Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Äz illetékesek DEMOKRÁCIÁT akarni ©tt, ahol egyszemélyi fele­lősség van — ez, első gondo­latra, feloldhatatlan ellent­mondásnak tűnik. A haté­kony termelés csupa fegye­lem, rend, pontosság és uta­sítás. A termelés folyamata egyben az utasítások végte­len sorának hiánytalan telje­sítése is. Nem is lehet más­képp korszerű nagyüzemi munka, és valódi üzemi de­mokrácia sem. Sőt, az igazi demokráciához kell csak iga­zán. a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegye­lemnek ellentmond — az az anarchia. Tehát az üzemi demokrá­cia — fegyelmezett demokrá­cia: vagyis a megfelelő idő­bén és a megfelelő helyen megnyilvánuló joga, de kö­telessége is — beosztottak­nak, vezetőknek egyaránt. Egyszerűsítve: döntések előt­ti véleménycsere a munka- értekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szakszer­vezeti gyűléseken, a brigád- értekezleteken. Döntés után megszűnik a vita, de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése sze­rint, mert ez a vita, a mun­kát, a cselekvést ritkán he­lyettesíti. S noha a vita önr magában nem baj, azért azt se feledjük soha, hogy a vi­ta tulajdonképpen az eszme­csere, a véleménycsere — hevesebb, szenvedélyesebb formája, s talán heveskedés­re sincs mindig szükség. v Az üzemi demokrácia egy­ben az illetékesek demokrá­ciája is. Ez alatt az értendő, hogy teszem azt a lakatos nem igyekszik beleszólni egy. egy gyár kereskedelempoliti­kájába, a kereskedelmi igaz­gatót más belátásra bírni —r ez mindenékelőtt a kereske­delmi osztály dolgozóinak, előadóinak, piackutatóinak dolga. A lakatos a karban­tartás rendszerébe, az anyag- ellátás módjába, a gépek cse­réjébe. a bérezés rendszeré­be szólhat, a saját műhelyé­ben. mert ehhez van napra­kész tájékozottsága, ebben gyűlt össze értékes tapaszta­lata. Ezekben a kérdésekben — a műhelyben szerzett ta­demokráciája pasztalatok alapján — már az egész gyárra érvényes ja­vaslatai is lehetnek, ezek­ben a témákban, mert eb­ben illetékes.,. HA AZ ILLETÉKESEK de­mokráciájának tekintjük az üzemi demokráciát, akkor a sokat emlegetett információ- áramlás is könnyebben meg­szervezhető. Ügy látszik, többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szükséges információ­kat. Ezért minduntalan az a program; szervezzük meg az információáramlást, adjunk közérthető, pontos tájékozta­tást az embereknek. Ha vi­szont. az illetékesek demok­ráciáját akarjuk megszer­vezni — tehát a kereskedel­mi osztály dolgozói a keres­kedelmi osztályon élhetnek demokratikus jogaikkal, a la­katosok pedig a tmk-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondo­lom, hogy például a tmk-mű- hely dolgát érintő informá­ciók döntő többségével a tmk-műhely munkásai ren­delkeznek. Sőt, olyan infor­mációknak is birtokában ' vannak, amelyekről az igaz­gatóság esetleg nem is álmo­dik Ezeket az információkat már csak kiegészíteni, kell — egy-két jól megválasztott ténnyel, adattal, „hozzákap­csolni” a gyárhoz a tmk-t, s máris tájékozott és illetékes emberek ülhetnek le eszmét cserélni az értekezleten. Az információval kapcso­latban még azért is érdekes az illetékesség, mert az em­berek többnyire a saját vilá­gukról hallanak szívesen, az azt érintő tényekre figyelnek oda. Azzal tudnak mit kez­deni. A munkahelyeken sok­szor felvetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele? A fen­tiek alapján a válasz egy­szerű: mindenbe — ami rám tartozik, s amihez értek. Ez a lényege az illetékesek de­mokráciájának: a helyi ille­tékesség, párosulva a tulaj­donosi illetékességgel. Mert a munkavállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is, s mint ilyennek, egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. DE A DOLGOK menetét javítani kell, nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illetékességet is hang­súlyozni, amely tehát azonos a hozzáértéssel és a helyi le­hetőségek pontos ismereté­vel. Gerencsér Ferenc Előkészületek a rekord hozamú szüretre Az utóbbi tíz év legna­gyobb szőlőtermését várják a termelők. A pincegazdasá­gok évek óta arra töreked­nek, hogy a termelőkkel hosszú távú, több évre szó­ló szerződést kössenek. A mindkét félnek gyümölcsöző együttműködés kialakítása jó ütemben halad: a pincé­szetek eddig 700 termelővel; tsz-ekkel, állami gazdasá­gokkal és háztáji termelők­kel kötöttek öt-tíz évre szó­ló hosszú távú szerződéseket. Idei szőlő-, must- és borát­vételük 75 százalékát ilyen módon biztosították a bor­forgalmi vállalatok, amelyek természetesen a szerződése­ken felül is hajlandók át­venni a gazdaságoktól a fel­kínált termést. A szüreti előkészületek megkezdődtek. Ezekben a napokban a pincegazdasá­gok és a termelő üzemek vezetői egyeztetik az átvé­teli határidőket, megállapod­nak abban, hogy mikor és milyen tételeket vesznek át. Az átlagosnál nagyobb ter­més fogadására megtették a szükséges előkészületeket a pincészetekben, ahol új tá­roló tartályokat és felújított gépi felszereléseket adnak át ezekben a napokban. | (MTI) 1 ílilQl a falajtérliep hészül Manapság többféle térkép készül, amely a gazdasági, a politikai élet ábécéje, és nap nap után jelöli a megújuló változásokat. Azt viszont ke­vesen tudják, hogy a terme­lésről is készülnek térképek, és azt még kevésbé, hogy a mezőgazdasághoz nélkülöz­hetetlen termőtalaj minőse­gét, változó tulajdonságait is szemléletesen, térképeken ábrázolják. A fehér köpenyes laborán­sok a kémia módszereivel „vallatják” a termő és ke­vésbé termő földeket. Olya­nok, mint az orvosok. Vizs­gálódnak, diagnózist állapí­tanak meg és felírják, hogy milyen gyógyszerre van szükség a „beteg” talajok ja­vításához. Azt is feljegyzik, hogy milyen tápanyagok hiá­nyoznak a földekből, és ho­gyan pótolhatók ezek. Az Országos Mezőgazdasá­gi Minőségvizsgáló Intézel miskolci talajtani laborató­riumában, Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék földjeit veszik „nagyító” alá. Nem is gondolná az ember, hogy munkájuk nyomán évente mennyi terméketlen szikesen újul meg az élet és terem ismét bő kalász. Meny­nyi kopár területet hódítanak vissza a természet erőitől. Gabonaföldekről, rétekről, legelőkről hozott talajmin­tákból Koleszár György osz­tályvezető irányításával kö­vetkeztetéseket vonnak le. Az adatokat pedig térképe­ken is ábrázolják. Vaskos dossziék, térképek és szakvélemények a Heves megyei helyzetképet örökí­tik meg. Itt készítették pél­dául a Kiskörei Vízlépcső építésével a sarudi, a tisza- nánai, a komlói, a poroszlói, az újlőrincfdlvi termelőszö­vetkezetek üzemi talajtérké­peit és öntözési terveit. Itt vizsgálják az Eger—Gyön­gyös vidéki pincegazdaság szőlősterületeinek talajait, és azokat a földeket is minősí­tik, ahol a kormány program alapján új ültetvényeket te­lepítenek a pincegazdaságiak. Lehet tíz lakással több? A tervidőszak eddigi eredményei és várható teljesítése Azt már senki sem vitat­ja. hogy a lakáskérdés fon­tos politikai tényező is. En- aiek alapján az erőfeszítések is megnövekedtek a prog­ramnak a teljesítésére. De más a törekvés, és más az eredmény. Most tehát Gyöngyösön azt vizsgáltuk, milyen té­nyek sorakoztathatok fel a folyó ötéves terv eddig el­telt időszakára vonatkozóan és ezen túlmenően: miről adhatunk majd számot az öt esztendő elmúltával. Az OTP is Pontosan egy egész esz­tendőt vett igénybe, mire a városi tanács az OTP-vél meg tudta kötni az együtt­működési szerződést — hall­juk Serényi József tanács­elnöktől. Ebben rögzítették azt, hogy az OTP által épít­tetett lakások eladási árát közösen határozzák meg. A közművesítést a tanács min­dig előre biztosítja azokhoz a területekhez, amelyeken az OTP emeltet lakótömböket, illetve kisebb társasházakat. Ezeknek a lakásoknak a nyolcvan százalékára a ta­nács nevezheti meg, a vevőt. Látszólag szinte másod rendű kérdések ezek. Ha jobban belegondolunk, kidé rül: nagyon is fontosak Mennyit kérnek a lakásért? Egyáltalán nem mindegy. Az előközművesítés megtörté- nik-e még az építkezés kez­detéig? Jelentősen befolyá­solja az építők munkáját is. de a szeryezést is. Kap-e le­hetőséget"' a tanács arra, hogy az OTP által megépít­tetett lakások segítsenek ne­ki az általános és feszült la- káshelvzet javításán? Na­gyon fonlos d<)log. Hány «selben nem sikerült ko­rábban szakembereket bizto­sítani üzemekbe, intézmé­nyekbe csak azért, mert még a pénzéért sem tudtak neki lakást juttatni. Például. Most már az együttműködési szer­ződés ezen is változtat. Annyi megjegyzést még, hogy közművesítés óriási összegeket igényel. Ezeknek az előteremtésére a város a saját erejéből képtelen, Olyan ígéretet kapott a me­gyei tanácstól, hogy megfe­lelő segítséget nyújtanak majd anyagilag is a feladat végrehajtásához. Az építők Ma már négyféle vállal­kozásból is létesülnek laká­sok. Majdnem minden má­sodikat‘az állami építők ké­szítenek el, minden harma- dik lakás a helybeli építő­ipari szövetkezet produktu­ma. És közel minden tize­diket vagy a tanácsi építők alakítanak ki, vagy kisipa­ros keze munkájának az eredménye az. Korábban az állami épí­tők úgy nyilatkoztak, emlí­ti meg Keresztesi Lajos, a tanács elnökhelyettese, hogy a tervidőszak esedékes Id- kásmennyiségét nem tudják vállalni a velük szemben támasztott elképzelések sze­rint. Ekkor a helyi tanács űgv döntött, hogy lakásépít­kezéssel bízza meg a megyei tanácsi építőket is. Kétségtelen haszna ennek az intézkedésnek, hogy a két 'építőipari vállalat Dizo- nyos versenyre kényszerül így, meri, nagyon egymás mellett .kell dolgozniuk, jó összehasonlítási lehetőséget adva ezzel, hogy bárki le­mérhesse: melyik a gyor­sabb, melyik a jobb, melyik a szervezettebb. Hangsúlyozta Keresztesi Lajos, hogy mór eddig, az eltelt néhány hónap alatt is lemérhető volt: az építkezési idő csökkent, nagy igyeke­zettel, lelkiismeretességgel végzik a munkájukat, arra törekszenek, hogy lehetőleg hiánypótlás nélkül adják ót az új lakásokat. A szövetkezetiek a lag- készségesebbek. ezt is mag kell állapítani. Kiderül ez a tárgyalások, de a munkájuk' során is. És a legolcsóbbak. Ok készítenek el egy négy­zetméternyi lakóterületet a legkisebb összegért. Ez pe­dig ezer-ezerötszáz forint különbséget mutat négyzet- méterenként. Ha csak ötven négyzetméteres lakásra szá­mítjuk át, mindjárt félszáz­ezer forint az eltérés. A szövetkezet a hagyo­mányos technológiával csi­nálja meg a lakásokat. ez*is igaz. Persze, neki sem köny- nyü, mert munkaerőgondja van. Kevés az ember. Rá­adásul ők a legutóbbi bér­rendezésből ki is maradtak. Érződik is ennek a követ­kezménye. Lakás és lakás Annyit már nyugodt lé­lekkel ki mernek mondani a tanácsnál, hogy a mostani tervidőszakban nemcsak 2007 lakás készül el az 'előzi tes meghatározás szerint, hanem attól éppen tízzel több. Je­lenleg is jól állnak az épí­tők a kötelezettségük ará­nyát véve alapul. Az év ve­géig 1241 lakás befejezése biztosra vehető. Nagy kérdés a lakásépítő szövetkezetek elképzelései­nek a teljesítése. 1975. de­cember 31 -ig 224 családnak kellene a szövetkezeti lakó sát megépíteni. A Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szövetkezetre vár ez a mun­ka is. De ő nem akarja el­kötelezni magát, csak az igény egy részére. Mondja, más teendői is vannak. Bár annak a lakásszómnak a lu- retébe a lakásépítő szövet­kezetek megrendelése is be­lefér. amit éppen az épiiő- Aes szakipari szövetkezet ha­tározott meg saját terveként. Ha mégsem vállalkozná­nak erre; akkor kénytelen lesz a városi vezetés más­honnan hozni építőket a szükséges munka elvégzésé­re. Ez a megoldás pedig nem. a legkedvezőbb. Akárhonnan közelítünk is a kérdés lényegéhez, meg­állapíthatjuk. hogy a mos­tani, több mint kétezer la­kás ugyan nagyon szép szám, de még mindig kevés ahhoz, hogy Gyöngyösön megszüntesse a feszültséget. Még mindig százak várhat­nak továbbra is lakásra, ki­utaló határozatra, ku-csra. Márpedig azoknak, akik ki­maradnak, a magyarázat, az érvelés semmit sem számit. Mégsem tehet a szakigazga­tás semmi egyebet eg) elő­re: kénytelen a tényeket kö­zölni. G. Molnár Itíesc Nagy- Károly mérnök rajzasztalán megelevenedik a vési táj. (Foto: Perl Martán) Készül a bélapátfalvi, a ke­recsenül, a kisnánái, a nagy­kökényest szövetkezetek ta­lajjavítási térképe is. A laboratóriumi asztalon most például a Hevesi Ál­lami Gazdaságból érkezeti talaj- és vízmintát vizsgál­ják. A titrálókészülékből las­san csöpög a víz, és alatta az üvegcsészében levő vegyszer­től fokozatosan megszínese­dik. A mért adat egy napló­ba kerül. — Jók az eredmények — mondja elégedetten Hajdú- czki Attiláné, a fiatal ve­gyésztechnikus, és elzárja a készülék csapját. — Vizsgála­taink szerint ezt a vízmintát valamennyi talajon, a ho­moktól a szikig használhat­ják öntözésre. Ez a megállapítás nagyon fontos a Hevesi Állami Gaz­daság szakembereinek, mi­után már az ősszel öntözőte­lepet kívánnak létesíteni. Több hektáros szomjas föl­dön terem majd a zöldség, azon a szárazsággal küzdő vidéken. A rajzszobában az állvá­nyos asztalok egyikén tégla­lap és kocka ábrák között válogat Nagy Károly agrár­mérnök. Rajzszeg segítségé­vel kifeszíti az egyik térké­pet. Elénk tárul a hevesi táj ké­pe. sárga, kék, lila és zöld vonalakkal kifejezve. Egyik homokos területet, másik ré­tet, a következő szántót jelöl a színkombinációk sosasa- gából. Nagyítóval nézzük a vonalak által behatárolt te­rületeket. A mérnök számo­kat ír a színes vonalak közé. — Augusztus végére el­készítjük a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet talajtér- Vképét — pillant fel, a rajzról, — amely a következő öt évre szól. Ez felöleli az egész ha­tárt. Több hektárnyi föld ja­vításra vár. A terület másik részén viszont ősszel az ál­talunk megállapított műtrá­gyaadagol szórják a földek­be. — Mióta rajzol térképe­ket? ' Ujjain számolja az időt. Azután mindkét keze kevés­nek bizonyul. — Közel húsz éve már, de nem tudom abbahagyni, mert most is nagyon érdekei. Min­dig nyújt valami újat a ha­tár, a természet.' Az ember áprilistól októberig gyakran kinn van a földeken. Onnan hozza a talajmintákat. Az­után a főmezőgazdász sze­mével gondolkozik, elképzel­ik hogy egy-egy táblába a következő évben milyen nö­vény kerül. Jó érzés vissza­térni Heves megyébe és lát­ni azokat a bötermö búzaföl­deket, szántókat, amelyeket korábban mi elemeztünk és hozzájárultunk annak gazda­gításához. Öröm látni azokat az eredményeket, melyeket a tudomány művelői évtize­dekkel előbb megálmodta!» és mi közös erővel megvaló­sítunk. Közvetlenül érzékel­jük tehát a talaj es a növény kapcsolatát. Jó talaj nélkül nincs eredményes termelés. A térképek körten újabb formát öltenek. Amit a mér­nök lerajzol es színes vona­lakkal jelöl, azokat a fény­másolók gépi úton véglegesen hajtogatják és géppel írt fel­jegyzésekkel. véleményekkel együtt elküldik a szövetke­zeteknek. A következő he­tekben megyénkben sok he­lyen megkapják ezeket. A talajtérképek a vetések ábécéi. Alapdokumentumok szőlő-, gyümölcstelepítések­hez és talajjavításhoz. Ör­vendetesen terjednek és mind több mezőgazdasági üzem­ben találni belőlük néhá­nyat. Iránytűk ezek, ame­lyek évente több milliós jö­vedelem-növeléshez segítik a gazdaságokat. Mentusz Károly Nukleáris műszer az öntözés szolgálatában Győr megyében á Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Intézet egy csoportja nukleáris műszerrel vizsgál­ja a talajnedvességet. A ka­pott adatokat számítógéppel dolgozzák fel. a megye, me­zőgazdasági üzemei pedig közvetlenül az öntözésben hasznosítják. Ezt a munkát a V1TUK1 a későbbiekben országén méretűre kívánja ktfäHsszleni. 4 kép$n: a su­gárforrás elhelyezése az ún. merőkútra, (MTI-foto: Bajkor József felvétele — KS) tö%L dUSUteStUS 13., aiglí* V

Next

/
Thumbnails
Contents