Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Presszó­gépek exportra A szocialista országokban ^ egyre népszerűbbek a Fém- feldolgozó Szövetkezet félau­tomata presszógépei, nagy teljesítményű kávéfőző be­rendezései. A szövetkezetben évente mintegy háromezer kávéfőző berendezést készí­tenek, melyeket a szocialista országokba exportálnak. Ké­pünkön: Kőhalmi Margit a kávéfőző gépek csaptelepét ellenőrzi. (MTI foto — Fehér József — KS) A szentendrei képzőművészek egri tárlatáról! Három ^szentendrei szob­rász, Asszonyt Tamás, Csik­szentmihályi Róbert és Ligeti Erika érmeibőL és kisplaszti­káiból tárlatot rendeztek az Egri Vármúzeum klubtermé­ben. Az ízlésesen összeállított anyag száznál több műtárgy­ból áll é6 az összbenyomás kitűnő. A bronzérmek és plakettek \ világa az arányok, a forma-J nyelv súlyos kötöttsége mi-| att elkülönül más képzőm ű-i vészeti formáktól. Az a pár| centiméteres átmérőjű ko-| rong, amire a művész fel--3 hordja mondanivalóját, csak« a leglényegesebb és a leg- i egyszerűbb jelzésre ad lehe- ■ tőséget. A síkból alighogy ki- • emelkedve kell megtalálni a közlésnek és a hatásnak azt j a lehetőségét, amely egybe—] vág a művészi szándékkal*! Érdekes közelebbről megvizs­gálni, mi készteti, milyen él-, mény hajtja a művészt a vé­sőhöz, hogy ilyen kis mére­tekben gondolkozva és te­remtve valósítja meg művé­szi álmait. Mindhárom mű­vész ugyanis mást és mást mond el és másképp ezen a szűk kereten belül is önma­gáról, életérzéséről és gond­jairól, amelyek nyilvánvaló­an foglalkoztatják őket. Asszonyi Tamás témái né­ha meghökkentik a nézőt: az olvasmányok által keltett szellemi izgalom több bronz­érmén jelentkezik. A klasszi- citás bűvöletében él, az An­tik világ, az Archeológia, a Gráciák jól példázzák ezt. Nem idegen tőle a zenei és a színházi hatás sem. És szin­te furcsának tűnik, hogy ez az anyagában nehezebb mű­faj mint ad hangot — ha szabad ezt a képzettársítást használnunk — Monteverdi- nek, a Színháznak, a Vasár­nap délutánnak, az Égi me­zőknek, a Csendnek a vízen, a ‘Csodának, amelyek talán egy hirtelen kialakuló ritmus erejéig testesedhetnek meg. ebben a műfajban. A „lába­dozás ege” bronzból csaknem képtelenségnek tűnik, ezen a kis formán és a nehéz anya- I gon belül, mégis hát ránk ez i az alkotás, mert a vonalak- ' nak és a térbeliségnek ez az : összecsengése elhíhető erejű és rokonszenves. A tópartról i is -van látomás, a karácsony­iról i£ van melegítő emléke, jpmint ahogy az aktualitások } is cselekvésre ösztönzik Asz­> szonyi Tamást. Ide sorolha­ttok a Pest—Buda egyesíté­sére készült emlékérem, a. [SZOT-díj, az Alba Regia. : Csikszentmihályi Róbert inem annyira elmélkedő ál­akat, mint előbb bemutatott [ társa. Nála az ősi emberél- ! menyek sorozatban hatnak: a Hiedelmek, a Lesben, a Rit­mus, az Olajággal, az Ember, a Tavasz, az Álom a belső > énkeresés lírai formái és •megjelenítései. Nagy agitatív erő jelentke­zik Csikszentmihályi Róbert­nál. A Lenin-sorozatban a forradalmi élményt a legegy­szerűbb eszközökkel formál­ja meg, a Dózsa-Sorozatban,? a Gondolatok Dózsáról hat kis alkotásában bizonyára nemcsak az évforduló ünnepi hangulata vonul át, hanem annak a tragikumnak a meg­érzése és megértése is, amely a művészt a formai átlénye- gítésig vezette. Érdekes, itt is feltűnik a zene, mint élmény. Bartók Béla a téma, de Ber­zsenyi Dániel sem hiányzik: mintha az arcban a kérlelhe­tetlen tisztaságot hirdető köl­tőre hívná fel a figyelmet a művész. Három, kisplasztikával is felvonult a szobrász. Ezek közül a vörösmárványból ké­szült Csiga-bemutatás a leg­érdekesebb. A témák válto­zatosságában és a kifejező- készség érettségében is első helyen áll a kiállítók között Ligeti Erika. Itt az Ikrek ha­vától a népi jókedélyig, a baletf-táncig, a kiskondástól Hailé Szelassziéig, az Esti mesétől az öttusa-sorozatig minden dinamikus érzelmi megfogalmazásban kerül a szemlélő elé. A Három király bibliai levegőt áraszt, Echna­- ■'% . ’ trip.v viftShbnmm a szikár öko-’’ rí vidékről néz ránk, az Anya bája megejt, a Házasság-so­rozatot félfoghatom komoly­nak derűsnek egyszerre, Chopin és Musszorgszkij dt portréja zenei élményekre ; utal, Apollinaire arca mar­káns versidézeteket, csendít I meg, a Pardon, ApoHmawe* megszólítással együtt. Külön kellene írnunkt-kÍK- • plasztikáiról: a Jutka, a Cop- fos, a Térdelő, a Guggoló, a í Csöppencs, a Próbababa, Kg ’ "akár bronzban, akár fából, a ■ műfaj jókedvű alkotásai. A vármúzeumban nem a •legszembeszökőbb helyen tá­plálhatják az érdeklődők ezt a, ■kiállítást: mégis azt ajánljuk,, / ne sajnálják a fáradságot esi. f keressék meg a püspöki palo- f ta földszintjén ezt a tárlatot, \ mert a művészi élvezet meg- f ér i. Farkas András Mai tévéaiániatunk: 16.00-kor: Nemzetközi ügetőverseny Közvetítés a Kerepesi úti pályáról. A lóverseny minden korban kifejtette a maga — ha nem is áldásos, de min­denképpen varázsos — hatá­sát. Csak Krúdy Gyulát, vagy a közelebbi múltra vo­natkozóan Keliér Andor könyveit kell fellapoznunk, hogy beavatottak legyünk, a mai lóyerseny-ügető „sport”- ot illetően pedig Rákosi Ger­gely—Csurka István kötetét, amiben még a szabályok, sőt a csalási metódusok is helyet kaptak. A lóverseny és ügető igen sokirányú vállalkozás. A Lósport Vállalatnak üzlet, a lótenyésztésnek bázis, a fo­gadóknak pedig remény és izgalom, de legtöbbször csőd! A feleségeknek átok...! Mindemellett él, létezik, virágzik. A szenvedély min­den korban szenvedély volt — ma is az. Régéta döntően az arisztokrácia Járt a ver- ÍAi senyekre, ma ebben is eltün- *** tek — sajnos — a „társadal­mi különbségek”. S újabban a Lósport Vállalat szor-4 galmazm kezdi a nem­zetközi kapcsolatok ápo­lását is: külföldi hajtők, zso­kék, lovak érkeznek Buda­pestre. Ezúttal is nemzetközi verseny indul az ügetőn. Felesleges kilók ÚJSÁGHÍR 1973-BOL: Egri borok bemutatója Miskolcon Elekben a hetekben az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegazdaság­nál a legfőbb teendőt a szüreti felkészülés jelenti. Emellett a kereskedelmi főosztály irányí­tásával mégis jut idő nagy hírű boraik bemutatására más me­gyékben is. Csütörtökön délelőtt például Miskolcon, a művelődé­si központban a hagyományos „Vendégül lát Borsod” rendez­vénysorozat megnyitóján ter­mékbemutatót tartottak. A ven­dégek megismerkedtek a hevesi táj legkiválóbb boraival, többek között az egri bikavérrel, . az egri leánykával, a debrői hárs­levelűvel és a domoszlói musko­tállyá^ ' , • ÜJSÁGHlR 1945-BÖL: Hárommillió olyan ember é! a? országban, akiknek Horthy alatt koldusok módjára kellett ten­gődniük. Hárommillió tuitéplált ember él hazánkban ... — Mi újság, öregem? — Óriási újságom van a számodra. Képzeld el, egy hél alatt leadtam két kilót. — Hogyan csináltad? — Amolett-keksz, pajtás. Ez a csodaszer! Keksz, sok víz, vagy cukor nélküli tea, és máris úgy érzed, hogy tömve a gyomrod. Alaposan végignézik egymást, tetőtől talpig, ahogyan mondani szokás. — Hány kiló vagy? —■ Kilencvenkilenc. — Az sok! Én csak kilencvenöt vagyok, de holnaptól teljes gőzzel megkezdem a fogyást. Valahol hallottam, hogy a cigaretta erősen fogyaszt, úgyhogy ,.. Kétségbeesetten csapja össze a tenyerét. — Ne bolondozz, Jancsikám! A dohányzással egy mér­földnyit közeledsz a szívinfarktushoz. Szó sincs róla, hogy rászokj a dohányzásra. Szegény barátom, inkább ne vacso­rázz, vagy egy korsóval vedd lejjebb a napi söradagodat. Nekem különben kitűnő irodalmam van. Mindjárt mutatok is néhányat.- Nagyszerű könyv és még nagyszerűbb a címe:: Edd soványra magad! Értetlenül bámulja a barátját — Ne hülyéskedj! — Már megbocsáss, édes öregem! Halálosan komolyan beszélek. Ez egy irodalmi mű. Ezt orvosok írták és mind­járt a kalóriatáblázattal kezdődik. Fél perc hallgatás, emésztgetése a hallottaknak. — Szereted az édességet? Na látod! Ez a baj. Cukoí semmi, zsír semmi, kenyér minimális, de az a kevés is in­kább pirítva. — Utálom a pirítósts? — Jól van, jól. Tehát kezdd a kúrát te is a- -'éjéről. Mindenekelőtt veszel háromszázért egy szobám egy tiszta füzetet és egy ceruzát Minden reggel pont :of ugyanabban az öltözetben, vagy anélkül megme ad. A feleségednek átadsz egy listát, amelyen a tiltó elek jegyzéke szerepel. Vásárolsz egy csomó úgynevezett soványí- tó ételt, mert példának okáért száraz sonkát ehetsz, ugyan­csak főtt tojást, parizert és gyümölcsöt. De vigyázz, pajti­kám, a szesz hizlal! — A konyak is? Szóval, fogyni akar az ország. A tv. a rádió országos kampányt indít. Azt mondják a rossz nyelvek, hogy az ENSZ legkövérebb országa vagyunk. Isten neki! Fogjunk hát hozzá a fogyókúrához. Harmirrt: évvel ezelőtt hárommillió ember éhezett muszájból, most hárommillió ember éhezzen jószántából.». Csak azt ne várjuk, hogy ezért sajnáljanak is minket.»­Szalay István T. MATHIESON5 Indíték nélkül Orvosi tanácsok — járművezetőknek Szolgálat közben még Va­leriana sem szedhető. Ha rendkívüli ok van rá, munka előtt nyolc órával esetleg a legenyhébb nyugtató, a Se- venaletta megengedhető, de semmiképpen nem rendsze­resen és nem szolgálati idő alatt. Ha például egy autó- buszvezetőt vezetés közben felidegesítenek, s úgy érzi, nem képes, nem tud bizton­ságosan vezetni, inkább vál­Unt saeglembet SS, szamba* tassa le magát egy-két fordu­lóra. míg megnyugszik — ta­nácsolják az orvosok. Ilyen esetben nyugtátokat semmi­képpen nem szabad bevenni. Előfordul, hogy sokan a migrén jellegű, görcsös fej­fájás alkalmával epilepszia elleni gyógyszert vesznek be. Ez szintén tilos. Izgató szerek szedése szin­tén tilos a gépkocsivezetőnek. Az ízületi, illetve reumás hetegségek ellen használt, izomgörcs elleni Scutamin— az izomműködést, az ideg- rendszer működését zavarja, megnyújtja a reflexidőt — ezért munka közben ezt sem szabad szedni. (MT» — A gyilkosság olyan, mint a háború — mondta a nyugalmazott rendőrfelügye­lő. — Az okok nyomósak, de a pillanat is .szülheti a cse­lekedetet. Az alapvető indí­ték évekig lappanghat a háttérben, de mint a lőpor, egyetlen kis szikrától, bármi­kor robbanhat. Itt van pél­dául az első világháború. .. , — A gyilkosságról kezdett beszélni — , figyelmeztettem tapintatosan. — Igen — bólintott McGre­gor. — Például a férj félté­keny a feleségére. Féltókesny­. sége éveken át pislákolhat a hamu alatt, és talán soha nem lobbanna lángra. Aztán egy alkalommal házasságtörésen éri feleségét, és többszörös ‘ gyilkos válik belőle. Látszó­lag az adott alkalom rob­bantotta ki. valójában a tettet évek féltékenysége ké­szítette elő. —• Ez valószínű. — Nem mindig egyszerű azonban a dolog. Vegyük például Reynolds esetét. A kertben beszélgetett felesé­gével, akivel már húsz éve' élt látszólag boldog házasság­ban. Reynolds afcszony az élő sövényt metszette. Férje hirtelen, minden látható ok nélkül felugrott a székből, félragadta a metszőollót és felesége nyakába döfte. — Miért ölte meg? — Ez igen kényes kérdés. Előbb meg kell magyaráz­nom önnek házasságuk hátte­rét. A nő még gimnazista ko­rában fülig beleszeretett Les- lie-be. Elkényeztetett mil­liomoslány volt, a nagy -va­gyon egyetlen örököse. Ami­kor összehúzás dtak, Leslie Ceslegetett. Küriilütazták a világot, a férfi magával ci­pelte festékeit, da nem alko­tott maradandót. Gyermekük sem született, es az asszony társa­lassan mindinkább a sági élet felé fordult. — Elhanyagolta férjét? — Éppen ellenkezőleg. Mi­vel nem volt gyermekük, minden anyai érzésével Les­lie felé . fordult Mindent meg­ekkor már kevesebbet törő­dött férjével. Leslie belesze­retett egy fiatal lányba, egy ragyogó szépségbe. Patricia Starrba. Leslie több mint negyvenéves volt, Patricia alig tizennyolc. Leslie a fele­sége elé állt, mindent beval­lott. Az asszony megkérdez­te, feleségül szándékozik-e venni a lányt. Az igenlő vá­laszra kijelentette, beleegye­zik a válásba, de egy vasai sem ad Leslíe-nek. A férfi adott neki. amit csak kívánt. Tökéletes egyetértésben él­tek. — Hát akkor miért ölte meg mégis? — Majd erre is rátérünk, öt évvel a tragédia előtt az ajs&3t>nv kerámiával 1 kezdett foglalkozat, meg kézimunká­val, kertészkedéssel. Tálán azonban magánkívül volt a boldogságtól, kezet csókolt neki, és rohant Patríciához, Tervezgetni kezdték jövőjü­ket, szóltak a szülőknek. Amikor azonban azok meg­kérdezték Leslie-tői, miből szándékozik eltartani felesé­gét, a férfi meghökkent. Ed­dig úszott a jólétben, nvrnde­ne megvolt. Eszébe sem ju­tott, hogy Ifót keze munká­jával tartsa el leendő felesé­gét. A leány apja végül is úgy döntött, hogy nem adja Patríciát Leslie-hez. Lányát európai körútra küldte. Les­lie azonban nem akarta any- nyiban hagyni a dolgot Megalázkodva felkereste fe­leségét, és megkérte, adjon neki tartásdijat. — Az asszony azonban visszautasította, és erre Les­lie megölte. — Szó sincs róla. Százezer font seterlinget ígért neki. — Hát akkor? — Mindjárt rátérek. Leslie irt a lánynak, aki akkor any­jával éppen Párizsban tar­tózkodott. Azonnal választ ka­pott levelére. Gondolkodott a dolgon, állt a levélben és úgy döntött, csak akkor megy hozzá feleségül, ha képes lesz saját erejéből eltartani, nem kell volt feleségének kö- nyöradományára támaszkod­nia. Leslie azonnal Párizsba repült, hogy személyesen be­széljen vele, de Patricia, hajthatatlan maradt. Vesztett hát. — Azt hiszem, most már értem. Mindenért feleségét hibáztatta. — Ez volt az alapvető indí­ték, de emiatt sem kellett volna megtörténnie a gyil­kosságnak. Szükség volt köz­vetlen indítékra. — Milyenre? — íme, így mondta el ké­sőbb maga Reynolds: „Elha­tároztam, hogy felkerekedek, és bemegyek a házba. Akkor döbbentem rá, hogy felesé­gem a tövüknél metszi a cserjéket és fenyőket, nehogy nagyra nőjenek. Ezt tette ve­lem is, szándékosan és terv­szerűen évről évre. Fölébem nőtt, őrködött, anyáskodott felettem, védett, de ugyan­akkor akadályozott is abban, hogv saját magam bármit is tehessek. Egészen addig, amíg azza nem váltam, ami vagyok — kicsinnyé és ha­szontalanná. Hát ezért öl­tem meg!” I

Next

/
Thumbnails
Contents