Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

P.20 8.32 9.00 9.25 10.05 10.10 11.00 11.10 11.49 12.20 12.35 13.20 13.45 14.00 14.25 14.49 15.10 15.50 16.05 17.20 17.40 18.00 18.40 19.40 22.20 22.50 23.00 0.10 KOSSUTH IMacóka, III. r. Haydn: C-dúr szimf. Krúdy: Hét bagoly. R.-vált. Dalia!, tánccal a világ ko­rül. Kdes anyanyelvűnk. Bartók- es Kodály-művek. A fény és a növényvilág. Operarészl. Kritikusok fóruma. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Munkásstúdió. Tudod-e? Szervánszky: Fuvolatrió. Kóruspódium. IMikrobi mint diplomata. III. Fúvószene. Bányatűz. Dók,-műsor Komlóról. Brahms: Változatok egy Haydn-témára, A VDK hete. Sikerlista. Népdalok. Kaleidoszkóp, Könnyűzene. Meditáció. Zenekari muzsika. Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 8.41 Elbeszélés. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Népdalok. 12.30 Hassler-kórusok. 12.45 Erdélyi képeslap. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől hatig ... Zenés délutón. 18.20 Falusi esték. 19.10 Nóták. 19.39 Előadás . 20.28 Mozart: Klarinétverseny. 21.00 Láttuk, hallottuk. 21.20 Erika Kóth énekel. 21.40 pedagógusok műsora. 22.00 Beethoven-művek. 23.15 Operarészletek. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Reményi Sándor magyarnótákat énekel. Üzemi demokrácia — intézmé­nyesen. Választ vár a hallgató. TEa MAGYAR Hírek Pillantás a sportvilágba. Bauhaus. NSZK-rövidfilm. öt perc meteorológia. Nő három szerepben. XII. Fürödni jó. Ifjúsági park, zenéből. Riportfilm. Esti mese. Tv-híradó . Ez is, az is operett. Svájc W. M. Diggelmann szemével. Riportfilm. Tv-híradó. Fejes Endre: Jő estét nyár, jő estét szerelem. Tv-film. I. r. (14 éven felülieknek!) POZSONYI 17.35 Hét. végi kaland. Tv-musi- eal. 19.00 és 23.15 Hli-adő. 19.30 Túlélik-e a 2000-etí 21.55 VIII. Henrik hat felesége. Boleyn Anna. Tv-sorozat. 23.10 Találkozás a rózsával. Tv-sorozat. 17.28 17.35 17.55 18.20 18.25 18.40 19.15 19.30 20.00 20.40 21.25 21.35 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4 és fél 6 órákor Ártatlan gyilkosok Magyar bűnügyi ülm Este 8 órakor Száguldás a semmibe Végtelenül izgalmas. színes, szinkronizált, amerikai film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 8 és fél 8 órakor Ne csalj, kedves Színes, zenés, táncos NDK* filmvigjáték EGHl KERT Este 7 órakor Száguldás a semmibe Végtelenül izgalmas.^ színes szinkronizált, amerikai tilm GYÖNGYÖSI PUSKIN A betörés' Felemelt helyárak! GYÖNGYÖST SZABADSÁG Szent Teréz és az ördögök GYÖNGYÖSI KERT Bob herceg HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 3 órakor Hárman a kincs nyomában Este fél 8 órakor Az utolsó mozielöadás (Texasi krónika) HATVANI KOSSUTH Náoolyt látni és... HFA'ES öreg rabló nem vén rabló rÜ'/VSA BONY Az Ezpst-ió kincse SiondizzÉ o 0« medrét Egerben: 1° órától Szombat reg­gel 7 óráig o BajcsV-Zsilinszkj utcai rendelőben (Telefon: 11-10). Rendelés evermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. #zám alatti rendelőben. (Telefon: in-w. --------------------—... A z épüld dél-budai metrónovai Duna alatti szakasza a tervek szerint a Budapesti Műszaki Egyetem és a Köz­gazdaságtudományi Egyelem között épül. Az Országos Föld­tani Kutató és Fúró Vállalat több helyen próbafúrásokkal tárja fel a nyomvonalat. Az ötven méter mélységből vett mintákat az UVATERV talajmechanikai laboratóriuma dol­gozza fel. (MTI-foto: Csikós Gábor — KS) Űj folytatásos produkciók a televízió őszi műsorán Az őszi televíziós „mozi­évad” egyik legérdekesebb Vállalkozásának ígérkezik az a sorozat, amelyben Grigorij Csuhraj legismertebb alkotá­sait tekinthetjük meg a szom­bat éjszakai előadások kere­tében. Így ismét képernyőre kerül a Negyvenegyedik, a Tiszta égbolt, a Ballada a ka­tonáról, a Volt egyszer egy öregember, valamint az Em­lékezés. Ugyancsak szovjet stúdiókban forgatták Az ár­nyak délben tűnnek el című hét, egyenként mintegy egy­órás epizódokból álló soroza­tot is, amelynek története a polgárháború éveiben ját­szódik. Tizenkét részes NDK-film- sorozat a Salut, German. A film kerete a francia ellen­állási mozgalom es az azzal együttműködő német antifa­siszta ellenállók harca. Henry James magyarul Is megjelent regénye nyomán Egy hölgy arcképe címmel a BBC készített hatrészes fil­met, amelyet hamarosan lát­hatunk. Négyrészes olasz film mutatja be az Amazonas mellékén élő indiánok életét, szokásait. Címe: A föld szí­ve. A csehszlovák televízió munkatársai távol-keleti út- jukról nyolc, egyenként 20— 25 perces epizódokból álló so­rozatban számolnak be a magyar tv-nézőknek is Japán titkos földjén címmel. Ismét jelentkezik — ezút­tal szombat délutánonként — a Salto mortale című nyu­gatnémet sorozat, amely a cirkusz-világ kulisszái közé kalauzol. (MTI) Kiss László, Eger: Levelével teljes mértékben egyetértünk, valóban nemegy­szer előfordul, hogy a különbö­ző vezetékek lefektetése miatt túlságosan Ls sokáig maradnak j ott az árkok az utcákon, nehe- ! zítve az egri, amúgy sem köny- ; nyű közlekedést. Levelét közöl- ! tűk is lapunkban, s az illetéke- ; sek válaszát szintén közöljük. Banka Béla, Eger: Levelét továbbítottuk a városi tanácshoz, mint a kérdésben il­letékes szervhez. Kérjük szives ■ türelmét. M. Éva, Pétervására: * Beküldött verse sajnos nem j közölhető, nem üti meg a kívánt < mértéket. * Többeknek: A szerkesztőség részére bekül- < dött vers-, elbeszélés-, regény- J kéziratokat a szerkesztőség nem - őrzi meg, s visszaküldésére sem { vállalkozunk. Bírálatot levélben < csak olyan esetekben közlünk, amikor megítélésünk szerint a < kézirat beküldőjének érdemes \ az írással foglalkoznia. B. Istvánné. Hatvan: A Munka Törvénykönyv nem \ tartalmaz olyan jogszabályt. < amely megtiltaná a szerződéses ; munkaviszony meghosszabbító- < sát. esetleg többször Is, újból { meghatározott időre. Akkor < azonban, ha a szerződés lejár­takor tovább dolgozik. — mun- kaviszonya állandó munkavi- szonnyá vélik. Ebben az eset- < ben a munkaviszony megszűri- , tetése a Munka Törvénvkönyvé- ) ben foglaltak szerint történhet. S. Béláné, Eger: A gyermekgondozási segélyre, sajnos csakugyan nem jogosult, ugyanis az iskolai idő csak ab- ban az esetben számítható be, 1 ha a tanúim befejezte és az azt követő 60 napon belül el­helyezkedett. Ön azonban, mint; leveléből kiderült, iskolai tanul­mányait. félbehagvva helvezke- s azóta még nem szeré­té meg a gyermekgondozási se­gélyhez szükséges 12 hónapos munkaviszonyt. A hároméves fizetés nélküli szabadságra azon- bat ettől függetlenül is jogosult. SUGAR ÍSTTAN: Az egeresek! szénbánya históriája A BÁNYÁSZNAP alkal­mas arra, hogy eredeti ira­tok, okmányok és számadá­sok alapján, felidézzük me­gyénk egyik becses természe­ti kincsének, a jó minőségű kőszenet szolgáltató egercsehi szénbányának érdekes és a letűnt korokra jellemző tör­ténetét. A. Csehiben birtokos Be- niqzky-família birtokán Már­kus Ágoston egri mérnök jó minőségű kőszenet, s lovag Wessely Károly agilis bécsi tőkés személyében alkalmas pénzestársat talált. Benicz- kvéktől 1904-ben, 90 eszten­dő tartamára kibérelték a bányaműveléshez szükséges területet. Rövidesen azonban Wessely pénze is elégtelen­nek bizonyult a műszaki munkálatok fedezésére s ezért már 1908-ban létrehoz­ták az EGERCSEHI KÖ- SZÉNBANYA RT-1, s ennek kapcsán a Márkus—Wessely vállalkozás átadta az új cég­nek fúrókészülékeit, eszkö­zeit és műszaki adatait, me­lyekért 1250 darab 200—200 koronás részvényt s ráadásul 180 ezer korona készpénzt kaptak. Az új részvénytársa­ság működésének egyik lé­nyegi alapját az a szerződés biztosította, melynek kereté­ben a MÁV-nak 1913-ig 2600 vagon szén szállítására vállaltak kötelezettséget. Nemigen ismeretes, hogy en­nek a tranzakciónak a fo­lyományaként építették-e ki az egre—putnoki vasútvona­lat is. elsősorban a termeit szén olcsó elszállítására. Az Egercsehi Kőszénbánya RT. 2,5 millió korona alaptő­kével indult. No, és kik vol­tak a főbb részvényesei? Bu- dapestvidéki Kőszánbánya RT., Engel Armin igazgató, Kálmán Manó aligazgató, lo­vag Wessely Károly, Be- niczky György egercsehi föld- birtokos, — és néhány gazdag belga pénzember: Nernix Edmond és Du Monceau Li- pót brüsszeli ügyvédek, Deu- lin Nestor mérnök, Albert Gilbert. Alexandre Patte, Ju­les Sablon ingatlantulajdo­nosok, A PINCEVÖLGYI tele­pen 1909-ben elkészült a köz­ponti iroda, az igazgatói és egy hivatalnoki lakás, továb­bá 20 munkáslakás valamint a kantin. Az ún. szűcsi fej­tésnél 14 munkáslakás mel­lett már 3 „munkáskaszár­nyát” is emeltek, de nem fe­ledkeztek meg a kakastolla­sokról sem, — s 1912-bén már készen állott a csendőrségi épület is. A széntermelés egyre in­tenzívebb mértékben növe­kedett. 1909-ben 57,052, 1912- ben pedig már 89 ezer to?rna szenet hoztak a munkáskezek a felszínre. Nem adok kölcsön Frédinek, egykori iskola­társamnak csodálatos emlé­kezőtehetsége volt. Valósá­gos memóriazseni. Vissza­emlékezett a legjelentékte­lenebb esetekre és emléke­zete soha nem hagyta cser­ben. Már az iskolában ren­geteg hasznát vette csodála­tos memóriájának. Nem kel­lett tanulnia, egyszeri olva­sás után a latin szótár egész oldalait ismételte el gondol­kodás nélkül. S mivel a ta­nulást „kiküszöbölte”, köny­vekre sem volt szüksége és az értük kapott pénzt hasz­nos dolgokra: cigarettára, parittyára fordíthatta. Frédi volt az osztály legjobb ta­nulója. Jelesen érett, s egy vállalathoz került, ahol — különösen az igazgatót — valósággal elkápráztatta me­móriájával. Hamarosan az igazgató személyi titkára lett, s ettől kezdve három­szor olyan gyorsan ment a személyi ügyek kezelése, mint Giziké, a gépírónő ide­jén. Nem kellett az akták között turkálni, fejből vág­ta, ki, mikor, milyen ügy­ben járt a vállalatnál, s az ügy milyen iktatószámon fut. Csak éppen feketeká­vét nem szolgált fel és nem illegette magát az ügyfelek előtt, mint Giziké. Ritka em­lékezőtehetségéről tett ... ta­núságot azzal is, hogy fejé­ben volt az egész magyar menetrend. Pontosan tudta, hogy például hány órakor kell felülni a vonatra, hogy este 7-re Zalakisszántódra megérkezzék. Nem emlékszem arra, hogy Frédi nem emlékezett volna valamire. S ki hinné, hogy az egyre növekvő termelési eredmé­nyek ellenére a részvénytár­saság deficittel küszködött. 1909-ben több mint 105 ezer 1914-ben pedig már 204 ezer korona volt a veszteség! Az okra így világit rá egy 1910. évi bizalmas közgyűlési je­lentés: „A porosz és osztrák bányák erős küzdelme foly­tán a szén eladása csak nyo­mott árak mellett történt. . . ” De a gazdasági helyzet az első világháború alatt sem javult. S ekkor kényszerült a cég, hogy életében a legje­lentékenyebb pénzügyi bű­vészmutatvánnyal egyenesbe hozza a szénáját. 1918-ban a 2,2 millió korona értékű részvénykészletet 625 ezerre lebélyegezték, s a hiány pót­lására 9375 darab új rész­vényt bocsátottak ki és hoz­tak tőzsdei forgalomba. Így azután a bánya alaptőkéjét 2,6 millióra tornázták fel, il­letve így jutott ismét pénz­hez a cég. Az első világhábo­rú végi forradalmak nagyot lendítettek a csehi bányászok helyzetén: javult a bérük, élelmezésük és általános helyzetük. 1919. január 2-án pedig a munkásság egybe­hangzó követelésére bevezet­ték a napi 8 órai munkaidőt! DE A HÁBORÜ vihara sok munkást elsodort Csehiből. A háború legvégén, a koráb­bi maximálisan 960 bányász helyett már csak 500 dolgo­zott. .. A Forradalmi Kor­mányzótanács által köztulaj­donba vett bányaüzemben bevezetett szociális kedvez- (mények az ellenforradalom nyomán elvesztek, s a bányá­szok odahagyták az egercsehi üzemet. 1923 utolján a bánya rész­vényesei megvásárollak a közeli Bélapátfalvi Portland- cementgyár RT. összes ingó és ingatlan vagyonát, s egyetlen vállalkozásba olvasz­tották a két céget. Ezzel meg­született Heves megye egyik legjelentősebb nagy vállal­kozása a két világháború kö­zött. 1929-ben már, az előző gazdasági év forgalmára részvényszelvényenként 16 pengőt fizettek, sőt általános­sá vált az 5 százalékos oszta­lék, sőt ráadásul gyakorta még 3 százalékos felüloszta- lékot is kaptak a cég tőkés urai. Az 1930-as évek gazdasági válságán átlábolva. egyre több és több szenet termeltek a szorgos bányászkezek. 1932-ben 6500, 1936-ban pedig már 12 ezer vagon szén hagy­ta el a bányát. No, de ki lát­ta ennek a nagy termelésnek a hasnzát? Lapozzunk bele a nrunkásság elé sohasem tárt szigorúan bizalmas iratok Fél éve aztán az történt, hogy ez a ragyogó memóriá­ja barátom, bizalmasan így fordult hozzám.: — Kérlek, ne vedd rossz néven, meg vagyok szárúi­vá: adj kölcsön 300 forin­tot. A. zsebembe nyúltam és kinyálaztam neki, három pt­a kölcsönt, mire a szememé­be nézett és fa.ha.ngon eny- nyit mondott: — Remek kirándulásra al­kalmas idő van! — Nem addig az! — vág­tam vissza. — Az a 300 to­rint, amit fél éve kölcsön adtam neked, most már k^tL Nem várhatok tovább, Re­vaskos kötegeíbe Cesmay József vezérigazgató fizeté­sét 1938-tól 1943-ig így hatá­rozta meg a közgyűlés: f vl készpénzfizetése 56,400 per­gő, korpótlék: 3800 pen ; >, családi pótlék: 3300 pengő. A különböző üléseken való részvétéiért külön 11 ezer pengő ütötte a markát. Lz tehát összesen évi 75 ezer pengő tiszta jövedelmet je­lentett. De 1931 és 1937 kö­zött „szabad lakás, fűtés és világítás" fejében, 8 évi re- numerácioként 20 ezer pen­gőt kapott!! AZ IGAZGAT0SAGI tisz­teletdíj évi kétezer, a végre­hajtó bizottsági tagsági díj pedig háromezer pengőt tett ki. Mátyás László igazgató évente 22 ezer pengőt kapott, de Engel és Körmendy igaz­gatók sem kaptak 18 ezernél kevesebbet. — De ugyanek­kor a bányamunkások csak néhány száz pengőn tengőd­lek, de hasonló sors volt az osztályrészük a tisztviselők­nek is. Csuhány Lajos ce­mentgyári portás özvegye 16 pengő „kegydíjat" kapott. 1920-tól a bánya részvé­nyeinek többsége az Angol- Magyar Bank RT. és a Bu- dapestvidéki Köszénbánya RT. tulajdonába jutott. 1942- ben a főrészvényes már a Magyar Általános Köszénbá­nya RT., de a tulajdonosok között találjuk a Magyar Ál­talános Hitelbankot, a Pesti Magyar Kereskedelmi Ban­kot, a cisztercita szerzetes­rendet, a Salgótarjáni Kö­szénbánya RT-t, a Magyar Gyufagyári RT-t, a' Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyára RT-t, a Heinrich és Fiai RT-t -s Weisz Fülöp örökö­seit is. A fasiszta faji törvények hatása alatt az igazgatóság elnöki székébe ruhmwerthi Raoaich Richard királyi ta­na esős. nyugalmazott lovas­sági tábornok került, mint faj- és szobatiszta árja. Volt is bezzeg min osztozkodni. 1939-ben a vállalat tiszta nyeresége közel 3 millió pen­gőre rúgott. 1942-ben a. ,,bi­zalmas kiadások1’ tételén 21 500 pengőt könyveltek el és 3 ezer pengő ..téli segélyt” kapott az igazgató úr. A FELSZABADULÁS után még évekig megmaradtak a részvénytársaságok, s a cég élén megmaradt Rapaich Richard generális úr is. Vé­gül is a 8 millió forint alan­tőkével rendelkező bányavál­lalatot állami tulajdonba vet­te népi államunk, s ettől kezdve az egyes tőkés vállal­kozó urak és papok amúgy sem lapos erszénye helyett egész népünk élvezi az eger­csehi fekete gyémántban rej­lő értékes kalória hasznát. mélem, emlékszel rá., hogy tartozol? Azt vártam, hogy zavar­tan dadogni fog, bocsánatot kér feledékenysége.ért és átnyújtja a tartozását. Ehe­lyett gúnyosan felkacagott: — Látod, ez vagy te! — mondta. — Ilyen memóriád van neked. Hát. nem em­lékezel, hogy hol napúién lesz három hete. délután fór négykor összetalálkoztunk a Bumbedlin utcánál. 47-es számú' háza előtt, az öftes­ten éppen sörősladákkal megrakott gépkocsi norzolt el, rendszáma LX—7608, a vezetője pörgebaiuszú 40-es férfi, a túloldalon pedig kint állt a borbélyüzlet előtt az a csinos kozmetikusuínykzt, és én belső zsebembe nyúl­tam és nagy há aval átad­tam neked a kölcsönt? Fon­tosán két százast, három húszast és négy tízest? Hát nem emlékszel rá barátom? Erre a fejbevágóan pontos adathalmazra nem lehetett nemet mondani. Mindenesetre ezentúl még a legnagyobb emlékezotenet- séggel megáldott em.bernek sem adok kölcsön. Dénes Géza Vémm g 1913. augusztus áh, rosat. Édes mindegy — gon­doltam —, hogy az én zse­bemben van-e a pénz, vagy nála. Úgysem költőm el. Az idő pedig telt. Pár hó­nap múlva célzásokat tettem a kölcsönre vonatkozóan, de Frédi ártatlanul■ nézett rám: nem értett belőle semmit. Megdöbbentem. Lehetséges volna? Ez a tökéletes me- móriájú Frédi nem emlékez­ne a kölcsönre? Tegnap az­tán újra felemlítettem neki

Next

/
Thumbnails
Contents