Népújság, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

* Kilenc• gyermekes csalási a Balatonnál A sokgyermekes családok üdültetése a vállalatok szak­szervezeti bizottságai számá­ra gyakran gondot jelent. Ezért figyelemre méltó a Ganz Műszer Művek kezde­ményezése: négy családi be utalót összevont és a 9 gyer­mekes Budai László techno­lógusnak adta. A nagy lét­számú család a Csepel Autó­gyár vonyarcvashegyi üdü­lőjében nyaralt. (MTI-foto: Csikós Gábor) Közhellyé filmezett gondolat A feleség leugrik a kö­zértbe egy fél kiló kenyérért t» aztán reggel jön haza. „Hol voltál, Szívem?” „Az erdőben” — válaszolja az asszony, aki fél kiló ke­nyérért ugrott le a közértbe és reggel jött haza. Igaz, az asszony „Orosz asszony” volt, aki gyerekkora óta test­vérként szerette az érdet, de az is igaz, hogy sem Szer- gej, sem Iván, se orosz, se ukrán férj nem mondta Volna erre, hogy ... „Ja. az erdőben? Az más, Máseny- ka. Akkor nyugodt va­gyok .. Másenyka, azaz­hogy a Galambos Lajos kis­regényéből adaptált „Orosz asszony”, Tanya tehát elvolt egy éjszakát beszélgetni az ő kedves faival, hogy hátha választ adnak neki; miért nerq engedi őt Bandi, a férje továbbtanulni. Hogy mit mondtak, mit mondhattak a fák Tányának, azt nem tud­juk, csak sejtjük, de hogy egy reális világ reális férje mit mondott volna, azt nemcsak tudjuk, de hallani is véljük. Bandi azonban nem mon­dott semmit, csak gyanako­dott. Azt, hogy nem mon­dott semmit, aligha lehet megérteni, hogy gyanako­dott, azt már annál inkább. Egy szép asszony, az éjjel, az erdő: — csak legutolsó esetben asszociál ilyenkor az ember a gombaszedésre. A le általánosabb esetben mél­tán gondol arra egy realisz­tikus hangvételű és témájú film nézője és férfi fősze­replője, hogy lehetett az a gomba még ibolya is pél­dául. Kék ibolya, persze, amit a dal szerint is köztu­domásúlag nem egyedül szednek. Nappal sem. Hát még éjszaka. • Bandi gyanakvása köz­vetlenül munkatársára irá­nyul. Hogy miért?: azt csak sejteni lehet. Talán ő volt az. aki mint becsületes ma­gyar tiszt „valahol Oroszor­szágban” a térdén ringatta az akkor még négyéves és teljesen árva Tanyát, ma­gyar meséket duruzsolva a fülébe? Lehet. Hiszen Tánya nagyon könnyen tanúit meg magyarul — mint mondta is —, olyan könnyen, mint­ha négyeves korában egy becsületes magyar tiszt ma­gyar meséket duruzsolt vol­na a fülébe. Az is lehet, hogy emiatt a titkos érzés miatt nála éjszakázott és nem is az erdőben — ó. ké­telyek atyja, ne hagyj el’ — Tanya az orosz asszony? Az is lehet. Mert az élet kétség­beejtő, mert maradéktalan boldogság nincs is. mert lám, hiába csókolták egy­GJihiMá 1913. augusztus 14,. kedd mást lenlngrádi megismer­kedésük második percétől, hiába szerették egymást egy minden kényelemmel beren­dezett főbérleti lakásban, ahol oly jó volt Tányának várnia Bandit, hogy az már messziről kiálthassa: főmér­nök lettem — hiába: még­se maradtak egymáséi. Minden hiába: gyerek, az nincs. Csak férji önzés van, amely minden kényelmet, otthont megad, de semmi munkát nem a feleségének, még jószerint azt a lehető­séget sem, hogy az tovább­tanuljon. Mit tehet ilyen esetben egy magyar, francia vagy orosz asszony? Vissza­megy a nagymamához és on­nan írja levelét, amelyben további szerelméről biztosít­ja otthon hagyott férjét. Más szóval: a kisregény­ből jó szereplőkkel, emiatt néhány igazán kellemes és szép pillanattal, de mégis­csak igen gyengécske tele­víziós film sikeredett. Olyan film. amelyben sem ta. adaptáló Galambos Lajos­nak, sem a rendező Eszter­gályos Károlynak nem volt ideje, vagy türelme, hogy hitelesen bontsa ki két em­ber sorsa találkozásának és szétválásának drámai cso­mópontjait. Emiatt aztán a jelzésekké szürkült emberi történések váltóin zötyögve, csikorogva bukdácsolt csak előre a film vonata, helyen­ként didaktikává sekéíye- sedett a töprengő gondolat es giccsszagúvá vált a sze­relem szép illata. Közhely lett egy tiszta és szép gondolatot hordozó film tanúságtételéből. Kár érte! Gyurkó Géza V. JEGOBOV dokumentumregénye: (14.) Em'jcr a viziten Széles. tavaszi áradással hümpólygott az Araksz, a határfolyó. Tompa zúgása megtörte a holdas éjszaka csendjét. Az iráni oldalon egy em­ber komótosan a vízbe eresz­kedett és úszni kezdett a szovjet part felé. Nem ke­vés erőfeszítésre és ügyes­ségre volt szüksége, hogy legyőzze a víz gyors sodrá­sát, de erőteljesen úszott, ha­tározott karcsapásokkal ket­tévágva az emelkedő hullá­mokat. Az úszó alak néhány perc múlva elérte a partot és ki­mászott a szárazra. Még mielőtt kiegyenesedett volna, figyelmesen körülnézett, a nyugtató csöndben csúszva igyekezett a közelben sötét­lő bokros sáv felé. Csak ott vette le háláról a gumi­zsákot, majd egy hurdzsint (1) húzott ele és ■; áraz ru­hadarabokat emelt ki belőle. ti) átvető tarisznya Fekve átöltözött, a nedves ruhát becsúsztatta a gumi­zsákba. s az egészet a hurdzsinba helyezte. Föl- emelkedett a földről, kis zsákját átvetette a vállán, s megdőlve, hogy ne emelked­jék ki a bokrok közül, az erdőnek vette útját. A határsértő álmában sem gondolta volna, hogy átkelé­sét az Arakszon, óvatos-bo­nyolult öltözési manőverét és lassú botorkálásót a bok­rosban éles szemek figyelik. Néhány lépésnyire tőle két szovjet határőr rejtőzködött, egy pillanatra sem téveszt­ve szem elől a settenkedő alakot. A katonák azonban nem állították meg, nem szegődtek a nyomába sem. Amikor kellő távolságra ért, egvikijk felnyitva a tábori telefon tetejét, füléhez ern­te a kát ‘-:l. Vologyin a parancsnok helyettese 'kezik. A ha- társértő az erdő felé tart. Középkorú, szikár, gyors A (avaslatok nyoméban Egerről - többes számban is «99 ÖNMAGUKÉRT beszélnek a szamok: annáK i-ií-jen a.. Egerben lezajlott tanácstagi jel ötógy ülése ken 22:4 közérde­kű javaslat hangzott ei. ame­lyek közül .pontosan 170 o városfejlesztéssel kapcsol itus kérdésekkel foglalkozott! Ez pedig azt jelent», hogy az eg­riek sem érdektelenek, ha a város, a közösség gondjaitól van szó. A témakörök az üt­és járdaépítéstől a vízellátá­sig. a közvilágítástól az ár i- ellátásig, az egészségügyi kérdésektől a közlekedésig sok mindent átfogtak. A tanácsi munka alapvető feladata — hiszen így lehet megszolgálni a választók bi­zalmát — foglalkozni a köz­érdekű bejelentésekkel és ja­vaslatokkal. Hogyan végzik ezt Egerben? Már a jelölőgv üléseken jegyzőkönyvbe vették az el­hangzottakat, majd a válasz­tások után nyilvántartásba kerültek. Minden egyes köz­érdekű javaslatról külön nyilvántartólap készült, té­makörök szerint rendszerez- ve — s ami a legfontosabo, hogy a ciklus ideje alatt e kérdések állandóan napiren­den szerepelnek, amíg a vá­lasztók nem kapnak megfe­lelő választ. A tanács szak­osztályai a hatáskörükbe tar­tozó témákat megkapták. A termelésellátás-felügye­leti osztály (a rossz nyelvek szerint azért van ilyen csú­nya. hosszú neve. hogy mire a reklamáló ügyfél kimond­ja. lehiggad. . .) például a 14-es és a 15-ös választóke­rületben elhangzott kérésre —. hogy szükség lenne a Pe­tőfi út környékén egy ABC- áruházra — hamarosan vá­laszt adott. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1974-ben kezdi itt az építkezést, és az új létesít­ményt 1975 harmadik ne­gyedévében ad ják\ át. A költ­ség is megvan rá: kétmillió- kétszázezer forintba kerül. Sokan panaszkodtak a Vé- csey utcából az ottani élel­miszerbolt személyzetének tűrhetetlen magatartására. A nyilvántartólapon ezt ol­vashatjuk: a személyzetéi le­váltották, s július 25-én egy vevő,inká-' során már megelégi b-dés h’dí mond­tök el v réísrnöfr,v iíkef »/. em­bttisk a i 18-FfS S l ei mű válasz­tÓfcöfiBeti "ten az tfgyr íe vezeti OC (C iükoz' itta bt ; eilen­Őrzésére hívtök fel a íigyel­met. A jel Mag vi &1éft c fta frtár íértve^es­e.n ke ve $ebb panasz érkezett innen. A VAROSBAN huszonhá­rom uieában kérték a taná­csot. hogy építsenek járdát — a másik oldatra is. ugyan­is a peremkerületekben (ahol ezek a témák felvetődnek) zö/timél az utca egyik oldalán már van járda. A köüségve- ,t.es szerint, az idén természe­tesen a kívánságokat lehe­tetlen már teljesíteni de a fontossági sorrend betartásá­val a következő esztendők során ez a kívánság is meg­valósul. A sorrend, a fontos­ság, a közérdek messzemenő figyelembevételével. álta'á- ban érvényes minden más kívánságra. A tervezés ezek alapján készül a -következő időszakra. Természetesen akadnak teljesíthetetlen kívánságok is. A Szépasszony-völgy környé­kén lakok élelmiszeráruházat kértek. A választ el kell fo­Világszerte egyre nagyobb gondot jelent a városokban a szemét elszállítása. Ez év márciusában Egerben beve­zették a konténeres sze­métszállítást. Hogyan vált be a gyakorlatban ez az új kezdeményezés, jelentett-e előrehaladást a város szemét­szállítási gondjainak meg­oldásában? — erről érdek­lődtünk a városi tanács mélyépítő vállalatánál. Kérdésünkre Horváth Ist­ván, a városgondozást üzem­egység vezetője elmondotta, hogy megérkezett az újabb, a második konténerkocsi, amelyet augusztus 20-a után helyeznek üzembe. Az új módszerű szemétszállítással már harminc üzemtől szál­éi gadnu.ik sem most. sem n távlati , fejlesztési tervben nem kerti! erre sor. mivei a modern kereskedelem az úgy ne rezeit vasú rlóköz pon­tok kialakítását köreteU ’Peg. A bejelentésekkel, a köz­érdekű javaslatokkal kapcso­latban azt is meg keli emlí­tenünk, hogy a választások után nemt'sak az íróasztal mellett született a dömés, hanem előzőleg minden egyes kívánsággal, vágy kívánság- csoporttal kapcsolatban a helyszínre is elmentek a ta­nácsi dolgozók. Sok választó- polgár, aki a jelöiögyűlésen nem kapott Választ. írásban értesült arról, hogy milyen lehetőségek vannak a javas­latával kapcsolatban. A ta­nács nem arra törekedett, hogy egyes eseteket kivéve azonnal és lelkesén válaszol­jon igennel vagy nemmel, hanem az élet természetes rendjét, a lehetőségeket ala­posabban mérlegelve akar kielégítő választ adni pro, vagy kontra. KÖZEL NÉGY esztendőről van szó, s addig nem kevés a dolgunk. Dolgunk? A töb­bes szám nem véletlen! líthatjuk el a hulladékanya­gokat, és mintegy 1200 újabb lakást vontak be az intéz­ményes szemétszállításba. Megoldották az egri lajosvá- rosi KISZ-lakótelep, o gyer­mekváros és a Grónay tömb­belső szemétszállítási gond­ját is, ahonnan hetente két­szer visznek el konténerrel hulladékot. Ezeket a körze­teket is bevonták az intéz­ményes szemétszállításba, és felszámolták az „illegális” szemétdombokat. Az idén elkészített, kétéves fejlesztési program szerint to­vábbi úttisztító gépeket és konténerkocsikat vásárolnak, s így évente ötezer köbmé­terrel több szemetet szállít­hatnak el a városból. (ka tál) Révait a konténeres szemétszállítás Egerben mozgású. Öltözete: szürke kucsma, nyári katonai ing és nadrág, vászoncsizma, ke- ki színű sátorlapköpeny ... — Egy kérdés: a köpeny bal oldala ki van égetve?... — Karcev őrsparancsnok jelenti: a határsértő köpe­nyének bal oldalán ötkope- kes nagyságú lyuk látható... Értettem. Folytatjuk a fi­gyelést. — Vologyin halk kattanassal visszahelyezte a kagylót. Jakov rosszul aludt ezen az éjszakán. Nyugtalanítot­ták a várható események. Kit fog elsőként küldeni Schönhauser? és Heckert ? Vajon bíznák-e benne? Erős fejfájással ébredt. Számítása szerint az első diverzánsnak ma kell meg­érkeznie. Déli tizenkettőkor valóban kopogtattak. Ajtót nyitott a vendégnek. Külsőre megfe­lelt annak a leírásnak, amit Schönhausen küldött Tehe­ránból. Szergejev azonnal felfedezte az ismertető jelet; az égetett lyukat a köpe­nyen. — Jakov Vasziljevics Szcr- gejevet keresem — mondta a férfi. — Tekiritete nyugta­lanul futkosott a szobában — Én vagyok az. — A főnök mondta, hogy segíthet nekem menedéket találni. — Kire gondol? — A tábornokra. A ne­vem: Szem jón Nyikoluje­vics Bezrukov. — Nem húz­ta ki a kezét zsebéből, ahol láthatóan egy revolvert markolászott. A jelszó pontos volt. Schönhausen azt is közölte, hogy Bezrukov fedőneve Ivadék. A valóságban Mon- tasevnek hívják, a hasonió nevű, egykori, bakui olaj­mágnás rokona. — Vetkőzzön le, foglaljon helyet. Ma este itt marad nálam. A jövevény óvatosan a szoba sai*kába helyezte a hurdzsint, kiment az előszo­bába. levetette a köpenyét. Visszatérve egy csomagot húzott elő a hurdzsinból és átnyújtotta Jakovnak. — Itt vannak az aknák. A főnök kéri, hogy egyelő­re rejtse el őket. Szergejev az asztalhoz in­vitálta vendégét: — Bekapunk valami en­nivalót. Hogyan kelt át a határon? — Az az ember, aki átve­zetett, nagyszerűen ismeri a határ mindkét oldalát. Út­mutatása alapján én is úgy közlekedtem, mint egy is­merős helyen. — Jól van, Szemjon. Ugye megengedi, hogy így nevez­zem? — Természetesen, Jdkov Vasziljevics. — Milyen Iratai vannak? A másik elővett egy szem­jon Nyikolájevics Bezrukov névre kiállított szovjet útle­velet. A láttamozás Tbiliszi­ből származott. — Járt Tbilisziben? — Igen. — Sokáig élt Bakuban? Vannak itt ismerősei? — Tizenöt esztendős ko­romban távoztam el innen, a várost jól ismerem, de aligha akad valaki, aki em­lékezne rám. — Megérti, hogy miért faggaürzom? — Természetesen. Tehe­ránban a lelkemre kötötték, hogy semmit se titkoljak el ön előtt: így könnyebben ki­gondolhatunk valamit a szá­momra. — Éppen erről van szó. Egy óra múlva Bezrukov elment, hogy „felelevenítse a várost". Késő este tért vissza, azonnal lefeküdt. Eléggé elfáradt, s biztonság­ban érezve magát, egy szem- pillantás alatt mély alomba merült. Másnap reggel Szemjon már talpon volt, amikor a házigazda fölébredt, s fel­ajánlotta. hogy elkészíti a reggelit. Jakov megmuiatia mit, hol talál meg, s né­hány perc múlva Bezrukov egy igazi pincér gyakorlatá­val megterítette az asztalt. Éppen reggeliztek, amikor megszólalt a csengő. A ven­dég felugrott. az ágyához szaladt, a párna alól elő­kapta a pisztolyát. — Nyugalom, csak a te­jet hozzák — mondta Ja­kov és kiment ajtót nyitni. Valóban úgy történt. Jakov a konyhába vitte a tejet és visszatért a szobába. Bezru­kov egész idő alatt az ágy mellett állt. Visszaülve az asztalhoz, zavartan mond­ta: — A hazámban wagyok,' de valójában ellenségeik kö­zött ... — Ne hagyja el magát, Szemjon. Én sem vagyok jobb helyzetben, mégsem kapkodok a pisztolyom után. Hogyan viselkedik majd ne­hezebb körülmények kö­zött?! Szergejev megjegyzése, amelyből lehetetlen volt ki nem hallani a gyávasága iránti szemrehányást, kelle­metlen benyomást tett rá, de nem akart összeveszni a házigazdával. — Ez az első ilyen utam — mentegetőzött az orra alatt. — Holnap megnézzük a lakást, amit kiszemeltem magának, azután bevezetem a munkába — mondta Szer­gejev nyugtatóan. CEoiyUiljuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents