Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

felkészülés a télre . .. Folyamatos a TÜZÉP-telepek szénellátása- Olajtároló épül Recsken - Éjjel-nappali ügye.et a TIGQZ-nál - Van elegendő konvektoralkatrész A hőmérő, a barométer és mar a -naptár is őszt jelez. Közelednek a hideg hóna­pok, itt-ott nemsokára fel­lobban a meleget árasztó fűz a kályhákban, a gázkon­építése szerepel. Még az idén elkezdik a recski 25 köbméteres tároló földbehe­lyezését, 1974-ben pedig Egerben, Hevesen, Füzes­abonyban és Lőrinciben épí­dául az egri Egészségház ut­cai körzeti nyomásszabály­zót, amelyik így a nagy ter­helés idején is biztosítja a folyamatos gázellátást. Elké­szült a Malom utcai körze­Kinek: az otthona? Folyamatosan érkezik a szén a TÜZÉP gyöngyösi telepére. vektorokban. S amint ez ilyenkor lenni szokott, jó előre megkezdődött a felké­szülés a télre ... Lesz-e elegendő szén és fűtőolaj a TÜZÉP-telepe- ken? Erről érdeklődtünk az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat- egri-, központjában dr. Nagy. Sándor igazgató­tól, aki mindjárt' az első pillanatban a megnyugtató adatok egész sorát tárta elénk. Mint elmondotta, a fűtési idényre való felké­szülés már az év második negyedévében megkezdődött. Akkor született ugyanis meg az a gazdasági bizottsági határozat, miszerint április 1-től június 30-ig a külön­böző szénféleségeket má­zsánként 10, a brikettet pe­dig 15, forinttal olcsóbban kell árusítani a lakosság számára. A kedvezményes akciót örömmel fogadták a vásárlók, ezt bizonyítja az, hogy június végéig 5542 va­gon szenet és 127 vagon bri­kettet értékesítettek a tele­peken. Az említett három hőnap­ban kedvezményesen árusí­tották a fűtőolajat is. Ez alatt az idő alatt összesen 234 ezer liter fogyott el, ami azt bizonyítja, hogy a me­gyében már a nyáron be­szerezte a lakosság a téli olajszükséglet egy jelentős részét. Ez nem jelenti azon­ban azt, hogy a továbbiak­ban nem kell gondolni áté­li ellátás fokozására, mon­dották a TÜZÉP Vállalat vezetői. Éppen ezért újabb és újabb szén-, illetve olaj- szállítmányokat várnak a telepeken. Szénből az év utolsó három hónapjára 71 ezer tonna, brikettből két­ezer tonna, kokszból 1250, míg tűzifából 3400 tonna ér­kezik még az elárusítóhe­lyekre 1974. első negyedévé­re is visszajelezték már a szállítmányokat: szénből 45 és fél ezer tonnát, brikett­ből 1300, kokszból 2700, tű­zifából pedig 1800 tonnát. A hagyományos tüzelőanyag­ból nem lesz tehát hiány, csupán egyetlen szénfajtá­nál, az egeresein diónál for­dulhat elő időnként ellátá­si probléma, mert a bánya sok esetben nem tudja tel­jes egészében leszállítani a kért mennyiséget. Nem lesz viszont gond a fűtőolaj-ellátással az idei szezonban, sőt a későbbiek­ben sem. A TÜZÉP tervei­be». ugyanis újabb nagy fcér- ágatú, főid alatti tárolók tenek új tárolókat. A megyében azonban nem­csak szénnel és olajjal fű­iének a lakásokban. A TJ- GAZ egri üzemegységéhez nem kevesebb, mint 142 ezer készülék üzemeltetése és el­látása tartozik. Mintegy 8100 családi otthon kap fütőgázt a vezetékeken keresztül, s több mint 81 ezer propán­bután gázzal töltött palackot hoznak időről időre cserélni, tölteni. A folyamatos ellátás mel­lett időt szakítanak azon­ban a fűtési idényre való felkészülésre. Mint Kun La­jos üzemigazgató elmondot­ta, folyamatosan végzik a hálózat, a fogadóberendezé­sek, a tárolótartályok, illet­ve a körzeti nyomásszabály­zók ellenőrzését. A nyári hó­napokban cserélték ki pél­(Foto : Puskás Anikó) ti nyomásszabályzó is, ame­lyik a Csebokszári lakótelep egy részének az ellátásáról gondoskodik majd. A fűtési idényre külön felkészülési tervet dolgoztak ki, miszerint éjjel-nappali ügyeletet tartanak a szák eniberek, akik a hibabeje­lentés után á lehető legrö­videbb idő alatt a helyszín­re mennek, hogy megjavít­sák a rossz készüléket. Meg­tudtuk, hogy az üzemegy­ségnél biztosított a javítá­sokhoz szükséges alkatrész­mennyiség, bár egy-két tí­pushoz még nem tudtak be­szerezni mindent. A két vállalat vezetőitől kapott információk alapján megvan tehát minden remé­nyünk arra, hogy otthon nem fogunk fázni a télen... szilvás István A legelső benyomás, amit el kell mondani: a budapes­ti városligeti „Otthon ’74” kiállításon jól látszik, hogy a magyar bútoripar korsze­rűsítésére az elmúlt években sok száz millió forintot köl­töttünk. A bemutatott ter­mékek már nem készülhettek elavult, régi módszerekkel, manufakturálisan dolgozó műhelyekben, a felületkeze­lés, a forma- és színgazdag­ság modem technológiákat sejtet. Talán megnyugodha­tunk: ez az ipar képes lesz annyit gyártani, hogy meg­szűnjön a bútorhiány, elmúlt már az az idő, amikor a vá­sárló örült, ha valamit ka­pott ... De éppen a látottak alap­ján kívánkozik ki a követke­ző vélemény is: mindez ma már nem elég. A rekonstruk­ció során megújult bútoripa: runknak többet kell nyújta­nia praktikusságban, izlés- nevelő formában, jobban kell alkalmazkodnia a mai, illet­ve az elkövetkező években kialakuló, fejlődésben már körvonalazható lakáskultú­ránkhoz. Mert, hogy e téren még sok a kívánnivaló, ar­ról is meggyőz az „Otthon ’74”. A Cardo Bútorgyár, a Ka­nizsa Bútorgyár, a Budapesti Bútoripari Vállalat hozta el többek között a nagy tömeg ben gyártható bútórcsalád- , jait, vagyis az olyanokat, amelyeknek az átlagos nagy­ságú lakásokban, átlagos jö­vedelmű családok kényelmét ■ kell szolgálniuk. Szépek ezek a bútorok. De egy la­kást például teljesen meg' töltenek, s ismerve a négy­zetmétereket, ezek mellé nem nagyon fér el, mond­juk egy harmadik heverő. De jó volna még tanulóasz­tál, tanulósarok, vagy effé­le, gyerekeknek, felnőttek' ■ nek egyaránt hasznosítható praktikus berendezés. Alig láttunk ilyet, s nincs vá­laszték a ■ gyermekbútorokból sem. Több kiállítótól érdek­lődtünk',— fellelkesülve egy­. egy pörrfjpás- székrénysor.'fo^ tel, asztal látványától — vajon' vásárolható-e részié^ leiben is a szobagamitúra. Nem vásárolható, mert gaz­daságtalan. nem kiszámítha­tó az igény. Csak a komplett berendezést lehet megvenni. Ami nem fér a lakásba. Húszezerért. De ne elégedetlenkedjünk, ne beszéljünk arról az aggo­dalmunkról, , hogy a tetszetős bútorok majd nem lesznek megvásárolhatók, hogy töb­bet kellene törődni a szállí­tással, csomagolással is .. Reprezentatív, tetszetős, ötletekben gazdag az Első Bútoripari Egyesülés vállala­tainak kiállítása. A vidéki, , kis cégeket magába tömöri- tő egyesülés tagjaira méltán oüszke a tanácsi ipar, s kö­zöttük is rangos helye van az Agria Bútorgyárnak. A rusztikus, stilizált, kis szé­riában készülő bútorok kü­lönleges ízlést és sok valutát hozó exportigényeket elégí­tenek ki, magas színvonalon. Erre is szükség van; ezt a szerepet vállalta magára az Agria, s feladatát kifogásta­lanul látja el. Mezős Mihály, az egyesü­lés igazgatója elmondta, hogy a tagvállalatok — jövőre mér a debreceniek is ide tartoz­nak — a jelenlegi fél milli­árdos termelésüket egy-két év múlva megkétszerezik. Közösen gördülékenyebb az anyagvásárlás, hatékonyabb a műszaki fejlesztés, az érté­kesítés. Mutatkoznak már az egymás közötti szakosodás jelei is. A kiállításon az eg­riek bútorai mellett nagy az érdeklődés a székesfehérvári műanyag borítású „Skála" butorvariációk iránt; érám- kesség a Szatmar Bútorgyár új terméke, az a prototípus, amelyet a 300 millióért fel­épített nagy gyárukban jö­vőre sorozatban készítenek majd. Az egyesülés egyéb­ként az óbudai mintabolt mellett bemutató üzletek lé ­tesítését tervezi az ország nagyobb városaiban is. bök száz látogató tóit ki kérdőíveket, beszélget a fia­talokkal, akiket a „Bútorért” közvélemény-kutatással bí­zott meg. Sőt, mindezek mel­lett még nagyon sokan írják le véleményüket a pavilonok­ban elhelyezett naplókba is: érdeklődést keltett, vitára in­gerelt, álláspontokat ütközte­tett ez a kiállítás. Jelentős­nek ígérkezik a felmérés, bi­zonyára hasznosítani fogják majd a vásárlók válaszait a gyárak és a kereskedelem egyaránt. Hogy a következő „Otthon” kiállításon a láto­gató valóban saját elképzeli otthonát láthassa majd. Hekeli Sándor Siker, siker után Díjat kapott a gyöngyösi Agromechanika két gépe Kezdődött a szegedi vá­sárral, ahol nagy feltűnést keltett a gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezet a kiállított termékeivel. Ezek között nemcsak gépek vol­tak, hanem szőlészeti, borá­szati eszközök is, mivel ma már a volt Kádár Ktsz is hozzájuk tartozik, tehát hor­dókat, kádakat is csinálnak. A zsűri «.ülöndíját a ház­táji fejőgép nyerte el. A szövetkezet kiállítási anyagát elkérték a csongrá­diak is, és azt náluk is a közönség elé vitték. ' Legutóbb az Agromasex- po hozta meg az újabb si­kert. Itt két gép kapott dí­jai-A háztáji- robotgép a második, a háztáji fejőgép pedig a harmadik díj tulaj­donosa lett. Mindkét gép nevében megtalálható felhasználásá­nak, rendeltetésének a mód­ja is. A fejőgépről csak annyit, hogy jóval alacso­nyabb áron vehető meg, mint amennyit kérnek a máshol gyártott társaikért. Mit tud a háztáji robot­gép? Erre a szerkesztője, Bakos Gábor, a szövetkezet műszaki csoportvezetője vá­laszolt. Répát szeletel, darál, morzsol és fej. Kissé szo­katlan az ellentétesnek tű­nő műveletek ilyen összehá­zasítása, de a szerkesztő szerint minden műveletet nagyon jó hatásfokkal képes elvégezni. Es ami a legfon­tosabb : nagyon egyszerű szerkezetű, a villanymotor­ját nem lehet leégetni, úgy biztosították. A felhasznált csapágyait a kereskedelmi forgalomban kaphatók. Ha valamilyen műveletre át kell állítani a robotgépet, csupán egyetlen kart kell el­mozdítani vagy megemelni. Találmány? Erre még nem is gondolt a gép. szellemi szülője. Arra büszke, hogy rövid idő alatt kiötlötte és nagyon rövid idő alatt el is készítette azt a szövetkezel, jó hírű szakmunkásgárdája. Reméljük, a szükséges hi­vatalos jóváhagyás után mi­előbb hozzáfoghatnak a so­rozatgyártáshoz, és sikerrel jár fáradozásuk a háztáji gazdaságok munkájának a megkönnyítésére. (—ár) — Kedveském, adjon már tanácsot, hogyan kell öntöz­ni az uborkát? Ez volt az első szakmai kérdés, amellyel a kiskörei Vöröshajnal Termelőszövet­kezet kertészeti brigádveze­tője, nem sokkal érkezése után megkereste Madarász Máriát, a gazdaság új mér­nökét. Szívesen adott választ, s azóta is ad tanácsot, ami­kor megkeresik a szövetkeze­tiek. Júliusban kezdte meg te­vékenységét a Tisza közelé­ben ez a fiatal, alig 20 éves kislány. Nyáron fejezte be tanulmányait, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán, ahol öntözéses, meliorációs üzemmérnöki diplomát szer­zett. De hogyan választotta a mezőgazdasági pályát? Hi­szen családtagjai: édesapja és testvérbátyja is műszaki ember. —Egyszerű a válasz — mondja az elmúlt évek ese­ményeit visszapergetve. — Több mint két évtizede itt élek a Tisza völgyében. Ez közvetlen alkalmat nyújtott ahhoz, hogy megfigyeljem a környék mezőgazdaságát, azt a küzdelmet, amit az ember a kedvezőtlen, szikes földdel folytat, azért, hogy több ke­nyér, több takarmány terem­jen ezen a vidéken is. Meg­figyeltem a környék éghaj­lati változásait. Különösen nyáron, az iskolai szünetben volt erre lehetőségem. A csa­padék mennyisége és sokévi eloszlása nem kedvezett a növénytermesztésnek, öntö­zésre viszont nem volt lelte­Diplomával az öntözés szolgálatában tőségük a gazdaságoknak, miután nem volt elegendő viz. E tapasztalatok birtoká­ban figyeltem fel a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszere építésének kezdetére. Ez a eatalmas beruházás adta tu­lajdonképpen az indítékot, hogy a mezőgazdasági pályát válasszam. Titokban mindig arra gondoltam, hogy egy­szer majd én is ott dolgozha­tok a vízlépcső közelében, és részt vehetek a öntözővíz hasznosításában. 1970-ben Szarvason, első­ként Magyarországon külön felsőoktatási intézményt lé­tesítettek, hogy a hazai víz­gazdálkodási program meg­valósításához szakmérnökö­ket képezzenek. Az első vég­zős évfolyam tagjai volt Madarász Mária is. Három éven át a legmagasabb szin­ten sajátította el a növény- termesztést, a mezőgazdasági géptant, az üzemszervezést, a kultúrtechnikát. Élő közel­ségben ismerte meg a termő­talajok tulajdonságait és az öntözési módokat. Szakdolgozata, amelyben a Kiskörei Vízlépcsőnek és öntözőrendszerének a kör­nyező gazdaságok fejlődésé­re gyakorolt hatását vizsgál­ta, a szakemberek érdeklődé­sét is felkeltette. — Tanulmányaim közben ott, Szarvason fs állandó fi­gyelemmel .kísértem a víz­lépcső építését, Újságokból, szakfolyóiratokból, a rádió és a televízió híreiből érte­sültem, hogyan halad az építkezés, mit szerelnek ép­pen? Néhányszor, amikor hazalátogattam, első utam mindig Kiskörére vezetett, ahol sétáim közben megfi­gyeltem a nap nap után be­következett változásokat. Dé­delgetett vágyam volt, hogy szakdolgozatomat a vízlép­csőről írom. — Egy évig gyűjtögettem az anyagot — mutat a sűrűn gépelt lapokra. — Nagyon jó patrónusokra találtam. Ko- háry Nándor, az OVIBER fő­mérnöke és Agócs József, a kiskörei Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet főmezőgaz­dásza sokat mesélt a fejlesz­tési lehetőségekről és többfé­le anyagot adtak a dolgoza­tomhoz. Tavaly nyáron pedig abban a szerencsés helyzet­ben voltam, hogy szakmai gyakorlatomat a kiskörei szö­vetkezetben töltöttem, így lehetőség nyílt arra. hogy közvetlenül megismerjem a gazdaság távlati fejlesztési tervéi, az öntözés, a talajja­vítás lehetőségeit. Ekkor éri az az öröm és kellemes meg­lepetés, hogy felkértek, ha végzek a főiskolán, jöjjek Kiskörére dolgozni. A vá­gyam tehát, amely pályavá­lasztásomat is befolyásolta, beteljesült. Síkésaüt a szak­dolgozatom és most már itt dolgozhatok a vízlépcső szomszédságában. íróasztalán tussal kihúzott pauszpapír van kifeszítve. Üj terven dolgozik. Üzend tér­képet készít, — Az öntözéses gazdálko­dás alapvető feltétele a ta­lajerővisszapótlás. Az öntö­zővíz csak a többi természe­ti tényezővel együtt fejti ki termésnövelő hatását. A szö­vetkezet földjei nem túl ren­dezettek. Ezért fontos az ok­szerű talajjavítás és belvíz- rendezés, mert csak így te­remthetjük meg á növény- termesztés biztonságát, és növelhetjük a termésátlago­kat. — Látja ezeket a táblákat a papíron? — húzza végig az ujját a vonalakon. — Itt mindenütt öntözött kukorica lesz. Szövetkezetünk bekap­csolódott a nádudvari zárt- rendszerű kukoricatermesz­tés megvalósításába. A fő­mezőgazdász irányításával nemrég kidolgoztuk ennek programját. Már tudjuk, mennyi műtrágyát igényel a kukorica, hogy optimális ter­mésátlagot érhessünk el. is­merjük a talajok tu la'donga - gait, ahová vetni fogunk, és azt, hogyan öntözünk majd az adott területen olcsón és gazdaságosan. Madarász Mária tervekkel, elképzelésekkel érkezett Kis­körére. Szereti szakmáját, a tájat, a határt, amelyet nap mint nap bebarangolj Mun­kájával igyekszik hozzájárul­ni az öntözéses gazdálkodás erect mé nyesebb megvalósítá­sához a Tisza mentén. Mentül« 5,a rob Reklámirány Mi az, hogy reklám- irány? A reklámnak a* iránya. Ez ugyebár egy­szerű. De van-e a reklám­nak iránya? — teheti fel bárki a jogos kérdést. Nos, elárulhatom, hogy nincs. Legalábbis annak a reklámtáblának, amely a 3. számú fő közlekedési útvo­nalon Budapest felől Mis­kolc irányába haladva öt- iik az autósok szemébe líerecsend határában. A tábla hírül adja minden­kinek, aki arra kíváncsi, hogy 14 kilométerre innen autószerviz van. Kell ez a tábla? Persze, hogy kell. A jó reklám szolgáltatás, tájékoztatás, jelen esetben az autósok­nak, akiknek nagyon fon­tos dolog, hogy azon az úton, amelyen haladnak, 14 kilométerrel odébb, egy szervizállomás található. Csakhogy a tábla után néhány száz méterre a fő­útvonalról elágazik az Eger felé vivő műút. A hár­mason továbbhaladó autós pedig hiába várja 14 kilo­méter múltán a szervizál­lomást. az nem ott van. hanem a másik út mellett. Egerben. A tábla végső soron azért igazat mondott, mert 14 kilométerre valóban megvan az, amit reklámo­zott, csak az irányt nem jelölte meg. Azt már tudjuk, megta­nultuk, hogy a jó reklám keli. Alkalmazzuk is. Igaz. néha az irányról megfeled­kezünk­tszigethy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents