Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

Négyezer érés lelet Felső-Egyiptomban négy­ezer éves sírokat tártak tel. Az egyik sír családi szarko­fág volt három múmiával: egy férfivel, egy nővel és egy kislánnyal. Mind a há­rom múmián arany álarc volt. Az álarcon levő felírás „örök életet” kért az iste­nektől az elhunytak számá­ra. Más sírokban a régészek olyan emberek csontvázaira bukkantak, akiknél a gerin­cet pálmafából készült bot helyettesítette. Talán a kora­beli vallás követelte így? A sírokban sok fából és agyag­ból készült kis istenszobrot, ezenkívül háztartási eszkö­zöket, gabonával töltött edé­nyeket találtak. Több évezredes képmás Nyugat-Irán hegyeiben az archeológusok felfedezték egy asszíriai király 3000 év­vel ezelőtt készült képmá­sát. A kől'aragvány magassá­ga 200 centiméter, szélessé­ge 128 centiméter. Mellette ékírásos szöveg látható, ezenkívül a Nap és a Föld asszíriai isteneinek képmá­sa. A király csonkakúp for­májú koronája, hosszú ha­ja és szakálla, szemeinek jel­lemző formája arra a felté­telezésre nyújt lehetőséget, hogy ez a faragvány az ősi Asszíria uralkodó dinasztiá­jának egyik képviselőjét áb­rázolja. A táplálkozás és az észbeii képesség összefüggése Vajon táplálkozással befo­lyásolhatjuk-e az intelligen­ciát? Ventimigliában a világ minden tájáról összegyűlt szakemberek nemzetközi konferencia keretében igen­nel válaszoltak a kérdésre. Megállapításukat azonban természetesen óvatosan kell kezelnünk. Hiszen nincsen még , „intelligenciát fokozó étel”, mint ahogy nem léte­zik olyan tabletta sem, amely a szellemi fogyatéko­sokból értelmes embereket formál, vagy lehetővé teszi, hogy a diákok egyszeri elol­vasásra megtanulják mind­azt, aminek elsajátítására hosszú, kemény munkára van szükség. Az mindenesetre igaz, hogy megfelelő táplálkozás­sal el lehet érni, hogy a gyermek agya a lehető leg­szabályosabban fejlődjék. Ugyancsak megfelelő táplál­kozással olyan állapotba le­het hozni az agyat, hogy az ember élete végéig teljes ka­pacitással dolgozzék. Különböző kísérleti vizs­gálatok során megállapítot­ták, hogy az állatok kis mé­retű agya és csökkent intel­ligenciája között igen szoros a kapcsolat. A világ minden táján speciális laboratóriu­mok kísérletei igazolták, hogy a rosszultápláltság je­lentős mértékben befolyásol­ja az agy fejlődését mind a terhesség alatt, mind az élet első hónapjaiban.. Megfigyelték például, hogy ha az anya proteinben sze­gény táplálékot fogyaszt, az újszülött agya jóval kisebb, mind súlyát, mind volume­nét tekintve. E. Van Mart­hen's, Los Angeles-i mikro­biológus vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy ha nős­tény egereknek a terhesség első heteiben feltűnően pro- teinszagény táplálékot ad­nak, az újszülött egerek test­súlya és agyának súlya je­lentős mértékben csökken. Ha azután a proteint teljes egészében megvonják, ag­gasztó mértékben felszökik a halvaszületések száma. Miután Rosso professzor, a New York-i Columbia Egye­tem tanára elmondotta, hogy a rosszultápláltság nemcsak az agysejtek számát, hanem méreteit is befolyásolja, el­magyarázta: sokkal nagyobb a veszély, ha a terhesség időszaka alatti rosszultáp- láltságtól már amúgy is le­gyengült újszülött élete első hetében is hátrányos táplá­lékot kap. Ha a rosszultáp­láltság csupán a születés után kezdődik, az agy 15 százalékkal kevesebb agy­sejttel rendelkezik: ha azon­ban a születés utáni rosszul- tápláltságot terhesség alatti rosszultápláltság előzi meg, az agysejtek csökkentése el­érheti a 60 százalékot is. Alig 2 kilogrammal szüle­tett és a születés után hamar elpusztult gyermekek agyá­nak vizsgálatából kiderült, hogy ha a születést megelő­ző vagy azt közvetlenül kö­vető időszakban a gyermek nem kap megfelelő táplálé­kot, agysejtjeinek száma 30 százalékkal csökken, ha pe­dig születés előtt és után is elégtelen táplálékot kap, az agysejtek csökkenése elérhe­ti a 70 százalékot is. „Gépírónő állást ke­res — az sem baj. ha gépelni kell — jeligé­re”. (Foto: Eulenspigel) /\AAAAA\VWWWWWS/WVV AAAAAAé,'AAAVlA/VAAAAAA/W'AAAAAA/V\AVWWWV\WWVWWV\AA'VWWvW^AAAi 5 7őiunorj zo lg diát Szilánkok A kis svéd falusi boltban a lelkipásztor összetalálkozik Serensen asszonnyal és szemrehányást tesz neki, amiért múlt vasárnap a férje a szentbeszéd kellős közepén kisétált a templom­iból. — Hát igen, lelkész úr — nagyon szomorú ez, de hát ■mit tehetek én arról, hogy a férjem alvajáró ... — Mónid csak, Jack, mi­ért jársz oly in gyakran a feleségeddel éjszakai mula­tókba? — Mert ez az egyetlen olyan intézmény, amely még nyitva van akkor, amikor a feleségem befejezi az öltöz­ködést .., * Két hegymászó felkapasz­kodott egy svájci csúcsra és lavinába került. Egy bernát­hegyi kutya talált rájuk, nyakán kis konyakos hor­dócska lógott. — Hurrá! — kiáltotta az egyik hegymászó. — Eljött hozzánk az ember legjobb barátja! — De nézz csak oda, mi­lyen nagy kutya cipelte fel ide! — tette hozzá a másik. — És annak idején ki mu­tatott be a feleségednek? — Teljesen véletlenül is­merkedtünk össze, senkit sem vádolhatok érce. ★ Jeanne sokáig forgolódott a tükör előtt, férje pedig búsan nézett órájára, mi­közben a mozijegyeket szo­rongatta. — Ez a frizura ugyebár fiatalít — kérdi az asszony — Persze, csak hát ne buzgólkodjál túlságosan, mert ehhez a filmhez 75 éven aluliakat nem enged­nek be... •k A bíró megkérdi: — Miért ölte meg maga azt a nyulat, hiszen nem is tagja a vadásztársaságnak? — Hát miért ette meg a nyúl a káposztát a konyha­kertemben, amikor nem tag­ja a családomnak? ★ A gépkocsiszerclö sokáig kúszott-mászott az autó alatt, turkált a motorban, azután felkelt, megvakarta a tarkóját, levette a sapkáját és így szólt a tulajdonoshoz; — Ha ez az autó ló volna, akkor azt tanácsolnám ön­nek, hogy lője le... Az fró darabja két évig feküdt a dramaturgnál a benyújtott művek között. A műsoron bezzeg nem marad annyi ideig. ★ Az első felvonás rossz, de ez nem jelenti, hogy a következő kettő jobb lesz.-4r Minél távolabb ül az ember a színpadtól, an­nál rosszabbul látja a rossz játékot. • ' /WVWVWSAAAA ‘ Aranymosók a Dunán A Komárom megyei Ács községben él még néhány idős ember, akik ilyenkor, nyáron — amikor levonul a Du­nán az árhullám, s a víz fölé emelkednek a homokzáto­nyok —, elindulnak szerencsét próbálni. A hajdan híres folyami aranymosók kései leszármazottai csónakba pakol­ják az ősi felszerelést, az arany néző lapátot, a mosópadot, a meringülőt, a szérkét és munkához kezdenek. A Dunának ezen a szakaszán a csendesebb hajlatok­ban valaha bőven „termett” az arany. A csillogó arany­szemek a messzi hegyekből lemosott vörös gránithomok­kal együtt rakódtak le, s apadáskor a középszint magas­ságában találták meg ezeket a kincset rejtő sötétebb sá­vokat. Egy-egy ember egész napi munkával — mégpedig nagyon nehéz munkával —■ 3—3,5 gramm aranyat mo­sott, s többet keresett, mint két mesterember. Ennek a bőven termő aranymosásnak a folyam szabályozása ve­tett véget. A gátak közé szorított Duna vize nem tud már úgy szétterpeszkedni, mint régen, sebessége megnö­vekedett, s ezért arany tartalmú hordalékát sem rakja már le a régi mértékben. Előfordul, hogy a Dunára szálló öregeknek naponta 5—6 köbméter kavicsot-iszapot kell megmozgatniuk, át- hányni-átforgatni, s ezután kezdődik még csak az igazi munka; a rostára rakott iszap mosogatása. Félnapi mosás után akadnak csak fenn a mosóasztalra fektetett fekete posztó szálai közt a parányi csillogó aranyszemcsék. De még akkor sem fejeződik be a munka, pörkölés, higanyos derítés és sok más türelmet igénylő művelet után ma­rad fenn a tiszta, 98 százalékos sárarany. Az újra és újra szerencsét próbáló aranymosók egész napi zsákmánya rendszerint alig félgramm sárarany, de gyakran még ennyi sem. Az ácsi öregek naplót vezetnek arról, mikor és hol dolgoznak, mennyi aranyat mosnak. De úgy tűnik, köve­tőik már nem akadnak, a fiatalokat már nem érdekli a hajdan híres ősi szakma.- V /A\AAV/AéAÁÁWvWWVWA'. V 'N/VW'WV* A/V\A/s/vA/VVV>A<VSAAAAAA/V\A Fő a bizalom A hírek nyomán megkerestem és meg is találtam Burbu- lya Edömért, a 96 éves magánzót, aki néhány nappal ez­előtt tartotta meg es­küvőjét a 67 éves Bőr Rozáliával. Burbulya Edömérnek Bőr Ro­zália a negyedik fe­lesége volt, de az el­ső szeretője, lévén mindenkor hűséges férj, míg Bőr Rozá­liának a tizennyolca­dik szeretője volt, Burbulya Edömér, de csak az első férje, lévén mindeddig ha­jadon. A falu lakói legalább is igy for­máltak előzetes tá­jékozódásom kapcsán Burbulya Edömér és Bőr Rozália házassá­gának és megelőző viszonyának körül­ményeiről. Amikor felkeres­tem Burbulyáékat, az ifjú férj éppen in­dulóban volt hazul­ról, mint mondta, a KISZ ifjúsági társas- házakciójában sze­retnének részt ven­ni, hiszen törvénye­ink értelmében a fi­atal házasok e téren lényeges előnyt el­veznek és jelenlegi otthonuk minden bi­zonnyal szűk lesz, ha majd jönnek a gye­rekek. — Hazajönnek? — kérdeztem, de nem értette a kérdést, míg- nem rájöttem, hogy én nem értettem meg öt. Nem „haza"-jön­nek a gyerekek, ha­nem jönnek. Sziliéi­nek. Burbulya Edö­mér és Bőr Rozália nászából. Természe­tesen! Bőr Rozália, azaz­hogy Burbulya Edö- mérné éppen a var­rónőhöz ment, mint később megtudtam, nem másért, mint mi­niszoknyák készítése végett és miatt, hi­szen — hangoztatta később nemegyszer is Rozália ifiasszony — nem járhat állan­dóan esküvői ruhá­ban. Vagy pláne meztelenül. Es itt kissé elpirult. — Nem kései kis­sé e házasság? — kérdeztem Burbulya Edömért, aki határo­zott nemmel vála­szolt, majd hozzátet­te: — Kedves bará­tom, megváltoztak a társadalmi viszo­nyok. Valamikor azért nősült a férfi, hogy házasodjon, most azért házasodik, sőt, KISZ-házasodik, hogy nősüljön. Ne­kem ez az első olyan házasságom, bará­tom. amelyet szexu­álisan már felvila- gosodottan, minden anyagi érdek nélkül, de annál több vágy- gyal és érzelemmel kötöttem. Ha jói meggondolom — tet­te hozzá kicsit tű­nődve — talán még inkább korai is ez a házasság, valahogy wwwwww/vw»»* tű! sok még benne a testiség ahhoz, hogy valóban letisztult, igaz emberi kapcso­lat legyen ...De se­baj, majd az évek meghozzák ... A vá­gyak csitulnak, de a lélek forrósodik . ■. Ügy bizony — mond­ta Burbulya Edömér. — Mióta ismerik egymást? — Várjunk csak ... Igen ... Azt hiszem, vagy ötven éve. . Akkor még élt az el­ső feleségem és mondtam Rozikának, hogy várja már meg, amíg meghal az öregasszony ... Meg is halt, rá vagy ót évre... De meglehe­tősen rossz anyagi körülményeim miatt újra kellett házasod­nom ... Nem nősül­nöm, barátom, ha­nem házasodnom ... Újból várnia kellett a szerelmemnek, hogy trónra ülhesse­nek a rút anyagi­ak... — És Rozika várt? — Várt... váro- gatott... Volt túréi me a lelkemnek . .. De hiszen rám várt és így ez természe­tes ... Aztán meg­szökött a harmadik feleségem ... Hogy a második? Meghalt mellbajban. Állító­lag akkor fázott -meg, amikor egy éj­szaka kint felejtet­tem a kapu előtt. Ré­szeg volt a lelkem, de én is az. így az­tán őt kinthagytam, a demizsont behoz­tam ... A demizson most is megvan — sóhajtott Burbulya Edömér, majd az­zal folytatta a kér­désre adott választ, hogy Rozália várt, bízott benne, tudta, hogy el kell jönnie annak az időnek, amikor minden ne­hézségen, minden anyagias szerelmen túl, már csak a sze­relem testisége és a mind kitérjedöbb lel­kiség köti majd ösz- sze őket egy életre. — És így is lett. Nem úgy, mint ma­napság szokás. Meri a mai fiatalok nem tudnak várni. A mai fiatalokban nincs ki­tartás, bizalom és kölcsönös megbecsü­lés, mint bennünk — mondta beszélgeté­sünk végén Burbu­lya Edömér és meg­hívott 25. házasság; évfordulójukra... — Ha megéri, öcsém .. ha megéri! — telte hozzá nem sok biza­kodással a hangjá­ban, (egri) Konkrete? Az érzékelhető, a kézzel­foghat ó, a valóságos, a nem elvont jelentéstartalmakat megnevező latin eredetű konkrét szót és a szócsa­ládjába tartozó konkrétum, konkrétság, konkretizál, konkretizálás szóalakokat igen gyakran és sokszor fe­leslegesen használjuk fel szóban és írásban egyaránt. A konkrété határozói for­ma is gyakrabban jelentke­zik, mint a konkréten, illető­leg a konkrétan ható vzói tormák. Mi a különbség e határozói alakok között? El­sősorban az. hogy a konkré­té eredeti latino^ határoz M forma, míg a konkréten s a konkrétan alakok már a r agyar ragozasi reiuiszerljez idomultak. Azok, akik tollúkra és aj­kukra veszik a konkrété, szubjektíve, objektíve, posi­tive, negativ?., fakultati -e sióalakokat, valójában ere­deti latinos határozói alako­kat használnak fel. Ha szük­ségünk van ezekre a latul eredetű sza /aki a, akkor a magyar ragozási rendszer­hez idomult formákban él­jünk velük, s így mondjuk és írjuk; szubjektiven, ob­jektiven, pozitiven, konkré­ten, negativen, fakultativen Mb. A vegyes h'togren dű<,ég­nek meglel/lőon még helye­sebb ha így használjuk eze­ket a határozói formákat: objektívon, fakultatívan, konkrétan, szubjektívan stb. A latinos határozói for­mák itiküsz leölésére való törekvést mindenképpen szorgalmasunk keli, még a szaknyelvi szóhasználatban is. Ne hiva.kodjunk lehat latinos műveltségünkkel a latinos végű határozói ala­kok unos-uatalan használa­tával sem Egyesek műveltségük fi- togtatásara a felsorakozta­tott latinos határozok mel­lett gyakran élnek olyan szóalakokkal, amelyeket el­avultaknak kel! tekintenünk. A reálisan, formálisan, ka­tegorikusan határozók he­lyett csak azok élnek a rea­liter, a frrr,naU\cr, n kaicgc- rice latinos végű határozói szóalakokkal, akik nagyon hivatalosan kívánnak .meg­nyilatkozni’'. A feleslegesen tudálékoskodó, hivatalosko- dó, szakszórűzkódó emberek szóhasználatában még egy furcsa lat’noskodó határozó szokott jelentkezni, a forin- tálisan szóalak Erie a szó­ra már egyáltalában nincs szükségünk. Dr. Bakos József 1U AZ ÜGYESEBB? (Fotó. Stern)

Next

/
Thumbnails
Contents