának klfejezé-<ére. Gyakori jelenség nyelvünkben a hasonló szóelemeket tartalmazó szóalakok keveredése, illetőleg az a mód, hogy a két hasonló hangalakú szó hat egymásra. Ez történt az idegen eredetű ruht és »■ magyar ruha szavak használati értékének keveredésében is. Az argó szólásklncsében ezért élhetnek egymás mellett a következő formák: megruhizta, megruházta, ruhát adott neki, ruhát adelt neki, ruhit szakit, ruhát szakít (megver), zebra ruhit, zebra ruhát adott (alaposan megverte, véresre verte). IV, Bakost József !
