Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

KOSSUTH 8.20 Áriák j.uo AUel és Eszter. 10. rész 9.24 Riport 9.31 Opereitrészletek 10.03 Pityeri harckocsizó ... III. rész 10.36 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer mai 13.35 Tánczeue 13.20 Nóták 14.09 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.24 Kóruspódium 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Mikrobi szárnyra kél... IV. rész 15.44 Filmzene 15.50 A népköltészet hete 16.05 Atlasz 16.25 Hello, Dolly! Részletek 16.48 A román kultúra hete 17.20 Universiade 17.35 Hangjáték 18.22 Román népi zene 18.40 Lemezmúzeum 19.25 Universiade. Közvetítés jn.40 Magnósok, figyelem! 20.25 Mesterek és tanítványok. IV. rész 20.40 Népi zene 21.00 Adottságok, lehetőségek... 21.20 Haydn-művek 22.15 Universiade 22.30 Hanglemezekről 23.00 Dzsessz 0.10 Machaut-müvek PETŐFI 8.05 Könnyűzene 8.25 Verbunkosok 0.03 Zenekari muzsika 12.03 Debussy- és Fauré- művek 12.40 Falurádió 15.03 Liszt vándorévei 13.33 Rossini: Semiramís — nyitány 14.00 Kettőtől — hatig Zenés délután 18.20 Húszas stúdió 19.15 A román kultúra hét«. Szonátaest 21.03 Daljátékrészletek 21.30 Kérdőjelek 22.00 Balettzene 22.25 Nóták 23.15 Zenekari muzsika Szolnoki Rádió Alföldi Krónika A „Páva-körök” megyei bemutatójáról Kisközségi gondok Fúvószene Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin Vezeti: Feuer András MAGYAR 9.30 A lánckovács 9.45 Maigret felügyelő ... A revolver 10.35 Indiai rövidfilmek 17.23 Hírek 17.30 Amíg az asztalra kerül... A méz 18.00 A Pécsi Balett Tunéziában 18.40 Félóra a családról 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Caterina Valente. Zenés francia film 21.00 ötszemközt Hofi Gézával 21.55 Tv-híradó | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Tél 4, fél 6 és 8 órakor Buck ég a prédikátor Eseményekben gazdag, színes amerikai film. Főszereplő: Sidney Poitier. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 órakor Katonazene Színes magyar film Bródy novellájából. Este fél 8 orakor A szicíliaiak klánja Színes, szinkronizált francia bűnügyi film Felemelt helyárak! EGRI KERT Este fél 8 órakor Bob herceg Huszka népszerű operettjének színes magyar filmváltoza­ta. Rendezte: Keleti Márton. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 órakor Legenda Háromnegyed 6 és este 8 órakor Az utolsó mozielőadás (Texasi krónika) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy bolond Párizsban GYÖNGYÖSI KERT Lángoló tenger HATVANI VÖRÖS CSILLAG A leszámolás napja HATVANI KOSSUTH Botrány az operában PÉTERVÁSÁRA Lányarcok tükörben CTGfflBtendB MGYELEr^l Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Te­lefon: 11-10). Rendelés gyerme­Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca €£. alatti rendelőben.. (Te­ilte®: U7-27). A nők helyzetéről tárgyaltak Az 1970. évi februári párt- határozat óta, amely a nők helyzetének, élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ról szól, másodszor tűzte napirendre a nők helyzeté­nek megvitatását a recski községi tanács végrehajtó bizottsága. A község asszo­nyai és lányai 27 helyi és környékbeli üzemben, tsz- ben, intézményben dolgoz­nak. A munkaképes dolgozó nők mintegy 79 százaléka vesz részt rendszeresen a termelőmunkában. A község­ből eljáró dolgozó nők szá­ma az elmúlt két évben csökkent. Az elmúlt három esztendő alatt 94-en vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, jelenleg 63-an veszik igény­be ezt a lehetőséget. A nő­dolgozók közül negyvenki­lencen egyedül álló anyák, családfenntartók. A nők át­lagkeresete munkahelyen­ként változó, a legmagasabb a Mátravidéki Kőbánya Vál­lalatnál, a legalacsonyabb a bedolgozóké. A dolgozó nők közül 34-en töltenek be különböző szin­tű vezető funkciót. Problé­mát jelent a bölcsődei elhe­lyezés, a jelenleg munkavi­szonyban nem állók közül is mintegy ötvenen szívesen el­helyezkednének, ha lenne elegendő bölcsődei férőhely. Sajnos, a jelenleg dolgozók közül is mintegy negyvenen várnak bölcsődei helyre. összegezve a községben elért eredményeket, nagy a javulás a párthatározat megjelenése óta, az elmúlt két esztendő alatt. 200 fővel növekedett a dolgozó nők száma. Jelentősen emelke­dett a központi bérrendezés után a nők átlagkeresete is. Maruzs János Recsk Készülődés a bányásznapra A Mátraalii Szénbányák Vállalatnál és az üzemek­ben készülnek a bányásznap megünneplésére. A dolgozók eredményes munkával vár­ják a hagyományos bányász­napot. 1973. augusztus 31-től a Thorez Külfejtéses Bánya­üzemtől kezdve a tervező­irodáig. mindenütt megem­lékeznek a bányászok helyt­állásáról, a tatabányai «őr­tűzről. a múlt bányászhat' cairól és a jelenlegi ered­ményekről egyaránt. A meg' emlékezések után adják át a „Bányászati Szolgálati Ér demérmeket”, s ezen a na­pon koszorúzzák meg a ro- zsaszentmártoni „Bányász mártír emléktáblá”-t is. Szeptember elsején a petőíi- bányai kultúrház előtt tart­ják meg a hagyományos nagygyűlést, az ünnepségen minden üzem küldöttekkel képviselteti magát. A nagy gyűlés során adják át a ki tüntetéseket. Az ünnepi mű­sorban fellépnek a rózsa- szentmártoni és szűcsi kul- túrcsoportok, s a gyöngyösi Vidróczki népi együttes. Dél­után sportműsorok lesznek, ahol a bányásznapi vándor- serlegért küzdenek a csapa­tok. Tóth Lajos Gyöngyös Táncfesztivál Gyöngyösön Harmadízben kerül sor Gyöngyösön az észak-ma­gyarországi néptáncegyütte­sek táncfesztiváljára. A ren­dező szervek között találjuk a Népművelési Intézetet, a városi tanács művelődési osztályát és a járási-városi művelődési központot. Az eddigiektől eltérően ebben'az évben a verseny mellett mi­nősítési bemutatókra is sor kerül. A közönség többek között megnézheti a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem, a diósgyőri Vasas, a mezőkö­vesdi „Matyó”, az ózdi Ko­hász, a gyomai „Körös men­ti” és a nyíregyházi „Sza­bolcs—Volán” néptáncegyüt­teseket és -csoportokat. Ter­mészetesen a közönség elé lép a helyi Vidróczki nép­táncegyüttes is, melynek tagjai nemrég olaszországi turnén vettek részt, s ott nagyszerűen szerepeltek. A csoportok szakmai veze­tői részére tanácskozást is tartanak a központi rendező szervek, A minősítési ver­senyre jelentkezők között ta­láljuk többek között az ecsédieket is. Augusztus 26-án a város különböző terein bemutató­kat tartanak a csoportok, gálaestre és bálra is sor ke­rül a kétnapos találkozón. Baranvi Imre Gyöngyös ögyessioí hvél Luxushajóval a Fekete-tengeren keresztül-kasul A Fekete-tenger több or­szág partját mossa, a legcso­dálatosabb üdülőhelyek, a legizgalmasabb természeti tájak azonban az északi ré­szén találhatók. A reprezen­tatív luxushajó, az „Iván Franko”, nyolc nap alatt körbejárta velünk ezt a vég­telen szépségű vidéket úgy, hogy mindegyik jelentősebb tengeri fürdőhelyen több mint fél napot tölthettünk a szárazföldön. Éjszakánként ment a hajó, reggelre pedig kikötöttünk egy-egy új, min­dig meghökkentő' látványt nyújtó helyen. Ogyesszából indult az „Iván Franko”, s lehajózott egészen a török határ mentén fekvő Batuniig, majd visszatért a Fekete-ten­ger északi fővárosába. Ogyessza különleges fek­vésű, teraszon épült mozgal­mas város, igazi tudományos, kulturális központ, amelynek életét alapjában a tenger határozza meg. A közel egy­millió lakost számláló kikö­tővárosban nagyon sokan így vagy úgy kapcsolatban van­nak a végtelen tengerrel, amely munkát, örömet, pihe­nést nyújt. A Fekete-tenger lenyűgöző látványt tár az ember elé, hol selymeskék, lágyan simogató, szelíden- remegve összecsobbanó hul­lámaival hívogat, hol hara­goszöld, vadul tajtékzó, tom­pa dörrenéssel ütköző vízta- rajával elriaszt. Nap mint nap százezrek élvezik a „fe­kete” óriásvíz hűs hullámait, félelmetes szépségét és rit­mikus játékát. A múltja Is nevezetes Ogyesszának; az orosz polgá­ri demokratikus forradalom idején itt kötött ki rövid idő­re a fellázadt Patyomkin páncélos hajó, amelynek emlékét többek között a ki­kötőbe vezető hatalmas Pa- tyomkin-lépcsősor őrzi. E városban született Babel is. a neves író, akinek alkotói, stílusa annak idején sok irodalmi vihart kavart. S Ogyesszában található a vi­lág második legszebb ope­raháza. amelynek Shakes- peare-darabok jeleneteivel díszített és valódi arannyal borított kupolája alatt több­ször megfordult Csajkovsz­kij és Rimszkij-Korszakov is, s a több emeletes, fény­űzően dekoratív páholyai előtt olyan világhíresség is énekelt, mint Saljapin. Ez a sokszínű, izgalmas kikötőváros remek kiinduló­pontul szolgáit felejthetet­len tengeri kirándulásunk­hoz. Hajónk, az „Iván Fran­ko”, ugyancsak lenyűgöző él­ményt kínált. Száraz illuszt­rációként álljon itt néhány adat: hossza 176 méter, szé­Kcvés az aclm hi isz írá Sor A népes munkásküldött­séget Kábái művezető ve­zette. A Kesztyűgyártó Ksz elnökének szobájában nem, is jutott hely mindegyikő­jüknek. Négyen leültek, né­gyen állva maradtak. Kábái sem ült le. ö kez­dett beszélni: — Arról van szó, elnök elvtárs, hogy harmincán dol­gozunk a műhelyekben. Csu­pa kétkezi munkás. Szóval, vagyunk éppen elegen. De Itt, az irodákban bent, az elnök elvtárs mellett csak négy tisztviselő foglalkozik a szövetkezet adminisztráció­jával. Hát ezt mi kevesell- j ük. Rázsó Béla. az elnök, alig jutott szóhoz a csodálkozás­tól. — Ugyan már, miért is kevesellnék a szellemi dol­gozók létszámát? — kérdez­te. — Mert mi szocialista szellemben nevelkedett mun­kásemberek vagyunk — hangzott a válasz. — Nem szeretnénk kizsákmányolni a szellemi dolgozókat. Hát er­ről van. szó. — Mi pedig a termelő­munkára fektetjük a fő­súlyt és nem az adminiszt­rációra mondta az elnök. — Csak nem azt' akarják, hogy megfordítva legyen? Négy-öt munkáskézre jus­son harminc szellemi dolgo­zó7 Kábái arca felragyogott. — Márpedig ez így lenne helyes — felelte. — Hiszen így látjuk ezt mi több más szövetkezetnél. Lám, a Ló- pokrócszövő kátéeszben min­den fizikai dolgozóra leg­alább egy adminisztrátor esik. Hát mi sem akarunk elmaradni mögöttük. — Rendben van — mond­ta Rázsó. — Holnap felve­szünk, néhány irodai munké­erőt. De mi hasznuk lesz ebből maguknak az üzem­ben? — Egyszerű a számítás. Több adminisztrátor na­gyobb tekintélyt ad a szö­vetkezetnek. Vagy talán be­szélnek mirólunk is annyit, mint teszem azt a Sószóró- készítőről, ahol maholnap nincs is már melós, csak irodista? Minthogy ez az érv az el­nököt végképp meggyőzte, a küldöttség dolgavégezetten, elégedetten elvonult. Heves Ferenc lessége 23 méter, személyze­te 370 tagú. egyszerre 700 utast szállíthat kényelmes, finom eleganciával berende­zett, 2—4 személyes kabin­jaiban, legnagyobb sebessé­ge óránként, 37 kilométer. Modern szalonok, nagy mé­retű ebédlők, változatos ita­lokat kínáló bárok. gazdag többnyelvű könyvtár, három tenger-, illetve édesvízzel töltött úszómedence, röplab­sokkal maradnak el a többi, elegánsabban berendezett szórakozóhelytől. Batumi strandjai kövesek, de a tengervíz rendkívül me ­leg, sokszor a víz hőmérsék­lete a levegőjével vetekszik. A tengerpart mentén sport­telepek húzódnak, a sportis- kolások ebben az ideális kör­nyezetben töltik az egész nyarat. Batumiból visszafelé a leg­" r®* ■ -»«.«„rt“­dapálya. színes-csempés zu­hanyozók. gyorslift, mozi, já­téktermek s még sok egyéb különféle rendeltetésű helyi­ség áll az utasok rendelke­zésére. A nagyszalonban es­ténként érdekes, zenés műso­rokat rendeztek, amelyek kö­zül kiemelkedett a szellemes vetélkedővel összekapcsolt Miss Fekete-tenger választás. A nyolc emeletes hajó vala­melyik fedélzetén mindenki megtalálta a számára legkel­lemesebb és legszórakozla- tóbb időtöltést. Első állomásunk Jalta volt, ahogy mondani szokás, a Krim-félsziget gyöngyszeme. A hosszú kilométereken hú­zódó pompás fürdőhelyen kí­vül két nagy jelentőségű történelmi, illetve irodalmi nevezetességű látványos­sággal is rendelkezik Jalta. Az egyik az a kas­tély, amelyben a második vi­lágháborút befejező világra­szóló konferencia lezajlott, amelyen a nagyhatalmak ál­lamfővel képviseltették or­szágukat. A másik a Csehov- ház, amelyben a zseniális te­hetségű drámaújitó gyorsan elvillant életének utolsó kort szakát töltötte. Ma a ház a leglátogatottabb múzeum, ahol a Csehov-relikviákat őrzik. Jaltában zajosan folyik az élet, szállodák, éttermek egy­mást érik. A bel- és külföldi turisták azonban minden talpalatnyi helyet elfoglal­nak. Másodszor Novorosszüjszk- ban kötöttünk ki. E csende­sebb helyen elsősorban a tenger a tő vonzóerő. A vá­roska némileg olcsóbb is, mint a felkapott fürdőhe­lyek, ezért sokan szívesen választják nyaralóhelyül. A harmadik állomás, Su- humi, már Grúziát tárta elénk, pontosabban Abházia fővárosában ébredtünk. Le­nyűgözően . érdekes. tarka vi­lágot láttunk. Az utcákon éj­jel-nappal széles emberára­dat hömpölyög, s a különfé­le nemzetiségek jellegzetes képviselői mind-mind meg­találhatók a városban. A tengerpart felett — mintegy védőpajzsként — a festői kaukázusi helyek me- redeznek. A Kaukázus tájai­nak felejthetetlen szépségén kívül a látogatókat elsősor­ban a finom grúz ételek, bo­rok és konyakok vonzzák. Az emberek kedvesek, közvetle­nek és segítőkészek, ha kül­földivel találkoznak, elhal­mozzák vendégszeretetükkel. A következő fürdőváros, ahol partra léptünk, már a szovjet—török határon fe­küdt. Batumi hatalmas tengeri forgalmával igen je­lentős szerepet tölt be az or­szág életében. Az egzotikus növényekkel „díszletezett” sziklakiugrók­ban és a tenger felett levő török kávézókban mindig élénk a hangulat, de a kikö­tő teraszos italmérései sem kiemelkedőbb megállónk Szocsi volt, az üdülök para­dicsoma. A Fekete-tenger Riviérája — így nevezik a kikötőtől jobbra eső „beach- eket” — a legkényelmesebb igényeket is kielégíti, s fran­cia névrokonától abban kü­lönbözik előnyösen, hogy majdnem vele azonos miliőt nyújt, de jóval olcsóbban. A strandok felett teraszok hú­zódnak több emeletnyi ma­gasságban, s a legfelsőbb sé­tányról csodálatos kép tárul a látogató elé. A számtalan érdekes faféle közül mesz- sze kiemelkednek az örök­zöld pálmák, amelyek külön­leges, szinte trópusi hangula­tot kölcsönöznek az egyéb­ként is mesébe ülő megkapó fürdővárosnak. A huszon­két pálmafajta mellett több­százféle színes virág díszíti Szocsit. A természet ritka bőkezű szépsége. a parkok bödító illata," a’ mindig kéklő égbolt szikrázó fénye minden látogatót magával ragad. A gomba módra szaporodó szállodák, üdülők, szanató­riumok állandóan zsúfolásig teltek, s az egzotikus növény­zettel „bevont” utcák, az enyhet árasztó zöldjükkel csalogató parkok sokszor idegen szavaktól hangosak. Szocsi méltán áll előkelő helyen a világ rangos gyógy­üdülőinek a hierarchiájában, hiszen a Kaukázus jellegze­tes klímája, a langyos tenger sós vize. a tiszta levegő, s nem utolsósorban a szanató­riumokban folyó remek ke­zelés rengeteg ember egész­ségét adta vissza. Későn sötétedik Szocsiban, de az esti szürkület is sajá­tos hangulatot áraszt, a ten­gerparttól nézve a merészen égbetörő kaukázusi ormokat olyan érzés fogja el a látoga­tót, hogy egy végtelen sza­badtéri színház fantasztikus dekoratív díszleteit látja, s a hamarosan kezdődő elő­adáshoz a tenger egyenletes, diszkrét csobbanása szolgál­tatja a zenei aláfestést. Szocsiból másfél nap a ha­jóút Ogyesszáig, s az utasok a luxushajó fedélzetén gon­dolatban még egyszer vissza­idézhetik az eltelt hét döb­benetes szépségű látványos­ságait. Körös-körül a végte­len tenger, a maga fenséges nyugalmával, s rajta pár száz négyzetméteren a modern, lüktető élet összezsúfolt Ké­pe. Mikor ismét kikötünk Ogyesszában nyolc felejthe­tetlen nap után, mindenki bódult, még a frenetikus él­mények hatása alatt áll, de a szomszédom azzal búcsúzik tőlem: este újrakezdeném az egészet. Én viszont — súgom neki — legszívesebben azon­nal a hajón maradnék. Dr. Hekli József ManultajLÍSk 1973. augusztus 22., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents