Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
8.20 9.00 9.20 10.05 10.10 10.30 11.00 11.10 11.48 12.20 12.35 13.50 14.05 15.10 15.49 16.05 1*7.20 17.40 17.59 19.40 20.55 21.14 22.20 22.50 23.00 0.10 2.05 8.15 8.30 9.03 10.00 12.03 14.00 18.20 18.37 19.10 22.10 22.20 22.35 23.15 SADIS' KOSSUTH Hegedű- és zongoramuzsika Adel és Eszter. VI. rész Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij. Kantáta Édes anyanyelvűnk Epizódok Verne életéből. _ III. rész Sciiuinann-dalok Változó világtérkép Puccini: A Nyugat lánya. Operarészletek Kritikusok Fóruma Ki nyer ma? Tánczene Üzletről üzletre Leveleskönyv Petőfi Sándorról Operettrészletek Mihály—Rales: 1871. Kantáta Szabó Pál: Talpalatnyi föld. II. rész Ettpre Bastianini énekel Népi muzsika Osztrovszkij: A váltó Robert Cassadeus és Nathan Milstein lemezeiből Láttuk, hallottuk I. Őrségi találkozó Wagner-f elvételek Az információról Operettrészletek Kórusok, hangszerszólók PETŐFI Ponchielli: Órák tánca Az izraelita felekezet negyedórája Népdalok Ezeregy délelőtt Zenés műsor üdülőknek Zenekari muzsika Kettőtől — hatig . Zenés délután Respighi: Róma kútjai Népdalok Kisegyüttesek Népi zene Az új Führer-hullámről Dzsessz Dvorzsák műveiből Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Nótacsokor Közgazdasági kislexikon Melis György operalemezeiből öt perc humor Beat-parádé TE* MAGYAR .38 Hírek .45 Tízezres lakás ,20 Műsorainkat ajánljuk! .45 öt perc meteorológia .50 Boldizsár Iván úti jegyzete .15 Esti mese .30 Tv-híradó .00 Orosz asszony. Tv-film ,50 Gondolatok a boldogságról. V. rész .05 A tv Galériája ..45 Tv-híradó . POZSONYI 15.45 Nemzetközi kézilabdatorna 16.50 Lányok, fiúk magazinja 18.00 Dalok 47 18.15 Túlélik-p a 2000-et? 19.00 Tv-híradó 19.25 Bohemiana Praha—Spartak Trnava labdarúgómérkőzés 22.15 A szol*:vény. Amerikai tv-sorozat ORIANA FALLAC1; EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 es 8 órakor Akinek van egy unokatestvére Bronxban Színes, angol filmvígjáték. EG) Cl BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 fél 6 és fél 8 órakor A munkásosztály a paradicsomba megy Színes, szinkronizált olasz film. EGRI KERT Este fél 8 órakor A rend gyilkosai Izgalmas, színes francia fűm. GYÖNGYÖSI PUSKIN Ion kapitány nyila. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A gátlástalanság lovagja. GYÖNGYÖSI KERT Hétszer hét HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Ezüst tó kincse HATVANI KOSSUTH Ne csalj, kedves! HEVES Tengeri farkas. I—II rész (Dupla helyárak!) FÜZESABONY A hölgy az utóban szemüveggel és puskával PÉI KVASARA A tüzes íjász Ahol egy férfi nem ér többet, mint egy szem rizs A hires olasz újságlrönó- nek A haszontalan nem mű könyvéből közlünk egy részletet, amelyben a világnak arról a részéről ír, aho még nőuralom van. A Maiaj Szövetség egyik államában, Negri Sembllanban találkozott az Írónő matriarchakkal. akik a férjüknek nem tulajdonítanak nagyobb fontosságot, mint egy szem rizsnek. Ez talán túlzás, no de nézzük, mit mesel a matriarchákkal való találkozásról az írónő: Nehéz lett volna megmagyarázni a muzulmán Ming Sennek azt, amit tudtam _ a matriarchákról: azt például, hogy tekintélyük elsősorban gazdasági okokból származik övék a föld ugyanis, nem a férfiaké, és lányról lányra öröklődik, mintha fiú utódok nem is léteznének. Csak egy .férjük van, és hűségesek hozzá, de nem veszik fel a nevüket, és nem adják a gyerekeiknek sem. Nem élnek együtt a férjükkel: a házasság után — kivéve néhány, a mindig különböző törzshöz tartozó anyós és meny közti különleges megállapodást — a férfiak továbbra is az anyjukkal élnek együtt, és a gyerekek nem ismerik el a hatalmukat, mert csak egy tekintély létezik, az anyai. Ma már kevés matriarcha van. De mint a cigányok, itt-ott a világban még van belőlük: Japánban és Ausztráliában például az Aranyparton és az Elefántcsontparton, Észak- Rhodesiában, Ashantiban és Dahomeyban, a Malabarpar- ton, Dél-India egyes területein, .mint Assam és Garos, Mikronéziában, Melanéziá- ban, rendjük talán a legősibb a világán. Jogászok, mint a svájci Jacob Bec- hofen, _ és etnológusok, mint áz amerikai Lewis Morgan valóban azt állítják, hogy a jus maternum a történelem előtti korba nyúlik vissza, amikor a férfiak és nők promiszkuitásban éltek, és csak az anyai rokonság volt biztos. Maga Hérodotosz írja, hogy a lükiaiak és a többi kisázsiai matriarchátus- ban élt, mert amikor a.férfiak vadászni menték vagy háborúra, a nők lettek a föld gazdái: és a gazdasági hatalomtól a társadalmi, mint tudjuk, csak egy lépés. Ez a matriarchák története, akikért a Maláj Szövetség egyik államába, Negri Sembilanba jöttünk. ★ Lám, mennyi fáradságunkba került, míg megtaláltuk őket, és most itt vannak, sárga, piros, lila ruhában, kis kabátkával a felsőtestükön, a mellük szmte egészen kinn van belőle, lábukat bokáig takarja a szarong. Karcsúak, kicsik, kerek arcuk aranyos gesztenyeszmu, kicsit mandulavágású a szemük, orruk lapos; 3avab szumátrai, kínai, hindu, sót, arábiai bevándorlókkal keveredett határozatlan jellegű malájok Kor szerint állták sorba: az első ősöreg és ráncos, százévesnek látszott, mellette egy kevésbé öreg állt, hetvenéves lehetett, aztán egy ötven körüli, majd egy harmincéves lányka következett és végül a gyerekek. Es mindnek, a legöregebbet és a gyerekeket kivéve, legalább egy fogát aranylemez borította, melyen szív alakú ablakocska volt, alóla kilátszott a zománc, ahogy harminc évve) ezelőtt az ázsiaiaknak tetszett. Félénkek voltak, kivéve az öregasszonyt, aki vigyorogva bámult bennünket, mintha nagyon nevetségesek lennénk. És nem kérdeztek semmit. Aztán Mohammed Reza mondott "valamit, és akkor mutogatva hívott, hogy menjünk föl a tágas, tiszta, pálmatetős kunyhóba. A gyékényen egy kézzel hajtós gramofon és egy pedálos varrógép áll. A gramofon tölcsé- res, virágdíszes volt. A varrógép azonban modern, lezárható tetővel meg minden. Innen jöttek hát azok a furcsa zajok. Zavartan nézelődtem, mondhatnánk úgy is: kiábrándultán. Valaki megtesz ennyi kilométert, hogy a dzsungelbe jusson, és amikor megérkezik, 1961- ben, mit talál? Varrógépet és gramofont. Mondtam Mohammed Rezának, hogy kérdezze meg, kiék ezek a dolgok. — A férjem hozománya — mondta a legfiatalabb nő, akit Jamilának hívtak. _ A kkor hozta, amikor hozzá— mentem. — Hol a férjed? — kérdezte Mohammed Reza. — Az anyjánál — felelte Jamila. Hogyhogy az anyjánál? . az anyjánál. Viszszaküldtem hozzá. Nem voU kedve dolgozni, még kau- csuktejet gyűjteni se ment el, ami pedig könnyű mesterség. Nem tudott se az erdőben fát vágni, se tűzifát hasogatni, se rizst főzni. így hát elkergettem. Manapság a férfiak is megtanulják, hogy egyedül boldoguljanak. Megváltoztak az idők, nem? —■És a többieknek hol a férjük? — Férfinak még a nyomát se lehetett látni a kunyhóban. Létezésük egyetlen bizonyítékát a gyerekek szolgáltatták. — Az anyjukkal. Vagy a varosban dolgoznak. — Jamila módfelett meglepettnek látszott. — És sose jönnek ide? — De igen: havonta vagy hetente egyszer. Vagyis, amikor kedvük van velünk lenni. Minek Iá batlankodjanak itt? Jamila nagyon modern volt. Még írni és olvasni is tudott, és azzal kitűnően tisztában volt, hogy Olaszország Európában van, tehát nagyon messze. Anyja taníttatta írni—olvasni, egyszer Kuala Lumpurba is elküldte vizsgázni. Es tetszett Kuala Lumpur? — Igazán nem, jól érzem magam vidéken. ILIJA POPOVSZKI: Mohammed Reza elmagya rázta, miért jöttünk, és a matriarchák, miután egymásközt megtárgyalták, lekuporodtak a gyékényre, készen arra, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre, és nagyon kedvesek voltak. Jól tudták, mi az újság. Jamila Kuala Lumpurban látott lapokat. — Más újságírók is voltak már itt? — kérdeztem. — Nem. Mi az az újságíró? — Aki az újságot írja. — Ö! Középen a legidősebb nő ült, kilencvenkét éves, a dédanyjuk — mondta Jamila. Körülötte ültek a többiek, és miközben arra vártak, hogy elkezdjük a beszélgetést, pálmalevélből gyékényt fontak. A dédanyát Norpahnak hívták. A nagyanyát Hawának. Az anyja neve Zinah A szót Norpah képviseletében Hawa vitte. Elkezdtük a beszélgetést, azt akartam megtudni, hogyan parancsolnak az asszonyok. — Miért? — érdeklődött Hawa, azonnal abbahagyván a gyékényfonást. — Európában nem a nők parancsolnak? — Nem — feleltem. Európában a férfiak parancsolnak. — Nem értem — csodálkozott Hawa. Alázatos, elhanyagolt külsejű öregasz- szony volt. — Ez egészen másképp van — magyaráztam. — Nálunk a férfi a család feje, és a férfi adja a vezetéknevét a feleségének és a gyerekeknek. — Azt jelenti, hogy az asszony veszi fel a férj nevét, ahelyett, hogy a férj venné fel az asszonyét, és amikor megszületik egy lány, akkor nem az anyja, hanem az apja nevét viseli? — kérdezte Hawa. — Bizony — feleltem. — Ö! — kiáltott fel elképedve Hawa. — De azért a férj az, aki engedelmeskedik, nem? — Nem — világosítottam fel. — Általában nem. Töb bé-kevésbé ez a szokás. Mohammed Reza lefordította, és ekkor hangos nevetés robbant ki a kunyhóban. A matriarchák úgy nevettek, mintha az év legjobb viccét hallották volna. Tarléégetö a Bolyi Állami Gazdaságban A Bolyi Állami Gazdaságban Körösi Adám olyan készüléket szerkesztett, amellyel biztonságosan és a hagyományosnál gyorsabban lehet a tarlót leégetni. Régebben egy-egy 100 holdas tábla leégetéséhez 10 ember kellett, most a traktor vezetője kezeli a készüléket is. Képünkön: Munkában a traktorra szerelt tarlóégető készülék. (MTI-foto — Bajkor József) Magyar cipőés bőrdíszmű-kiállítás K?jevben Kijev, Szovjet-Ukrajna fővárosának lakói és vendégei nagy érdeklődéssel ismerkedtek az első magyar speciális cipő- és bőrdíszmű-kiállítás termékeivel. A kiállítást a TANNIMPEX magyar külkereskedelmi vállalat szervezte. — Hagyományossá vált, hogy termékeinket bemutatjuk a szovjet partnereknek a kereskedelmi ügyletek megkötése előtt — mondta a TANNIMPEX igazgatója. Nyársik István. — A mostani kijevi kiállítás azonban különbözik az előzőektől; korábban csak a kereskedelmi szakemberek szűk körének mutattuk be áruinkat, míg ezt a specializált kiállítást először szerveztük mind a lakosság, mind a szakemberek részére. Az eredmények nagyszerűek. Naponta több mint kétezer látogató ismerkedett meg a szovjet exportra termelő magyar vállalatok termékeivel. örülünk, hogy termékeink tetszettek a szovjet vásárlóknak. Erről tanúskodnak bejegyzéseik is a vendégkönyvbe. íme, néhány közülük: „örvendetes, hogy a magyar munkáskezek ilyen modern, jó minőségű árukat gyártanak. Különösen a nyári női cipők és a lakk férficipők tetszettek. A kézitáskák is nagyon szépek, örömmel látom majd ezeket az árukat a szovjet kirakatokban” — írja egy cipöüziet igazgatója, I. Treszkunov. „Családom gyakran vásárol magyar cipőt, mert nemcsak tartós és könnyű, de szép is. Kívánatos lenne, ha a kiállítás termékei 'mielőbb megjelennének a szovjet boltokban” — írja Sz. Granovsz- kúja, háziasszony. — Magyarország sok év óta a Szovjetunió egyik íö szállítója könnyűipari készítményekből — mondja Nvársik István. — Csak az idén körülbelül Jü millió pár cipőt és több millió rubel értékű különféle bőrdíszműárut exportálunk. A kiállításon kiválasztották az 1974-es felvásárlás mintadarabjait. flz alkohol és a májiaeleységek Évente több mint egymillió nyugatnémet polgár betegszik meg valamilyen máj- bántalomban. Ez esetek több mint ötven százalékában az alkoholnak fontos, alkalma- , sint döntő szerep jut. A Német Munkaegészségügyi Társaság ipüncheni évi közgyűlésén a jelenlevő tudósok megvitatták a kérdést, hogy mennyi bor, sör, vagy pálinka szükséges valamely máj- bántalom kiváltásához. A statisztikusok a könyAz injekció és a logika Baasaaeflsaa? Egerben: 19 órától szombat rt?ggel 7 óráig Balcsy-Zsi^szky utcai rendelőben, (Telefon: 11-10) Rendelés gyermeke'' ’■’észtre s Gyö ngyösön: 19 órától szombat ' ■ =t a Tokai jtcs 41 szám alatti rendelőben. (Teletem: 117-21). < Ebéd után kényelmesen < elnyúltam a díványon és áb- s rándoztam A feleségem át> ment a szomszédba egy fe- £ keiére, ötéves kisfiam pe> dig nyugodtan lapozgatta a > képeskönyvét, s szemmel £ láthatóan töprengett vala- •’ min. Hirtelen hozzám for- l dúlt: — Apu, hogyhogy te még eddig nem vettél nekem élő elefántot ? — Nálunk nem árulnak elefántot, kisfiam. Ez a nagy, ormányos állat Afrikában él, nagyon messze. — Akkor menjünk el Afrikába, apu! — Hát menjünk ... Csak, tudod, nincs nekünk annyi pénzünk. Nagyon hosszú odáig az út. De a kiskölyök ekkorra már tűzbe jött. — Van pénzünk, apu, van! A nagynéninek sok van! — Jó, jó.' De áruld már el, miért ragaszkodsz eny- nyire Afrikához? — kérdeztem eléggé ingerülten. — Csak! Mert én Afrikába akarok menni! — s eltörött a mécses. — Na jó, fiam De nézd csak, milyen kicsi a lakásunk. Nem tudnánk hol tartani az elefántot. — Dehogyisnem. Amíg meleg van, az erkélyen, télen pedig az előszobában. — Mivel eteted majd? — Aludttejjel, hússalátával, tejbegrízzel. Már majdnem „meggyőzött", féltem, hogy kiengedem kezemből a vita fonalát, ezért felkiáltottam: — Elég! Lezártuk! Kész! — De én akarom ...! Afrikába akarok menni! Hirtelen egy jó ötletem támadt. — Jó, ne bőgj. elmegyünk Afrikába. — Ászai felálltam a díványról. — Gyerünk Afrikába! — Hurrá! Hurrá! — kiabált a fiam. — Most mindjárt? — Hát persze ■— felelnyebbik végén fogják meg a kérdést: egyszerűen megállapítják, hogy a nyugatnémet polgárok fejenként évi átlagban 2,19 liter pezsgőt, 144 liter sört, 16,7 liter bort és 3,32 liter pálinkát fogyasztanak el. Összesen, tehát 12,19 liternyi tiszta alkohol csúszik le évente honpolgáraik torkán és a 15 éven felüli korú lakosság 591,60 márkát ad ki évente szeszes italokra. A kérdésre, hogy mikor válik az egészségre veszedelmem —, csők előbb beugrunk a doktor bácsihoz. A fiam szája tátva maradt a csodálkozástól. Aztán rémültén megszólalt: — Oda miért megyünk? — Tudod, kisfiam, semmiség az egész, de be keli óitatni magunkat, mert enél- kül nem engednek át a határon. Az első injekciót kolera ellen, a másodikat pestis, a harmadikat tífusz ellen kapjuk. — De papa... — Na, meggondoltad? Megyünk vagy maradunk? — Látszott rajta, hogy ha- vozik. — Apu, minek nekünk elefánt? Az nagyon sokai eszik. Ismét lefeküdtem a díványra. Odajött hozzam és a fülembe súgta: — ipuci, nincs is elég Vmly itt nálunk az elefántnak. Ezek után ne is mondják, hogy az injekció nem élesebb fegyver, mint r. logika messé az alkohol élvezete, a müncheni gyűlésen dr. Egmont Wildhirt, a kasseli városi kórház 1. sz. klinikájának igazgatója és a máj betegségek ismert szakértője próbált megfelelni. Elsősorban is leszögezte, hogy az alkohol májat mérgező hatásában ma már senki sem kételkedik. Az alkoholfogyasztás mértéke és időtartama valamint a májbetegség kialakulása között egyértelmű ösz- szefüggés mutatható ki. Ennek ellenére azonban nem határozható meg előre, miként reagál a máj az alko- , hóira. Vannak emberek, mondotta Wildhirt profesz- szor, akik évtizedeken át fogyasztanak tekintélyes alkoholmennyiséget anélkül, hogy ez májukat megtámadná, s ugyanígy vannak olyanok is, akiknél már a mérsékelt szeszfogyasztás kiváltja a májbántalmat. Hiba lenne persze ebből arra következtem, hogy a nyakló nélküli ivás veszélytelen öröm, hiszen a statisztikák végül is világos nyelvet beszélnek, amikor az ivá- szat és a májbajok közti ösz- szefüggéseket kimutatják. Wildhirt szerint általános érvényűnek nevezhető a szabály, hogy a napi 80 grammot meg nem haladó tiszta alkofol fogyasztás éveken át is /es4«ö.v tel ennek tekinthető. Fordította: Saiga Attila <£ 1S73, augusztus 10., péntek t
