Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
TUDOMÁNY Es TECHNIKA;«! írnwMMyy technikájú tudomány ts WWOKOÍ5 fiS TECHNIKA í i! TÜÖOMÄNT «S ‘TECHNIKA;:.* Láthatatlaa bélyegző A nyugatnémet rendőrség javasolta a szőrmeí'eldolgo- zóknalt és a szőrmeüzletek« nek: értékes termékeiket lássák el egy újszerű bélyegzővel, amely csak egy speciális lámpával megvilágítva tűnik elő. Ez megkönnyíti a rendőrség munkáját a gyakori szőrmelopás esetében. Hanglemezbélyeg „Beszélő bélyegekkel" akar kereskedni Bhutan, a Himalájába épült kis királyság. A bélyeg egy vékony műanyaglemez, mindössze 65 milliméter átmérőjű, s tulajdonképpen egjr mini- hanglemez, amelyet 1c is lehet játszani. Bhután nyelven az ország legfontosabb történelmi év számai^ ismerteti, eljátssza a nemzeti himnuszt, s még néhány népdalt. Bhutan már több ízben hallatott magáról különleges béljegeivel: volt egy acélfóliáből készült sorozata és egy virágsorozata, amelyben a rózsákat ábrázoló bélyegek rózsaiílatot árasztottak. Szánt is, meg nem is Erdőben szegény, erősen szeles vidékeken a földművelők egyik legnagyobb ellensége a talaj legtermékenyebb, felső rétegét megtámadó szélerózió, amely különösen szántás után okoz nagy talajkárt. • A KPP—2,2 típusú vontatott kultivátor egy szárnyas fájóhoz hasonlóan követi a traktort, és nyílszerű késeivel nem szántja, hanem csak vízszintesen behasítja a földet, sértetlenül hagyva a felső, tömör földréteget, A Beloruszhoz kapcsolható KPP—2,2 egy óra alatt majdnem másfél hektáron lazítja fel a talajt. A DT— 75-ös lánctalpas traktor egyszerre két kultivátort is vontathat. A síkban szántó gép munkája hidraulikusan, a vezetőfülkéből irányítható. Há’omeferszer édesebb a CHKornál A legédesebb anyagokat eddig szintézis útján állították elő (szaharin, ciklamá- tok stb.). A Pennsylvaniai Egyetem tudósainak egy csoportja nemrég a nyugat- ifrikai Ghánában vadon termő piros bogyókban olyan inyagot fedezett fel, amely liáromezerszer édesebb a cukornál. Kiderült, hogy az ínyag a fehérje egyik oldható formája, és monellon- nak nevezték el. í* Z < S o a 3 <S £ z s ü a !Z! a x z c <0 g z s u a H oo a Eredmények a jégeső elleni küzdelemben Az ember végtelen idők óta kénytelen a természet elemeivel dacolni. A szárazság, az özönvízszerű esőzések mellett a jégeső is évről évre jelentős károkat okoz a mezőgazdasági kultúrákban. Ázsia és Európa egyes területei különösen sokat szénvednek a jégeső pusztításától. Indiában es Kínában 1—2 kg-os jégdarabokat is észleltek, a Szovjetunió középső vidékein nem számítanak ritkaságnak a 4—500 gr-os jégdarabok. A Kaukázus körnvékén 2—3 évenként narancs nagyságú jég esik, s évi átlagban 1 millió rubel kárt okoz ezen a vidéken. Érthető, hogy a Szovjetunióban évek óta behatóan foglalkoznak a jégeső elleni küzdelem problémájával. A kutatás nemcsak elmeleti síkon folyik, hanem igen eredményes gyakorlati módszereket dolgoztak ki a „jégelhárítás” frontján. A védekezésnek nagyjából az a lényege, hogy a jégfelhők keletkezését és vonulási útját radarral mérik és pontos jelzések alapján, ágyúval, rakétával ezüstjodidot lőnek a felhőbe. Az ezüst-jodid itt nagy mértékben befolyásolja a vízpára kristályosodását és megakadályozza a nagyobb méretű, jégszemek képződését, Ezzel a módszerrel az elmúlt években a Kaukázus északi részén, Örményországban és Grúziában összesen 1 millió hektár növénykultúrát — javarészt szőlőt és gyümölcsöst —, védtek meg, de néhány évvel később már csupán Örményországban 2 millió hektár terület megvédését tervezték be ezzel a módszerrel. A jégeső elleni védekezésnél igen fontos a célzás mellett a beavatkozásra, tehát az ezüstjodid bombák belövésé- re alkalmas időpont kiválasztása. Másrészt azt Is pontosan meg kell határozni, hogy milyen felhőkbe kell fellőni az ezüstjodidot. Radarhullámok segítségével letapogatható a jégszemcse átmérője és sűrűsége. A jégfelhőket tehát a technika mai állása mellett elég pontosan be lehet már mérni. Általában 4—7 ezüstjodidos bombával lehet megvédeni egy 200 000 hektáros területet Amikor a jégszemcséket tartalmazó felhő a védendő terület felé közeledik, lehetőleg még a zónahatár elérése előtt megkezdik bombázását. Az ezüstjodid hatására a szemcsék zsugorodnak és végül esőcseppekben hullanak le a földre. / , A nagy kumulusz-felhőket szintén mindaddig bombázzák, amíg radar segítségével a nagy átmérőjű szilárd szemcsék letapogathatok, és dara vagy eső formájában le nem hullanak. Az említett módszer nem túl költséges és a termés megmentése bőven behozza a ráfordítást. Általában 20— 100 gr ezüstjodid bevitele egy km3 nagyságú felhőbe 1 cm átmérőre zsugorítja a tojás nagyságú jégszemeket abban a felhőmagasságban, ahol a hőmérséklet 0 C-íokkal egyenlő. A Szovjetunióban ma már több szerv foglalkozik a jégeső elleni küzdelem különböző kérdéseivel. A Georgiái Tudományos Akadémia Geofozikai Intézetének munkatársai szerint ezzel a módszerrel már napjainkban is mintegy 75 százalékos eredményt lehet elérni. Még számos kérdést kell azonban tisztázni ahhoz, hogy ez az eljárás tökéletes védelmet nyújtson a pusztító jégesők ellen. M. L>. „Centrum 45 is A maga nemében páratlan kórházat avatott fel Julianna holland királynő Hága közelében: a különleges kórházban az un. koncentrációs láger szündrómát gyógyítják, vagyis azokat a betegségeket, amelyék a ném^t koncentrációs táborok egykori foglyainál a szörnyű lelki és testi szenvedés utóhatásaként lépnek fel. A kórház a nácizmus bármilyen nemzetiségű áldozatának rendelkezésére áll. Csupán Hollandiában 10 000 szfemélyt kezelnek olyan betegségekkel, amelyek a koncentrációs táborokban szerzett sérülésekre vezethetők vissza. A „Centrum 45” elnevezésű kórház tervezői a legnagyobb gondot fordították arra, hogy az épületben — és a berendezésben —, semmi se emlékeztessen a hírhedt koncentrációs táborra: nincsenek például folyosók hosszú ajtósorokkal, s minden szobának külön kijárata van a szabadba. A kezelésre szorulók között sók a gyermek is: ezeket a szülők „koncentrációs szündrómája” miatt érték lelki torzulások. Á rekorder kemence Három évvel ezelőtt szovjet elektrotechnikusok egy 63 ezer kilovolt-ámper teljesítményű mangánötvözet-gyár- tó kemence építését kezdték meg. A világon eddig ismert legnagyobb kemence 15 ezer kiovolt-amper teljesítményű volt. Világszerte igyekeztek már növelni ezeknek a kemencéknek a teljesítményét. A hagyományos kör alakú kemencék bizonyos fokig korlátozzák az elektródák átmérőjének a növelését. A másik probléma az volt, hogy a közel 2 méteres átmérőjű elektródák pedig „megfogytak”. Az Össz-szövetségi Elektrothermikus Kutató Intézet munkatársai merész tervvel lepték meg a szakembereket. Nemcsak a kemence, hanem az elektródák alakjának módosítását is javasolták. Szögletes kemence és i ellipszis alakú elektróda gyártását javasolták, a korábbi hagyoíná- .nyokkal szöges ellentétben-. A borúlátók a legkedvezőtlenebb jóslásokba bocsátkoztak. Bizonygatták, hogy a szögletes kemence nem bírja ki a magas hőmérsékletet — szétesik —, mivel, a, körkeresztmetszetek bírják ki a legnagyobb megterhelést. A tervezők ismerték ezeket a jóslatokat, de bíztak elgondolásuk sikerében. A kemence elektromos hálózatát átalakították és az árampocsékoló megoldásokat kiiktatták. A kemence tartósságát — egyszerű megoldással —, érték el. Antimagnetikus abroncsokkal vették körül. A nagy teljesítményű kemence már három éve üzemel, maguk a tervezők sefn gondolták volna, hogy ilyen tartós lesz, mert a körkeresztmetszetű kemencék kéthó- naponként javításra szorulnak. * z S O a a H TUDOMÁNY Harc a „Csend éjszakája” ellen A nagyothallás ma már népbetegségnek számít: az emberiség egytizeciét sújtja. Lehet ellene védekezni, de idejében fel kell ismerni a halláskáro- sultságot. Minél korábban, annál jobb. Svédországban minden gyermekorvos zsebében van egxj piros ceruza és egy kis csengő• a gyermek figyelmét leköti t» piros ceruzával, s közben megrázza a csengőt. így a még nem iskolás korú gyermekek között rendszeresen felkutatják a halláskárosultakat. akiket azután kezelnek. Természetesen laboratóriumokban azután sokkal komolyabb felszereltseggel, műszerekkel is megvizsgálják a kisgyermekeket — amint az a képen is látható. Azoknál a kisgyermekeknél, akik valamit hallanak — és ilyen a betegek túlnyomó hányada — hallókészülékkel és a szülők által otthon végzett, hal- lásfejlesztésnek nevezett gyakorlatokkal meglepő sikereket lehet elérni. A rosszul halló gyermekek négy százaléknál sokszor egy egyszerű mandulaműtét elegendő a hallás visszanyeréséhez. ES TECHNIKA.;; TUDOMÁNY &S TECHNIKA.*TUDOMÁNY CS TECHNIKA;;; TUDOMÁNY ÉS TEGHNSEA;:; TUDOMÁNY ES TECHNIKA:;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:.* TUDOMÁNY ES TECHNIKA.:; TUDOMÁNY ES TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ... TU DO MÁM ES TECHNIKA... ÉS TECHNIKA A tudomány társadalmi hasznossága A technika olyan régi, mint maga az ember, hiszen az emberréválást az első szerszám elkészítése jelentette. Bolygónk arculata évezredek folyamán, a tudomány fejlődésével teljesen átformálódott. E változások kilencven százaléka azonban az utolsó három emberöltő alatt ment végbe. A tudományok fejlődése termékenyítőleg hatott az emberi társadalom fejlődésére is. Jánossy Lajos professzorral folytatott beszélgetésünkkor e hasznos kölcsönhatás kérdéseiről volt szó. 9 — Milyen szerepet játszik az ember a tudomány és a társadalom fflrmálásá- ban? — A társadalomi az őskorban akkor kezdett kifejlődni, amikor elkezdődött az emberi munka. *■ Bizonyára nem túlzás, hogy a munkával együtt kezdetleges formában megjelent a tudomány is. A tudományos gondolkodás egyrészt a természet, másrészt a társadalom összefüggéseinek a megértésével foglalkozik. Korábban a különféle jelenségeket a természet, által, vagy a vallásos felfogásúak Isten által adottnak tekintették. A gondolkodó ember azonban ejibe nem nyugodott bele és firtatni kezdte, hogy mik azok a valódi összefüggések, amelyek a jelenségek mögött állnak. A társadalomtudományoknál sok esetben kiderült, hogy azokat az adottságokat, . amelyek látszólag kívülről meghatározottak, tulajdonképpen a társadalom, tehát az ember határozza meg. A tudományos tevékeny-, ség nemcsak egyszerűen kíváncsiság. A jelenségek mögötti ösz- szefüggések megértésével egy lépéssel továbbjutunk és a megértés birtokában környezetünket meg is tudjuk változtatni. A társadalomban az összefüggések megértése hasznos társadalmi változásokat idézhet elő. A természeti törvények megértése pedig lehetővé teszi, hogy a természeti erőket fel tudjuk használni saját célunkra. Ha kissé romantikusan azt mondjuk, hogy az ember legyőzi a természetet, akkor ez csak részben felel meg a valóságnak. A természetet nem lehet legyőzni, a tennészeti törvények tőlünk független és minden körülmények között érvényesek. Azonban e törvényszerűségek kihasználása igen hasznos lehet mind saját magunk, mind az egész társadalom szamára. — Milyen példákat tudna mondani a felismerésre a megértésre és a megvalósításra? A múlt században mélyre-^ ható és aprólékos vizsgálatok az elektromosság különböző tulajdonságainak megértésére vezettek. Csakis a törvényszerűségek megértése birtokában sikerült később elektromos gépeket és automatákat konstruálni, amelyek nélkül a mai társadalom már elképzelhetetlen. Érdekes mozzanat volt Max- wellnek egy látszólag apró felfedezése, amely az akkori elektromágneses elméletnek egy látszólagos ellentmondására mutatott fá. Maxwell elméleti úton megmutatta, hogy hogyan lehet az elektromágneses egyenleteket úgy módosítani, hogy az ellentmondás eltűnjék. Ez a módosítás technikailag az egyenletekben egy további tag bevezetését jelentette. Az így módosított elmélet egy érdekes jelenség feltárására vezetett: így ismerték fel — először elméletileg — az elektromágneses hullámok létezését. Ebből következtetve rájöttek, hogy a fény maga is elektromágneses jelenség. A puszta megállapításon kívül rájöttek arra is, hogy a fényen kívül más elektromágneses hullámokat is elő lehet állítani mesterségesen. És így Hertz, Marconi és masok munkája nyomán létrejött a drót nélküli távíró, a rádió és a televízió. — A tudomány fejlődésének gyorsasága napról napra fokozódik. Szinte már úgy tűnik minden jelenségre magyarázatot kaptunk és nincs mit felfedezni. Véleménye szerint a mai tudomány milyen feladatok megoldása előtt áll? — A felsorolt példák jól mutatják, milyen fontos szerepe van a tudománynak és annak alkalmazásának társadalmunkban. Ma sok vonatkozásban egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának. A mai tudomány legnagyobb és egyelőre teljesen megoldatlan feladata a következő: Fejlett technikánk segítségével természeti kincseinket félelmetes gyorsasággal használjuk fel és félő, hogy ha ez így megy tovább, akkor üresre esszük „éléskamránkat” és utána éhen halunk. A természet- és társadalomtudományok legnagyobb feladata az emberi tevékenység olyan keretekbe irányítása volna, hogy ez a fenyegető perspektíva ne valósuljon meg. Budai Mária
