Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

KOSSUTH

8.26 Szúnf. zene.

XU.65 Eücs anyanyelvűnk.

'"ío.Iü l'uyerj harckocsizó . ..

II. rész.

10.40 Ntpi zene.

11.Oü Riport.

ll.lü Áriak.

11.49 Kritikusok fóruma.

12.20 Ki uyer ma?

12.35 Tánczene.

13/20 Versek.

13.30 Begt magyar dalok.

13.45 Riport.

14.00 Csicseri bőit.

14.25 Mikrobi szárnyra kel ...

III. rész.

15.10 Mozart: A-dúr szimfónia.

15.34 Bartók nyomában.

16.05 Mesterek és maszekok.

17.05 Haladás—l). Dózsa labdarugó-mérkőzés az Universiadéről.

18.18 Népi zene.

19.30 Universiade 1973.

19.15 Az aranyváros foglyai.

II. rész.

20.33 Zenével a Fogas mentén.

21.21 Láttuk, hallottuk.

21.41 Yma Sumac énekei.

22.20 Universiade 1973.

22.35 Dzsessz.

22.56 Meditáció.

23.06 Bartók orvosa voltam.** o.io Zene rézfúvósokra.

PETŐFI

8.05 Dunajevszkij-műveK.

9.03 Ezeregy délelőtt.

12.03 Iudonéz népzene.

12.10 Kamarazene.

13.03 Madrigálok.

13.25 Egy pálya vonzásában. *2 Kettőtől — hatig .. .

Zenes délután.

18.20 Opcrarészletek.

18.37 Klapka katonái.

Ifjúsági rádiójáték.

19.44 A hazai energiatartalékokról.

20.28 Operettrészletek.

21.15 Hormonális vezérlés az állatvilágban.

21.30 Berlioz: Kequiem.

23.15 Nóták.

Szolnoki Rádió

Alföldi krónika.

Kovács Apollónia magyarnótákat énekel.

Egészségügyi tanácsok. Operettrészletek.

Amatörfilmesek között. Tánczene, a szerzők előadásában.

MAGYAR

18.18 Hírek. _ . ...

16 25 Közv. a Szombathely—u.

Dózsa labdarugó' mérkőzésről.

18.20 10 perc a Szovjetunióban.

18.30 öt perc meteorológia.

18.35 Nő — három szerepben.

Hl. rész.

18.45 Műsorainkat ajánljuk!

19.15 Esti mese.

19.30 Tv-híradó.

20.00 Gondolatok a boldogságról.

Vili. rész. '

20 15 Leoncavallo: Bajazzók.

Osztrák operafilm.

21.30 Kardos László. Fortrefilm.

22.30 Tv-hiradó.

Megjeleni a ÍVemzetkiigi Szemle augusztus—szeptemberi száma

Az idei nyár rendkívül mozgalmas külpolitikai naptárát regisztrálva a Nemzetközi Szemle augusztus—szeptemberi szama részletesen beszámol Leonyid Brezsnyev washingtoni és párizsi megbeszéléseiről. A csúcstalálkozókat méltató Pravda-cikken kívül az olvasó — az International Herald Tribune méltatása révén — arról is képet nyerhet, miként vélekedtek az Egyesült Államokban a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásáról, az SZKP főtitkárának látogatásáról. Már a cikk címe is bizonyos mértékig tükrözi mondanivalóját: „Egy korszak véget ér”.

A Nemzetközi Szemle 8—9. száma szerkesztésének nyilvánvalóan az volt a célja, hogy minél tágabb spektrumban mutassa be a dinamikus szovjet külpolitika nyugati visszhangját. Ezért kapott helyet a folyóirat hasábjain a Le Monde két cikke is Brezsn.vev és Pompidou találkozójáról.

Nagy teret szentelt a Nemzetközi Szemle augusztus— szeptemberi száma az európai helyzetnek. Közli az európai biztonság es együttműködési értekezlet záróajánlásait és a NATO 1978. június 14—15-én Koppenhágában tartott miniszteri konferenciájának közös közleményét. A folyóirat, előző, 7. számában tette közzé Nixon elnök külpolitikai üzenetének I. részét. Most a II. részt ismertetik. Ebben az USA és Kelet-Európa kapcsolatairól. Európa és a NATO. valamint Japán és az Egyesült Államok viszonyáról olvashatunk. Nixon üzenetének most közölt részletében a nemzetközi gazdaságpolitikai kérdések is tág teret kapnak.

Nemzetközi könyvszemle egészíti ki a folyóirat rendkívül gazdag augusztus—szeptemberi számát. (gy.)

Kialakulóban a szakosodás és a koncentráció a cukorrépa-termesztésben

A cukorrépa-termesztés világszerte egyre inkább kinő a kistermő területtel rendelkező gazdaságok köréből; a növénytermesztésnek ebben az ágazatában hazánkban is szakosodás és koncentráció van kialakulóban — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM-ben. Az 1969— 70. évi mélypont után, amikor — mint ismeretes — a cukorrépa vetésterület több ezer hektárral csökkent, 1971 —72-ben figyelemre méltó fellendülés következett be. A korábbinál nagyobb anyagi ösztönzés hatására egyre több gazdaság alakított ki hosszú távú termelési kapcsolatot az iparral; 1972-ben 72 ezer hektárra kötöttek több évre szóló szerződést. Tavaly már 30 szakosított mintagazdaság működött az országban, 8400 hektáros vetésterülettel. Ezek a gazdaságok már komplex módon valósították meg a korszerű agrotechnikai rendszereket, s így az országos átlaghoz képest 12 százalékkal nagyobb termésátlagot értek el.

A legújabb adatok szerint

1973-ban a szakosításban tovább léptek a termelők. Nyolc, úgynevezett gesztor gazdaság irányításával 16 állami gazdaság és 110 termelőszövetkezet 29 300 hektárról takarít majd be várhatóan jó termést. Négy különféle cukorrépa-termelési rendszer működik az országban, ezek a gazdaságok iparszerű, magas színvonalon gépesített módszereket alkalmaznak és területük meghaladja a 16 ezer hektárt.

A termelés koncentrációja is kialakulóban van, a termelők egyre inkább összpontosítják az anyagi és szellemi erőket. Idén 1217 mezőgazda- sági üzemben takarítanak be cukorrépát, emellett még 142 kistermelő ad majd alapanyagot a gyáraknak. A mezőgazdasági üzemek több mint fele egyelőre még csak mintegy 60 hektárra, a termelők egynegyede 60—120 hektárra vetett cukorrépát. Ez még nem éri el a cukorrépa-termesztés közepesnek minősített üzemnagyságát, amely 150—400 hektárt jelent. Huszonhat nagygazdaságban azonban már 300 hektár felett van a termő- terület, s itt már minden tekintetben a legkorszerűbb eljárások jöhetnek számításba, és a termelők anyagilag is jobban megtalálják számításukat. (MTI)

AranvmoHíts a Hernádoti

Egykor nemesfém-bányászatáról híres volt Telkibánya. Az értékes telérek azóta teljesen kimerültek, de a hegyekről futó patakok még ma Is sodornak ércmorzsalékot és azt a Hernádban lerakják. Ebből a feltevésből indult ki a mádi Ásványbánya Vállalat, amikor kísérleti céllal átvizsgáltatta a Hernad homokpadjának néhány pontját. Természetesen az arany- és ezüstszemcsék előfordulása olyan csekély, hogy gazdaságosságról szó sem lehet: ezt állapították meg már a legelső aranymosásnál is.

Képünkön: Húsz Zoltán nyugalmazott bányamestaranyat mos Eszköze a. szibériai típusú arany mosó teknő. (MTI-foto: Kunkovács László felv.)

SUGAR ISTVÁN:

Merénylet „Prága hóhéra" ellen

1942-ben

(4.) Menekülés a kriptába

A két Angliából érkezett cseh hazafinak, aki végzett Prága véres kezű hóhérával, sikerült elmenekülnie a tett színhelyéről. Eleinte családjaiknál, maid egy időre barátaiknál, a föld alatti ellenállási mozgalom résztvevőinél találtak menedéket.

A helyzet azonpan egyre forróbbá vált, mert a Füh- rert a szokásos dühroham fogta el a cseh és morva helytartója elleni jól sikerült merénylet hírére. Kiadta a parancsot a Gestapónak, valamint az SS-nek, hogy a tetteseket luzön-vizen át. de minden áron kerítsék hurokra.

Karl Hermann Frank, Heydrich személyi szárnysegédje veszi ál a kegyetlen

hajsza irányítását. S teszi ezt annál lelkesebben, mivel Adolf Hitler teljesen szabad kezet adott részér el Sót mi több. a csehek elleni terror féktelen fokozására, 60 ezer SS érkezik a Cseh- és Morva Protektorátus területére.

Karl Hermann Frank nem kevesebb, mint 20 millió cseh korona vérdíjat tűzött ki a merénylők fejére, és ezt szerte a protektorátus területén ezrével plakátozták ki. Mit lehessen tudni? A pénz nagy úr! Könnyen akadhat netalán, aki hajlandó lesz a jókora summa hallatára az árulásra...

Jan Kubist és Jozcf Gebeikot végül is Vladimir Petrák lelkész veszi gondjaiba és a borroméi Szent Károly tiszteletére szentelt templom kriptájában rejtette el a két bátor hazafit. A kiptában, a hosszú évszázadok alatt eltemetett hullák csontvázainak barátságosnak éppen nem mondható társaságában nincsenek egyedül, mert Vladimir atya négy másik bújegri vörös csillag

(Telefon: 22-33)

Fel 4, fél 6 és 8 órakor Buck és a prédikátor Eseményekben gazdag, színes amerikai film Főszereplő: Sidney Poitier. EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4, fel 6 és fél 8 órakor Idegen a cowboyok között Színes, kétrészes amerikai westernfilm. /

EGRI KERT

Este fél 8 órakor:

Bob herceg

Huszka népszerű operettjének színes, magyar filmváltozata. Rendezte: Keleti Márton.

GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 órakor Legenda

Délután háromnegyed 6 és este 8 órakor Az utolsó mozielőadás (Texasi krónika)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Katonazene GYÖNGYÖSI KERT

Búcsúzz a tegnaptól HATVANI VÖRÖS CSILLAG Válás amerikai módra HATVANI KOSSUTH Lángoló tenger HEVES

Lila Akác FÜZESABONY

West Side story I—II.

Dupla helyárak! PETERVASARA

Az ellopott csata

ORVOSI

I Ü6VEIET I

Egerben: 19 órától szombat

reggel 7 óráig, a Bajcsv-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: ll-lOi Rendelés gyermekek részére 1p.

Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. i alatti rendelőben, l'iele- 117-87.»

Vcszil Homcsanka;

Sok kicsi sokra megy

Mondják, hogy egy fösvény ember egy kopejkáért felakasztotta magát. Nem tudom, hogy tényleg történt-e ilyesmi, de hogy egy kopejkáért keservesen meg lehet szenvedni, az biztos. Hasonló dolog esett meg velem is.

Nem tartom magam fukarnak, de kérges tenyeremmel és arcom verítékével megkeresett kopejkáimat megbecsülöm. A sapkámat is leveszem előtte, lehajolok, a földről is felemelem, ha leesik. Hiszen sok kicsi sokra megy, kopejkából lesz a rubel.

Nemrég egyik este betértem a csemegébe, csak úgy, minden különösebb cél nélkül. Állok, bámulom a különféle csemegéket — a palackokban. Egyszerre csak odalépnek hozzám ketten. Az egyiket ismerem — Szenyánalc hívják, a másik ismeretlen. Elővesznek egy-egy rubelt, megrázzák az orrom előtt: harmadik partnert keresnek.

Társasági ember vagyok, hozzátettem a magamét. Vettünk egy fél liter vodkát, kimentünk a parkba, hogy kulturált körülmények között fogyasszuk el, de az önkéntes rendőrök elzavartak.

Mit volt mit tenni, felmentünk Szenyahoz. Éppen abban a házban lakik, ahol a csemege van, az első emeleten. pont fölötte. Megittuk a a fél litert. Kevésnek bizonyult. Erre vettünk még két fél literes palackot — kevés volt az is.

Kiforgattuk a zsebeinket, összekapartunk egy üveg almavodkára valót.

Én mentem le a boltba. Megvettem a flaskát, három kopejkát kaptam vissza. Egy- kopejkásokban. Amíg odavoltam. a cimborák elaludtak; lekeveredtek a kanapéra, összeölelkeztek és húzták a lóbört.

Az asztalra teszem az üveget. Odarakom a visszajáró két kopejkát — az összeg rájukeső részét. Előveszem a pénztárcámat, hogy eltegyem a kopejkámat, az meg az uj- jaim közül a padlóra ugrik. Lehajolok, hogy elkapjam, erre begurul a kanapé alá.. .

„Nem — gondoltam magamban —, nem hagyom itt véres iiercjtékkel, bütykös tenyeremmel megkeresett kopejkámat.” Nagy nehezen odébb toltam a kanapét a cimborákkal együtt. Ott fekszik a kopejkásam, csillogvillog. Éppen készülök megfogni, amikor Szenya álmában nagyot rúg — pont bele a kopejkába. Az meg begurul a parketta résébe.

„O, te semmirekellő! — mondom. — Meglépsz a törvényes tulajdonosod, az édes gazdád elől. Ha nem jössz ki szépszerével, feltöröm a padlót. akkor is utolérlek!"

Vepzem a fejszét, kezdem hasogatni a padlót. Ott kuporog a kopejkám, ott rejtőzik, és mintha azt kiabálná: „Itt vagyok, ragyogok!” Bedugom a résbe a kezem, el is érem. de erre továbbcsúszik valami vaslemez alá. Feltöröm a másik lécet is, hát látom, hogy alatta mindenféle drótok, rácsok vannak és az egész betonba van ágyazva.

Megfugdalom a vasat, meg se moccan. Fogom a fejszét, semmi eredmény.

A’ udvaron lelek egy vasdorongot Behozom. A cimborák édesdeden durmolnak.

■ Nekilátok a doronggal. Néhány csapás és elérem a kopejkámat! Az enyém, véres verítékkel szereztem! Beleköpök a tenyerembe, meglendítem a dorongot: — Geh-h! Geh-h!

A csapásom helyén kilyukadt a padló. Lehajolok, bekukkantok a lyukba, szeretném látni a. kopejkámat — hál meglátom magam alatt a csemegebollpt. Éppen a borús likörosztályt. A földön öli

hever egy nagy bronzcsillár, a szétzúzott üvegekből folyik a konyak, a vodka, meg a többi jó féle itóka. Zaj, ricsaj. kiabálás. A vásárlók és az eladók a plafonra meresztették a szemüket, nézték a í lyukat, én meg a lyukból bá- - múlok rájuk. Lentről úgy dől a szeszszag, hogy a cimboráim felébredtek.

Még fel sem ocsúdtak, mire futólépésben megérkezett a csemege vezetője, egy eladó és egy rendőr kíséretében.

— Minden világos — mondta a rendőr. — Fejsze, vasdorong, a mennyezet áttörése. .. Betörési kísérlet fényes nappal.

— A csillárt is leszakították a fairól — mondta a boltvezető. — Tizenöt üveget zúzott össze.

— Húszat — igazította ki az eladó. — Engem meg hátba vágott.

— Szóval, összesen harminc üveg konyak tört ösz- sze — vonta le a végkövetkeztetést a boltvezető.

Engem a rendőrségre vittek. a cimborákat a kijózanítóba.

A cimborákat másnap elengedték, ellenem viszont megindították az eljárást. El fognak ítélni társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűn- cselekményért. A bolt ötszáznégy rubelt és egy kopejkát követelt rajtam.

Hát ezt tette velem az az egy kopejka. Pedig én tiszteltem, még arra sem voltam rest. hogy mint egy koldus, térdre boruljak előtte!

Beloruszból fordította: Zahemszky László

dosó csehszlovák katonának adott biztosmik vett menedéket.

Az irgalmat.an bosszú

.4 Gestapo és az SS jól kipróbált teljes apparátusával hasztalan keres-kutal. Nincs eredmény! S ekkor az újabb- kori történelem legborzalmasabb gaztettével próbálkoznak térdre kényszeríteni és terrorizálni a cseh népet.

194?.. június 9-én, ót nappal Heydrich halala után éjnek idején egy erős SS-különítmény szállta meg a LIDICE nevű kis falut. Hajnalban a helység összeterelt férflait, szám szerint 172-öt agyonlőttek, és egy közös sírba dobták hulláikat. Még a 72 esztendős Stern beck tisz telendőt is kivégezték, mert a, becsületes öreg pap nem volt hajlandó megtagadni a falu lakosaival való közösség vállalást! — A nők egy részét Prágába szállították és ott végezlek velük, 195 nőt pedig a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcoltak, ahol nagyobb részük részben a gázkamrákban végezte életét, részben pedig a kegyetlen bánásmódnak lett halálos áldozata. — Kilencven gyermek a gneisenaui koncentrációs táborban nyert elhelyezést, ahol a németek „kiváló faji szakértői" vizsgálatnak vetették alá a kis ártatlanokat. A lidicei gyermekeket két csoportra osztották végül is. Akikről a „szakértői vélemény” megállapította, hogy „megütik az árja felsőbb rendű faj mértékét”, nevük elvesztésével Németországba szállították és ott „fajtiszta árja családoknál helyeztek el”, hogy azokból ízig-vérig németeket neveljenek. (Ezekből a kicsinyekből egyetlenegy sem került, elő a világháború után, s felmerült a kérdés, hogy vajon sikerült-e a modern janicsárnevelés?) Azokat a gyermekeket pedig, akiket méltatlannak tartottak a továbbélésre, a lengyelországi híres treb- linkat koncentrációs tábor gázkamráiban pusztították el.

1942. június 10-én estére egyetlen emberi élőlény sem maradt Lidice falai között! Ezután az SS-legények és tisztjeik kifosztották a falu házait, majd pedig az egész falut lerombolták s a falmaradványokat is elhordták. Sőt még a falu helyét fel is szántották, hogy mindörökre kopár pusztaság maradjon: figyelmeztetőül a német fasisztáknak engedetlen csen hé* itaoéénh