Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
8 Harisain főpróbája- Algéria előtt Az egri Harlekin bábegyüttes a napokban utazik el algériai vendégszereplésére. Meghívott műsorát hétfőn este az úttörőház színpadán mutatta be a felnőttek közönségének. Az érdeklődő néző és hallgató azt hinné, hogy ez a műfaj csak a gyermekek, a tízen aluliak társaságát tudja elragadni a bábok, a színek, a formák, az egyszerű mese segítségével abba a birodalomba, ahol a mézeskalács-huszár és a mézeskalácskislány életre kelhet, szerethet, boldogságot harcolhat ki magának és szerencsét, sikert, hírnevet adhat, hozhat annak, akit szeret. Felnőtteket is el lehet vinni erre a valószínűtlen útra, csak a képzeletet megmozgató figurák kellenek. A szöveg nem is szükséges, ha például Bartók műveiből állítunk össze a meséhez zenei kíséretet. A műsor nyitószámáról számolunk be éppen és hozzátesszük, hogy meglepetésünkre a színháztermet megtöltő felnőtt közönség még a kánikulai meleg ellenére is mindvégig együtt élt a produkcióval. A Gépszerelem című jelenetben is a líra a legfontosabb elem: a technikai megoldás ítt-ott áttételeket kíván, mert szatíra formájában sem igen tudja elképzelni még a mai ember, hogy éppen a szerelemben kellene versengenünk a gépekkel, ezekkel a hasznos, de néha kibírhatatlanul tolakodó szörnyekkel. Itt Szepesi György zenéjét kell feljegyeznünk, ahogyan a témához illeszkedően teremt hangulatot. Lovasy László két magánszáma — az Ébredés és a Festő — nemcsak leleményességével, de tömör jellemzésével, komikumával is hat. A mézeskalács történetében és a Gépszerelemben a történések és a mozgás ritmusváltozásai, a zenére támaszkodó és megbízható technikai megoldások olvadtak egységes előadásba a történelmi korokat parodizáló szerelmi jelenetekben. a táncparódiákban, de leginkább a műsort befejező hatásos és rövid show-ban mind az a fűszer. ízesség, zamat és báj, szellemesség és szorga- , lom, — ha úgy tetszik — szakmai finomság benne van amely ezt az amatőr együttest a szakmai nemzetközi fesztiválok állandó szereplőjévé teszi: egyrészt ismerik a zenei aláfestés értékét és az indokoltan harsogó ritmusokra támaszkodva bontják ki témáikat, ötleteiket, szó(Fotó: Puskás Anikó) rakoztatóan és élvezetet nyújtva. A nyíltszíni taps a show-nál nem udvariasságból csattant fel többször is, azt jelezte, hogy az együttes mutatványa, művészete önfeledt tetszésnyilvánításra késztette a közönséget. Az együttes rendezője, mo torja és több mint egy évtizede lelkesítő gazdája Pilisy Zsuzsa. Az ő szívós munkája és vele együtt társainak kitartása, a műfaj feltétlen szeretete érik most be nemzetközi sikerré. A népes és fáradhatatlan bábcsoportban egy kitűnő együttes valsótíja meg művészi elképzeléseit, mert nem túlzás állítani róluk: Lovasy László és felesége. Demeter Katalin, Takács Erika, Pászk Zsuzsa, Stuth Zsuzsanna, L énárt András és Tihaméri Imre, a technikai kérdésekben mindig jelenlevő Pilisy Elemérrel és a többi bábossal együtt, egy műfajon belül, paravánhoz kötötten, de az egész, normál méretű színpadot is teljesen bejátszva olykor, a nemes szórakoztatás művészetét adják a tízen aluliaknak éppúgy, mint az érett felnőtteknek. Ez sikerük titka és nagy- nagy érdemük. (farkas) i Kezdődik az egyetemi, főiskolai tanév A napokban döntenek a fellebbezésekről Hazánk 55 felsőoktatási intézményének — így az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola — nappali, esti és levelező tagozatain együttvéve több mint. 90 000 diák kezdi meg hamarosan az 1973—74-es tanévet. Csaknem J1 000 oktató irányításával 38 ezernél is többen a nappali tagozatokon, közel 8 ezren az estin és mintegy 25 ezren a levelező fakultásokon készülnek az új tanévben leendő hivatásukra a diákok. A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain mintegy 15 000 első évest várnak. A tudományegyetemekre • a nappali, esti és levelező tagozatokra együttvéve —, eddig 3904 diák nyert felvételt, közülük 2449-en a nappali tagozatokon tanulhatnak. A műszaki egyetemek különböző tagozatain 2865 első éves diákot várnak, köztük 1900 nappali tagozatost. A műszaki főiskolák első éveseinek száma 4883 lesz, 2655 közülük a nappali fakultásokon készül majd hivatására. A tanárképző főiskolák első éves diákjainak együttes létszáma 2257, ebből 1518 a nappali tagozatos. A művészeti főiskolákon 322-en, a tanítóképző intézetekben 1837-en, az óvónőképző intézetekben pedig 1295- en kezdik tanulmányaikat az új évben. Országosan eddig tehát a nappali tagozatokon 14 323, az estin 1746, a levelezőn pedig 6318 elsős kapta meg felvételéről a kedvező értesítést. A fellebbezések ügyében a napokban döntenek. Mint ismeretes, a felvételi vizsgád kon a felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai csupán a rendelkezésre álló helyek 94 százalékát töltötték be. A vizsga eredményéről szóló értesítésben a sikeres vizsgát tett, de fel nem vett hallgatókkal közölték, hogy fellebbezhetnek a döntés ellen. Ügyükben a felügyeletet gyakorló minisztériumok és az érdekelt felsőoktatási intézmények vezetőiből alakult bizottságok ezekben a napokban döntenek és betöltiK a maradék 6 százaléknyi helyet. Ahol az íróasztal még csak nem is díszlet... EZ A HELYISÉG a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező egri irodájában van. Csupán az „iroda” név kötelez az íróasztal beállítására, egyébként az ügyfelek kényelmes fotelban, divatos dohányzó- asztaika mellett ülnek. Kedvesen és egyszerűen fogadják őket — ebből is látszik, hogy nem hivatalról van szó. Az új intézmény kétéves munkájáról, s természetesen a tervekről beszélgetünk Havasi Istvánnal, e szervező iroda vezetőjével. — Az a baj, hogy nehezen találnak meg bennünket — mondta. — A színház „irodafertálya” eléggé kiesik a forgalomból, új ügyfeleinknek labirintusban kell közlekedniük ... — A szó képletes értelmében is nehezen találják meg az iroliát? — Ügy már nem ... Különösen a névadó ünnepségek és a házasságkötések rendezését bízzák ránk egyre szívesebben. Annak idején első dolgunk az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk a városban levő vállalatokkal, üzemekkel, intézményekkel, s tájékoztattuk a vezetőket munkánkról, szolgáltatásainkról. Megmagyaráztuk, hogy irodánknak elsősorban politikai szerepe van, tehát igen távol áll tőlünk a „másfajta” nyereség hajszolása. Azóta már több mint ötven üzemi összekötőnk van Egerben. Természetesen az anyakönyvi hivatalból is ide irányítják, hozzánk az érdeklődőket. A rendezvényeket hogyan bonyolítják le? — Mindegyiknek külön forgatókönyve van, a névadóknak, az esküvőknek és a temetéseknek is. A névadó ünnepségek színesítésére a négyes számú általános iskola úttörőkórusa is közreműködik Ugyanakkor az illető vállalat pártalapszer- vezetét, vagy szakszervezetét is felkérjük ünnepi beszéd, köszöntő tartására. Csaknem minden esetben el is vállalják. Az esküvőkön alapvetően — és természetesen — az anyakönyvvezető a szertartás irányítója, de műsort itt is biztosítunk. Igyekszünk a temetéseket .s társadalmasítani, de itt még kevesebb az igény, annak ellenére, hogy az egyház nem teremt „konkurenciát” különböző újításokkal. — Nem félnek a sablon veszélyéből? > — Sablon nem lehet. Minden egyes rendezvénynek más és más a forgatókönyve, mások a műsorszámok, s messzemenően figyelembe • .vesszük az ügyfél igényeit is. Hozzáteszem, hogy azért is népszerűek az iroda rendezvényei, mert meghittebbek, közvetlenebbek, s ami a legfontosabb: az emberhez szólnak! ELŐFORDULT, hogy a te-' metésen gépzenét alkalmaztak. Ezt nem szívesen használják. Nemcsak a gépzene úgynevezett élettelensége miatt, hanem azért is, mert néha cserbenhagyja a rendezőket a technika, s ilyenkor oda a hatás, csupán kínos érzés marad az emberben. Az lenne valóban a jó megoldás — erre korábban már magasabb szintű tanácsi határozat is született — ha főállásban, állandó jelleggel egy kamarakórust foglalkoztatnának. Most és néha, alkalmi kórusok szerepelnek, de ez végleges megoldás nem lehet. — A temetkezési vállalat feladata lenne... mi vállalnánk. de ahhoz nagyobb költségvetésre van szükségünk. — Igen gyakoriak a csoportos névadó ünnepségek... — Valóban, ez most nagy divat. Mi azonban nem túlságosan örülünk neki. .4 tömegesség alaposan csorbítja a rendezvény családias, intim jellegét — pedig éppen ez. utóbbi lenne a célunk —, s a házasságkötő teremben sokkal nehezebb a technikai lebonyolítás is. — Mennyit fizetnek az ügyfelek egy rendezvényért? — Említettem, hogy az irodát nem gazdasági, hanem politikai meggondolásból hozták létre. Tulajdonképpen minden ünnepség és szertartás megszervezése ingyenes. Azt szívesen megtesszük, hogy elhalálozáskor — kérésre — levesszük a gyászoló család válláról a gondot a koporsóvásárlástól a sírhely elintézéséig, s ilyenkor előlegezzük az ösz- szeget is. amelyet majd a későbbi segélyekből visszafizetnek. Más rendezvényeken orgonazenéért, énekszólóért, szavalatért ötven forintot kérünk, de ez sem a mienk, hanem a közreműködők tiszteletdíja. Az idén más rendezvény lebonyolításába is bekapcsolódott az iroda. így például tavasszal hatszáz tizennégy éves fiatalnak tették emlékezetessé az egri úttörőházban a személyazonossági igazolvány átadásának ünnepét. Ugyanakkor tervezik egy szónokképző tanfolyam szervezését is. (Valóban nagy szükség van már erre! Sajnos, egyelőre még kevesen látják be, hogy miért...) Bekapcsolódnak a nőnapi, a gyermeknapi ünnepségek, bankettek megszervezésébe, illetve technikai lebonyolításába is. — Rendeztünk már ezüstös aranylakodalmat is — mondja Havasi István. — Általában az a tapasztalatunk a két esztendő alatt, hogy aki egyszer felkeresett bennünket, az máskor is kéri szolgáltatásainkat. A SOK KÖZÜL az egyik leghőbb vágyuk az iroda dolgozóinak. de gondolom, maguknak az ügyféléknek is. hogy végre megfelelő helyiségeket kapjanak, ahol természetesen az íróasztalnak továbbra sem lesz jelentősége ... Rátái Gábor "csontos GA'eo*1973. augusztus 29., szerda Közben Potecz bácsit észre sem veszik, pedig ott áll a lugas bejáratánál. Mosolyogva csóválja a fejét, aztán az asszonyt feddi: — Eljárt a szád. vénasz- szony? Ej. nem állód meg, hogy ne kerepelj! — Nincs talán igazam? Ide talán nem jöhetnének a látogatók? Mint a várba meg a régi bányába9 Több érdekeset látnának itt, mint a másik két helyen együttvéve. És a zenélő óra? Az kutya? — Nem kutya — morog az öreg ingerülten. — Kerepelsz, kerepelsz? — Miféle zenélő óra? — kíváncsol Pörzsi ártatlanul. — Kapcsold be. öregem — könyörög az öregasszony —. mikor kapcsolnád be, ha •tern most. amikor itt vannak a látogatók? Különben is. szólnak a tanárjuknak, hogy járja ki a hivatalokban ... — Te addig mutasd meg a koszorúkat — egyezik bele a vénember, s fellépdel az oldallépcsőkön a malomba, hallani visszhan- gos lépteit, amint felfelé halad. — Látják azt a kis kiugrót a toronytető alatt? Ott lesz az óra is, csak éppen be kell szerelni, már a helye megvan. Jöjjenek, nézzék meg a koszorúkat... Ott jobban lehet hallani is. — Mit kell hallani? — kérdi Ben. — Valami zenélő órát, te dinka! — s Aligátor majd hasraesik hosszú lába ellenére is a rozoga falépcsőn. A rengeteg faoszlop előtt azonban tátva marad a szájuk. Ahol valamikor a zsákok álltak és a fényesre kopott deszkacsöveken ömlött a liszt, most búzakoszorú búzakoszorú hátán, sárga és megbámult kalászok, hosszú és rövid toklászú búzafajtákból, némelyik közepén kifonva az évszám is, vagy éppen a 20-as szám. az augusztusi ünnep dátuma. — Látják, itt ez a sok gyönyörűség. Szorgalmas népek élnek mifelénk, minden évben ide került munkájuk gyümölcse.. Az a kis barna koszorú a nagy aszály évében készült, ezek itt rozsból vannak, a háború alatt nem engedtek búzából fonni a koszorúkat. Ez pedig. az első kenyér ünnepen, rajta a nemzetiszínű szalag, amikor a saját földjén aratott mindenki. .. — Figyeljenek! — hallatszik ekkor föntről tompán az öreg szava. S abban a pillanatban csikorgó, ciripelő pengést hallani, amiből végül harsány indulóütem kerekedik ki, a Madrid határán, állunk a vártán dallama. A fiatalok felfelé teke- redett nyakkal állnak, sután bámulnak a poros gerendák közé. Aligátornak nagyot ugrik az ádámcsutkája, az öregasszony helyeslőén bólint és áhítattal figyeli a recsegő zenét. A dallam eközben harmadszor is megismétlődik, aztán hirtelen pitémét változtat, s valami átlényegülés következtében valóságos hegedűhangon elkezdi sírni a nótát, hogy „Rózsi, Rózsi, mi bajod, mért nem akarsz szólni?” Pörzsi hirtelen leül egy gerendára, és összekucorodva próbálja elfojtani a nevetést, Ben tátott szájjal bámul a feje fölé, csak Aligátor őrzi meg a méltóságát. Az öregasszony szipogva magyaráz: — Ez az öregem nótája. Ezt is beleépítette. — K meghatott szünet után, miután másodszor is végigélvezik Dankó Pista nótájának első sorait, azt suttogja még az asszony: — Lett volna pedig alkalmas hely a tanácsháza padlásán, mégse engedték, hogy üzembe helyezze az öregem. Leszavazták. Az elnöküket! Hát értik ezt? — Ugyan... Ne tessék sírni azért — motyogja Pörzsi és ügyetlenül megsimogatja az öregasszony száraz kezei éjét. — Nem mindenki ért az efféléhez. Pedig igazán szép ... Ennyit bír kinyögni anélkül, hogy. sírnia vagy nevetnie kelljen vagy mind a kettőt egyszerre. Amikor meghallják a>) öreg lépteit, kisorjáznak ism it az udvarra. de már nem mennek be a lugasba, köszönik a vendéglátást, nekik menniük kell. Ha ugyan elviszi őket az autó. — Persze — von vállat Aligátor, s előkaparja a slusszkulcsot. — Köszönjög a közreműködést. A tömb- szelencéhez igazán nem értünk, köszönjük, hogy megcsinálta ... — Potecz bácsi — teszi utána rendreutasító hangsúllyal a lány. Aztán megcsókolja búcsúzóul az öregasszonyt: — Ne tessék félni, olyan idegenforgalmi nevezetesség lesz még ez a malom, hogy na! Aki errejön, nem győz majd csodálkozni. — És az órám? — Az öreg hangjában most érezni először bizonytalanságot. De Aligátor megnyugtatja: — Frankó! Ez nem vaker duma, fater, ez tény! Az óra — Ez? Akár a világ végére is! — bukkan elő az öreg a lépcsőn .— Nincs ennek semmi baja! — Állati kassa füle van. megfigyelted? — motyogja barátja fülébe Aligátor. Ben dühösen fúj rá. — Jó fej az öreg, ne mó- szerold: marha frankó, nekem elhiheti! Isten áldja, csaó! —■ azzal felbőgeti a motort. Az öreg meghalottan emeli kalapja mellé az ujját, még a „fatert” is megbocsátja a fiúnak. Ök meg kiporzanak a malomudvarból. ..... _ iVége)
