Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
Presszógépek exportra A szocialista országokban ^ egyre népszerűbbek a Fém- feldolgozó Szövetkezet félautomata presszógépei, nagy teljesítményű kávéfőző berendezései. A szövetkezetben évente mintegy háromezer kávéfőző berendezést készítenek, melyeket a szocialista országokba exportálnak. Képünkön: Kőhalmi Margit a kávéfőző gépek csaptelepét ellenőrzi. (MTI foto — Fehér József — KS) A szentendrei képzőművészek egri tárlatáról! Három ^szentendrei szobrász, Asszonyt Tamás, Csikszentmihályi Róbert és Ligeti Erika érmeibőL és kisplasztikáiból tárlatot rendeztek az Egri Vármúzeum klubtermében. Az ízlésesen összeállított anyag száznál több műtárgyból áll é6 az összbenyomás kitűnő. A bronzérmek és plakettek \ világa az arányok, a forma-J nyelv súlyos kötöttsége mi-| att elkülönül más képzőm ű-i vészeti formáktól. Az a pár| centiméteres átmérőjű ko-| rong, amire a művész fel--3 hordja mondanivalóját, csak« a leglényegesebb és a leg- i egyszerűbb jelzésre ad lehe- ■ tőséget. A síkból alighogy ki- • emelkedve kell megtalálni a közlésnek és a hatásnak azt j a lehetőségét, amely egybe—] vág a művészi szándékkal*! Érdekes közelebbről megvizsgálni, mi készteti, milyen él-, mény hajtja a művészt a vésőhöz, hogy ilyen kis méretekben gondolkozva és teremtve valósítja meg művészi álmait. Mindhárom művész ugyanis mást és mást mond el és másképp ezen a szűk kereten belül is önmagáról, életérzéséről és gondjairól, amelyek nyilvánvalóan foglalkoztatják őket. Asszonyi Tamás témái néha meghökkentik a nézőt: az olvasmányok által keltett szellemi izgalom több bronzérmén jelentkezik. A klasszi- citás bűvöletében él, az Antik világ, az Archeológia, a Gráciák jól példázzák ezt. Nem idegen tőle a zenei és a színházi hatás sem. És szinte furcsának tűnik, hogy ez az anyagában nehezebb műfaj mint ad hangot — ha szabad ezt a képzettársítást használnunk — Monteverdi- nek, a Színháznak, a Vasárnap délutánnak, az Égi mezőknek, a Csendnek a vízen, a ‘Csodának, amelyek talán egy hirtelen kialakuló ritmus erejéig testesedhetnek meg. ebben a műfajban. A „lábadozás ege” bronzból csaknem képtelenségnek tűnik, ezen a kis formán és a nehéz anya- I gon belül, mégis hát ránk ez i az alkotás, mert a vonalak- ' nak és a térbeliségnek ez az : összecsengése elhíhető erejű és rokonszenves. A tópartról i is -van látomás, a karácsonyiról i£ van melegítő emléke, jpmint ahogy az aktualitások } is cselekvésre ösztönzik Asz> szonyi Tamást. Ide sorolhattok a Pest—Buda egyesítésére készült emlékérem, a. [SZOT-díj, az Alba Regia. : Csikszentmihályi Róbert inem annyira elmélkedő álakat, mint előbb bemutatott [ társa. Nála az ősi emberél- ! menyek sorozatban hatnak: a Hiedelmek, a Lesben, a Ritmus, az Olajággal, az Ember, a Tavasz, az Álom a belső > énkeresés lírai formái és •megjelenítései. Nagy agitatív erő jelentkezik Csikszentmihályi Róbertnál. A Lenin-sorozatban a forradalmi élményt a legegyszerűbb eszközökkel formálja meg, a Dózsa-Sorozatban,? a Gondolatok Dózsáról hat kis alkotásában bizonyára nemcsak az évforduló ünnepi hangulata vonul át, hanem annak a tragikumnak a megérzése és megértése is, amely a művészt a formai átlénye- gítésig vezette. Érdekes, itt is feltűnik a zene, mint élmény. Bartók Béla a téma, de Berzsenyi Dániel sem hiányzik: mintha az arcban a kérlelhetetlen tisztaságot hirdető költőre hívná fel a figyelmet a művész. Három, kisplasztikával is felvonult a szobrász. Ezek közül a vörösmárványból készült Csiga-bemutatás a legérdekesebb. A témák változatosságában és a kifejező- készség érettségében is első helyen áll a kiállítók között Ligeti Erika. Itt az Ikrek havától a népi jókedélyig, a baletf-táncig, a kiskondástól Hailé Szelassziéig, az Esti mesétől az öttusa-sorozatig minden dinamikus érzelmi megfogalmazásban kerül a szemlélő elé. A Három király bibliai levegőt áraszt, Echna- ■'% . ’ trip.v viftShbnmm a szikár öko-’’ rí vidékről néz ránk, az Anya bája megejt, a Házasság-sorozatot félfoghatom komolynak derűsnek egyszerre, Chopin és Musszorgszkij dt portréja zenei élményekre ; utal, Apollinaire arca markáns versidézeteket, csendít I meg, a Pardon, ApoHmawe* megszólítással együtt. Külön kellene írnunkt-kÍK- • plasztikáiról: a Jutka, a Cop- fos, a Térdelő, a Guggoló, a í Csöppencs, a Próbababa, Kg ’ "akár bronzban, akár fából, a ■ műfaj jókedvű alkotásai. A vármúzeumban nem a •legszembeszökőbb helyen táplálhatják az érdeklődők ezt a, ■kiállítást: mégis azt ajánljuk,, / ne sajnálják a fáradságot esi. f keressék meg a püspöki palo- f ta földszintjén ezt a tárlatot, \ mert a művészi élvezet meg- f ér i. Farkas András Mai tévéaiániatunk: 16.00-kor: Nemzetközi ügetőverseny Közvetítés a Kerepesi úti pályáról. A lóverseny minden korban kifejtette a maga — ha nem is áldásos, de mindenképpen varázsos — hatását. Csak Krúdy Gyulát, vagy a közelebbi múltra vonatkozóan Keliér Andor könyveit kell fellapoznunk, hogy beavatottak legyünk, a mai lóyerseny-ügető „sport”- ot illetően pedig Rákosi Gergely—Csurka István kötetét, amiben még a szabályok, sőt a csalási metódusok is helyet kaptak. A lóverseny és ügető igen sokirányú vállalkozás. A Lósport Vállalatnak üzlet, a lótenyésztésnek bázis, a fogadóknak pedig remény és izgalom, de legtöbbször csőd! A feleségeknek átok...! Mindemellett él, létezik, virágzik. A szenvedély minden korban szenvedély volt — ma is az. Régéta döntően az arisztokrácia Járt a ver- ÍAi senyekre, ma ebben is eltün- *** tek — sajnos — a „társadalmi különbségek”. S újabban a Lósport Vállalat szor-4 galmazm kezdi a nemzetközi kapcsolatok ápolását is: külföldi hajtők, zsokék, lovak érkeznek Budapestre. Ezúttal is nemzetközi verseny indul az ügetőn. Felesleges kilók ÚJSÁGHÍR 1973-BOL: Egri borok bemutatója Miskolcon Elekben a hetekben az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál a legfőbb teendőt a szüreti felkészülés jelenti. Emellett a kereskedelmi főosztály irányításával mégis jut idő nagy hírű boraik bemutatására más megyékben is. Csütörtökön délelőtt például Miskolcon, a művelődési központban a hagyományos „Vendégül lát Borsod” rendezvénysorozat megnyitóján termékbemutatót tartottak. A vendégek megismerkedtek a hevesi táj legkiválóbb boraival, többek között az egri bikavérrel, . az egri leánykával, a debrői hárslevelűvel és a domoszlói muskotállyá^ ' , • ÜJSÁGHlR 1945-BÖL: Hárommillió olyan ember é! a? országban, akiknek Horthy alatt koldusok módjára kellett tengődniük. Hárommillió tuitéplált ember él hazánkban ... — Mi újság, öregem? — Óriási újságom van a számodra. Képzeld el, egy hél alatt leadtam két kilót. — Hogyan csináltad? — Amolett-keksz, pajtás. Ez a csodaszer! Keksz, sok víz, vagy cukor nélküli tea, és máris úgy érzed, hogy tömve a gyomrod. Alaposan végignézik egymást, tetőtől talpig, ahogyan mondani szokás. — Hány kiló vagy? —■ Kilencvenkilenc. — Az sok! Én csak kilencvenöt vagyok, de holnaptól teljes gőzzel megkezdem a fogyást. Valahol hallottam, hogy a cigaretta erősen fogyaszt, úgyhogy ,.. Kétségbeesetten csapja össze a tenyerét. — Ne bolondozz, Jancsikám! A dohányzással egy mérföldnyit közeledsz a szívinfarktushoz. Szó sincs róla, hogy rászokj a dohányzásra. Szegény barátom, inkább ne vacsorázz, vagy egy korsóval vedd lejjebb a napi söradagodat. Nekem különben kitűnő irodalmam van. Mindjárt mutatok is néhányat.- Nagyszerű könyv és még nagyszerűbb a címe:: Edd soványra magad! Értetlenül bámulja a barátját — Ne hülyéskedj! — Már megbocsáss, édes öregem! Halálosan komolyan beszélek. Ez egy irodalmi mű. Ezt orvosok írták és mindjárt a kalóriatáblázattal kezdődik. Fél perc hallgatás, emésztgetése a hallottaknak. — Szereted az édességet? Na látod! Ez a baj. Cukoí semmi, zsír semmi, kenyér minimális, de az a kevés is inkább pirítva. — Utálom a pirítósts? — Jól van, jól. Tehát kezdd a kúrát te is a- -'éjéről. Mindenekelőtt veszel háromszázért egy szobám egy tiszta füzetet és egy ceruzát Minden reggel pont :of ugyanabban az öltözetben, vagy anélkül megme ad. A feleségednek átadsz egy listát, amelyen a tiltó elek jegyzéke szerepel. Vásárolsz egy csomó úgynevezett soványí- tó ételt, mert példának okáért száraz sonkát ehetsz, ugyancsak főtt tojást, parizert és gyümölcsöt. De vigyázz, pajtikám, a szesz hizlal! — A konyak is? Szóval, fogyni akar az ország. A tv. a rádió országos kampányt indít. Azt mondják a rossz nyelvek, hogy az ENSZ legkövérebb országa vagyunk. Isten neki! Fogjunk hát hozzá a fogyókúrához. Harmirrt: évvel ezelőtt hárommillió ember éhezett muszájból, most hárommillió ember éhezzen jószántából.». Csak azt ne várjuk, hogy ezért sajnáljanak is minket.»Szalay István T. MATHIESON5 Indíték nélkül Orvosi tanácsok — járművezetőknek Szolgálat közben még Valeriana sem szedhető. Ha rendkívüli ok van rá, munka előtt nyolc órával esetleg a legenyhébb nyugtató, a Se- venaletta megengedhető, de semmiképpen nem rendszeresen és nem szolgálati idő alatt. Ha például egy autó- buszvezetőt vezetés közben felidegesítenek, s úgy érzi, nem képes, nem tud biztonságosan vezetni, inkább válUnt saeglembet SS, szamba* tassa le magát egy-két fordulóra. míg megnyugszik — tanácsolják az orvosok. Ilyen esetben nyugtátokat semmiképpen nem szabad bevenni. Előfordul, hogy sokan a migrén jellegű, görcsös fejfájás alkalmával epilepszia elleni gyógyszert vesznek be. Ez szintén tilos. Izgató szerek szedése szintén tilos a gépkocsivezetőnek. Az ízületi, illetve reumás hetegségek ellen használt, izomgörcs elleni Scutamin— az izomműködést, az ideg- rendszer működését zavarja, megnyújtja a reflexidőt — ezért munka közben ezt sem szabad szedni. (MT» — A gyilkosság olyan, mint a háború — mondta a nyugalmazott rendőrfelügyelő. — Az okok nyomósak, de a pillanat is .szülheti a cselekedetet. Az alapvető indíték évekig lappanghat a háttérben, de mint a lőpor, egyetlen kis szikrától, bármikor robbanhat. Itt van például az első világháború. .. , — A gyilkosságról kezdett beszélni — , figyelmeztettem tapintatosan. — Igen — bólintott McGregor. — Például a férj féltékeny a feleségére. Féltókesny. sége éveken át pislákolhat a hamu alatt, és talán soha nem lobbanna lángra. Aztán egy alkalommal házasságtörésen éri feleségét, és többszörös ‘ gyilkos válik belőle. Látszólag az adott alkalom robbantotta ki. valójában a tettet évek féltékenysége készítette elő. —• Ez valószínű. — Nem mindig egyszerű azonban a dolog. Vegyük például Reynolds esetét. A kertben beszélgetett feleségével, akivel már húsz éve' élt látszólag boldog házasságban. Reynolds afcszony az élő sövényt metszette. Férje hirtelen, minden látható ok nélkül felugrott a székből, félragadta a metszőollót és felesége nyakába döfte. — Miért ölte meg? — Ez igen kényes kérdés. Előbb meg kell magyaráznom önnek házasságuk hátterét. A nő még gimnazista korában fülig beleszeretett Les- lie-be. Elkényeztetett milliomoslány volt, a nagy -vagyon egyetlen örököse. Amikor összehúzás dtak, Leslie Ceslegetett. Küriilütazták a világot, a férfi magával cipelte festékeit, da nem alkotott maradandót. Gyermekük sem született, es az asszony társalassan mindinkább a sági élet felé fordult. — Elhanyagolta férjét? — Éppen ellenkezőleg. Mivel nem volt gyermekük, minden anyai érzésével Leslie felé . fordult Mindent megekkor már kevesebbet törődött férjével. Leslie beleszeretett egy fiatal lányba, egy ragyogó szépségbe. Patricia Starrba. Leslie több mint negyvenéves volt, Patricia alig tizennyolc. Leslie a felesége elé állt, mindent bevallott. Az asszony megkérdezte, feleségül szándékozik-e venni a lányt. Az igenlő válaszra kijelentette, beleegyezik a válásba, de egy vasai sem ad Leslíe-nek. A férfi adott neki. amit csak kívánt. Tökéletes egyetértésben éltek. — Hát akkor miért ölte meg mégis? — Majd erre is rátérünk, öt évvel a tragédia előtt az ajs&3t>nv kerámiával 1 kezdett foglalkozat, meg kézimunkával, kertészkedéssel. Tálán azonban magánkívül volt a boldogságtól, kezet csókolt neki, és rohant Patríciához, Tervezgetni kezdték jövőjüket, szóltak a szülőknek. Amikor azonban azok megkérdezték Leslie-tői, miből szándékozik eltartani feleségét, a férfi meghökkent. Eddig úszott a jólétben, nvrndene megvolt. Eszébe sem jutott, hogy Ifót keze munkájával tartsa el leendő feleségét. A leány apja végül is úgy döntött, hogy nem adja Patríciát Leslie-hez. Lányát európai körútra küldte. Leslie azonban nem akarta any- nyiban hagyni a dolgot Megalázkodva felkereste feleségét, és megkérte, adjon neki tartásdijat. — Az asszony azonban visszautasította, és erre Leslie megölte. — Szó sincs róla. Százezer font seterlinget ígért neki. — Hát akkor? — Mindjárt rátérek. Leslie irt a lánynak, aki akkor anyjával éppen Párizsban tartózkodott. Azonnal választ kapott levelére. Gondolkodott a dolgon, állt a levélben és úgy döntött, csak akkor megy hozzá feleségül, ha képes lesz saját erejéből eltartani, nem kell volt feleségének kö- nyöradományára támaszkodnia. Leslie azonnal Párizsba repült, hogy személyesen beszéljen vele, de Patricia, hajthatatlan maradt. Vesztett hát. — Azt hiszem, most már értem. Mindenért feleségét hibáztatta. — Ez volt az alapvető indíték, de emiatt sem kellett volna megtörténnie a gyilkosságnak. Szükség volt közvetlen indítékra. — Milyenre? — íme, így mondta el később maga Reynolds: „Elhatároztam, hogy felkerekedek, és bemegyek a házba. Akkor döbbentem rá, hogy feleségem a tövüknél metszi a cserjéket és fenyőket, nehogy nagyra nőjenek. Ezt tette velem is, szándékosan és tervszerűen évről évre. Fölébem nőtt, őrködött, anyáskodott felettem, védett, de ugyanakkor akadályozott is abban, hogv saját magam bármit is tehessek. Egészen addig, amíg azza nem váltam, ami vagyok — kicsinnyé és haszontalanná. Hát ezért öltem meg!” I
