Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
Kincsünk és gondunk, a szabad id© (2.) Az igények válaszútja r Á szabao idő növekedése előre látható és .kiszámíthatatlan következményeket hordoz. Mind gyakrabban kerül válaszút elé egyén és közösség, mi mellett döntsön, mit ítéljen szükségesnek. Egyik napról a másikra divatossá, fölkapottá iesz valamelyik üdülőhely; tömegek szálljak meg. Építsenek új üzleteket éttermeket, bővítsék a szolgáltatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva már csupán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A szabad idő hasznosítása elválaszthatatlan többi dolgainktól: a beruházásokról, a közlekedésfejlesztéstől; a művelődési hálózat gyarapításától, a takarékosságtól, a háztartások gépesítésétől, az üdültetéstől. a gyermekintézmények színvonalától. Semmivel vaíjy mindennel? Ügy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb területein történik, az kiháta szabad időre, a szabad idő hasznosításának szokásai viszont sok tekintetben befolyásolják a gazdasági tevékenységet. Azaz meg kell találni azt az egészséges arányt, amely a 'semmivel nem törődés és a mindennel foglalkozás között van, Az élő vizek két legnagyobb ellenségét, a fenolt és a higanyt — ezek származékait — az idén előreláthatóan jóváhagyásra " kerülő környezetvédelmi ; irányelvek remélhetően visszaszorítják. Ez épp úgy javara válik az ivóvízellátásnak, a vizek élővilága megóvásának, mint a — horgászásnak. Igen ám, de vannak, akik azt szeretnék, hogy ezek az irányelvek tiltsanak el mindenfajta ’ motoros járművet a tavakról,' folyókról. Megold- ható-e ez,, s ,. egyáltalán: szükséges? Másféle sorrend Bóklásszunk tovább e tágas példaréten. Az életkor meghosszabbodása, a nyugdíjasok közismerten növekvő tábora új igényeket, új szükségleteket teremt. Az idős emberek nehezebben utaznak, de helyben rengeteg időt tölthetnek, el különböző, kedvükre való foglalatossággal,1 hiszen nekik a nap minden órája szabad... Tíz év alatt a négyszeresére növekedtek a lakosság által igénybe vett hitelek — ősz-- szegük tavaly 34 milliárd forintra rúgott —, de míg korábban bútor-, televízióvásárlásra stb. kérték és kapták nagyobb részét, most a lakásépítés, a hétvégi faház • megvétele, a külföldi utazás az indok. Decemberben négy és fél millió betétkönyv volt forgalomban. A betétek összege 59 milliárd forintot tett ki, csupán gépkocsinyere- mény-betétkönyvre 5,7 mil- liárdot helyeztek el. S hogy anyagi lehetőségeink javulnak-e, arra felelhet a követ-' kező tény is. 1960-ban a teljes betétösszeg 5,5 milliárd forint volt, míg 1972-ben pusztán a növekedés • hat- milliárd! Lakás, nyaraló, gépkocsi, utazás... ezek a fő takarékossági okok. Másféle sorrend, mint egy-más- íél évtizede.., Példák és összefüggések Gyarapítsuk még a példa; tárat. Tíz év alatt az egy főre jutó könyvre, , újságra kiadott forintok 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. A színházra, mozira szánt forintok" viszont megcsappantak. 1960-ban mindössze 13 ezer villamos hűtőszekrényt adott el a kiskereskedelem, tavaly ennek több mint. a hússzorosát! Mosógépből 140 —150 ezer kel el. évente, a háztartási villamos vízmelegítők eladott mennyisége tíz év alatt megtízszereződött. Kelendőbb a varrógép, de a padlókefélő gép fölött elmúlt az idő, a lakkozás ettől a munkától megszabadította az asszonyokat. Végül egy utolsó példa. 1960 —1965 között évente ezer-1 ezerötszázzaKnőtt a megvá- \ sárolt fényképezőgépek mennyisége. Az utóbbi esztendőkben viszont 12—16 ezerrel. Mert könnyebben jut rá pénz s igény is, idő is lett e hasznos kedvtelés- hez. A példákból nem nehéz kihámozni az összefüggéseket. Az emberek először otthonuk korszerűségét kíván- _ ják megteremteni — vagy magával az otthon kialakításával kezdik —, s csak azt követően1 néznek körül, milyen is a tágabb világ? Tér mészetes folyamat ez. Erő szakot tenni rajta hiba len ne. Hatni rá, terelni a tár • sadalmilag kívánatos irányba: szükséges, sőt, elengedhetetlen. Kettős háttér Elégedettek lehetünk-e azzal, hogy ma már száz háztartás közül negyvennégyben ott a hűtőszekrény, öt- venben a mosógép? Önmagában nem rossz eredmény, ám csak akkor igazi segít ség, az asszonyokat akkor juttatja szabad, időhöz, ha nagy a választék mélyhűtött árukból, ha az ún. hűtőlánc nem szakad meg, van elegendő hűtőkocsi a szállításhoz, hűtőpult az üzletekben, s olyan ■ csomagolás, amely a hazaérkezésig nem engedi fölmelegedni az árut... Mosógép. A modem automatához vezetékes víz kell; ma az összes település 36 • százaléka rendelkezik vízművel... Gáz. Az országban 600 ezer háztartásban élvezik a vezetékes, 1,3 millióban a palackos gáz előnyeit.’ Hasznos eszköz? Perfeze. Ám a palackcsere bonyodalmai ma még sűrűn ürmöt kevernek az örömbe, „ellopják” azt az időt, amelyet a tűzrakás, begyújtás elmaradásával nyert a család. Egy évtized alatt kétezerrel bővült a vendéglátóhelyek száma, de az ételforgalom növekedése jócskán elmarad az italokétól... Az élelmiszerboltoknak ,ma már fele önkiszolgáló rendszerű, de az árukiválasztásnál megtakarított idő sokszor elvesz a pénztárnál való sorban álláskor. 1969-ben és 1970-ben — amikor az iparban és az építőiparban bevezették a szabad szombatot — ugrásszerűen gyarapodott a strandok látogatóinak tábora. Egyszeriben kevés lett a kabin, a szekrény, olykor még a víz, a fű is.,. Ahhoz, hogy a szabad idő valóban szabadon eltölthető legyen, kettős háttérre van szükség. A közös, azaz társadalmi méretű igyekezetre, s az egyéni, otthoni törekvések egészséges irányainak meg- lelésére. Mészáros Öttó Következik: Közös keringő. Heréd, Nagykökényes, Boldog/.', Mspdm'í a barmi bullám Elvonult az első, majd a második hullám. A tavaszi előkészületek időszaka, majd pedig az aratás, a gabonatermés betakarítása. A földművelő embernek nem sok ideje marad azonban a fellélegzésre. Csak éppen szív egyet- kettőt a felforrósodott nyári levegőből, s az egyik munkáról vált a másikra, a második hullámot követ: a mező- gazdasági tennivalók iiarmalrtzhetetlen adapter megérkezett. sót. íei is szerelték az oda szánt kombájnra. Nem ilyen üzemkész ugyanakkor a cukorrépa betakarításának gépesítése! Az Agroker leemelte ugyan a termelőszövetkezet, egyszámlájáról a megrendelt két gép vételárát; de mindmáig csupán az egyik érkezett meg Herédre. Igaz, szeptemberig van még idő, de a szövetkezetiek csak ■ W' , ilHif Kultivator óznák a herédi határban.. dik nagy hulláma: az újabb előkészület, s a kései növények begyűjtése! •k A herédi termelőszövetkezet háza táján e pillanatban kétféle gond köti le a vezetőket, s a tagokat. Végéhez közelít már a szalma kaziazn- sa, azzal nem sokat bajlódnak. De 1000 hektáron mielőbb szerelnék elvégezni a jövő esztendei kalászosok alá való tarlóhántást, szántást. Kedden Huszár István, Horváth József, Adorján László már neki is fordította traktorának orrát a föld szélének, a motorok feldübörögtek, majd az acélélek belehasítottak a kőkeményre szikkadt táblákba. Tavaszi árpa és búza alá készítik a talajt. ' A közös gazdaság területén 144 hektár szépen fejlett kukorica, valamint 92 hektár cukorrépa betakarítása jelent további fontos feladatot. Ezeket részben gépekkel, részben kézi erővel fogják levágni, illetve felszedni. A kukorica „aratásához” nélkti(Foto: Perl) nyugodtabban aludnának, ha minden rajtra készen áll a gazdaság portáján. Nagykökényesen is erőteljesen-érezteti már hatását a „harmadik hullám”,1 mert megindult az .őszi gabonafé,- lék talaj előkészítő munkálata. Itt Samu Istvánra, Fodor Józsefre és Zsíros István gép vezetőkre vár a legtöbb tennivaló. De azok is rövidesen csatasorba állanak, akik a következő esztendei búza alá műtrágyáznak. Hatodik éve foglalkozik cukorrépával a kökényesi közös gazdaság. Most mintegy 70 hektáron termesztik ezt a növényt, s hektáronként 350 mázsa termésre számítanak. Az itt végzett növényápolási munkákkal ctjff- időben foglalkoznak a jövő esztendei cukorrépaföld talajának előkészítésével is. Megkezdték az újonnan kijelölt, ugyancsak 70 hektárnyi terület istálló-trágyázását. Nem mehetünk el szó nélkül a kökényesiek harmadik, most zajló ténykedése mellett sem. noha ez csak közvetve kapcsolódik a növény- termesztéshez. Csibefarmjukra gondolunk. amely áltai huzamos kapcsolatot teremtettek a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó . Vállalattal, s ebben az esztendőben 33 ezer aprójószág leszállítására kötelezték magukat. Nos, a kökényesiek jelesre vizsgáztak. Az utolsó ötezer csibét kedden adták at a vállalatnak. „legombolva» természetesen az érte kilónként járó 23 ezer forint 80 fillért. Boldogon, kőrútunk harmadik állomásán, a here es lucerna betakarítása jelenti pillanatnyilag az egyik legfontosabb teendőt. A közös gazdaság vezetői tudjak. a következő esztendő állattenyésztési eredményei sokban ' függnek a jó takarmányetlá- tástól, ezért fordítanak mind. több figyelmet e kél növényre a megindult tarlóhántási munkák mellett. Ismeretes, micsoda hagyományai vannak a községben a paprika termesztésnek. Nos, e téren még szintén sok tennivaló akad a „harmadik hullám” időszakában, mert bár a fóliasátras paprika majdnem megtermetté mára kétmillió forintot megközelítő bevételi 'tervet, a szabadföldi paprikának csupán az egy harmadát gyűjtötték be, illetve szedték le idáig. Ezzel a növénnyel különben mostanáig elégedettek a gazdaság vezetői. Indulástól jó áron kelt, noha nem volt szép, mint a korábbi években. Tarlóhántás? Műtrágyázás? Eddig 500—500 holddal végeztek. S állítják, lényegesen hamarabb rendbe teszik a jövő esztendei kalászosok dolgát, mint bármikor eddig. (moldvay) Ahogyan ma is emlegetik: mint derfilt égből a villám- csapás, úgy hatott annak idején a bejelentés, miszerint a tavalyi teljesítmények alapján a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatnál egyetlen brigádot sem találtak alkalmasnak a /kitüntetésre. S számítottak is erre azok, akik a „népézerűtlen” feladatot vállalták, mégsem álltak el szándékuktól, hanem szembenéztek a következményekkel. Nem kis merészség kellett ehhez, hiszen elcsúful a statisztika,' másrészt pedig, mert az emberek általában érzékenyek, hajlamosak a sértődésre. Nos, minden bizonnyal volt példa ez utóbbira az 1 „EVlLL”-nél is. ám az érzelmeket különösebben nem juttatták kifejezésre.’ A brigádok inkább „magukba szálltak”, józanul elgondol- kodták a történteken és meglehetősen hamar levoulák a tauulsiáuotAztán merőben más felfogásban láttak idei munkájukhoz. Ki-ki komolyabban vette megbízását, s a szocialista versenymozgalmat is, mint korábban. Mindennapi mán- kájuk krónikáit — a brigádnaplókat — nem cirkalmas bejegyzésekkel, színes rajzokkal, hanem inkább valódi tartalommal iparkodtak »megtölteni. Volt miből meríteniük,- hiszen az első Jel évMagasabb mérce az EVILL-nél Sértődés helyeit - igyekezet ben is több mint száz helyen dolgoztak, seregnyi fontos feladaton. t öntözőtelepek, vízművek ‘energiaellátásának megoldását kérték tőlük, az almári kútcsoportnál, az ugyancsak egri, Csebokszári lakótelepen, a nagykunsági és jászsági csatornáknál számítottak az igyekezetükre, gyors segítségükre, hogy csak néhányat említsünk az elmúlt hónapok programjából. S hogy a hivatalos megrendelések teljesítésén túl mindannyiszor többet is vártak tőlük — jellemző talán, az egyik kertszövetkezet eset. Részben hobbyból. másrészt pétiig tudományos érdeklődésből fakadó lelkesedésből. nagy-nagy gonddal, szeretettel ápolt területen akadt éppen a szóban forgó munka, amit — ki tudja milyen tapasztalatok után — bizonyos rettegéssel vártak a növénynevelők. Nem győzték hangoztatni, hogy a villanyszerelők — ha lehet —, óvatosan próbálják dolgukat végezni, hiszen a kertszö- vetkezetet aligha tudják bármilyen kártérítéssel is megvigasztalni, valameny- nyien jobb szeretnének továbbra is szépen művelt földjükben, munkájuk gyümölcsében gyönyörködni.,, Á vállalat -dolgozol pedig megmutatták, hogy igenis, lehet körültekintően, emberséggel elvégezni a feladatot. Ahogyan a szocialista brigádokhoz illik. A gondosság, a figyelmesség a mindennapi munka állandó kísérőjévé vált. Ennek tulajdonítható többi között az is, hogy csökkentek a balesetek, amíg a tabályi év hasonló időszakában 335 nap „veszett el” a sérülések, betegségek miatt, az idén már „csak” 97. Feltétlenül említést érdemel, hog}* fellendült időközben az újítómozgalom is: fél év alatt háromszor any-, nyi javaslatot nyújtottak be — főként a munkások —, mint tavaly egész: esztendőben. Figyelemre méltó, hogy az újítások többnyire a munkavégzés x további biztonságát növelik, s arra engednek következtetni, hogy az EVILL-nél végképp hadat üzentek a baleseteknek. Deli István igazgató, aki az év elején még gyakran ráncolta a . homlokát, társaival együtt gondok között őrlődött maga is, azóta már jóval derűsebb, bizakodóbb. A napokban észrevehető elégedettséggel beszélte, hogy a félévet 4,5 millió forintos termelési többlettel zárták annak ellenére, hogy kevesebben dolgoztak, mint tavaly ilyenkor. S feladataik vésaéééhea az eszközállományuk is 380 000 forinttal volt kisebb a múlt évinél. Gazdálkodásuk jelentős eredménye, hogy az igénybe Vehető hitelkeretnél 900 ezer forinttal alacsonyabb összeget kértek segítségül. Ha pedig anyag- és alkatrészhiány nem nehezítené még legfontosabb munkáikat is, sokkal kedvezőbb tapasztalatokról adhatna számot, s megközelítőleg „jósolhatna” akár az év végi teljesítményről is. Sok helyütt, sokat beszélnek napjainkban a munkaversenyről, 6 valóban igaz az is, hogy sokfelé csak legyintenek, ha szófia kerül. A Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatnál ma már a példák ejiéeiz sorával cáfolni tudják a kishitűe- ket, lépteií-nyomon bizonyítják, hogy igenis, van értelme a brigádmozgalomnak. I Ha a mércét magasabbra ál- j lítjálf — mint ahogyan az | idén ők is tették —ha a j vállalásoknak súlyuk, a versenynek komoly húzóereje van, aligha válhat csupán egy újabb és könnyű pénzszerzés forrásává, automatikusan elérhető kitüntetés lehetőségévé, s az értékes eredmények nem maradhatnak . Gyónj Gyula Jól sikerült a starti Lányok, asszonyok üzeme Boldogon Amiről a boldogi • vezetők fél esztendővel ezelőtt még csak álmodtak, immár valóság. A Béke Termelőszövetkezet volt raktárépületének átalakításával nyert üzemházban lassan egy hónapja működik a Kőbányai Porcelángyár helyi telepe, s falai ' között közel kétszáz boldogi asszony és leány jutott állandó jellegű kereseti lehetőséghez. Amint értesültünk, az épület vásárlási összegével együtt mintegy 3 millió forintot szánt a porcelángyár a' Boldogon meghonosított telepre. De nyilván megtalálja számítását, mert a helybéli leányok, asszonyok már az első két hét után szépen belejöttek * az apró, nagy fi- ' gyeimet és kézügyességet igénylő elektromossági alkatrészek szerelésébe, összeállításiba, s egyre inkább növekszik a község első komolyabb ipari üzemének termelékenysége. Milyenek a kereseti lehetőségek? Azok a munkások, akik már elsajátították a tudnivalókat, 9 forint 20 filléres órabérért dolgoznak, ilyenformán könnyen'megkeresik havonta a kétezer forintot. Király Istvánná például, noha nem tartozik a legfiatalabb generációhoz, már mást 105—106 zzázalék- 7m teljesíti heti munkaiétvét. S ha így halad, rendszeresen kétezer forint felett lesz a havi keresete. De nem is annyira a terven felüli százalék érdekli a boldogiakat, hanem az a tény, hogy a kenyérért nem kell eljárniuk a faluból. Amellett pedig tiszta, egészséges környezetben dolgozhatnak. Mint értesültünk, a Kőbányai Porcelángyárnak további elképzelései vannak a boldogi üzemegységgel. Bővíteni szeretnék. S meg akarja építtetni a telephez kapcsolódó szociális létesítményeket. Erre nem sajnálják sem a pénzt, sem az energiát. És az időből sem akarnak kifutni. így lehetséges, hogy a jövő esztendőben már 300 embert rúdnak foglalkoztatni az üzemben, ami meglehetősen nehéz gondtól szabadítja meg a község párt- és tanácsi vezetőit. Gyakorlatilag megszűnik ugyanis a munkaerő-felesleg, s nagyon sok család szociális körülményei javulnak meg. azáltal, hogy a feleség, az édesanya otthon, a faluban jut jövedelemhez. \ MpnüLtSii A 1Ü72. augusztus LL. szombat l
