Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

tfiimturmix FtuwrtfRMix;:; ftlmtürmtx.:: filmturmex:;; ftLMTüBMEX;:í íTLMítysMia::íj FJ-LMTCRMTx:: ftlmtürmtx;:: FTT.MTÜR50*;:: JÁNOS VITÉZ Színes, magyar rajzfilm Petőfi Sándor népmeséi ihletésű költeményét a nézők minden rétege — a legfiatalabb mozilátogatóktól a leg­idősebbekig —, igen jól ismeri. Nem mindennapi feladat­ra vállalkoztak a film alkotói, amikor elhatározták, hogy ezt a művet dolgozzák fel rajzfilmen. A rendező Jankovics Marcell, Petőfi elbeszélő költe­ményéből kiemelte a dialógusokat, a leírásokat pedig a költő eredeti elképzelését követve, a folklórisztikus motí­vumokat is magába foglaló, a legnemesebb népi hagyo­mányokat őrző legkorszerűbb grafikai elvet követve je­lenítette meg. A film elkészítésének során 21 rajzoló, 21 kihúzó és 80 kifestő 300 háttért és 55 000 rajzot készített 600 szín felhasználásával. A legkisebbeket a mese, a rajzfigurák vonzzák majd, a legidősebbeket Petőfi gondolatvilágának felidézése, a gazdag folklórisztikus anyag. Legkomplexebben, legna­gyobb intenzitással mégis a tizen-, huszonévesekhez szól a film, hiszen ők a rajzfilm műfajának, a beat-zenének, a hagyományokat a modernbe oltó grafikai eljárásoknak legfőbb kedvelői. , film is akár csak a mese Tündérországba viszi a nézőt, ahol sok kaland és veszélyes helyzet után Jancsi vegre megtalálja Iluskáját, s boldogan élnek azóta is a . szigeten Jancsi mint király, s Iluska a királynéja. fc t*w & BS P f­E V! 5 íí P H S P E s te p Öt könnyít darab Színes, amerikai film Nehéz összefoglalni a filmet, hacsak azt nem mond­juk, hogy egy férfi története, aki unatkozik az aggok há­zává vált országban, egy haragvó fiúé, aki rosszul érzi magát a bőrében, mint millió társa. Sem maga, sem má­sok iránt nincs már ibenne szeretet, nincs többé méltóság, kevés benne az érzelem. Ezeknek az embereknek a szá­mára, akik torkig vannak egy beteg ország fizikai és mo­rális nyomorával, csak egy megoldás van: a menekülés. Valódi környezetben élő; igazi szereplők aprólékos leírá­sa a film, amely fájdalmasan megragadó elejétől végéig. A film kiemelkedő, intim tragédia, amely semmiféle divatnak nem dől be, és mélyebbre visz bennünket a mai Amerika megértésében, mint egy szociológus nagy tanul­mánya. Nagyszerűen rajzolja meg a családi légkört, amely elől a főhős menekül. Ezt az Amerikát Hollywood gyakran nem hajlandó megmutatni, .. s Lázadás a húszon s £í p Színes, angol filmvígjáték Jg _j Stan Butler abban a korban van, amikor az ember- 2 nek véglegesen döntenie kell további életéről. A döntést mégsem maga hozza, hanem csinos kolléganője, az autó- ■ buszvállalat kalauza. Susy, aki elhatározza, hogy felesé­gül veteti magát Butlerrel. A minden hájjal megkent, 2 örökké vidám Stau közli családjával, hogy elköltözik. A be— Jg jelentés hideg zuhanyként hat a mamára a húgra, Olive- te re s Artúrra, a sógorra: mi lesz, ha Stan nem ad ha?*- P több pénzt? E a bejelentést követő napon Arthurt elbocsátják állá- S2 sából. ígij Stannak él kell halasztania a házasságot. Hogy sógorát mielőbb kenyérkeresethez juttassa, elhatározza, hoav megtanítja autóbuszt vezetni. Az ellenőrzés veszelyé- nek állandóan kitéve, életét kockáztatva órakat ad Arthur- * nak. A munka meghozza gyümölcsét, a sogor állási kúp a g vállalatnál. Buszsofőr lesz. első my a vártnál sokkal 2 több bonyodalommal jár: elroml'K a vészkijárat ajtaja, s q oroszlánok, majmok özönlenek a kocsiba .., r Harry Booth filmje tele van kacagtató helyzetekkel, £ mulatságos figurákkal. :rm­Zaliar Berkut Színes, szovjet film Szeret utazni? Utazni persze sokféleképpen lehet. Valóságban is, ha győzzük pénzzel, meg olyan filmeket nézve, amelyek messzi tájakra visznek. Van, aki az időben szeret utazni. No nem a sci-fire gondolunk most, ha­nem a történelmi témákra. Akik csak a csillogó kosztümöket lát­ják, tévednek. A történelmi film lehetőség arra, hogy két óráig más korban, más életet éljünk. Ilyen Zahar Berkut története is, aki abban az ülőben élt, amikor a tatár hadak már a Kárpátok lábáig jutottak. Sorsát az ukrán Ivau Franko írta meg még 1883-ban, s egy nemrégiben feltűnt rendező. Leouykl Oszika vitte filmre. Nagy indulatok tombolnak, s megméretik az em­ber az időben. Zahar Berkut. és a falc közösségének emberei elkerülhetnék a kilátástalannak tűnő harcot, de nem alkusznak meg a. tatárokkal, mint a va­gyonát féitő bojtár Tujar Ví»vk, Zahar Berkut legkisebb fia, Makszím kerül legközelebb a fiatal nézőkhöz. Atcrezzük sze­relmének születését, s nekünk is teszik IWü oszlava — Tugsr Vovk leánya. izgalmas az „utazás*» Zahar Berkut korába: havas, vadregé- nves tájak, száguldó lovak, su­hanó uyllvesszőK és a nagy próba várja a nézői, A filmet, elsősorban a látványos, roman­tikus feldolgozású, történelmi. Hímeket kedvelő közönségaek .ijänüarifc ÉRINTÉS Színes svéd—amerikai film Irta és rendezte: ingmar Bergman „A nők világa az ón világom — mondta egyszer a világhírű svéd rendező. — A nők maga­tartása, reakciói, viselkedése, lé­lektana engem elbűvöl, megindít, izgat”. Egy nő tehát... A teremt­mények legtisztábbika. Egy kis­polgári nő, kényelmesen elhe­lyezkedve polgári boldogságá­ban. Harmincnégy-harmincöt éves. Egy örvosférj. Két szép gyermek. Kényelmes otthon. Látszólag semezhetetlen. Es azután, mint egy kő, ez ártatlan lélek nyugodt vizeibe dobva, hirtelen jön a szerelem. Mert egy fiú — egy külföldi,'egy furcsa, kissé bizarr amerikai archeológus — azt mondja ne­ki, hogy szereti, máris megszé­dül, és eszeveszetten beleveti magát egy őrült kalandba, amely életének értelmévé válik. Az Érintés Bergman pályafu­tásának alighanem egyik leg­szebb filmje: azonnal érthető, híján szokott szimbolizmusának, csodálatos realizmussal és kitű­nő megfigyelésekkel ábrázolja, aprólékos pontossággal körvona­lazott és elhelyezett hőseinek szenvedéseit. A történet fősze­replői; Bibi Andersson és Elliott Gouid. A vetítéseket csak 18 éven fe­lüliek látogathatják. Lány a szabadcsapatban Színes, NDK kalandfilm 1813. Napóleon százezernyi katonája Poroszország hívatlan vendégeként egész Európával farkasszemet néz: A porosz király tétova és bizonytalan ellenállásának a nép ad határozott,arculatot: szabadcsapatokba tömöríti, és par­tizánharcot vív a francia betolakodók ellen. A fekete mun- déros csapatot Lützow őrnagy vezeti. Friesen kapitány Lützow egyik legbátrabb tisztje: egy váratlan rohammal megszerzi a francia hadikasszát. Elfogják, de barátai megszöktetik, sőt őrzője, Fleuron őr­mester is vele szökik. S hamarosan követi őket valaki, aki egy találkozás óta nem képes elfelejteni a kapitány pillantását: egy gazdag polgárlány, Marie. Marie a kapi­tány személyében álmai hősével találkozik ... A filmet Werner W. WaUroth rendezte. llLMXtJRMIX. FILMTURMIX... FIlaMXUKMIX... FILMXUKMIX,., FILMTURM IX... FILMTURMIX...- FILMTURMIX..; FILMTURMIX,J{ E1LMTGRMIXETLMTURMIXFILMTURMIX..: FILMTURMIX..: FILMTURMIX..; H LM ILKMIX... FILMTURMIX.., FILMTURMIX,., FILMTURMIX... FILMTURMÍ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents