Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

KOSSUTH b..ta Ü.3U 9.45 1U.05 10.33 11.38 12,20 12.33 14.0U 14.20 14.30 14.41 15.10 16.05 16.40 17.05 17.35 18.00 18.48 19.25 20.12 23.00 0.10 Zenekari muzsiku A Huji ayomáDan. IV. Maiinauluk í.pi/uaok Ven ie élőiéből. ii. rész iviitnarazene Oii és a nemzeti műit Ki nyer ma? ivieléuiakoiuel v álaazoiunJk aalika tóinknak! lióiaspóuiuiii vidám fúvósok Zongoramüvek Női szemmel — Rostockban Brahms•„ Kettősverseny (Jsiripszóíár A muzsikus válaszol FogiaiKozása: segédmunkás Népüalest Zenéről — tíz percben A művészeti szövetségek munkájáról Puccini; Tosca. Opera Tánczene Éji zene PETŐFI 8.05 Kedvelt régi melódiák 9.03 Szovjet operettekből 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 Könnyűzenei -Híradó 12.33 Nem tudja a jobb kéz . . . 13.03 Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik 13.20 Oottlub Friek énekel 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig ... 18.10 Rádiójáték Asbóth Sándorról 19.10 Könnyűzenei hangverseny 21.10 Nóták 22.00 Operaáriák 22.40 Könnyűzene 23..15 Csajkovszkij: I. szimfónia Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Virágénekek Stúdiójubileum: 20 év egy hullámhosszon Szerkeszti: pálréti Ágoston Tánczene Tallinból. Közben: Sport MAGYAR '.Ui J 17.48 Hírek 17.55 Sakk-matt 18.15 Kaláka II. ré*z 18.15 Tízen Túliak Társasága 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 ötszemkozt dr. Palló Imrével J1.00 Iiomeó és Júlia. Csehszlovák balettfilm *2.20 Tv-híradó POZSONYI 10.45 Szórakeztatd műsor 17.00 Ifjú szemmel 19.00 Tv-híradő 20.00 V. Blodekh: A kútban. Opera 21.35 Anna Karenina. Szovjet film Gyiagytisrli Sikeres időszakot. zárt * kti- zeumiiiban a gyűngyual Anu- riyrn Színpad társulat«, Az el­múlt hónapok egyik Legsikere­sebb műsorával, Ra'cot, sávaor Anyrmraw e/mu müvének szín­padi átdolgozásával tiibb alka- ormnai színre leptek. Az. egri nyári karneválon Is részt vett az együttes, amelynek letiet.e- ísss tagjai vidám műsorral lep­tek meg a közönséget. Számos alkalommá' adtak műsort a gyöngyöst járás könyvtáraiban, ifjúság) klubjaiban, így Csany- ban, Adáeson, Mátrafüreden es körmeiben. Külön irodaimi dsz- szeállítássa] léptek közönség elé a Petö'U-évt'oi’duló alkalmával. I a sok-sok sikeres l 'lépés, bemutató és szakmai elismerés nyomán figyeltek fel az együt­tes munkájára a megyei tanács illetékeset, akik azóta anyagi támogatást is nyújtanak a kis közösségnek. Így vált lehetővé, hogy a csoport tagjai szakmai tapasztalatcserén, illetve egy-egy jelentősebb színházi bemutatón vehessenek részt. Ebben az év­ben például a szegedi szabad­téri játékokra látogattak el, ahol Gerxchwin Porgy és Bess című operáját tekintették meg. Burányi Imre nák a regiek helyébe. A modern berendezések egyike -- egy nagy ■eljpiitményú szalagfűrész már meg is érkezett a hely­színre. Ezt a gépek a közeli nelekben követik a többiek, s ez a felújítás lehetővé teszi, hogy s részlegben az eddigi mim- kaslétszámot a duplájára nö­veltek. Természetesen növelni tudják a ttszanánatak a terme­lést eredményeiket is. Marxalko János Párádról Fe’debróről A nyári időszakban évről évre több turista látogat el a Mátra alján fekvő község­be, ahol az országszerte is­mert XI. századi altemplom feltárt részeiben gyönyör­ködhetnek. Az idén különö­sen sokan keresték fel a mű­emléket. Szombaton és va­sárnap rendszeresen megér­keznek az IBUSZ turista- járatai, amelyekről a hazai és a külföldi érdeklődők szállnak le, hogy a szakkép­zett idegenvezetők irányí­tásával ismerkedjenek meg a község nevezetességével. A műemléktemplom egyéb­ként további feltárások, restaurálások előtt áll. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a Nemzeti Mú­zeum tudományos kutatói, régészei, valamint a me­gyei múzeum munkatársai a közeljövőben kezdenek hoz­zá egy több évig tartó és több millió forintos költ­ségvetésű kutatómunkához. A községi tanács jelentős támogatást nyújt a feltárá­sokhoz, s vállalta, hogy par­kosítja és rendben tartja a műemlék környékét. A köz­ségben működő honismereti szakkör tagjai pedig széles gyűjtőmunkát végeztek, amelynek eredményeként egy sor falutörténeti emléket ku­tattak fel. A tervek szerint ezeket az altemplom köze­lében létesítendő falumúze­umban állítják majd ki. Császár István Tiszanánáról A Hevesi Építőipari Szövet­kezet tiszanánai részlegének dolgozói örömmel fogadták a hírt, miszerint új gépeket kap­Műszaki konferencián ér­tékelték a parádi üveggyár idei első félévi gazdasági eredményeit. A végzett mun­káról Varga, Sándor igazga­tó számolt be, s egyebek kozott elmondotta, hogy va- lamenn.yiük jó munkájának köszönhető a 105,9 százalékos termelési tervteljesités. Nö­vekedett a gyár exportja is: az elmúlt év hasonló idősza­kához képest 20,1 százalék­kal több termékük került a külföldi piacokra annak eile nére. hogy a káli üvegek hu tai termelése akadozott, s a szükségesnél kevesebb volt a finomcsiszolók létszáma. Teljesítette a gyár a bel­földi szállítási tervét is, ami egyebek között annak is kö­szönhető, hogy az első nat hónapban nem volt problé­ma az anyagellátással. A termelő munka mellett oldották meg a hutaüzem bővítését és korszerűsítését, valamint az üzemi konyha modernizálását. A jobb mun­kakörülmények, s az egyre javuló szociális ellátást biz­tosító létesítmények mind elősegítették azt, hogy az első félévben alig volt érez­hető a munkaerő-vándorlás. Gembiczki Béla Az üvegváros részletének látképe. Recskről A budapesti Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat egy évvel ezelőtt hozta létre a községi tanioj segítségével azt a bedolgozó részleget, amelynek ma már 51 háziasszony, illetve nyugdíjas nő a tagja. Munkájuk nagy fi­gyelmet és kézügyességet igé­nyei, hiszen a kész termékek java részét külföldre szállítja a vállalat. A dolgozok az ott­honi munkájuk melleit szakí­tanak időt arra. hogy teljesít­sek a vállalásaikat: előre ki­szabott fekete-fehér színű bőr­ből futball-labdakat készítenek az idejükhöz mérten nap! 3—4— 3 órán keresztül. A teljesít­ménytől függően — s a minő­ség ellenőrzése után —, számfej­tik számukra a bért, 1000—1200 forintot. A recski, valamint a környék­beli lányok és asszonyok — köztük néhány férfi Is —, így jutottak könnyű és kedvükre való munkához, amelyet az otthoni elfoglaltságuk mellett különösebb gond nélkül elvé­gezhetnek. Maruzs János Kertonszég. Maguk a bol­gárok is így nevezik a- ter­mékeny Trákia északi részét, a zöldségtermesztés egyik legnagyobb körzetét. „Fővá­rosaként’ ’a vásárairól messze földön ismert Plovdivot em­legetik, de a kertország igaz’ kertfővárosa mégis a 85 ezer lakosú Pazardzsik, az üveg alatti zöldségtermesztés köz­pontja. Jelenleg összesen 730 hek­tárnyi területen termeszte­nek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri az 1000 hek­tárt. Érthető a nagyarányú fejlesztés, hiszen Bulgária népélelmezésében óriási sze­repe van a zöldségféléknek, de az élelmiszeripar, az ide­genforgalom és az export zöldségigénye is évről évre növekszik. Jelenleg az ország melegházaiban termesztett zöldség mennyiségének mint­egy 65—70 százalékát expor­tálják. A 730 hektár összterületet mintegy hatvan gazdaság üveg alatti zöldségtermő te­rülete adja. A meglevő terü­letből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BULGARPLOD vállalathoz, ezek közül a legnagyobb a pazardzsiki kertgazdaság. A zöldséggyár évente 7 millió leva értékű terméket állít elő, az itt termett uborkát, paradicsomot — a hazai piac ellátása mellett — 13 ország­ba exportálják. Ez volt az első holland tí­pusú telep, amelynek építé­sét 1965-ben kezdték, 66-ban már termelt a komplexum. Ennek mintájára épültek az­után a bolgár üvegházak, melyek beruházási költségé átlagosan 350 ezer leva hek­táronként. Ez a viszonylag magas befektetés azonban a megfelelő fajták kiválasztá­sával, korszerű technológia alkalmazásával 5—6 év alatt megtérül. Méltán viselhetné a „kert­ország fővárosa" titulust a pazardzsiki kertgazdaság. Ki­lenc hatalmas üvegház 13 — egyenként három hektáros — blokkja valóságos üveg­város. Az egybefüggő üveg­felületek egységét csak a kazánházak és az üzem­anyagtartályok bontják meg, az egész kép. olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus film monumentális díszlete lenne. Az embermagasságú­ra nőtt uborka- és paradi­csomtövek között fűtő» és öntözőcsövek, gombnyomás­ra öntöznek, automatika sza­bályozza a fűtést, szellőzte­tést, hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom min­dig optimális legyen. Decemberben piros para­dicsomot, haragoszöld ubor­kát, ropogós húsú paprikát szüretelnek az augusztusban ültetett tövekről, s a vita­mingyár június végéig ontja a termést. Meghatározott technológia szerint folyik a termesztés, mér az ültetést is program szerinti szaka­szossággal végzik, hogy le­gyen mindig friss zöldség. 33 és fél hektáron terem uborka — szalmán. Az üveg- ház „padlójára” szalmabálák kerülnek szorosan egymás mellé, ezek a megiielelő keze­lés, locsolás következtében rothadni kezdenek. A vastag szalmatakaróba fúrt lyukak­ba speciális föld-trágya ke­verék kerül, ebbe ültetik a magot. Alap- és fejtrágyá-. zással biztosítják a növények számára szükséges tápanya­gokat, természetes es műtrá­•%/k/V^AAA,A^VNA<Av'VVV>/VVSA/VVVVV«^AA^GVVVSA>AA/VVVVVVVVVVSAAA/VVVVV^AA/V'^VVSAAAAi^^ VARGA RUDOLF: EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 fél 6 8 órakor Akinek van egy ' ( unokatestvére Bronxban Színes, angol filmvígjáték. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 fél 6 és fél 8 órakor Az apáca Diderot regényének szinkro­nizált, színes francia film­változata. EGRI KERT Este fél R órakor A rend gyilkosai Izgalmas, színes francia film. GY^NCYÖST PUSKTN Ion kapitány nyila, GYf Nr :vD<T ?7. ARADSÁG A gátlástalanság lovagja. GYÖNGYÖST KERT Hétszer hét HATVANT VÖRÖC CSTLLAG Az Ezüst tó kincse ■ 'FSABONY A hol^v a7 utóban szemüveggel es puskával Egerben: fon : : l -1 kék részé 19 órától péntek í •. Bajcsy-^si-’ ’^■'idejőben. (Tele- ■»•■ilelés gyerme­Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel i óraié a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27). ...... ............. . »llW'f CVJK,(?pS©ÄCV Belépsz az ajtón, apám. Hideget hozol kdbálodban. A messziről jött emberek ha­vas hangján szólalsz. Meg­simogatod fejemet. Megöle­led anyámat. Mit hoztál? Állok föl a kissámlira, hó­naljig kotorászni, kikutatni zsebeidet. Cukor! Cukor! Cukor, két hatalmas zseb­bel. Markostól szórom n konyhaasztalra. Közben i :amba is dugdosok belőle mámorosán. Anyám szeme is ragyog. Nahát! Ennyi cukor! Te meg, apám, állsz, spic­cesen mosolyogsz. Már nem is törődöm veletek. A ho- kedlire térdelek és harapom, ropogtatom a cukrot, a cuk­rot, amíg egy nyelésnél meg nem érzem az émalyt. Se le, se fel. Fulladozó gyerekköhögés, végül az ágy felé sompolygó szomorú arcú kisfiú; ez ne­kem a cukor emléke. Pedig hogy vágytam rá! Órákig tudtam nézni a tarka édes­ségkirakatokat, orromat az üvegre szorítva. Vágytam a marcipánt, az égetett med­vecukrot, a bocskorszíjat. a krumplicukor mikulásokat, csokinyulakat, a csörgőcuk­rot, kandiscukrot, kakasnya­lókát, mézeskalácsokat, a vattacukrot, cukorsüvegeket., cukormikulást, cukorállatká­kat. Néztem órákig és majd. nekiugrottam és megharap- dáltam őket. Odaadtam vol­na egy mézeskalácslóért az élő cocát, egy zacskó „du- nakavicsért" legszebb ka­vicsaimat és gombjaimat, a zizért fakardomat, a kis hús­véti tojásokért a riadt, pi­hés nyulacskáinkat. Ha megjött a fagylaltos- autó, vittem én mindent ott­honról, amiért egy gombóc jegesre fagyasztott cukros vizet adott a hájas tokájú aki izzadton mérte a kocsi­ablakon át a szűk adago­kat. Csórtam a tojást és a sor végén álltam, hogy azért adjon nekem, ha forintom nem volt. Hogy izgultam, hátha kifogy, mire én oda­jutok! Búcsúkon, 6 hogy faltam volna a sok émelyítő nya­lánkságot. Csurgóit a nyá­lam is. Kíváncsi voltán■ mindegyik ízére. Hallottam a mesét a cukorhegyekről. Les­tem a szót róla. Elszedtem nagyanyám kötényének zse­béből a ragacsos selyemcuk­rokat Cukorért vigyáztam nagyapára is, aki ha meg­ivott egy liter bort, régi ba­kanótákat énekelt és gyújto­gatott. Tüzet rakott a kert­ben. Ügy kellett figyelni, ne­hogy fölgyújtsa a házat egy­szer. Aztán jött az émely. Most is érzem. Undorral fordulok e\ a cukrászdák előtt. Hányingerrel küszkö­döm. Pedig jön a cukor, jón hatalmasan, megállíthatatla­nul. Es kapkodják el gyor­san. Már nemcsak az isko­lák, az óvodák, de a gyá­rak, templomok, szerelme­sek lombos erdői mellett, előtt is ott vannak a cuk­rosbácsik. Minden sarkon, minden utcán ott vannak. Fehérek, akár a habcsók. Jön a cukor feketén, éget­ve, rengeteg arccal, renge­teg csomagban. Jön az el- csüppenő slágerekben, jön, mint a hányinger. Jön az „AMO" szagos szappanok, az édeskés szagú spray-ek ára­data, izzadságbíízzel keve­redve. ömlik a hajlakk, az édes rúzs, a körömlakk, meg a kölni. Ékeskedik a nyaló­ka nyakkendőtű, a praliné­bizsu, a karamella mand­zsettagomb. Szégyellje magát az, aki­nek nincs!... „Fogyasszon több édessé­get!" — kínálgatia magát, biztat a NAGY ' CUKROS BÁCSI hunyorogva, kacsint­gatva. S tűnnek el a szájak­ban a táblacsokik, a migno­nok, pujzedük, krémesek. Jön a cukor feketén, mint a gyász. Ellopja asztalunk­ról az utolsó darab kenye­ret. Jön a cukor, mint a baj, felvághatatlan fekély. Jön a cukor és rontja a fogakat. Húzzák is a hivatásos fog­húzók és csinálnak helyet­te porcelán protéziseket. Se­baj! Jön a cukor, hogy el­vigye étvágyunk. Sebaj! Ki emlékszik még a szaharin- ra? Hát a melaszra? Jön a cukor és ragacsos kezével mindent bemocskol, amihez hozzányúl. Csinálnak neki ünnepeket. Micsoda zsúrok? Micsoda vattacukor-orgiák? Jön a cu­kor és megvált, üdvijzít. i Erős italt kevernek. Nem < játszom tovább! Spiritusz < sisteregjen artériámban. S < megmondjam, miért? Ki tö-Z rődik avval, hogy legyen a szemekben mindig virág? Kit csodált meg utoljára egy ^ szép madárrepülést? Min- denképp széppé kell tenni > az életei. Gondoskodik róla > a cukor? Méltóságunk ra-f bolfifi el. Alszik a gyerek cukorral a szájában. Nem törődik már a mesével, a. szabad játék­kal, a nyargalászó rétekkel. Szép minden. Jaj, de édes! Mondom én: meg kéne kóstolni néha a keserűlaput, a papsa>jtkenyér semmi ízét, a földet, a sárból készült lányost, mielőtt letapossa és bepiszkolja a sárga gázálar­cos cukordisznó, a minden­ed — ________________ g yák formájában, a teheno- lugiai utasításoknak megfele­lően. . Paradicsom 19 hektáron terem, ennél a kultúránál már nem alkalmazzák a hely bevetést, az augusztustól folyamatosan túpkockákba vetett magokból fejlődő pa­lánták az érés szakaszossá­gának biztosítása érdekében tiznaponként kerülnek az üvegházakba. Déváit gyakor- . lat, hogy a beporzás idején Domantinnal permeteznek, s a megtermékenyítést vibrá­torokkal segítik elő. A para­dicsomnál igen jó eredmé­nyeket hozott a vad alanyra oltás, az erős gyökerű, ellen- állóbb vad alanyokra oltott hajtások bő termése min­denképpen megéri a többlet- munkát. Minden dolgozónak meg­van a maga területe, amelyi­ken „gazdálkodik”, az ülte­téstől a betakarításig, az ápo­lási munkáktól a növényvé­delemig mindent ugyanaz a dolgozó végez. Munkájuk ak­kor fejeződik be, amikor az utolsó érett termés is ládák­ba került. Uborkából 0,1, pa­radicsomból 0,15, paprikából pedig 0,3 hektárt lát el egy- egy dolgozó. Háromhektáron­ként egy agronónvus, 12 hek­tár fölött pedig toagronómus irányítja a termelést. Érdemes néhány szót szól­ni a kertgazdaság termésát­lagairól is. Uborkából 250 tonnát, paradicsomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát ad az üveg alatti, kultúra minden egyes hektárja. A terméseredmények mögött korszerű gépesített technoló­gia, növényvédelem, jól szer­vezett munka áll. A terme­lés hatékonyságát jellemzi, hogy 100 leva termelési érté­ket 68—70 leva ráfordítással állítanak elő. Több mint ezer dolgozót foglalkoztat a pazardzsiki kertgazdaság, az alkalmazot­tak 80 százaléka nő. Autó­busz hozza-viszi őket, leg­többjük Pazardzsikból jár ki. A gazdaság étkezési, fürdé­si, pihenési lehetőséget is biz­tosit a dolgozóknak, az évi szabadság idejére pedig a Balkán Idegenforgalmi Vál­lalattal kötött szerződés ér­telmében a tenger mellett és a hegyekben üdülők állnak a dolgozók rendelkezésére. Szívesen ellátogatnak Pa- zardzsikba Bulgária külön­böző tájairól is a szakembe­rek, s az itteniek példáját mind több gazdaság követi. Sorra épülnek az ehhez ha­sonló melegházi kombinátok. A hatodik ötéves tervben Bulgária zöldségtermesztését 122 százalékkal növelik, de ez a fejlesztés nem csupán a melegházak alapterületének növelését, hanem ar termelési technológia tökéletesítését, új magas hozamú, ellenálló, fajták meghonosítását is je­lenti. A külföldi szakembe­rek is gyakran járnak ide tapasztalatcserére, hiszen ma már a bolgár üveg alatti zöldségtermesztési; világvi­szonylatban is az elsők kö­zött említik. (Kcp és szöveg: Urbán Péter) 1973. augusztus 9., csütörtök Szántóföldek üveg alatt Melegház! zöldségtermesztés Bulgáriában ^ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents