Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
háljanak közkinccsé a jó vezetési tapasztalatok Célszerűen alakítottuk tevékenységi körünket Írásomban kiinduló pontnak az 1967. évet tekintem, amikor még településkörzetünkben 4 tsz működött. A négy szövetkezet 1968-ban egyesült, a gazdaságunk össz- terü'ete 7800 kát. hold lett, melyből a közös termőterület 6500 kát. hold. A dolgozó taglétszám 530 fő volt ekkor. A külső- és belső tényezők változásai következtében már az egyesülés első évében és folyamatosan, jelentős változások mentek végbe gazdasági, szövetkezetpolitikai és szervezeti vonatkozásban egyaránt. Az alaptevékenységünk korszerűsítését a nagyobb tervezési önállóság alapján a településkörzetünk sajátosságaiból — ipari üzemek működnek a közelünkben, melyeknek szinte korlátlan a munkaerő elszívó hatásuk —, adódó munkaerőhelyzetünk, a műszaki fejlesztés területén beállott fejlesztési lehetőségek, az állami támogatások új rendszere stb. figyelembevételével terveztük meg. Így készítettük el ötéves középtávú, üzemfejlesztési tervünket. Ebben meghatároztuk a többi között az alaptevékenység részletes fejlesztési programját, az ehhez kapcsolódó műszaki- anyagi feltételeket, a melléküzemi tevékenységi körök kialakítását, továbbá az üzem- és munka- , szervezeti, valamint vezetésszervezeti elképzeléseket. A korszerűsítés indokai Tettük ezt azért, mert a termelés viszonylag alacsony színvonalon állott, a régi módszerekkel nem tudtunk volna eleget tenni a népgazdasági követelményeknek, nem tudtuk volna kielégíteni a tagok növekvő anyagi- és szociális igényeit, nem tudtunk volna lépést tartani az ipari üzemek fejlődésével. Ez a lemaradás esetleg fokozta volna a munkaerő elvándorlást, elsősorban a fiatalok, a női dolgozók, valamint a szakmunkások körében. Indokolta a korszerűbb gazdálkodásra való törekvést a kereslet-kínálat, a piac egyre inkább érvényesülő törvénye is, valamint a munka-termelékenység növelésére, a költségek csökkentésére való törekvés. Ennek megfelelően választottuk meg növénytermelésünkben a leggazdaságosabban termelhető növények körét, mintegy felére csökkentettük a korábban termesztett növények számát. Kidolgoztuk és kialakítottuk a komplex gépesítés rendszerét, tipizáltuk a gépparkot. A korábbi 238 táblát 65-re alakítottuk, kidolgoztuk a töm- bösítés feladatait. Elkészítettük a vízrendezés, talajjavítás és mezei útépítés többéves tervét stb. Mindez fokozatosan megvalósult vagy megvalósul. A tett intézkedések hatására a növénytermelés termelési értéke 5 év alatt 15 százalékkal emelkedett. Korábban az állattenyésztésben a szarvasmarha-, sertés- és húsbaromfi-tartással foglalkoztunk, ezt fokozatosan két ágazatra szűkítettük; a szarvasmarha és sertés ágazatokra. Az egyesüléskor minden községben volt szinte valamennyi állatcsoport (tehén, hízómarha, borjúnevelés, sertéstartás stb.). Ilyen körülmények mellett a munka- szervezés, a munka termelékenysége, az irányítás- és ellenőrzés alacsony színvonalon állott, a költségek magasak voltak, a termelés deficites volt, céltudatos tenyésztői munkáról szó sem lehetett. Az exportra szánt hízó- nuurha például 7 helyen volt eladásra felkínálva a vevőnek, aki mire az utolsó helyre ért, „elfeledte”, milyen volt az első helyen látott állat. Építkezés, fuvarozás,- feldolgozás A vezetőség felmérte a tennivalókat és hozzákezdett az állattenyésztés szakosításához, koncentrálásához. Ezzel egyidőben felismertük, hogy az alaptevékenységünk fejlesztéséhez nem elég a megszerezhető állami támogatás, a rendelkezésre álló fejlesztési alap és a kiegészítő hitel. Ezért kerestük — törvényes keretek között — a helyzetünkből adódó lehetőségeket, a kiegészítő tevékenység fejlesztésére. Létrehoztunk egy 40 tagú építőbrigádot, mellyel — a saját területünkön fellelhető építőanyag hasznosításával — a gazdaság valamennyi közös épületberuházásait a lehető leggazdaságosabban megoldottuk. Emellett a tagok családiház építési igényeit is kielégítettük, de tellett még más közületi beruházások elvégzésére is. A brigád éves termelési értéke több mint 10 millió forint. Megszerveztük egy bérszállítást végző egységet, mely évente 6—8 millió forint bruttó bevételt eredményez. Beindítottunk egy régi vízimalmot, mellyel évente 150 vagon búzát dolgozunk fel liszttermékké. Ez pótolja a kenyérgabona után megszüntetett 30 forint mázsán- kénti adókedvezményt, és jó minőségű korpát is nyerünk az állattenyésztés számára. Létrehoztunk egy takarmánykeverő üzemet, mellyel az állami eladási árnál olcsóbban — sok egyéb költség-megtakarítással együtt — elégítjük ki az állattenyésztés takarmánytáp igényeit. Korszerű tejfeldolgozó üzemet létesítettünk, amelyben az összes közös- és háztáji tejet feldolgozzuk és ezt követően értékesítjük. Létesítettünk egy sertésfeldolgozót, ahol évente 2500 mázsa sertést dolgozunk fel késztermékké. A hústerméket saját üzlethálózatunk révén értékesítjük. Répcelakon boltot nyitottunk, ahol saját termelésű zöldséget, hústerméket, tej és tejtermékeket, lisztféléket stb. árusítunk. Településkörzetünk többi községében és a szombathelyi piacon elárusító standot hoztunk létre. Kiegészítő tevékenységünk hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, évközi pénzbevételeink kedvezőbb alakulásához, és évente összesen 7 millió forint tiszta nyereséghez juttatja szövetkezetünket. A kombinatív elv Közös gazdaságunk szervezeti felépítésére a kombinatív elv a jellemző. Megtalálható együtt az üzemegységi rendszer és az ágazati vezetés rendszere. E szervezeti formák kialakítását részben politikai indok, részben az üzemi tevékenységi körünk határozza meg. Politikai indokon a következőt értem: az egyesülés előtt külön-külön gazdálkodó négy tsz tagsága azt kívánta, hogy a régi tsz- ek üzemegységként szerepeljenek tovább. Ha ezt az óhajt nem vettük volna figyelembe, akkor ellentétbe kerülhettünk volna az emberekkel. Az intenzívebb termelési és műszaki fejlesztés kapcsán azonban esetenként nehézségeket okozott a viszonylag elaprózódott üzemegységi szervezet, Ezért a következő lépésként a négv üzemegységet két területi rendszerbe vontuk össze. így az I. és II. sz. kerületek vezetői, akik egyetemi végzettségűek és nagy szakmai gyakorlattal bírnak, szakmai felügyeletet gyakorolnak a régi üzemegységek vezetői felett. Ebben a szervezeti formában is helyén maradt az üzem-egységvezető, aki helyben, első kézből tudja intézni a tagsági ügyeket, szövetkezetpolitikai tennivalókat, melyre a korábbinál is több ideje jut. A kerületi tervekből lebontva konkrétan megkapja az üzemegység az éves termelési tervet is, melynek ismeretében mozgósítani tudja a tagságot annak végrehajtására. Így és ezzel megmaradt a települések sajátos önállósága is. Üzem- és munkaszervezetünket az előbb ismertetett formák keretei között alakítottuk ki. Növénytermelésben kerületi (területi) rendszer van, élükön a kerületek vezetőivel. Hozzájuk a növénytermelés és kertészet tartozik. Az éves tervben meghatározott anyagi- műszaki eszközökkel is rendelkeznek. Az , állattenyésztésben az ágazati elv érvényesül. Az állattenyésztés irányítását a főágazatvezető végzi. Állat- tenyésztésen belül önálló ágazatként működik a tehenészeti telep, a hízómarha ágazat és az egyik üszőtelep. A sertéstenyésztés és hizlalás szintén külön ágazat. Az állattenyésztési önálló ágazatok élén egyetemet végzett vezetők állnak, és az ágazatok az állattenyésztés éves üzemi tervén belül külön éves termelési tervet kapnak. Rendelkeznek továbbá a termeléshez szükséges dolgozókkal, gépekkel, takarmánnyal. önálló ágazatként működik az építőbrigád, a szállító-fuvarozó brigád, a malomipar, a tej- és húsfeldolgozó üzem. Az ágazatokat üzemvezetők irányítják. A szövetkezetek vezetésén belül az elnök végzi az alap- tevékenységek élén álló növénytermelési, állattenyésztési főágazatvezetők, a főmérnök és a számviteli- köz- gazdasági vezető munkájának irányítását, koordinálását. A függetlenített elnökhelyettes felel az alaptevékenységeken kívüli ágazatokért, továbbá ő képviseli a tsz-t a szövetkezetek közötti társulásoknál, irányítja a háztáji agronómus munkáját és a vezetőség mellett működő különféle bizottságokat. Újabb elképzelések A vezetési szervezet továbbfejlesztése azonban máris foglalkoztat bennünket. Indokolják ezt a vezetés elé állított növekvő követelmények; a termelés értékesítés bonyolultabbá válása, a közgazdasági elemző munka előtérbe kerülése, az önkormányzati munka továbbfejlesztése, a tagság növekvő anyagi, szövetkezetpolitikai igényeinek magasabb szinten való kielégítése. A vezetési szervezet továbbfejlesztésében azt tervezzük, hogy az elnök mellé két szakmai elnökhelyettest választunk. Az egyik majd az alaptevékenység szakmai irányítását és. ellenőrzését végzi, a másik a jelenlegi elnökhelyettesi hatáskörben dolgozna. így az elnök a gazdaság irányítását a két szakmai helyettes révén, valamint a közgazdasági és számviteli vezető segítségével gyakorolná, mentesülne sok napi operatív teendőtől. Ebben az esetben több ereje és ideje jutna az elnöknek a társadalmi és szövetkezetpolitikai igények kielégítése mellett a tsz törvényes működésével, a kollektív vezetéssel, a szövetkezeti demokráciával, a káder- és személyzeti munkával összefüggő feladatok jobb ellátására, az operatív és különösen a távlati tervek kialakítására, végrehajtásuk ellenőrzésére, a belső és külső koordinációs tevékenység javítására, a gazdasági elemző munkára, stb. Előttünk álló feladat a növénytermelés vetésszerkezetének további tökéletesítése, a specializált irányítás megoldása is, mely magasabb szinten emelheti a termelést, elősegítheti az önköltség csökkentését, és fokozhatja a termelésnél felhasznált anyagi-műszaki eszközök hatékonyságát. Horváth Károly a répcelaki Nagymező Tsz elnöke Kaposvári húskombinát A Kaposvári Húskombinát baromfifeldolgozó üzeme zömmel csirkét,, pecsenyekacsát, pulykát, tyúkot és hízott libát dolgoz fel. Az idén mintegy 95 ezer mázsa tisztított és csomagolt t .romfit szállít a kereskedelem és a külföldi megrendelők részére. A modern üzem gépsorán 40 perc alatt dolgozzák fel a szárnyasokat konyhakészre. (MTI foto — Hadas János) Ibériai jegyzetek Végjáték spanyol módra (Befejező részf Minthogy a katolikus egyház mindig -is'^á halál felé fordította tekintetét, s mivel Spanyolország katolikus ország, most is Franco halálára gondolnak. Mi lesz, ha meghal a „caudillo”, a vezér? Lesz-e vezér, s ha lesz, ki lesz? S mi jut ebből a ve- zérségből az egyháznak? Erre ma senki nem tud válaszolni. A hivatalos utód természetesen Juan Carlos, a királyi ivadék, ö lenne a „vezér” Franco után, vagyis a király. De hogy lesz-e királya Spanyolországnak Franco után, és hogy valóban Juan Carlos lesz-e, erre nincs biztosíték. Csak jelölt van, de biztosíték nincs. És csak any- nyi bizonyos, hogy Carlos népszerűsége egyes körökben feltűnő. Elsősorban a signo- riták körében, akik nem azért járnak egy-egy katonai parádéra, hogy a hadseregben gyönyörködjenek, hanem azért, hogy megpillanthassák a jóvágású Carlost. Kétségtelenül, így is lehet valakiből király. Miért a bizonytalanság? Miért van az, hogy a nem spanyol közéletben élők, így a kommentátorok és politikai elemzők is, mondják ugyan, hogy Franco után Juan Carlos következik, de azért ott a valószínűség, hogy másként is lehet? Valaki egyszer azt mondta, hogy Spanyolországban minden Franco ízlése szerint van, a politikai struktúrától számos más, lényeges és jellegzetes vonásig. Franco any- nyira kisajátította az országot, hogy minden rajta áll vagy bukik. Annyira személyéhez kötött a hatalom, hogy utána ezt a rendszert így és ott, senki megtartani nem képes. Kétségtelen, hogy Franco uralkodói jellemében sok minden hasonlít a bölcs és kegyetlen spanyol királyok módszereihez. Ahogy finoman egyensúlyoz a falange és az egyház között, ahogyan az udvarába gyűlt politikusokkal „játszik”. ahogyan bölcs és kegyetlen saját uralkodói szférájában, ez már színbe -etikettszerü. S mint politikai' etikett, teljes elismerést váltott ki a mai Spanyolország uralkodói rétegeiben. Csakhogy ezt az etikettet ő vezényli, más karmester nincs. S ha ő már nem lesz, bizonyosra vehető, hogy így vezényelni senki nem tud... Jelenleg a technokraták irányítják az ország gazdasági életét, vagyis az Opus Dei, tehát az egyház emberei. Persze, a falange is ott van a maga helyén, és fasiszta beállítottságának megfelelően, követeli a technokraták fejét, minden olyan intézkedés után, amely számukra liberálisnak tűnik. Vagyis a technokraták, konszolidált, jólétben, viszonylagos nyugalomban, külpolitikailag a nyugathoz integrált Spanyolországot kívánnak. A Falange — a bikaviadal híve. A technokrácia aranyat, a Falange vért akar... A mai Spanyolországban van ez is, az is, de csak mértékkel. Az életszínvonal- emelkedésnek, az árubőségnek, a fogyasztói társadalomnak kétségtelen pozitív jelei mutatkoznak. A konszolidáció gazdasági jelei kézzelfoghatóak, de rögtön elintézik a baloldali politikust, ha csak az orrát dugja be a politikai bikaviadal porondjára. Tartható-e ez az állapot Spanyolországban? Míg Franco él, a Guardia civil, és más erőszakszerveknek köszönhetően, igen valószínű. Franco után bizonyos távon, nem valószínű. A számos baloldali, demokrata, illegálisan működő csoporton kívül, ma egyetlen legális ellenzéke van a rendszernek: az egyház. Rendkívül paradox és Spanyolországon kívül nehezen érthető, hogy az inkvizíció hazájában a diktatúrával szemben, az egyház gátja áll. Persze, kifejezetten hatalmi meggondolásból. Az egyház Franco után nem támogatója akar lenni a hatalomnak, mint egykor volt, hanem részese. Ezért most ellenzékbe vonul, kivonja embereit a úilági pozíciókból, csak a kulcsfontosságú helyeket őrzi, és óvakodik attól, hogy a jelenben kompromittálja magát Franco mellett. A Franco-féle végjátékban nem kíván részt vállalni. A játék így sem veszélytelen. Az alsó papság ugyanis annyira komolyan veszi az egyház szembenállását, hogy tekintélyes részük ma már ellenséges magatartást tanúsít a rendszerrel szemben, Franco ellen beszél és a szószékről szociális reformokat követel. A szellemeket kiengedték és csak kevés példa van arra a történelemben, hogy az ilyen szellemeket mégegyszer és végérvényesen palackba lehet zárni. Két hét alatt nem lehet megismerni egy országot, egy nép gondolatvilágát, érzelmeit. Az utasnak csak benyomásai lehetnek, aztán fárad és egyre kevesebb ereje marad, hogy meglássa a külső mögött a valóságot, a csúnya mögött a jóakaratot, a szép külsőn túl a rossz szándékot. De ha nem hamisítja benyomásait, még ha ezek nem is a teljes képet tükrözik, valami mindig marad a valóságból, a mag, amiből aztán maga módján az olvasó is következtethet, tetszése szerint. Mipt ahogy a Spanyolországba ma már rendszeresen utazó IBUSZ-turistacsoportok tagjai közül is bizonyára ahányan, annyiféle változatban látják a képet, amely eléjük tárul. Hol tündéid tájat, hol az élet reálisabb, keményebb vonásait. És ez így van jól. Mindenki csak a saját élményeivel lehet gazdagabb, mások gondolatai csak kiegészíthetik azt. Dé egy bizonyos: spanyol földön szép országot látunk, vitathatatlan értékeket a távol és közelmúlt történelmének árnyaival. És mindenek fölött egy népet, amely egyéniségét megőrizte. Kerekes Imre Mmmm <Sü 1973. augusztus 26. vasárnap Kerületek és ágazatok
