Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
e*rr szüret morgóiéra Régi egri szőlőfajták Képek a VDK életéből KOSSUTH 1 J5 11.39 13*45 11.90 11,10 I .19 1 ‘.50 1 .35 J .10 r. 3.25 1 3.31 13.05 'i't. 20 13.13 19.00 19.43 :: J.26 21.23 21.33 22.50 23. .19 0.10 Zenekari muzsika Krúdy: Hét bagoty. Vili. •c$z Charity, te édes! Tskolarádió É'ies anyanyelvűnk Z-.ngora műi ek változó világtérkép Áriák Kritikusok fóruma Ki nyer ma? Tánczene Nót ák Olvasnivaló Csfcseri bolt , Nyitriikék Magyarán szólva11.,. Liszt: Scherzo Kórus pódium Eötvös József: Magyarország IC14-ben. Verdi-áriák Á kultúra. Csokonai ^íg- játékának r.-változata. Az Esti Krónikában tudósítás a békekongresszusról Népdalcsokor ,« Ilubay: Párkák Riport Olasz dalok Meditáció Operettrészl. Saint-Saens-mflvek. PETŐFI 8.03 Népi muzsika 9.03 Ezeregy délelőtt 12.90 Kamarazene Közben: 12.47: Elbeszélés 33.25 Angol nyelv Ivettőtól-hatig . . . Zenés délután 18.2D Filmdalok 18.30 A Ngplum birodalmában IV. 18.45 Csajkovszkij: Vonósszerenád 19.13 Lengyel dalok 13.25 Bach-zongoraest 21.35 Kodály a világhír útján. / llh •22.15 Könnyűzene 23.15 Romantikus zene szolnoki Rádió Alföldi krónika Építők és építkezések Fehér Sándor zenekara niagyarí^ótákat játszik Irány tévesztő irányátószámofe Operakedvelőknek Kulturális figyelő Ritmus turmix MAGYAR JTV: 8.03-tól 17.23 Hűek J.Í.35 Szárnyas emberek. Kisfilm 17.50 Nő — három szerepben 18.10 Tízezer lakás. II. 18.40 öt perc' meteorológia 18.50 Esti wiese > 19.00 A békekongresszusról jelentjük . .. 19.30 Tv-híradó 20.00 Arlene Lupin . . . sorozat 28.5» Négy kerékkel, okosan .,. . 21.55 Életünk az időben. II. Kb. 22.2» Tv-htradó 2. , i mázt EGRI VÖRÖS CSILLAG: iTeleíoh: 22-33) Fél 4, fél 6 órakor Lány a szabadcsapatban Színes, NDK történelmi ka- landíilm ' Este 8 órakor f Érintés Bergman színes, svéd—amerikai filmje EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor Szent Péter hadművelet Színes, szinkronizált olasz- francia filmvigjáték jEste fél 8 órakor ÍVIorgiana a kékszemű macska Színes, csehszlovák bűnügyi film i j, EG ti KERTEste fél 7 órakor A lova? végakarata GYÖNGYÖSI PUSKIN: Fél 4 órakor Lány a seprűnyélen Háromnegyed 6 és este 8 órakor A megalkuvó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Az ellopott csata " GYÖNGYÖSI KERT: Olsen bandája HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Fedőnevei Jégmadár HATVANI KOSSUTH Harminckét nevem volt ' HEVES V Bob herceg FÜZESABONY A lángoló tenger PÉTERVAS ARA Holnap lovasai ET MOST, HOGY beérlelték a a egri lankák aranyat érő fürtjeiket, s megkezdődött a jókedvű szüret, — úgy hisz- szük, hogy érdekes lesz kicsit visszaíorgatni az idő kerekét, s körülnézni az 1800-as évek elején az egri szőlőhegyeken. Vajon milyen szőlőfajták népesítették be az egri határt Tihamértől a Makjányig, a Kecskedelléstől az Egeden át Afrikáig, a Nagy Ráchegytől a Hajdúhegyig? Az Egri Érseki Gazdasági Levéltár egy rendkívül becses kéziratot őriz városunk szőlészete-borászata múltjáról 1828-ból. Többek között a kézirat szerzője, a jó gazda gondosságával felsorolja a határunkban akkortájban termesztett szőlőfajtákat. Lapozzunk hát bele a .145 esztendős iratba közösen ... A fehér fürtű szolok közül jó és közepes fajtáknak' a következők minősültek: Bátai édes szőlő, fejér gó- hér, som góhér, tót góhér, fejér rózsaszőlő, juhfark, galy- lyas fejér nagyfürtű, pelyhes szőlő, kőszemű, gyöngyösi fejér, zöld furmint, jóféle fejér frankus, fejér kadarka (!), petrezselyem szőlő, nagyszemű muskataly. A fehér (fürtű szőlők közül jó néhány fajta, mely_ inkább fogyasztásra és késő őszi, téli tárolásra volt alkalmato- sabb, mint a borkészítésre. Ezek között találjuk a fejér kecskecsecsüt, a zöld kecske- csecsüt, a nagyszemű maru- zsát, a fejér bakatort, a fejér tökszőlőt, Á polyhost, a rossz fajtájú frankust s végül a kisszemű muskatalt. Egér természetesen vörös szüleiről volt híres, — sőt akkor volt csak igazán. öt „veres fürtű ' szőlő”-1 termeltek akkoriban az egri gazdák: PankoUi rózsa szőlőt, közönséges rózsa szőlőt, rákszemű rózsa szőlőt, a veres kecskecsecsüt és a veres mus- katalt, AZ EGRI hegyek legfontosabb borszőleit „a fekete vágy sötétkék fürtű szőlők” képezték. De a, jó gazda ezek között is generációk hosszú és fáradságos tapasztalata után, különbséget tett és osztályozta. A Jó és közepes fajtákról így ad számot a levéltárban gondosan megőrzött kézirat: Lúdtalpa szőlő, szent Jakab szőlője, budai nagy füstű szőlő, kerek levelű szőlő, hars levelű szőlő, fekete török szőlő, melyet török góhérnak, is neveztek, a furcsa nevű: török góhér sógora, az igen nagy fürtű ingalj,, az apró szemű fekete kadarka, a fekete frankus, a fekete juhfark s végül a fekete muska- tal. Az, összeírás értékét az is növeli, hogy részletesen számot ád a rossz és bornak kevésbé alkalmatos» szőlőfajtákról. Igen tanulságos, ha megismerjük ezeket a már kipusztult fajtákat is: tök szőlő ugyan bőven termő, de savanyú, a további öt savanyú szőlőfajta a következő: cigány szőlő, válla-hányó, változó góhér, kupakos és a tejfeles virágú. Ide tartozott még a világos és sötét levelű gordoványos, a veres nadrá- gos. A sima fekete nevű szőlő nemcsak savanyú, de ráadásul még apró szemű is volt. A kocsos meg csupán 10—12 szemnyi' termést hozott tőkénként. Az égő nyelőnek pedig a szeme hullott le, mint mondották: „elég”- ett. Nem jó bornak való fajta volt a rosszféle fjankus sem. Sőt a purcsin meg egyenesen „ecetnek való” volt. A becses levéltári kézirat szerzője három olyan egri szőlőfajtáról is beszámolt, melyek csakis étkezésre és későbbi hónapokra való tárolásra alkalmatosak, de borkészítésre nem. Ezek a ma csemegeszőlőnek nevezett fajták: a fekete kecskecsecsű, a fekete bakator és a ramo- lya. A gondos szerző ráadásul még .hozzátette azt, hogy ez a felsorolás nem teljes, mert még fagyon sok név szerint fel nem sorolt szőlőfajtát termeltek' az egri hegyeken, — de természetesen azoknak már nem volt különleges jelentőségük. ÜGY HISSZÜK, hogy ez a 145 esztendős szőlőkóstoló is ízelítőt ad a nagy múltú egri szőlészet és borászat múltjából, de egyben mintegy sürgeti is, hogy végre-valahára feldolgozást nyerjen a nagyon jelentékeny levéltári forrásanyag birtokában Eger szőlészetének-borászatának története, tanulságos múltja. Sugár István M. Tibor, Abasár: A beküldött kézirat nem közölhető, egyáltalán nem üti meg azt a mértéket, amit a közlésre adott irodalmi jellegű írásoktól elvárunk. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kézirat megőrzésére nem vállalkozunk. K. László, Qyöogyös: Ügyében megkérjük az/ illetékesek véleményét is. Kérjük szives türelmét, a továbbiakról levélben tájékoztatjuk.' Balogh Endre, Eger, Pozsonyi u. Kérjük, keressék fel a jövő hét folyamán — a szerdái és szombati nap kivételével — bár- mely napon személyesen a szerkesztőséget. ugyanis a két beküldött iratmásolat után még nem tudjuk, mi a helyzet, miben kellene segítenünk. Milyen választ kaptak az illetékesektől? „Gyöngyösi olvasó” jeligére» Először is azt kell tisztázni, hogy a lakbérpótlék kifizetése nem a vállalat ,,zsebére’** történik, a dolgozóknak folyósított lakbér összegét az állam a vállalatnak visszatéríti. A vállalatnak tehát semmiféle pénzügyi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a lakbérpóiűék ^szándékos csökkentésére törekedjék. Mind a két esetben szabályosan jártak tehát eL Azon természetesen lehet vitatkozni, — és ebben az értelemben foglalkozunk is ügyével, — érheti-e ilyenformában ■^keresetcsökkenés, nem lehetne-e megtalálni a módját annak, hogy most, amikor általános bérrendezések voltak, önnek se csökkenjen a i keresete. A vizsgálat eredményéről levélben tájékoztad uk. „Kismama jeligére”: Nagyon egyet lehet érteni a gyermekgondozási segélyen levő mamák olyan törekvésével, hogy ezt a három esztendőt valamilyen. szakképzettség megszerzésére. vagy a meglevő növelésé-, re használják fel. Az a megolJ dás azonban* amit ön szeretne, nem Járható út. A gyermek- gondozási segély feltétele a fizetés nélküli szabadság a három évre. (Kivételt képeznek azok, akiknek szerződéses munkaviszonya, ez idő alatt lejár.) Ha ön nappali tagozaton akarja ez alatt az idő alatt folytatni tanulmányait, ez a feltétel megszűnik. A nappali tagozaton tanulónak a gyermekgondozási segélyt folyósítani nem lehet. Az utóbbi három év alatt több mint egymillió hektár területet erdősítettek a VDK-ban. Az 1973. év első felében a deltavidékek és a középső tartományokban ötvenmillió fát ültettek. A képen: gondosan ápolják a fiatal erdőket, Egerbe:!: 1° órától szombat réggé; ^ftlcsy-zsilinszy utcái re<; ' n. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. «gyöngyösön * 19 órától szombat jKfcegel 7 óráig, a Jókai -tea 41. a • rendelőben. (Tele- Hsrti: 117-274 Foltos, a mi emberünk A titkárnő asztalán megszólalt a diktafon: — Kérem, küldje be hozzám Egyenest, a személyzetist! Két perc sem telt el. Egyenes a Nagyfö- nök előtt állt: — parancsoljon! — Foglaljon helyet. Egyenes kartárs! Konyak? Vagy inkább kávé? — Köszönöm, ha lehet, egyiket sem — nyelt egyet Egyenes. ‘ — Mondja csak, Egyenes! Milyen ember ez a Foltos? — Nagyon rendes, tűzbe tenném érte a kezem! — Őszinte? Határozott, jellemes? — Szilárd, egyenes, tántoríthatatlan, őszinte, bátor. — Biztos? -J* kérdezte a Nagyfőnök némi fenntartást sejtető hangon. — Esküszöm! — így, felemelt szavakkal Egyenes. — És ami a pénzt illeti? Pazarló, smucig, gárasos? — Kérem, Foltos csalf a fizetéséből é.1, van egy kis megtakarított) pénzecskéje1, adós-- súg semmi. Foltos, ami az anyagiakat illeti, korrekt és szerény. Előfordul, hogy pillanatnyilag megszorul, kér egy ötvenest, de az olyan fix. hogy másnap visszaadja, mint az. hogj) az ön vezetése alatt felvirágzott- vállalatunk — tüzesedéit be Egyenes. — Iszik? Dohányzik? — Mindkettőt nagyon mérsékelten. Ha itallal kínálják, húzódva fogad el egy pohár- kával, s ha cigarettája elfogy, —■ bár erre‘ még nem volt példa — nem nézi ki a másik tárcájából. — A munkához, a kollektívához, hogy viszonyul ez a Foltos? — A legtökéletesebb munkaerő! Szerény, csendes, szorgalmas, húzótípus. Társaságszerető, a kollektívái nagyra becsülő, a közösségért rajongó ember. Kár, hogy csak egy van belö\e\ Haiphongi Baoh Dang hajógyár dolgozói javítják a háborúban megsérült hajókat. A képen: egy teherhajó javítása. Az 1972 évi amerikai légitámadások elleneve, kiváló terméseredményt ért el a VDK mezőgazdasága. A legsikeresebb évek termését 2,6 százalékkal múlták felül. A képen: terménybetakarítás idéjén a kiváló Duyem Lang Tsz szérűjén. — Családi élete? Bokonai? — Példás apa, szerető férj, boldog, egymás< örömét kereső, harmonikus családi élet. Egy\ szegény rokon — nagybácsi — Amerikában, akinek Foltos rendszeresen elküldi kihívott. ( megkopott ruháit, és karácsonyonként egy-t agy új nyakkendőt is. Ö nem olyan, mint) amilyenek itt a mi cégünknél is akadnak, ő5 nem felejti el honnét jött, tisztelt, segíti a\ szegény ~okont. bárhol éljen isS — Helyes! Köszönöm! — állt fel a Nagy- fönök. — Azt hiszem. Foltos a mi emberünk!! Ájgy vélem, bent van a helye! — Örülök, nagyon örülök — lelkendezett5 Egjenes. Szerintem is. Foltos nagyon megér-i demli, hogy bekerüljön az Igazgató Tanácsba.) — Az Igazgató Tanácsba? — merevedett) meg a Nagyfőnök. — Mit képzel. Egyenes? < Félrebeszél maga? Mint tudja — fogta csendesebbre hangját — Símai kidőlt a sorból és$ most Foltost fogjuk bevenni az esti ultipartiba — harmadiknak, — papp — A tűzszüneti megállapodás után teljes erővel újra megindulhatott a munka az egész VDK területén. A képen Bui Thi Lien fiatal munkásnő gépe mellett a Hanoi Gépgyárban, az ország egyik legnagyobb üzemében*
