Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

A megyében működő politikai vitakörökről r Kincsőnk és gondunk, a szabad idő (I.) Egy fogalom karrierje A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi | Bizottsága mellett működő | sgitációs és propagandabi- j zottság májusi ülésén tár­gyalta a politikai vitakörök tapasztalatairól és tovább­fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. Ezt követően — már az ágit. prop. bizott­ság állásfoglalásának isme­retében — tűzte napirendre a Heves megyei párt-végre­hajtóbizottság a megyében működő vitaköri munka ta­pasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Az ágit. prop. bizottság megállapításai és a megyei végrehajtó bizottság tapasz­talatai teljes egészében fedik egymást, s így alkalmat ad­nak arra, hogy segítsék a cél­kitűzések megvalósítását. Helyesen, állapította meg a megyei párt-végrehajtóbi­zottság, hogy a vitakör létre­hozásakor megfogalmazott elképzelés, hogy a vitakö­rökkel fejlesszük tovább a szóbeli agitáció szervezeti rendszerét, bővítsük a párt- szervezetekben folyó politi­kai eszmecsere lehetőségét, a gyakorlatban megvalósult. Ezért mondhatja ki a határo­zat, hogy a kísérleti szakasz sikeresen lezárult, s ahol a feltételek adottak, folyama­tosan, az alpszervezetek több­ségében1 — mindenekelőtt a termelő jellegű pártszerve­zetekben politikai vitakörö­ket. kell létrehozni. A megyében jelenleg 58 vitakor működik. Szervezé­sük komoly feladatot jelen­tett a pártszervezeteknek, mivel a vitakörök újszerű tartalmának megfelelő ke­retet kellett biztosítaniuk. Ezért csak helyeselni lehet, hogy a végrehajtó bizottság határozata hangsúlyozza, hogy a politikai vitakör a pártoktatástól függetlenül, nem tekinthető a pártoktatás „első lépcsőfokának.’1 j . Különben a már működő vitakörök összetétele is mu­tatja, hogy figyelembe vet­ték ezt az alapelvet, hiszen többségében olyan párttagok ' részvételére építették, akik a pártoktatás különböző szintjein is tanulnak, vagy tanítanak. GYERMEKKOROMBAN — — emlékszem — az Eger- patak városi szakaszán is ott parkíroztak a horgászok, s nemegyszer iggn tekintélyes méretű, életerős, eleven ha­lat rántottak ki a vízből. Kosárral, kézzel mi is kap­kodtuk a vízből a tízcentis, buta halakat, s nagy lako­mát rendeztünk belőlük pap­rikás liszttel panírozva, olajban piros-barnára süt­ve ... És teknőben csóna­káztunk a mélyebb szaka­szokon —, volt vagy hetven centis ott a meder — és fü­rödtünk. Betegség nélkül. Ma? Vagy tegnapelőtt? Ránézni is undorodik az ember. A városi szemétte­lep egy részét képezi, ahol elhasznált paplantól a külön­böző más, bedobált eszkö­zökig sok mindent körül- folydogál ez az élettelen víz. A strandkifolyónál valaha még kardfarkú díszhalat is marokszámra gyűjthetett az ember. Ma azt mondjuk! hogy az Eger-patak élővilága gyakorlatilag teljesen ki­pusztult ... A Hazafias Népfront • vá­rosi bizottsága által szerve­zett környezetvédelmi anké­ten —, amely elsősorban a megyeszékhelyet ostromló egyre nagyobb veszélyekkel foglalkozott —, nemcsak e sorok írójának, hanem min­den részvevőnek eszébe ju­tott; a patak szennyezett, fertőzi a környezetet, a le­vegő egyre jobban szennye­ződik, s bár a fogyasztó — szerencsére — egyelőre még nem érzi, de veszélyeztetet­té válhat igen könnyen az ivóvíz is. Aztán meg — egy csendesnek vélt kisvárosban meg lehet őrülni a gépjár­művek idegtépő zajától, s Kiemelten hangsúlyozza a vb határozata a megfelelő vitakör-vezetők kiválasztásá­nak fontosságát, sőt arra is gondoltak, hogy egy-egy kér­dés mélyebb kifejtéséhez a választott testületek és az apparátus tagjain kívül olyan szakembereket hívnak meg vitakörvezetőnek, akik az adott téma legjobb isme­rői. A vitakörök működésének egy éves tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges a jövőben a központi témák mellett több helyi anyagot is tárgyalni, mert ez feltétle­nül tovább fokozza az érdek­lődést. Az országos és a megyei ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy a politikai vitakörök létrehozása indokolt volt, nagy mértékben segíti a tö­megpolitikai agitációs mun­kát. A további szervezés si­kerét az biztosíthatja legin­kább, ha az alapszervi veze­tés még nagyobb gondot for­dít a hallgatók és a vezetők vitakörben való részvételé­nek felkészítésére. Feladatuk közé tartozik egyrészt a hall­gatók politikai műveltségi szintjének emelése — ebben komoly feladat hárul a poli­tikai oktatásra — másrészt a vezetők megismertetése a vi­takörvezetés módszereivel és a' helyi adottságoknak meg­felelő sajátos módszerek al­A hevesi Kossuth Termelő- szövetkezet központjában megkezdte próbaüzemelését a paradicsomlé-üzem, ame­lyet a termelőszövetkezet és a Hatvani Konzervgyár léte­sített kooperációban. A közel hárommillió forintos beruhá­záshoz a temelőszövetkezet saját erőből járult hozzá az épület kivitelezésével, s a belső berendezéseket pedig a konzervgyár vásárolta és sze­reltette fel. Igaz, hogy a hevesi Kos­suth Termelőszövetkezetnek mindössze 300 holdnyi para­még az sem vigasztal, hogy a metropolisokban még na­gyobb problémákkal küzde­nek. A TUDÓSOK véleménye szerint körülbelül ezerféle állat és növény van kipusz­tulóban világszerte, furcsa kettősség: a legjobban (ez természetes is) az atombom­bától félünk, s közben na­ponta ápró-cseprő dolgaink­kal pusztítjuk önmagunkat. A fejlődés, az iparosodás, a technikai forradalom ma­gasra emeli aZ embert, de csak mostanában vettük ész­re, hogy a magasság növe­kedésével nő az árnyék is. Olyan árnyék, amely élette­ret szüntethet meg. Nálunk szerencsére még nem mond­hatjuk, hogy a környezet ár­talmai katasztrófális mére­tűek, mint mondjuk; Tokió­ban. Sőt, Egerben büszkék vagyunk arra, hogy kelleme­sebb az élet, mint Budapes­ten —, illetve Pesten. A ve­szélyek azonban már jelent­keztek, már fenyegetőznek. Itt van például az ivóvíz. A megyeszékhely főképpen a bükki források vizeiből látja el önmagát. Gondol-e arra a turista, hogy a patakok, a csermelyek, a források to­vább vihetik a bedobált sze­mét bomló anyagait? Saj­nos tény, hogy a vízvezeték­hálózat kiépítésének ütemét nem követi a szennyvízhá­lózat építésének az üteme. A derítők jelenleg nem, A megyében tapasztalható, hogy a politikai vitakör tar- .talmi munkáját segítő szer­vezeti feltételek a működő vitakörök többségénél bizto­sítottak. Nincsenek szélsősé­gek létszám és időtartam te­kintetében. A csoportok át­lagos létszáma 15—20 fő s ez egyben biztosítja a vita lehetőségét. A foglalkozások időtartama, sem terheli túl a résztvevőket, általában fél­órás vitaindító előadást 1 várás vita követ. Mindez azt mutatja, hogy a kísérleti idő­szakban is sikerült megfele­lően alkalmazni azokat az oktatás gyakorlatától mód­szer tekintetében eltérő vo­násokat, amely az agitációra való felkészülés alapfeltéte­le. A végrehajtó bizottság határozata nyomán várható, hogy a megyében még ez évben többszörösére emelkedik a vitakörök szá­ma, á járási és városi bizott­ságok ezért különös gonddal kell, hogy eljárjanak a vita­körvezetők felkészítésénél, ez egyben biztosítéka a tö­megpolitikai munka folya­matosságának és segíti a párt politikájának egységes ér­telmezését, a cselekvésre va­ló mozgósítást. Maróti Imre ttz MSZMP KB munkatársa dicsom-ültetvénye van, de a jövőben ebben az üzemben préselik ki a hevesi Rákóczi, a boconádi, a tenki és az átá- nyi közös gazdaságok para­dicsom-termésének is azt a részét, amelyet ivóiéként kí­ván a konzervgyár tartósí­tani, értékesíteni. Az üzem­ben 22 nőt foglalkoztatnak, mintegy 40 napon keresztül minden évben. Naponta egyébként IS va­gon paradicsomlét „termel” az üzem, amelyet tartályok­ban szállítanak a konzerv­gyárba. vagy alig győzik kapacitással — hangzott el az értekezle­ten. (Az ókorban is törvé­nyek védték a vizek tiszta­ságát ...) A talajvíz egyre jobban szennyeződik a nö­vényvédő szerek esetleges, szakszerűtlen használatától. Ez azért is — és kihangsú- lyozottan veszélyes, mivel a. város vízellátása az úgyne­vezett felszínközeli vizekből történik! Valaki ezt mondta: „A tiszta víz nemsokára a világ legkeresettebb, legdrágább nyersanyaga lesz...” KIPUFOGÓGÁZOK. s más égéstermékek rontják egyre jobban a levegőt. Ott van például a felnémeti őr­lőüzem. Vajon, aki engedélyt adott felépítésére, gondolt-e arra, hogy mit követett el e környezet ellen? A városban sok a széntüzelésű kazán, kéményük szülője a szmognak. Soka-n drágállják a fűtés re­konstrukcióját. Ilyenkor arra a vállalatvezetőre gondolok, aki az éjjeliőrnek kevés pénzt fizet, bár milliós érté­keket bíz rá ... Egerben tíz helyen műszerrel mérik a levegő szennyezettségét, nem sok ideje. A kéndioxid- és a portartalom — hetenként rögzítik az adatokat — már­most elgondolkodtató, bár következtetést levonni egy­két mérési eredményből még korai lenne. Aztán itt van ez az ékte­len lárma a városban, A t.i- zeruiyolcadik században bot­„Minden lét alapformái a tér és az idő” — írta Engels, s e tudományos igazságot a modern ember apró, hétköz­napi dolgaiban is tapasztal­hatja. Az időszámításunk előtti harmadik évezredben már használtak napórákat Egyiptomban, Indiában, Kí­nában, ám ezek gnomonja, árnyékot vető rúdja csupán tájékoztatást adott arról — s azt is csak nappal, derült időben —, hány ,,óra” van még délig. napnyugtáig. Mindössze 600—650 eszten­deje, hogy elkészültek az el­ső mechanikus órák, s jövő- re lesz háromszáz éve an­nak, hogy 1674-ben a hol­land Iíuyghens szabadalmaz­tatta a hajszálrugót, össze­állította a másodperceket is mutató időmérő szerkezetet. Több, kevesebb? Ugyanúgy huszonnégy órá­ból áll számunkra a nap,*• mint elődeinknek. Mégis, úgy tűnik, nekik mindenre volt, nekünk semmire nincs időnk. „Meghalni sem erünk rá”, ha „szétszakítjuk ma­gunkat”, akkor sem futja mindenre, amire kellene, arhire szeretnénk. A látszat csal, ma természetesen több a szabad idő, mint száz, öt­száz esztendeje. Jóval kur­tább az iparban dolgozók munkaideje; a mezőgazdasá­gi technika örökös robottól szabadította fel az embert; az életkörülmények változá­sa —,az otthoni kenyérsütés, fonás stb. eltűnése — órák sokaságát ajándékozta fő­ként az asszonyoknak, de a férfiaknak is. Más igényeink, új szük­ségleteink vannak. Tanu­lunk, olvasunk, televíziót né­zünk, kirándulunk, szórako­zunk, s közben azt mormol­juk: nincs semmi időnk. Mármint szabad időnk. De mi az, hogy szabad idő? I Változó mérce Az az időmennyiség, amellyel szabadon — meg­kötöttség nélkül — rendel­kezünk. Elvben. A gyakor­latban ugyanis másként fest a dolog. A háziasszonyként második műszakot teljesítő dolgozó nő a szabad idejé­ből áll sorba az üzletben, után ütéssel is, és más módon büntették az éjszakai han- goskodókat... Most még az ellen sem tudunk védekez­ni, hogy fő útvonal vezet ke­resztül a belváros legszűkebb utcáin, ablakrezegtető, ideg­tépő lármával. Néha Mis­kolcról kapunk zajszintmérő műszert, de akkor is csak — az idő rövidsége miatt — az ipari üzemekben folytatnak méréseket. Egyelőre az itt lakók idegrendszerével lehet másütt is mérni a decibele­ket .., bár terv van arra, hogy a megyeszékhely is beszerez ilyen műszert. Terv. Sokba kerül az a műszer? Sokba bizony. És az ember mennyibe kerül? AZ ANKÉTON társadalmi összefogást sürgettek. Igaz, másképpen nem sok ered­ményt érnénk el. A pépfront már eddig is bizonyított; a környezetvédelmet célzó tár­sadalmi akciók, amelyek so­rán egyre nagyobb és szebb zöldövezetet igyekeznek ki­alakítani. Ez még nem min­den! Valamikor igen nagy hangon beszéltünk arról, hogy lám, mik vagyunk mi; az ember legyőzte a termé­szetet. Csak az ne legyen belőle, hogy a „jaj a legyő­zőiteknek” mellé még egy másik szállóige is felsora­kozzék: ___„Jaj a győzők­nek”__! Hiszen a termé­s zetnek mi, emberek is ré­szei vagyunk. Kátai Gábor futkos szerelő után, főz, mos, vasal, varr... Az ingázók- t nak kevesebb tetszés szerint fölhasználható idejük ma­rad. mint azoknak, akik helybén keresik kenyerüket. Aki a munka mellett tanul, az kénytelen lemondani sok mindenről, amivel egyébként szabad idejében szívesen foglalkozna. Szabad Ideje mindenkinek van, ám hasz­nosítására kinek töbD. ki­nek kevesebb a lehetősége, kedve, igénye és oénze. Egy amerikai szociológus — Da­vid Riesman — szerint: ahány egyén, annyiféle sza­bad idő. Közelítsünk tehát a vá­laszhoz más gondolatsorral. Hazánkban a törvényesen előírt munkaidő heti 48 óra vagy annál kevesebb. Az iparban, az építőiparban a 3304/1969. sz. kormányhatá­rozat kimondta a 44 órás munkahét bevezetését. 1968- ban 210 000 volt a hetente 48 óránál kevesebbet dolgo­zók száma, 1970-ben viszont már 1.9 millió! Ma jó né­hány területen — egészségre ártalmas, kedvezőtlen mun­kakörülmények miatt még kevesebb a ledolgozandó órák mennyisége. Ötnapos munkahetet teljesít az ipar minden száz munkásából hét; az alumíniumkohászat, a gyógyszeripar, a cement- gyártás létszámának har­mada, negyede így tevékeny­kedik. 1973. június l-től az államigazgatásban is beve­zették a 44 órás munka he­tet. A szabad idő fontos társadalmi kérdéssé válik, mivel növekedése ' fokozato­san az egész társadalomra kiterjed. Órákból napok A rövidebb munkahét épp­úgy hozzájárul a szabad idő bővüléséhez, mint az évi szabadságnapok gyarapodá­sa, s természetesen ide' tar­toznak a vasárnapok, ün­nepnapok ugyancsak. (Nem feledve a megoszlasboU kü­lönbségeket, hiszen a pék éjjel dolgozik, a közlekedé­si alkalmazottaknál nem ritka a 24 órás szolgálat utá­ni 48 órás szabadnap, a föld­művelőknél az évszakok ír­ják át a szabad idő naptá­rát.) Ma még a munkaidő csökkenése nem okoz alap­vető változást — szociológu­sok kifejezésével: szabaidő- robbanást — szokásainkban, mivel mértéke viszonylag csekély. Táviatokban azon­ban nem irreális az öt, majd a négynapos munkahét megteremtése, s annak el­érése, hogy a szanad idő ténylegesen szabad lehessen, legyen. Ennek szigorú gazdasági feltételei vannak; nem ..el­rendelés” kérdése Ahogy a szabad időnek is megvan a maga közgazdaságtana. ElleiiímonJások. összefüggések Szociológiái ‘/’zsgálatok szerint szoros összefüggés fe­dezhető fel a munka jellege és a szabadidő-tevékenyse -. gek jellege között Lehet. A mostani kép mindenesetre túlzottan sokszínű. Leltet barkácsolni, kertészkedni, sportolni, utazni, szórakoz­ni, tanulni a szabad időben. Utóbbira például egyre ülő­ben kényszerülnek rá, mi­vel a szakmai ismeretek el­avulása gyorsabban megy végbe, mint korábban, egy életen belül esetleg kétszer- háromszor is felfrissítésre szorulnak az ismeretek. Téri hódít a művelődési házal-: klutamozgalma, de — csak egyetlen apróságot kiragad­va — mit csináljon a gyer­mekkel a házaspár, ha szín­házba szeretnének menni? 'Moziba. Bárhová. Hol fogad­ják be a csupán kedvtelés­ből sportolni szándékozót, aki ráadásul negyveneves, s kicsit pocakos” Vágyik-e kertjébe az, aki míg odaér, két órát szorong a zsúfolt vonaton, autóbuszon, s visz- szafelé ugyanez a tortúra várja? Van, aki az ördög bibliá­ját forgatja, mások mellék­munkát vállalnak, végeznek szabad idejükben. A család­anya olcsóbbnak ítéli, ha maga főz, mintha konzervet, készételt tálalna fel, a ven­déglői étkezésről nem be­szélve. Akad, aki tévét néz és alszik, másokban lenne igény, de az új lakótelepen „elfelejtették” megteremteni a művelődési, szórakozási le­hetőségeket, ezért sokak szá­mára marad a bezárkózás a lakásba, a lődergés, a fiata­lok egy részének a „valami hecc '-csinalás... Mészáros Ottó Következik: Az igények válaszútja. őszibarack-expóit Balatonboglánó! A Balatonboglári Állami (MTI-foto — Bajkor József Gazdaság 224 holdas ősziba- felv. — KS) rackosában 20 fajtát tér- ___________ m esztenek, így a nyár kö­zepétől őszig folyamatosan szállíthatnak exportra. Képünkön: őszibaracksze­dé«, i3í& augusztus 10,, péntek­Jaj a győzőknek...? Gondolatok egy ankét kalmazására való ösztönzése. Paradicsomlé-üzem Hevesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents