Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

Ä pártszervezetek szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében Mandátum nélkü! az igazgatói székben A törvényességi felügyelet tapasztalatai az egri szövetkezeteknél A mezőgazdasági ter­melés rohamléptek­kel korszerűsödik napjaink­ban. Ma mar nemcsak arról van szó, hogy a kézi mun­kaerőt a termelés ágazatai­nak zömében gépek helyette­sítik. hanem egyes munkafo­lyamatok teljes gépesítéséről, a talajelőkészítéstől a beta­karításig. Nem ritkaság, hogy egy-egy mezőgazdasá­gi dolgozó évente több száz­ezer forint értékű terméke,t állít elő, hiszen ma már a mezőgazdasági dolgozók ke­zében is hatékony — s egy­ben igen drága — eszközök vannak. Ezért egyáltalán nem lehet közömbös, hogy' ezeket az eszközöket hogyan hasz­nálják fel, mennyire viszik előre a termelési technika fejlődését és mennyi idd alatt térül (meg a költségük. A munka- és üzemszerve­zés a termelőszövetkezetek­ben is a vezetők feladata. A termelőszövetkezetek több­ségében a gazdasági vezetők érzik is felelősségüket, és kellően élnek a megnöveke­dett lehetőségekkel, Ugyan­akkor előfordul még, hogy szervezetlenség miatt állnak a drága pénzen vásárolt gé­pek,. illetve a munkaszerve­zési hiányosságok miatt meg­ugranak a termelési költsé­gek. Az üzem- és munkaszer­vezés javítása olyan nagy horderejű feladat, amely nem oldható meg fokozott politikai tevékenység nél­kül! A politikai munka fon­tosságára utal, hogy ez a te­vékenység a tagság életszín­vonalát közvetlenül érinti. Mindez indokolja, hogy a pártszervezetek aktív része-' sei legyenek területükön az üzem- és munkaszervezés fej­lesztésének. A mindennapi életben en­nek fontosságát kevesen vi­tatják már, ám ez számos pártszervezet tevékenységé­ben még nem tükröződik. Gyakori ez a vélemény: „A korszerű üzem- és munka- szervezés annyira sokrétű, olyan nagy felkészültséget követel, hogy a pártvezetö- ség és az egyszerű párttagok nem sokat tudnak segíte­ni”. Mi az igazság ebben a véleményben? A tarnaőrsi Dózsa Terme­lőszövetkezet neve nem va­lami jól csengő név volt ko­rábban a közös gazdaságok között. Hosszú éveken át különböző problémákkal küszködtek a szövetkezet­ben, gyakran váltották egy­mást a vezetők is, s a gaz­dálkodás nem akart „sínre” kerülni. Pár évvel ezelőtt új vezetők kerültek a gazdaság élére s elhatározták, hogy lassú, de gyökeres változást idéznek elő a szövetkezet életében. Nem akartak egyik napról a másikra csodákat elérni, azt tűzték ki célul, hogy szorgalmas, szívós munkával először a korszerű gazdálkodás alapjait terem­tik meg. Ma azt lehet el­mondani, hogy. ez a célkitű­zés valóra vált, biztosítva vannají a feltételek a dina­mikusabb fejlődéshez. A jónál is lehet jobb A 2150 hektáron gazdálko­dó szövetkezet az idén jó eredményeket mpndhat ma­gáénak. Annak ellenére, hogy a gazdaságot „kikerül­te aci eső”, alig több mint tíz milliméter hullott a tavasz és a nyár folyamán, 32 má­zsás termést értek el hektá­ronként a búzából és az őszi árpából egyaránt. A terve­zettnél 35 vagonnal több kenyérgabona és 7 vagonnal több Őszi árpa termett. A gazdaeag vezetői még sinc&e­egy munka- és üzemszerve­zési kérdésben ugyanúgy akarnak eljárni, mint a gaz­dasági vezetők, akkor való­ban „komplikált” a feladat és a pártszervezetek nehe­zen oldhatják meg. Ezért lé­nyeges, hogy a pártszerveze­tek más, elsősorban! politi­kai oldalról közelítsék meg a feladatot. E tekintetben a pártszervezetek nem aláren­delt szerepet töltenek be, hanem hasznos segítői, kez­deményezői lehetnek — il­letve kell hogy legyenek — a korszerűsítésnek. Ilyen összefüggésben mindegyik gazdasági vezetőnek el kell ismernie a pártszervezet il­letékességéi. segitőképessé- get. Fontos tudatosítani, hogy a párlszerve/.et a párttagok összességét jelenti, amelynek felsőfokú szakképzettségű ag- ronórnus, mérnök, közgaz­dász tagjai is vannak, akik jól értenék a termelésszer­vezés legbonyolultabb kér­déseihez, Ugyancsak tagad­hatatlan az is, hogy az „egy­szerű” szövetkezeti tagok rengeteg ilyen irányú ta­pasztalattal rendelkeznék, és arra is illetékesek, hogy szó­vá tegyék a hibákat, java­soljanak és kezdeményezze­nek. Gazdaságonként különbö­ző a pártszervezetek felada­ta: van, ahol a termelés még a hagyományos módon folyik, másutt éppen megtet­ték a kezdeti lépéseket a korszerűsödés felé, mások pedig magas technikai v ellá­tottsággal gazdálkodnak. A pártalapszervezetnek nem­csak joga, hanem kötelessé­ge is, hogy a taggyűlés na­pirendre tűzze a gazdaság fejlesztésének irányát, meg­vitassa a korszerűsítés leg­járhatóbb útjait. A taggyű­lés arra hozzon határozatot; mi legyén a feladatuk a kommunista gazdasági veze­tőknek ezek megvalósításá­ban. Igen hasznos, ha a párt- szervezet taggyűlésén a gaz­dasági vezetők beszámolnak jövőbeli elképzeléseikről, vagy a bevezetett új tech­nika működtetéséről, annak gazdaságosságáról. A követelmények felállítá­sa és a beszámoltatás azon­ban a pártszervezetek teen­nek teljesen megelégedve, mert egy kevésbé aszályos év esetén hektáronként né­hány mázsával többet is be­takaríthattak volna. Nagyon jól néz ki viszont a gazdaság szőlője. A het­ven hektárnyi terület meg­adja a 90—95 mázsát is, ha valami' rendkívüli dolog közbe nem jön. A jó termés nem a véletlen műve, hozzá­járult a rendkívül szorgal­mas munka, a kellő trágyá­zás, műtrágyázás. Érdemes még említést termi a szövet­kezet barackosáról is, a ter­vezett hét vagonnal szemben 13 vagonnal értékesítettek. A jó eredmények követ­keztében a szövetkezet mintegy 3 millió forintos plusz jövedelemre ■ tesz szert. Ez az összeg a biztonsági ala­pot növeli s valóban bizton­ságot ad a gazdaságnak. Hi­szen egy gyengébb évet is könnyebb elviselni, ha van tartalék. A növénytermesztésben a fő helyet elfoglaló kalászos termelésnek azonban van­nak még tartalékai. A gazda­ság vezetői szerint 5—6 má­zsa termés hektáronként még „benne van a földben”, s meg több műtrágyúvai meg dőinek csak az egyik felét jelenti. Legalább ennyire fontos — ha nem fonto­sabb —, a munka- és üzero- szervezés korszerűsítése ér­dekében végzett. rendszeres' politikai munka, hiszen az új. a fejlett technikát embe- rek működtetik. Számos szö­vetkezetben szívós politikai munkával győzhétők csak meg a szövetkezeti tagok a régi technika vagy a mód­szerek megváltoztatásának szükségességéről. A régihez váló ragaszkodás­nak számos oka lehet, mint a megszokóttság, az újtól való félelem, de számos szö­vetkezeti tag esetében a sze­mélyes érdek is. A korsze­rűbb technika, a fejlettebb üzem- és munkaszervezés mellett ugyanazon munkate- rü léten kevesebb emberre van szükség, tehát egyese­ket óhatatlanul más munka­körbe kell helyezni!. Az idő­sebbeknek ez az „átállás” sok nehézséggel jár. A párt- szervezeteknek az ilyen embe­ri vonatkozású kérdésekre is nagy gondot kell fordítani­uk. De más jellegű emberi gondok is adódnak. Így pél­dául számos szövetkezetben nem könnyű embereket ta­lálni az új gépelvre, a fejlet­tebb, bonyolultabb munkakö­rökbe, olyanokat, akik felké­szültek, megbízhatók, fele­lősségtudók, áldozatot válla­lók. Helyesen teszik a párt- szervezetek, ha a gazdasági vezetők elé követelményként állítják, hogy a gépek be­szerzése előtt gondoskodja­nak kellő számú, jól képzett szakemberről. Leghelyesebb, ha a szövetkezeten belül néznek körül, s a tagok kö­zül választják ki azokat, akik képesek és hajlandók elsajátítani áz új ismerete- ket C supán néhány olyan alapvető tennivalót említettünk meg, amelyek megvalósítása nagymérték­ben segítheti a szövetkeze­tekben a munka- és üzem- szervezés fejlesztését. A ten­nivalók röviden úgy foglal­hatók össze: a pártszerve­zetek kezdeményezzék a ter­melés korszerűsítését, s a gazdasági vezetőktől is köve­teljék meg az ennek érdeké­ben végzendő következetes munkát. M. S. alaposabb munkával ki lehet venni belőle. A következő években ezt akarja a szövet­kezet elérni. Exportminőség A kalászos- és takarmány­termesztésen kívül, no meg a dinnyetermelésen túl, a gazdaság kiemelt figyelmet fordít az állattenyésztésre. A Tárná völgyében hagyomá­nyai is vannak a szarvas­marha-tenyésztésnek. Ahogy Nagy Károly elnök és Göb- lyös Illés állattenyésztési bri­gádvezető elmondta, jelenleg több ’ mint hatszázötven szarvasmarhája van a gaz­daságnak. ebből közel két­száz a tehén. A tejtermelés­ben kezdenek jobb eredmé­nyeket elérni, a három év­vel ezelőtti 1900 literrel szemben az idén 2000 liter körül alakul az egy tehén­re jutó tejhozam. Azonban még ez sem sok, szeretnék mielőbb elérni a 3000 literes átlagot. A tej mellett a fő, a bikahizlalás. Az idén 110 darabot adnak el, nem is akárhogy. A bikák szinte ki­vétel nélkül exportra kerül­nek, az olasz vásárlók kó­réhen igen keüiídi a - tar*»' TANULSÁGOS, figyelmet érdemlő jelentést terjesztett a közelmúltban az egri vá­rosi tanács - termelésellátás- felügyeleti' osztálya a végre­hajtó bizottság elé. A beszá­moló a megyeszékhely kü­lönböző szövetkezeteivel kap­csolatos, annak az ellenőr­zéssorozatnak a tapasztalata­it összegezi, amelyet azért végeztek, hogy megtudják: itt és ott ,mennyire tisztelik a jogszabályokat, a törvényt, szabályosan vagy szabályta­lanul dolgoznak. Nos, mint kitűnt, az alapí­tó okiratokat, az alapszabá­lyokat általában határidőre bemutatták a tanácsnak jó­váhagyásra. mindössze né- hányan késtek ezzel, $ je­lenleg csupán a mezőgazda- sági szakcsoportok, egy-égy lakásépítő, illetve garázs­fenntartó szövetkezet adó- áak vele. Az Egri Csillagok néven egyesült szövetkezetek, el­fogadott, 1 közös alapszabá­lyuk után azonnal hozzálá­tott belső szabályzatainak kidolgozásához, s ezeket — kettő kivételével — a veze­tőség is „szentesítette”. A tsz testületi üléseket az ér­vényben levő rendelkezések szerint tartja, s az elhangzott, hozzászólásokat, javaslato­kat. a határozatokat hiteles ■jegyzőkönyvben rögzíti. -Erősödött a vagyonvédelem, szigorúbb a felelősségre vo­nás: csupán az idén hét kár­térítési ügyet tárgyaltak a szövetkezeiben. Gondot for­dítottak arra, hogy a vezetői munkakörökben általában megfelelő szakmai képzett­ségű és kellő gyakorlatú dolgozók legyenek. Hiba vi­szont, hogy még ma sincs tisztázva egyértelműen, hogy Vadászok — mezőgazdászok együttműködése A mezőgazdasági nagyüze­mek és a vadásztársaságok á gyümölcsöző együttműködés új formáit alakították ki. Az országban működő 700 va­dásztársaságból már 380 vesz részt az együttműködés valamilyen formájában, s ez azt jelenti, hogy több mint 7 millió holdon a kölcsönös előnyök és az együttes anya­gi érdekeltség elvei alapján gazdálkodnak a vadászok és a mezőgazdászok. Ezen a te­rületen él a mezeinyúl-állo- mány 66, és á fácánállomány 59 százaléka, itt tartják a foglyok és az őzek több mint felét. őrsi szarvasmarha. S ami lé­nyeges még, a bikák nem valami betonvárban híznak, egy régebbi istádlót alakítot­tak át, hogy az úgynevezett Mikó-féle eljárással, szabad- tartásos körülmények között növekedjenek az állatok. A látszatra nem valami tetsze­tős istállónak egyetlen, de óriási előnye van, sokkal ol­csóbban nevelik t'el így az adatokat. Az állattenyésztés másik ágazatát a szövetkezet „ki­helyezte”, felszámolják az idén az elavult, régi sertés­telepet, viszont a közös vál­lalkozásban létesített sertts- kombinátban jövőre már 1500—1600 hízó a gazdaság „részére”, ti bár a kombinát eddig még nem hozott hasz­not, úgy néz ki, hogy jövőre már gyarapítja a közös gaz­daság forintjait. Legfőbb az ember A szövetkezet ma már biz­tonságosan gazdálkodik. Fel­újították az elavult gápállo- mányt, részesei a sertéskom­binátnak s azt tervezik, hogy a tervidőszak hátralevő évei- oen egy új istállót építenek. keretnek * tehénállamánj# a tsz-ben voltaképpen kinek is van munkakönyvé, tag­könyve, s egyáltalán beje- gyezték^-e mindenkinek a személyi igazolványába a munkaviszonyt. Sokan mun­kaszerződés nélkül dolgoztak. Emellett meglepő, hogy a t,sz közgyűlése mindeddig csak a területi szövetség igazgató tanácsába választott küldötteket, jóllehet például egy szövetkezeti vállalatnak, egy társulásnak és két szö­vetkezeti vállalkozásnak is tagja. A METEV (Heves megyei Termelőszövetkezetek Köl­csönös Segélyező és gazda­sági Vállalkozása) — ahogyan egyebek mellett kiderült — már kevésbé törődik a jegy­zőkönyvekkel : a testületi ülések dokumentumai hiá­nyosak. felületesek. S ugyan­itt egyes vezetői jogkörök is homályosak. MÉG ÉRDEKESEBB a He­ves megyei Szövetkezeti Ba­romfikeltető Állomáson tett „felfedezés”; az igazgató ta­nács — minden jogszabályt feledve — úgy választott igazgatói, hogy az nem is 'volt küldötte a vállalkozás részvevőinek. Ennélfogva pedig voltaképpen még az igazgató tanácsnak sem le­hetne tagja. így a mandátu­mot — jobb híján — utólag kell megszerezni... Monda­ni sem kell, hogy — enyhén szólva — pnekkora szépség­hiba ez! Az ipari szövetkezetek alapszabályain csak mini­Hát az a bizonyos téma! Bár soha sem hever az utcán, de az újságírónak olykor csak arra van szük­sége, hogy fülé legyen a hallásra. Itt-ott hall egy megjegyzést, amiben megsej­ti a témát. Már csak a dolog végére kell járnia, és máris írhatja a cikket. Ha ez ilyen egyszerű len­ne mindig! ■k — Az abasáriak ügyesen csinálják. Sok gondot okoz nekik ugyan a visontai' kül­színi fejtés, mert átmeneti­leg megzavarja a gazdálko­dásukat, de azért nem kell őket félteni, — Az sem mellékes, hogy a bánya törődik velük. — Viszont a tsz-tagok egy része türelmetlen. De mit is csinálhatna akkor, ha otthon nem tudnának nekik m-un­300-ra növelni. Az istálló épí­tése előtt azonban a központi majorban öltözőt, mosdót, ebédlőhelyiséget akarnak' lét­rehozni, hogy javítsanak a jelenleg nem kielégítő mun­kakörülményeken. Az embe­rekről való gondoskodásnak egyik tényezője ez. A másik pedig, az, hogy a lehetőségek­hez mérten növeljék a kere­seteket. Tavaly 21 80Ü forint volt az egy dolgozó tagra ju­tó átlagjövedelem, az idén ezt az összeget 2—3 százalék­kal kívánják növelni. S a gazdálkodás' eredményei alapján ezt meg is tehetik. Amikor , a szilárdabb gaz­dálkodás „titkai” felöl ér­deklődtem, a sok egyéb mel­lett a tagság szorgalmas, színvonalas munkáját emlí­tette az elnök. S úgy is. mint a további eredmények forrá­sát. Máshol talán egy kicsit frázisnak éreztem volna ezt a megfogalmazást, de Tarna- őrsön nerp- Valóban, a ko­rábbi évekhez képest ma már bíznak a tagok, ezt tük­rözi szorgalmas munkájuk. A sok sikertelen év után ma már nem kell állandóan ag­gódni, hogy mennyi lesz a kereset, meg lehet-e élni be­lőle. A szövetkezet, ha nem is tartozik még a legjobbak közé, biztonságos megélhe­tést. nyújt tagjainak. S ez valóban nagy' változást je­lent Tarnaőrsön, Kaposi malis változtatások váltak szükségessé a bemutatás al­kalmával, s szabálytalan működésért egyedül a. mar feloszlatott Tüzeles technikai ISZ-et kellett fele , lősségre vonni. Ugyanekkor szinte általános hiba. hogy a választott bizottságok közül a szövetkezeti, illetve a no bizottság csak formális. s több helyütt ügyrend nélkül dolgozik a vezetőség. A lakásfenntartó szövetke­zeteknél a bizonylati fegyel­met kifogásoltak a tanacs szakemberei, a garázsfenn­tartó szövetkezetekkel kap­csolatban pedig — éppen a hatodik, a legújabb iniati — a MÉSZÖV lakásépítő szö­vetkezet titkárságának mu­lasztásait. A lakásépítő szö­vetkezetekről ugyanekkor az a vélemény, hogy közülük mindössze c Rózsa Károly utcai működik kielégítően, míg a többinél — talán vi­szonylag rövid múltjuk mi­att — sok a javítanivaló. AZ ÉRDEKLŐDÉS — mint a példák is igazolják — hasznosnak bizonyult. S egyszersmind arra figyelmez­tet, hogy még több figyel­met kell szentelni a város 19 szövetkezetére, hiszen nap­jainkban sincs minden a rendjén. A szabálytalansá­gok, visszásságok csak kö­vetkezetes ellenőrzéssel, s persze közös akarattal szün­tethetők meg. kát adni? Üljön ölbe te.tt kezekkel és várja meg, amíg a bánya a földeket újra megművelhetővé teszi ott, ahol most kiásta? — Világos: mindig lehet valami megoldást találni, csak keresni is kell a meg­oldást. . -r ★ Az újságíró kimegy Aba- sárra, A téma már megvan, most már a dolog végére kell járni csupán. — Az elnök elvtárs érteke­zik. Elég régen elkezdték, de nem tudni, mikor lesz vége. Soha nem szokott így elhúzódni a vezetői megbe­szélés. Honnan is jött az elv- társ? Ja! Nem is tudom, vár-e az elnök az elvtárs­ra. A titkárnő nagyon udvari­as. láthatólag nem tud mit kezdeni a vendéggel. Hely­ivel kínálja, magyarázza az értekezletet is. ★ Eltelik több mint egy órd. Megérkezik egy Volga. Három férfi száll ki belőle. Men­nek be az elnöki irodába. Néhány perccel később. — Én vagyok a megbízott főagronómus. Az elnök elv­társ sajnálja, de most meg­jöttek a banktól az elvtár­sak és ... Ha viszont én tu­dok a segítségére 'lenni, ak­kor ... Ű küldött. Három gyors mondat, hogy tisztázódják a helyzet: mit szeretne megtudni az újságíró.' — Milyen célból érdeklő­dik az elvtárs? Ugyanis, ha valami riportot akar írni, akkor felvilágosítást csak az elnök elvtárstól kaphat. Ilyen megegyezés van ná­lunk. ★ Az utcán hever a téma ... Ha az újságírónak van füle a hallásra, sok mindent megtudhat. Utána már csak végére kell járnia a dolgok­nak. Olykor azonban könnyebb a tevének átjutni a tű fo­kán. Újabban kezd elharapózni ez a furcsa mutatvány. G. Molnár Ferenc HpnfiLfüít A IMS. 4ügUi£tuti *0.; -szombat Amennyiben a pártéezető- ségek és pártszervezetek egy­f\i alapokat lerakták Változások Tarnaőrsön (gyóni) A tájékoztat elmaradt i í

Next

/
Thumbnails
Contents