Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Mikrobuszok, hűtőkocsik, Polski-Fiatok... A lengyel motorizáció fejlődése Starachowicében, Európa egyik legnagyobb tehergép­kocsigyárában eddig több mint negyedmillió lengyel tehergépkocsit gyártottak karburátoros, vagy Leyland- licenc alapján készülő Die­sel-motorral. A világ közel 40 országában futnak a „Ny- sa” és a „Zuk” lengyel szál­lítókocsik különböző típu­sai: mikrobuszok, furgonok, hűtőkocsik, mentőkocsik. A starac’nowicei mellett szin­tén a legnagyobb gépjármű­üzemek közé tartozik Euró­pában a lengyel SAN Autó- buszgyár, ahonnan évente 3000-nél több autóbusz ke­rül ki. Kooperációs- és li­cencszerződés alapján kezd­te meg az autóbuszgyártást Jelczben a csehszlovák Ka­rosával együttműködő nehéz tehergépkocsi- és autóbusz­gyár. Csupán a két utóbbi év­ben a lengyel gépkocsiipar összesen 67 000 szállítókocsit, 46 000 tehergépkocsit, 10 000 autóbuszt és 140 000 motor- kerékpárt állított elő. Az utóbbi esztendőben a leglendületesebb fejlődés azonban a személyautó-gyár­tásban tapasztalható. A hat­vanas évek közepén az évi termelés csupán 30 000 kö­rül mozgott. Közéjük tartoz­tak az ekkor már divatja­múlt, de „strapabíró” és megbízható „Warszawá”-K, amelyek gyártása a szovjet Pobjeda licenc alapján kez­dődött meg az ötvenes évek­ben; valamint a lengyel konstrukciójú „Syrena’-k — a lengyel gépkocsiipar máig gyártott kétütemű személy­autói. 1972-ben Lengyelor­szágban már 91 000 személy- gépkocsi készült, amelyek zömét a különböző típusvál­tozatokban gyártott Polski- Fiatok (Fiat 125 p) alkották. Ezek a kocsik elismerést arattak mind a hazai, mind a külföldi piacon, ahová je­lentős mennyiséget expor­tálnak. Lengyelország jelenleg a Polski-Fiat „kisöccse”, a Fi­at 126 p gyártásának meg­kezdésére készül. Ez a kocsi népszerű kisautó lesz, ame­lyet a „legszélesebb töme­geknek” szánnak. A Fiat 126 p-ből a tervek szerint évente körülbelül 150 ezer darabot fog előállítani a most épülő Kisgépkocsik Gyára Tychyben és a Biels- ko Biala-i személyautógyár. A Fiat 126 p első példányai már ez év végén elhagyják a gyár kapuit. Érdemes hozzátenni, hogy más iparágakhoz hasonlóan a lengyel motorizáció szem­pontjából is igen nagy je­lentőségű a KGST-tagorszá- gok hasonló iparágaival ki­épített együttműködés. A kooperáció különösen kedve­zően fejlődik a Szovjetunió­val, amely Togliattiban — szintén Fiat-licenc alapján — a Zsiguli kocsikat gyárt­ja, valamint a jugoszláv Cervena Zastava üzemmel. A motorizáció azonban nem csupán gépkocsikat je­lent, hanem a javítóbázis bővítését, az utak korszerű­sítését, autópályák építését is. Az 1990-ig terjedő távla­ti terv szerint Lengyelor­szágban 1600 kilométer autó­pálya és 500 korszerű főút­vonal épüL Koreai NDK Romania Fejlődik a román vegyipar A román ipar legrohamo­sabban fejlődő ágazata a vegyipar. Az elmúlt két év­tized alatt a vegyipar terme­lése évente 21,4 százalékkal emelkedett. A román vegyipar fejlesz­tésének két főiránya: a mű­trágyagyártás és a polimerek (műanyag, műgyanták és műszálak, műkaucsuk) elő­állítása. 1975-re Románia mezőgazdasága 7,4 millió ton­na műtrágyát kap a vegy­ipartól. Ez azt jelenti, hogy egy hektár megművelendő területre 200 kilogramm mű­trágya jut majd — szemben az 1970. évi 65 kilogrammal. Csehszlovákra Rádiószondák' szputnyikok ••• .Előrejelzés” a meteorológia jövőjéről Víztárolók a hegyekben Koreát nem lehet száraz országnak nevezni, az or­szág területére sok csapa­dék hullik. A vízmennyiség elosztása azonban egyenlőt­len — nyaranta olyan hosz- szan tartó záporok is elő­fordulnak, amikor egyetlen nap leforgása alatt a ter­mészet egy egész havi csa- padék-„normát” teljesít, az árvizek után pedig nem rit­kán aszályos időszakok kö­szöntének be. Korea alap­vető fontosságú növényi kultúrája, a rizs viszont rendszeres és bő vizet igé­HAZTUZNEZOBEfV N^VV\A/VVV'^SAA*^%''\AAA^VVVVVVVSA/VVVV>A/VSA'\^/\AAA/\'VVV>A'VV\^,VVVA/'^'\A^/v*^VVVVVVV*^V^\«VVS/VVVVVVVVVVVVV Bulge na Telefonon ót „megszólal" a szív Számos országban szer­kesztettek már készüléket elektrokardiogramok távle­adására és vételére, de hasz­nálatuk a gyakorlatban jnég nem kezdődött- meg. A Bol­gár Tudományos Akadémia Központi Fizikai Intézetének. munkatársai nemrégiben el­készítették a „Telekard” el­nevezésű készüléküket, amelyről az intézet igazgató­ja, dr. Georgij Georgijev a következőket mondta: — Már néhány éve meg­kezdtük a kísérleteket. Ak­kor már volt tudomásunk ró­la, hogy a Szovjetunióban és más országokban eredmé­nyesek voltak a telekardiog- ráffal végzett kísérletek -— vagyis nem mi találtuk fel ezt a berendezést. A mi hoz­zájárulásunk csupán annyi, hogy megszerkesztettük a bolgár ' telekardiográfiát, a „Telekard”-ot és gondos vizsgáztatás után bevezet­tük a gyakorlatba. — Mi tulajdonképpen a „Telekard”? Egyszerűen szól­va: egy leadóból és vevőből álló berendezés. A kettőt te­lefonvezeték köti össze. A vevőkészülék például egy megyei kórházban van és rákapcsolhatok a különböző városi kórházak, falusi és üzemi rendelők leadói. A mindössze 400 gramm súlyú leadó hordozható, könnyen kezelhető. Elektródáit — ugyanúgy, mint a hagyomá­nyos EKG-nál — a beteg testén helyezik el, majd megteremtik a telefonössze­köttetést a megfelelő megyei központtal. A leadó a szív áramimpulzusait hangjelzé­sekké változtatja, s ezekből a vevő a központban elkészí­ti a pontos elektrokardiog- ramot. Ennek alapján a kar­diológus — ugyancsak tele­fonon — megadja a szüksé­ges utasításokat a diagnózis­hoz és a kezeléshez. Jelenleg Haskova megye öt járási kórháza áll „Tele­kard” összeköttetésben a me­gyei kórházzal. 1973 végéig további 30 leadót kapnak a nagyobb falusi és üzemi rendelők, s nemsokára már minden kerületi orvosnak lesz „Telekard”-ja. nyel. Éppen ezért a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban különösen nagy fi­gyelmet fordítanak az ön­tözőrendszerek fejlesztésére, bővítésére. Az elmúlt évek során az országban több mint másfél ezer nagyobb és kisebb víztároló épült, több ezer kilométer hosszúságú öntözőcsatomát hoztak létre, szivattyúkkal és vízszóró be­rendezésekkel ellátva. A víz­tárolók építése nem okoz kárt a mezőgazdasági föl­dekben, mert azok többsé­gükben a hegyekben épül­nek. Nemrégiben kezdte meg működését egy új, korszerű öntözőrendszer. A háromlép­csős vízátemelö * objektum Keszon város közelében, a Riincsingan folyón épült. A vízátemelő rendszer csak az egyik része az öntözőrend­szernek. A másik „lépcső” a mintegy 150 méter magasan levő Csunbinszki víztároló, ahová a hegyekben fúrt 15 alagúton keresztül, a vízát­emelő berendezések segítsé­gével jut fel az éltető víz. A víztároló 40 kilométer hosz- szúságú csatornákon keresz­tül látja el a rizsföldeket vízzel. Az új öntözőrendszer segítségével több mint 1500 hektár korábban megműve- letlen földterületen termesz­tenek rizst a közös gazda­ságok. Az időjárás „előrejelzése” ősidőktől kezdve foglalkoz­tatja az embereket, de a várható időjárás meghatá­rozásához még soha nem rendelkeztek olyan széles le­hetőséggel; mint napjaink­ban. Az időjárás-jelentések pontossága érdekében több ország meteorológusai közös erővel dolgoznak a szüksé­ges technikai bázis megte­remtésén, s az új, még tö­kéletesebb módszerek kidol­gozásán. A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Légkörfizi­kai Kutatóintézetének igaz­gatójával, Vityek Voitechhel beszélgetünk. A léskör — „felülről” — Az űrmeíeorológiáva! legyünk óvatosak — ne men­jünk túlságosan messze. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minket a földi időjá­rás és a légkör viszonylag nem magas rétegeiben leját­szódó folyamatok érdekel­nek. Ezen a területen kima­gasló jelentőségű tevékeny­séget fejtenek ki az új technikát — az elektronikus számítógépeket, a számító- központokat, a radartechni­kát és a szputnyikokat — si­kerrel alkalmazó szovjet tu­dósok. Különös-n nagy ér­deklődésre tarthat számot a Szovjetunió Tudományos Akadémiája igazgatójának, A. M. Obuhov akadémikus­nak munkássága, aki bebi­zonyította, hogy a fizikai— matematikai módszerek je­lentős szerepel játszanak a légkörku tatásokban. — Az űrmeteorológia lehe­tőséget nyújt ahhoz, hogy „felülről” tekintsünk a lég­körre és az ott lejátszódó fo­lyamatokra, ami nem lenne lehetséges a szokványos föl­di módszerek és eszközök al­kalmazása révén. A radar például 300—400 kilométer távolságban fogja be a fel­hőzetet. A meteorológiai szputnyikok segítségével megfigyelhetjük a felhőkép­ződés valamennyi szakaszát és hatalmas területeken, elő­re közölhetjük az időjárás várható alakulását. Jelenleg Szovjetunió Filmszínészek színháza Mongólia Sport — egykor és ma „A három, férfinak való játék” (lovasverseny, birkó­zás és íjászat) ősidők óta népszerű Mongóliában; ezek a versenyek ma is magukra vonják az egész közvéle­mény figyelmét. Nadám ün­nepén (nemzeti ünnep, jú­lius 11-én) 30 000 birkózó, 10 000 lovas es íjászok szá­zai mérkőztek egymással az idén. A mongol testedzés újabb­kor! fejlődése mintegy har­minc, eddig szinte ismeret­len sportot terjesztett el az országban. A párt és a kor­mány nemcsak népszerűsí­augusztus 18,, szombat tette ezeket, hanem biztosí­totta elterjedésük anyagi feltételeit is. Mindamellett a mongoloknak tneg kellett „tanulniuk” sportolni, hogy méltó ellenfelei lehessenek más nemzeteknek a merő­ben szokatlan versenyeken. Sokat köszönhetnek a szov­jet sportemberek önzetlen segítségének, és a többi szo­cialista ország sportolóinak Ma már Mongóliának 30 ezer minősített sportolója van, köztük nemzetközi ver­senyek helyezettjei, nyerte­sei és bajnokai. 1958 és 1972 között a mongol sportolók több mint 300 arany-, ezüst­ös bronzérmet nyertek nem­zetközi és regionális torná­kon, világversenyeken, olim­piákon. Sz. Martyinszon, az OSZSZK népművésze és N. Kusztyinszkaja filmszínésznő egy színpadi probán. Moszkvában működik a világ egyetlen olyan színhá­za, amelynek színpadán csak filmszínészek lépnek fel. A forgatások szünetében a mű­vészek önálló dalestekkel szerepelnek, próbálnak és megvitatják alkotói problé­mái ivat. A színház pályakez­dő fiatal színészéi tapasztalt (Foto: APN—KS — G. Kmit felvétele) tanárok vezetésével tökélete­sítik filmszínészi tudásukat Is. A találkozás az idősebb nemzedék tapasztalt művé­szeivel segíti őket első lé­péseikben. A társulatnak jelenleg 260 tagja van. A színház -plakátjainak sa­játossága, hogy minden sze­rep mellett négy-öt, néha több filmszínész neve is sze­repel. Ennek az a magyará­zata, hogy a filmszínészeket bármikor igénybe vehetik valamelyik film forgatása­kor, és akkor helyettesíteni kell őket. Az előadások kö?yl azon­ban meg egy. sem maradt el. a világ minden szinoptiku­sa felhasználja az időjárás- jelentések összeállításánál a szputnyikok által készített felvételeket, Meteorolón iái „drámák” Napjainkban körülbelül 25 000 meteorológiai állo­más foglalkozik a légkör vertikális kutatásával. En­nek kapcsán széles körben alkalmazzák a rádiószondá­kat és a meteorológiai raké­tákat. És mindez a száraz­földön zajlik. Lényegesen bonyolultabb a probléma a nyílt tenge­ren. Viszont pontosan a tengerek felett zajlanak le azok a meteorológiai „drá­mák”, amelyek kihatnak nemcsak a partvidékek, ha­nem egész kontinentális kör­zetek időjárására. így pél­dául az Európa időjárására ható légköri folyamatok az Atlanti-óceán felett kelet­keznek, ahol kevés a me­teorológiai hajó. Itt a me­teorológiai szputnyikok nél­külözhetetlenek. Alkalmazá­suk nagy gyakorlati eredmé­nyeket biztosít nagy távolsá­gokon közlekedő repülőgé­pek röppályájának helyesbí­tésénél is. Széles körben ismert a Kéiet-Bengália partvidékére 1970-ben zúdult hatalmas ciklon előrejelzésének pél­dája. A szökőárral és óriási szélrohammal kísért ciklon kifejlődését szputnyikról ész­lelték. Sajnos, a veszély kö­zeledtének jelzését nem vet­ték komolyan. Az emberek tovább folytattak a rizs be­takarítását. A természeti csapás ennek következtében több száz emberélet pusztu­lásával is járt. A katasztró­fa megmutatta, hogy milyen fontos a tudorriányos előre­jelzések komolyan vétele és gyakorlati felhasználása. Az I n tér kozmosz- program Az űrmeteorológia to­vábbfejlődése — mutatott rá V. Voitech — szoros kap­csolatban áll a nemzetközi feszültség enyhítésével és a társadalmi haladással. A me­teorológiai szputnyikok egész világra kiterjedő hálózatá­nak megteremtése a békés egymás mellett élés, az együttműködés kérdése. Csehszlovákia, a Szovjet­unióhoz és a többi szocia­lista országhoz hasonlóan, aktívan segíti a Meteoroló­giai Világszervezet tevé­kenységét. Az „Interkoz- mosz” program sikeres meg­valósítása a szocialista or­szágok kétségtelen hozzájá­rulása a nemzetközi tudo­mány egészének fejlődésé­hez. A KGST-országok az „In- terkozmosz” program szer­ves részeként létrehozták az űrmeteorológiai állandó munkacsoportot. A munka- csoportban a KGST vala­mennyi tagországa képvisel­teti magát. Közös erőfeszíté­sek árán létrejött az a bá­zis, amely lehetővé teszi az időjárási előrejelzések össze­hasonlításához szükséges széles körű kutatások és megfigyelések elvégzését. A Szovjetunió, Bulgária. az NDK, Lengyelország, Romá­nia, Csehszlovákia és Ma­gyarország szakemberei rendszeresen együttesen vi­tatják meg ezeket a fontos problémákat. Ez évben Prá­gában találkoztak és meg­egyezésre jutottak a további közös meteorológiai kutatá­sokat illetően. A prágai ér­tekezlet résztvevői hangsú­lyozták: az egyik legfonto­sabb feladat a szputnyikok felhasználása. A közös mun­ka tehát a jövőben elsősor­ban a szputnyikok hatéko­nyabb felhasználására irá­nyul. Ez annyit jelent, hogy az időjárásjelzések ponto­sabbak lesznek, __

Next

/
Thumbnails
Contents