Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
KOSSUTH 8.20 Népi sene g.la Harsait a kürtszó! j.jo Puccini: Manón Lescaut. Négyfelvoniaos opera u.32 Mi és a nemzeti műit U.53 indulók 12.30 Ki nyer ma? 13.35 Melódiakoktél 11.00 Kantáta 11.06 Mesejáték 14.19 Éneklő Ifjúság 15.10 Schubert-müvek 13.53 petőfl-kalendárlum 16.05 Riport 16.35 Filmzene 16.34 Bartók nyomában 17.05 Fiatalok stúdiója 17.35 Verdl-nyitány 17.35 Bemutatjuk a MTESZ-t 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.35 Népi zene 19.45 Csajkovszkij: V. szimfónia >0.30 Sanzonok 31.03 Kilátó 32.30 Ismeretlen Liszt-müvek. Előadás 33.51 Operettrészletek 0.10 Kokkonen: Laudatio Domini PETŐFI 8.05 Barokk zene 9,03 Táncdalok 9.30 Népdalok 9.53 Könyvek, tájak, emberek 13.03 Zenekari muzsika 13.40 Madárbarátoknak 14.00 Kettőtől hatig.'.. Zenés délután 18.10 A bűn nyomában. I. rész 18.35 Nagy alkotókra emlékezem 19.00 Népi zene 19.19 Kamarazene 30.28 Megjelenés előtt 30.58 Vívó VB 22.30 Könnyűzene 23.15 Vivaldi-művek Szolnoki Rádió Alföldi krónika A Kossuth Katonai Főiskola kórusa énekel Tallózás üzemi lapokban Népdalok Lakáskultúra Szerkesztik a hallgatók. Közben; Táborról — táborra F' MAGYAR 17 43 Hírek 17.50 Sakk-matt 18.10 Játék a betűkkel 18.30 Családi ház. rv. rémi 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 30.00 Kék rapszódia, Magyarul beszélő amerikai film *2.20 Tv-híradó POZSONYI 19.00 és 31.10 Híradó 30.00 Nincs visszaút. Szovjet tv-iilmsorozat *1.35 3000. év. A közeljövő | mozi j EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor A vőlegény nyolckor érkezik Színes magyar íilrrivigjáték. Csak délután fél 6 órakor Goya Színes, kétrészes NDK—szovjet—bolgár film. EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07) Fél 4 és este 7 órakor Jó estét nyár, Jó estét szerelem Kétrészes magyar film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Rómeó és Júlia Színes, kétrészes, szinkronizált olasz film. GYÖNGVÖSI PUSKIN Az Ezüst tó kincse Színes szinkronizált NSZK —jugoszláv film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy válás meglepetései GYÖNGYÖSI KERTMOZI Az Ezüst tó kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Titokzatos rendszám HATVANT KOSSUTH A zeppelin HEVES Az orosz mező FÜZESABONY ' Rabszolgák PETERVASARA Alphaville ♦ ORVOSI I U0YilET;~ I Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsí- Unszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10), Rendelés gyermekek részere Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda | reggel 7 óráig a Jókai utca 41. itim alatti rendelőben, (Telefon: U7-37J. A jövő ruhája? Tervezője szerint ilyen ruhát hord majd a századforduló jólöltözött férfija. A 2001. év divatját a londoni Regent Streeten mutatták be a minap. (Telefoto — AP—MTI—KS) Százmillió voltos természeti csapás Mit kell tenni villámlások idején ? Az utóbbi napokban meg-megismétlődik, hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országban ,s mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője: a 100 millió voltot Is elérő nagyfeszültségű természeti jelenség, á villámcsapás. Tragikus halálesetekről érkezett legutóbb jelentés Véeszentlászló- ról, Nyírkárászról. Győrből és Főt határéból.^ Hazánkban egyetlen év alatt 1 40—50 embert üt agyon a villám. Lehet-e, eredményesen védekezni a súlyos természeti csapásaién — erről kerdezte a hazai és a nemzetközi „villámku- tatók” egyik legismertebb képviselőjét, dr. Horváth Tibort, a műszaki tudományok doktorát, a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű ‘anszékének vezető docensét az MTI munkatársa. (Az ismert tudós a tudományos minősítő bizottság előtt éppen a napokban védte meg nagydoktori disszertációját „Villámcsapások valószínűségének meghatározása elméleti utón" címmel). — Nálunk évente átlagosan 23 a zivataros villámcsapásos napok száma, s a tapasztalat szerint ebből a szempontból a legveszélyesebb hónap a július. Az idqn máris többnek ígérkezik a "zivataros napok száma, mint más években, a veszély tehát még korántsem múlt el. — Legbiztonságosabb a villámhárítóval felszerelt. fedett épület. Minden szabad tér a vlllámveázélyes zónába tartozik. Számtalanszor elhangzott a tanács: villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni, öt méternél közelebb azonban már a menekülést i keresőket Is halálos csapás ér- ! heti. Babona az is. hogy maximálisan véd a templomtorony: I száz méteres távolságon túl már ; semmiféle védelmet nem nyújt. — Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen Jármüvek — j a kerékpárok, a motorok, a trak. , torok és dömperek, vagy a te- < herpótkocsik Is — veszélyesek: , a nagy fémtesteket ugyanis szin- J te ..keresi" a villám. Ajánlatos c tehát ezekről leszállni, sőt lega- J lább tíz méterre eltávolodni tő- ' lük. A fémtestű, zárt autók, vo- 1 natok. villamosok, buszok teljes j biztonságot nyújtanak, de a műanyagtestű Járműveken — pl. 1 Trabantokon — már korántsem * ilyen biztonságos az utazás. Al- 1 tálában a zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebességgel ve- i zetni. a hirtelen villám erős fé- | nye elvaklthatja — kisebb tá- < volságon1 belül meg is vakíthat- \ ja — a gépjárművezetőt, s így j a balesetveszély rendkívül nagy. • — Lakásokban, ahová főid alatti kábeleken fut az elektro-| mos áram, nyugodtan lehet mű- 1 ködtetnt mindenfajta elektromos ! készüléket. Sok helyütt — főleg ; falun, külvárosokban — azonban '< .a villamosvezeték a szabadban — úgynevezett légvezeték formájában fut a házba, itt nem sza- ; bad használni zivatar idején ' semmiféle villamos berendezést. ! Ha a rádió és a televízió an- ; tennával is ellátott, akkor a rá- diózást és a tévénézést feltétlenül mellőzni kell. A ezobaan- tennák nem veszélyesek, de a telő- és a padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és ha lehet. végüket ideiglenesen „ki kell dobni” a lakás ablakan. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem jár. Általában: a kéményén és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmiképpen sem. A nyitott ablak tilalma tehat babona. A gömbvillám ugj'an ..beléphet” ablakon keresztül is a lakásba, de ez olyannyira ritka és veszélytelen, hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszéllyel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. — A villám nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó 'természeti csapás. évenként mintegy 6—8 milliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámlások előbfe érkeznek, mint ahogy az eső megered Az emberek azonban az esőtől me- nekúinek. A teljes biztonságot a különböző villámhárítók jelentik. A fölszerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A megszakadt, megrongálódott vezetékek nemhogy védelmet nyújtanának, ellenkezőleg: fokozzák a veszélyt, a szakadás helyen ugyanis kisülés keletkezik és így a ház falán vagy közvetlenül a ház tövében az utcán rombol, gyújt, vagy okoz tragédiát. (MTI) ALBERT MIFTAHUTGYINOV; Csukcsföldi ünnepnapok VALAMENNYI ünnep, amit országunkban megülnek, Csukcst'öldön kezdődik: itt kel fel a nap, s innen indul útjára nyugat felé. Csukcsföldön több az ünnep, mint bárhol másutt. Megünneplik a Nagy Nap Eljövetelét, amikor a hosz- szú sarki éjszakát végre felváltja a huszonnégy órás nappal, megtartják az Első Elejtett Rozmár ünnepét, mikor a szerencsés vadász az egész szálláshellyel megosztja örömét, a Legfényesebb Csillag (a Venus) ünnepét. amikor a kemény fagyok kezdődnek, és az Ifjú Rénszarvas ünnepét, amely a nyarat zárja ... Meglehet, hogy azért van több ünnepünk, mint az ország más részein, mert az északi emberek élete nehéz; a legkisebb siker is ember- feletti megpróbáltatások és kemény munka árán születik, ezért is ünnepiünk úgy, ahogy a győzelmeket szokás. Észak ünnepe; vidámak, még akkor sincs szomorú vesztes, amikor versenyeket rendeznek. Az elmúlt tavasszal szemtanúja voltam a rókavadászat befejezése alkalmából rendezett ünnepnek. A futóversenyeken minden résztvevő ajándékot tett a célvonalra. Aki áthaladt a célon, tetszése szerint válogathatott belőle, de a magáét nem vihette el. Ilyenformán egyaránt jutott díj győztesnek, vesztesnek. Gondoskodtak arról, hogy mindenkinek jó hangulata legyen. Az utóbbi tfz esztendőt, csuk csők és eszkimók között töltöttem, a fiatal írók V. össz-szövetségi tanácskozásán pedig egy csoportba kerültem a jukagir Szem jón Kurilovval, akinek Hanido és Halerha című regénye igen meleg fogadtatásban részesült. Ez az első jukagir regény, s Szem jón előtt a jukagir népnek írója is csak egy volt, Teki Odulok. Amikor elhagytuk Moszkvát, Szem jón megkérdezte: — Nincs kedved nyáron hozzánk is ellátogatni? ELFOGADTAM a meghívást, s az egész nyarat jukagir családok között töltöttem a Bolsoj Anyuj fo- lyónál. A csukcsok „vízi emberek”-nek hívják a ju- kagirokat. Évszázadok óta a Kolima és mellékfolyói partján élnek. Ma kb. négyszázan vannak. Szétszórtan élnek a tajgán, a Kolima felső folyásánál és a Bolsoj Anyuj mentén, egy részük pedig a tundraövezetben a Jegestenger partján ... ... Július végén a jukagir Jegor Scserbakov. kíséretében elindultam az Anyuj felső folyásánál dolgozó taj- gaiakhoz. Motorcsónakunkat megraktuk friss élelmiszerrel, a táskarádióhoz szükséges egész szezonra elegendő elemmel, újságokkal és képeslapokkal. Harmadnapra értünk oda. Nyárra egv kis csapat férfi a településről kimegy a tajgába topolyát vágni. A fából széles sítalp készül, a merente, amelynek aljára rén- vagy jávorszarvasbőrt feszítenek. A merentét a vadászok, í'énpásztorok, a tajgai téli szálláshelyek lakói használják. A széles sítalp nem süpped be a mély hóba. az aljára szerelt bőrtől pedig gyorsabban siklik. .. . Amikor visszatértünk a településre, a kilencven- két esztendős Gyacskova nagyanyóval találkoztam. Arca barna és ráncos, akár a fenyőkéreg. Faragott pipit szívott, lassan pergette a szavakat. Töviről hegyire kikérdezett, hogyan élnek, mit csinálnak odafenn a nemzetségbelijei, hazajönnek-e hamarosan. Anyó nagyon vágyott már utánuk, türelmetlenül várta a Visz- szatérés Ünnepét. A tolmácsom egy ötödik osztályos fiú, Kosztva volt, aki a ju- kagiron kívül oroszul, eve- nül is beszél, az iskolában pedig az angolért lelkesedik ... A GYEREKEK mindenütt gyerekek. Ám a tajgaiak és tundraiak sokkal önállóbbak, mint városi pajtásaik. A nyolcéves kislány már csónakba ül és bátran átevez az örvénylő sebe« folyón, pedig ez még felnőtt i városi férfi számára is nehéz feladat. Elég egyetlen vigyázatlan mozdulat, s a könnyű csónak mindjárt felborul... Amíg az anyja a tűzzel vesződik. a kislány szó nélkül lemegy a partra fáért, vízért. Anyja megnyúzza az állatot, a gyerek is veszi a kését, hogy segítsen, versenyre kel.édesanyjával gyorsaságban, ügyességben. Amikor édesapja faradtan megjön a vadászatról, kifogja a szánból a kutyákat. láncra köti, este pedig az öreggel együtt megeteti őket. És a nagy erős kutyák hízelegve csóválják farkukat, amint megpillantják. A gyerekek utánozzák a felnőtteket, mindez szinte játék nekik. És valóban; mennyivel csábítóbb dolog élő kutyával vagy szarvassal játszani, mint ját^kálla- tokkal! A csukcsok és eszkimók, evenek és jukagirok soha nem büntetik gyermekeiket. Az északi népeknek sajátos gyermekkultuszuk van. Ám ez nem olyan kultusz, melynek eredményeképp Szeszélyes, makacs kis lény növekszik a családban, ahogy ez városon meglehetősen gyakori a nagypapák és nagymamák szertelen kényeztetése következtében. A gyermek anélkül nő fel, hogy ismerné a fenyítést, mégis tiszteli az idősebbeket és kiskorától kezdve kifejlődik benne tulajdon emberi méltóságának tudata. Itt mindenki', egyenlő. — Az én Irinkám tizennégy éves — mesélj Jegor Oelőzés idején A befőzéssel úgy vagyok, mint a legtöbb férfi: nyáron irtózom tőle, mert sokba kerül és nagy felhajtással jár, télen viszont lelkesen fogyhsztom a befőtteket. Érthető tehát, hogy a minap, amint korán reggel szatyrokkal megrakodva kiértünk a feleségemmel a Rákóczi téri csarnokba, irigykedve néztem Csipke Lajosra, aki szembejött velünk. Ezt a Csipkét már harmadszor hagyta ott a felesége, neki tehát nincs gondja a befőzésre. Mit keres ez mégis ilyen korán reggel a piacon? — Vettem húsz mázsa sárgabarackot — adta meg a választ Csipke. — Ugyanis konzervüzemet létesítettem, meg akarom kímélni a háziasszonyokat a befőzés gondjától. Persze én nem gyári, hanem házi befőtteket készítek, a legkényesebb igényeket is kielégítem. Amellett nem is drágább, mint az otthoni befőzés. — Ugyan — mondta kedvetlenül a feleségem —, az üzemi konzervgyümölcs mind kukacos, — De nem nálam — legyintett Csipke. — Én külön főzöm be a gyümölcsöt és külön a kukacot... Égy nagy üveg barackdzsem húsz forint, tiz üveg vételénél már csak tizenhat, üveggel együtt, decemberi szállításra. Ez a kései szállítás már csak azért is előnyös, mert ’By a gyerekek idő előtt nem dézsmálhatják meg a befőttet. — Nem bánom — egyezett bele a feleségem —, tíz üveggel megpróbálkozhatunk. Akkor te haza is mehetsz fiam, én pedig utánanézek valami ebédrevalónak. — Mit kell fizetni a tíz üvegre? — kérdeztem Csipkét amikor magunkra maradtunk. _____ — Egyszer s mindenkor-, ra ötven forintot. — Csak ötven forintot'. Hogyhogy? — Nézze — mondta Csip-j ke —, nekem nincs konzerv üzemem és nem szállítok befőttet, se télen, se nyá-' ron. De ennyi jár nekem £ azért, mert mentesítettem a; befőzéssel járó kiadásoktól; és felfordulástól... Maga; már a harmadik férj, aki', az egészet ötven forinttal; megúszta... Ez az én', idényüzletem. íías»» Ferenc Scserbakov — de »am emlékszem. hogy valaha is sirt volna. Egyetlenegyszer láttam szomorúnak, amikor elvesztette az új cipőjét. . ... AUGUSZTUS végén búcsúznom kellett kis tolmácsomtól. Megjöttek a helikopterek-, hogy visszavigyék az internátusba a gye- rékeket. Észak kis népeine:: gyermekei központi interna- tusokban tanulnak, ahol az állam a legmesszebbmenőkig gondoskodik róluk. Amikor pedig eljön a téli szünet — a hosszú sarki éjszaka idején —, a szovhoz vezetősége terepjárót küld értük, hogy családi körben tölthessék a szünidőt. Leesett a hó. Hamarosan jégpáncél vonja be a folyót, igyekeznem kell, hogy még a jég beállta előtt eljussak az Anyuj alsó folyásának vidékére. Szeptember elsején reggel megjöttek a favágók csónakjai. Ma van Visszatérés Ünnepe... A szabadban álló asztal gazdagon terítve. Nagy tüzet gyújtok. — Minek akkora? — nevet Jegor. — Egész Csukcs- földet úgyse tudod telmele- gíteni. A jégvermek dugig vannak hallal, és az asszonyok különleges fogásokat tesznek az asztalra: sült pért és menyhal máját, sózott laza- ’cot és tengeri csikóhalat, kárászt, sügért, vagdalt csukát. Szárított jávorszarvas- es medvehús is van. Uborkát, paradicsomot a helikopter hozott. A desszert különleges: vörös ribizke. csipkebogyó, málna, hamvas áfonya — itt terem mind, közvetlenül a házak tövében. Jegor furcsa tárgyat nyújt át nekem: — Fogadd el, a nagyapámé volt. A kezemben kovakő Azelőtt ezzel csiholták a tüzet. LEOLDOM ÖVEMRÖL a vadászkésemet. Hű cimbora, eddig még soha nem hagyott cserben a taj"gan. Jegomak adom emlékül. Kést nem szokás ajándékba adni, de ha a tajgai tábortűz mellett együtt szelted valakivel a közös húst és kenyeret, akkor elfogadják és igen nagy becsben tartják. Nálunk Északon ®e szeri, se száma az ünnepeknek. Am számomra az ünnepek sora eggyel szaporodott; ezt a száz napot, amit a jukagirok között töltöttem, az Űj Barátok Szerzésének ünnepeként tartom számon... (Magadanszkaja Pravda) (Ford.: Zahemszky László) ■ ......... Könyvtár- ügyelet Átalakítási munkák miatt a megyei könyvtár olvasója és zenei könyvtára (Eger, Kossuth u. 16.) július 10-től szeptember 1-ig zárva tart A szokásosnál hosszabb nyári szünetre azért került sor, mert szükségessé vált az olvasószolgálati termek világításának korszerűsítése, festése és a könyvtár könyv- állományának ellenőrzése. A szünet idején a könyvtárközi szolgálat zavartalanul működik. A városi fiókkönyvtárak olvasóink rendelkezésére állnak. A fiók- könyvtárak címe és nyitvatartási ideje: II. számú várost könyvtár (Eger. Kovács Jakab út 102.) Hétfő: de. — du. 3—6-ig Kedd: de — dú. 3—8-ig Szerda: de 10—13-ig du.----C sütörtök: de. — du. 2—5-ig Péntek: de 10—13-ig du.----I II. számú várost könyvtár (Eger, Tizeshonvéd u. 27.) Hétfő: de 9—11-ig du. 3—3-lg Kedd : de. — du. 2—6-ig Szerda: de. 10—12-tg du. 2—5-ig Péntek: de. 10—12-ig du. 3—6-ig Szombat: de .10—13-ig du.----u mma& 19», július HL, kedd
