Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

ff Dinnyefa1 KOSSUTH «.30 Kél kantáta S.UO Tizenkét szék. VIII. rész 9.28 Népdalok 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Meseregény, 20. folytatás 10.23 Zongoramüvek 11.00 A nem létező kincs 11.10 Áriák 11.19 Kritikusok Fóruma 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Nóták 13.15 líiport 11.00 Ifjúsági vetélkedő Franciaországról 15.10 Kórus pódium 15.20 Operettrészietek i 15,31 Mongóliái dallamok 1 15.11 Kamarazene 16.05 Arcképvazlat. Pauszlovszkij 10.15 Fúvószene 10.53 Petőfi-kalendárium 17.20 Riport 17.55 Bukósisak. Rádiójáték 18.31 Könnyűzene 19.30 Ifjúsági úszóbajnokság 19.10 Kodály-hangverseny 20.16 Láttuk, hallottuk 21.09 Népi zeuc 22.20 Könnyűzene 22.50 Meditáció 23.00 Operafinálék 0.10 Filmmelódiák PETŐFI Népi muzsika Régi melódiák Ezeregy délelőtt Barokk muzsika Igazgatók — nyugdíj előtt Balettzene operákból Kettőtől — hatig . •. Zenés délután Húszas stúdió Verbunkosok Hét pofon. Ili, réf*z Vívó VB Francia szerzők műveiből Könnyűzene 8.W 8.30 9.03 12.03 12.80 13.03 14.00 18.20 19.10 20.28 21.07 22.30 23.15 Szolnoki Rádió Alföldi Krónika Hasznos volt? Operakedvelőknek A tanácstagi választás óta... Nótacsokor Orvosi tanácsok Beat-parádé TCJ f MAGYAR Híreik Azonosságok és különbsé­gek. Riportmüsor öt perc meteorológia ... Műsorainkat ajánljuk! Esti mese Tv-hirad6 Péntek 13. Szórakoztató műsor Vallomások prózában Interfórum ’73. Tv-hiradó POZSONYI 18.10 Helena Bleharova éne!?«! 19.00 Híradó 19.30 Megélik a 2000-et 21.15 A szökevény. AmerHfai film. 2. rész 17.58 18.05 18.35 18.45 19.15 19.39 20.00 21.15 21.40 22.10 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Vakmerőség Szovjet kalandfilm. Este fél 6 és 8 orakor Az Androméda törzs • Színes, szinkronizált film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Délután fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor A gátlástalanság lovagja Színes, szinkronizált angol film víg játék. EGRI KERTMOZI Este 3 órakor Lila ákác Színes magyar film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 órakor A fekete farkas Este háromnegyed 6 órakor Menekülés. I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lány a szabadcsapatban GYÖNGYÖSI KERTMOZI Az utolsó völgy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Scherlock Holmes magánélete HATVANI KOSSUTH Queimada HEVES A törvénysértő seriff FÜZESABONY Személy iségesere PETERV ASARA Tengeri farkas. I—II. rész A Szojuz-Apoüó programról" Felfelé futtatott sárgadinnyét nevelnek fólia alatt a Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési tanszékének sorok­sári kísérleti földjén. A nálunk eddig ismeretlen termesz­tési móddal 2—3 héttel korábban lehet piacra adni a sdr- gadinnyét. Ha fűtik a fóliasátrat, akkor a szántóföldi be­ér éshez képest egy-két hónapot is nyerhetnek. (MTl-foto: Kunkováct László) Jacsó József, Eger: Miután a rendelkezést, amely­nek alapján az új díjszabást megállapították, mi sem ismer­jük, felkértük a TIGAZ. helyi vezetőjét panaszuk kivizsgálásá­ra. Kérjük szíves türelmüket. Rz. Ferenc, Kál: Panaszának kivizsgálására a Társadalombiztosítási Igazgató­ság illetékes osztályát kértük fel. Kérjük türelmét. Madarász Károly, Sarud: Érdekes és figyelemre méltó dolgokról ír levelében, bár meg­jegyezzük, lapunk is foglalkozott már ezzel. Mindenesetre munka­társunk alkalomadtan visszatér még erre. Köszönjük levelét. Czlfra miklős: Kálmán, Tarnaszent­Egerben: 19 órától szombat < reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai rendelőben. íTele- ’ fon: 11-10). Rendelés gyermekek] részére Is Gyöngyösön: 19 órától szombat] re«*el 1 óráta a Tóttal utca 41. • szám alatti rendelőben (Tele­fon: 117-27). Munkatársunk is azért foglal­kozott cikkében részletesebben a falvak zöldségeliátásóval, mert valóban nincs minden rendben ezen a téren. De az is bizonyos, hogy helyben tehetnek a leg­többet a helyi ellátás biztosítá­sára. éppen azért, mert ott ter­melik meg a zöldségfélét. Mi­vel ez a probléma a jelek sze­rint sajnos még megmarad to­ötvenöt perces várakozás után beléphettem igazga­tóm irodájába. — Mi a probléma? —* kérdezte. — Van a műhelyben egy esztergályos . . . Bizonyos Pankraskin. Nos, halvány gőzöm sincs, mit csináljak vele? Bocsássam el? Nevel­jem át? Vagy adjak neki prémiumot? Szóval, ezt sze­retném megbeszélni... Ahelyett, hogy hozzálát­tunk volna e nagy problé­ma megoldásához, főnököm értetlenül nézett rám: — Miféle Pankraskinról beszél? Nem ismerek sem­miféle Pankraskint! Nekem Pankraskin nélkül is van elég tennivalóm. Intézze el maga! Szemmel láthatg elége­detlenséggel hagytam el az irodát, sőt a nyomaték kedvéért még az ajtót is be­csaptam magam után. Másnap, kerek 1 óra 56 percet ücsörögtem igazgatóm ajtaja előtt. — No, mi van már me­gint? — kérdezte kelletle­nül. — Hát kérem szépen... A műhelyben ott lóg egy vábbra is, a későbbiekben visz- szatérünk rá, esetleg éppen az érdekeltek hozzászólásai alap­ján. Kárpáti Gyula, Eger: Bejelentését munkatársunk ki­vizsgálja, és lapunkban vissza­térünk rá. „Egri szülők” jeligére: A városi tanács végrehajtó bi­zottsága megvizsgálta és jóvá­hagyta az iskolák új körzetha­tárainak tervét. Ugyanakkor azt a határozatot hozta, hogy az új körzetesítést fokozatosan vezetik be. tehát az 1973—74-es tanévben az új körzethatárok az első osztályos gyermekekre vonatkoz­nak és azokra, akik a különbö­ző tagozatos osztályokban ebben az évben kezdik meg a tanulást. Tehát a 2—8. osztályos gyerme­kek problémája igl' megoldódik, ott fejezhetik be általános isko­lai tanulmányaikat, ahol az elmúlt tanévben megkezdték. Vonatkozik azonban a körzete­sítés azokra a gyermekekre ki­vétel nélkül, akik a szeptember­ben nyíló csebokszári lakótele­pi iskola körzetéhez tartoznak, valamint az átszervezés során az 5-ös, illetve 3-as iskolákhoz csa­tolt volt 9-es és ll-es iskolák tanulóira. — Mi a szovjet—amerikai közös Űrrepülés legfontosabb feladata? — A tengeri hajózásban már régóta íratlan törvény, hogy a vészjeleket fogó hajók a bajba jutottak segítségére sietnek. Az űrhajózásban is szükség van erre a biztonsá­gi lépésre. Gagarin űrrepü­lése óta élénken foglalkoz­tat bennünket ez a kérdés. A keletkezett műszaki hibákat eddig általában sikerült a földi irányítóközpontnak vagy az űrhajósoknak elhá­rítaniuk. Annak ellenére, hogy egy-egy műszert, ké­szüléket. alkatrészt előzete­sen magas számú terhelési próbának vetünk alá, a koz­mosz törvényei befolyásol­hatják azok működését. A szovjet—amerikai űrrepülés legfontosabb feladata a kö­zös kapcsolási rendszer ki­dolgozása, amely a jövőben felbecsiilhetetlenül fontos szerepet játszhat az űrhajó­sok esetleges mentésében. — Kérem említsen meg egy olyan esetet, amikor a mentés, segítségnyújtás vég­bemehet. — Ha például a fékhajtó­müvek felmondják a szolgá­latot, az űrhajó a Föld körü­li pályától nem tud elsza­kadni. Ilyenkor a „segélyha­jó'’ veszi magához a bajba jutottakat, s juttatja bizton­ságba — a Földre. Pillanat­nyilag az ilyen mentés még csak elméletileg lehetséges, mert az Apolló és Szojuz kapcsolási rendszere eltérő. Teljesen új rendszert kell kidolgoznunk, mert a régi nem felel meg a biztonságos mentés követelményeinek. Szovjet és amerikai szakem­berek már elkészítették az arányosan kicsinyített mo­delleket, s a múlt év végén, az amerikai és szovjet űrha­jósok moszkvai találkozója idején, sikeresen ki is pró­báltuk. A tervezők, a jól be­vált modellek alapján, most a kapcsolómüvet természe­tes nagyságban készítik el. Van itt azonban egyéb probléma is: nagyban eltér az Apolló és Szojuz űrhajók utasterének mikroklímája. — Csak nem arról van szó, hogy még a különböző nem­zetiségű űrhajósok légzését, légzéstechnikját Is figyelem­be kell venni' — Nem, nem. A Szojuzon a földi légkörrel azonos vi­szonyok uralkodnak. 20—30 százalék oxigén, 80—70 szá­zalék széndioxid. 760 hg/mm légnyomás. Az Apolló utasai ezzel szemben 260 hg/mm nyomású tiszta oxigént léle­geznek be. Mindkettőnek megvan a maga előnye es hátránya is, ez azonban a közös együttműködés szem­pontjából szinte mellékes. Számunkra csak az a fontos — s egyúttal sajnálatos is —, hogy a két légkör nem keveredhet egymással. Az amerikai űrhajósok számára a magas légnyomás végzetes lehet, a mi űrhajósaink vi­szont a levegő oxigéntartal­mának hirtelen emelkedését nem tudnák károsodás nél­kül elviselni. Ezen úgy segí­tünk, hogy a „senki földjén" a szovjet űrhajósok viszony­lag magas nyomású oxigént lélegeznek be, amely rövid idő alatt szinte „kimossa - a vér széndioxid és szinmono- xid tartalmát. Ezek után a szervezet károsodás nélkül tudja befogadni a tiszta oxi­gént. — És hol lesz a „senkt földje”? .4z Apollon vagy i Szojuzon? — A már összekapcsolt űrhajók között. A fent emlí­tett műveletet az ún. fémci­linderben hajtják végre. ★ Mindössze tizenöt év teit el az első szputnyik felbocsá­tása óta. tizenkét éve repült fel az első ember a világűr­be, s távlataink a szovjet— amerikai együttműködés folytán beláthatatlanok. Mindaz, ami eddig történt — csak kezdet... Oroszból fordította: Saiga Attila • A NYEGYELJA 1973. évi 23. számában interjút közölt Konsztantyin Busujevvel, a Szovjet Tudomnáyos Akadémia levelező tagjával, a Szojuz— Apollo közös űrrepülés meg­tervezésének műszaki igazga­tójával. A riportot kivonato­san közöljük abból az alkalom­ból, hogy az Egyesült Álla­mokban tartózkodik a szovjet szakértők és űrhajósok egy csoportja is. Ingyenes népkönyvtár terve 1898-ban Tarnazsadányban Méltán tarthat érdeklődés­re számot az a taxnazsadá- nyi rendkívüli képviselőtes­tületi közgyűlés 1S98. de­cember 5-én, melyen egy „ingyenes népkönyvtár” fel­állítását határozták el. Ér­demes belelapozni a lassan- lassan sárguló kötetbe, s fel­idézni ezt az emlékezetes és nevezetes eseményt. Kocsis János községi jegy­ző előterjesztésével vette kezdetét a közgyűlés, me­lyen azzal a javaslattal rukkolt ki, miszerint „a köz­ségben egy ingyenes nép­könyvtár létesíttetnék, mely­ből a kisgazdák és gazda­sági munkások ingyen kap­hatnának hasznos olvasmá­nyokat”. Mivel pedig ez nem csekély anyagi terhet jelen­tett a falunak, azt indítvá­nyozta, hogy amennyiben magáévá teszik a képviselő­testület tagjai az ötletet, úgy forduljanak „anyagi se­gély , utalványozása végett” a földmivelésügyi miniszter úrhoz. Zsadány képviselőtestületi közgyűlése végül Is a követ­kező határozatot hozta: „A képviselőtestület az előterjesztés elfogadásával elhatározza hogy a község­ben ingyenes népkönyvtárat létesít, mivel azonban a szükséges anyagi eszközök­kel sem rendelkezik, fel- íratilag felkéri a földmíve- lésügyi magyar királyi mi­Tíz randevú „ ... egyáltalán nem igaz, hogy az ember müve bevé­geztetett, hogy semmi dol­gunk a földön... ” Aime Césaire idézetével kezdődik a könyv, Oriana Fallachi riportjával folyta­tódik, s végigjárja a világif­júsági mozgalom legfonto­sabb állomásait. A X. Világifjúsági Talál­kozó előtt a Tíz randevú cí­met viselő antológia minden fiatal számára érdekes és hasznos ismeretanyagot nyújt, képekkel, versekkel, riportokkal. ‘W'WWv K. Akinsin : Határozotf döntés transzparens. Régóta ott lóg. Legalább öt éve. Belepte a por, nem látszik, mi van ráírva. Hogy mit csináljak vele? ... Fogalmam sincs. Vetessem le? Mossam le? Vagy hadd csüngjön ott to­vábbra is? Mit tanácsol? Az igazgató hallgatott, hosszan hallgatott, nántha megfelelő tanácson törné a fejét, mig végül így szólt: — Ha a maga lózungja történelmi értékű, akkor restauráltassa, adja el a múzeumnak, ahol maga tár­sadalmi munkában mutogat­hatja ... Ezeket hallván, igazgatóm nyilván attól tartott, hogy megpukkadok a kacagástól, így hát hirtelen hangot -vál­toztatott: — Menjen a dolgára! Ke­vés az időm! Cigarettámat tüntetőén a hamutartó mellett nyomtam el, kijöttem. Persze, rövid időn belül újra fel kellett keresnem... Azt akartam vele megbeszélni: mivel erősítsük meg az ajtókilin­cset — szeggel, vagy facsa­varral, illetve BF ragasztó­val? A dolog roppant sürgős volt, mégis 3 óra 17 percet kellett várnom az igazgató­ra, aki ahelyett hogy hatá­rozott döntést hozott volna, termeléskiesésről és más marhaságokról ordítozott. Ekkor ajánlották a többi­ek, hogy ne menjek többé hozzá, hisz úgyis semmire­kellőnek tart. Persze én ezt nem hittem és bátran nyi­tottam be hozzá. Amint meglátott, csikorgatni kezd­te a fogát. A meglepetéstől hirtelen elfelejtettem, milyen problémával is keresem és gépiesen a következőket mondtam: — Mit gondol, dolgozha­tok én továbbra is műveze­tőként, -vagy mm? Adjam be a felmondásomat? Avagy maradjak nyugdíjazásomig a helyemen? — Adja be a felmondását,', de azonnal! — ordította. Elképedve távoztam az> irodából. Nahát! Azelőtt, kis\ mis-más problémákban kép­telen volt dönteni, most bez ­zeg! ... Mégse jártam óéi hozzá hiáhaJ í Fordította; Baraté Rozália' niszter Onagyméltóságát, hogy a könyvtár létesítésé­hez szükséges összeget álla­mi segélyképpen kiutalvá­nyozni méltóztassék ...” Egyben a könyvtár felál­lítását kimondta, s annak helyéül a katolikus fiúisko­lát jelölte ki, s a könyvtár .,kezelésé”-vel ifjú Fodor , István kántortanítót bízta meg. Ö volt tehát a helység első kinevezett könyvtárosa. Egyben a könyvtár keze­lésére, illetve használatára vonatkozóan a következő­képpen határozott. Az első pontban leszögez­ték, hogy a könyvtár állo­mányát „a kijelölt helyen zárható szekrényben . felelős­ség terhe mellett a könyv­tál nők kezeli. A könyvtár­nok a könyveket a község bírája által a község pe­csétjével lebélyegezteti, megszámozza, s azokról ren­des sorozatszámmal ellátott címtárat, a kikölcsönzött könyvekről pedig naplót ve­zet, melyben egyszersmind a kölcsönvevők az átvételt elismerik, s tartoznak min­den vasárnap délután I órától 2 óráig a könyvtár helyiségében a könyvek ki- kölcsönzését, illetve vissza­vételét eszközölni". Évente egy alkalommal a képviselő- testület kiküldöttjei által a könyvtár állományát s a felfektetni rendelt kimuta­tást, címtárat és naplót meg­vizsgálni tartozik. „A népkönyvtárból köny­veket a község minden megbízható lakosa kaphat kölcsön éspedig egyszerre egy-egy kötetet, s legfeljebb kétheti időtartamra. Más környékbeli lakos hasonló feltételek mellett szintén kaphat, azonban csak két helybeli megbízható lakos jótállása mellett. A könyvek megrongálása esetén minden kikölcsönző köteles a kárt megtéríteni, elvesztése ese­tén pedig a könyv árán kí­vül 50 krajcár büntetéspénzt is fizet.” Az így befolyt pén­zekről feljegyzést kell a könyvtárosnak készítenie, s az összeget a község pénz­tárába be kell fizetnie. Minden esztendőben a könyvtáros előterjesztést tesz a képviselőtestületnek, „mely új könyvek lennének beszer­zendők.” Érdemes feljegyezni, hogy kik is döntöttek ebben a rendkívül fontos kultúrpoli­tikai kérdésben: Kocsis Já­nos volt a községi jegyző, a bíró pedig ekkor: Csintalan Antal, valamint öt képvi­selőtestületi tag. Hogy a nemes kezdemé­nyezésből lett-e valami, nem tudjuk, mert a képviselőtes­tületi jegyzőkönyvek 1902-ig egyetlen betűnyi említést ró­la nem tesznek. Valószínű­en, a község nem kapta meg a földművelésügyi minisz­tertől a kért anyagi támo­gatást. Sugár István Mmisásg)

Next

/
Thumbnails
Contents