Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

Az Egri Dóssá szereplése az idei esztendő rejtélye volt Minden jó, ha a vége jó — mondja az ember> amikor vesz­tett állásba kerül az élei bármelyik területén, s hirtelen úgy ala­kul mégis a helyzet, hogy nem kell veszítenie. Az Egri Dózsa NB I. B-s labdarúgó-csapatának az idei bajnokságban való szereplésé­ről is el lehet mondani: minden jó, ha a vége jó. Az utolsó for­dulóig nyitott volt a kérdés, bent tudnak-e maradni osztályukban, vagy pedig kénytelenek lesznek ősszel eggyel lejjebb folytatni. A dunaújvárosi pontszerzéssel végül is a 13. helyen kötöttek ki a bajnoki táblázaton. Ennek az utóbbinak valamennyien örültünk. Különösen most, amikor elteli két hét az utolsó sípszótól, és többé-kevésbé megnyu­godtak a kedélyek , nagyjából feloldódott az a feszültség, amely az utolsó hónapokban, s főleg hetekben jelentkezett a játékosnál, vezetőnél, szurkolónál egyaránt. Visszapillantást lehet most már tenni a megtett útra, elemezni a történteket, hogy a tanulságok levonása mellett megerősödve lehessen az új bajnoki évre fel­készülni. Kezdjük mindjárt az álta­lános megállapítással. Nem mi mondtuk ki elsőnek: a csapat szereplése az idei esz­tendő rejtélye volt, s nem utolsósorban kellemetlen meglepetés, hiszen, a gárda várakozáson alul, rosszul sze­repelt az NB I/B-ben. Az eredeti terv olyan jó csapat kialakítása volt, amely az élbolyban végez, minden fel­jutási szándék nélkül. Nos, ezen a terven egy fél év után így kellett módosítani: ka­paszkodjék meg a gárda az NB I/B-ben! Mi történhetett, hogy me­net közben ilyen erős korri­gálásra szorult az alapvető célkitűzés, hiszen a bajnok­ság kezdetén alig akadt vol­na ember, aki ezt a tervet túlzottnak tartotta volna? A Dózsa megjárta a legjobbak osztályát, nagyon sok kitűnő együttesnek volt méltó part­nere, ellenfele, stílusosan ját­szott, osztatlan elismerést ví­vott ki a magyar sporttársa- . dalomban. Ezek a műit tényei. A je­lenlegi igazság az, hogy az első komoly hibát ott követ­ték el 1972. nyarán, amikor az egyébként jogos követel­ményt, a fiatalítást túlzásba vitték. Egyszerre próbálták felfrissíteni az együttest, 8 ebből majdnem katasztrófa lett. Nem gondolt akkor sen­ki arra, hogy az NB I/B-ben mennyire kiegyensúlyozott a mezőny — az idén még a vártnál is erősebb volt! —, két váratlan győzelemmel a tabella élére, ugyanannyi vá­ratlan vereséggel pedig a táblázat aljára lehetett ke­rülni. Tehát nem lett volna szabad ilyen mértékben koc­káztatni. Az NB I-ből való kiesés egyébként egyfajta kábula­tot, letörtséget is előidézett a játékosok között. Ebből nem tudtak kiszakadni, pszichi- kailag megnyugodni. Közben sokan eltávoztak a szakosz­tály kötelékéből. Ilyen vagy olyan ok miatt kikerült a keretből többek között Ko­vács F., Szonda, László, Hé­rán, Rajna, Deésy, Bulyovsz- ky, Fodor, Cserős, Rideg, Te­mesvári, Tóth T., Ambrus I., stb. Helyükre megfelelő em­bert csak eg/et tudtak iga­zolni, aki gyorsan be is épült a csapatba. Ilyen nagy „vér- veszteséget” egyetlen egy klub sem tudott volna áldo­zatok nélkül elviselni. Az Egri Dózsa sem. Nem ma­radt más hátra az új edző­nek, Mathesz Imrének, mint elővenni a fiatalokat a tarta­léksorból, akiknek többsége tehetségét bontogatta ugyan, de rutinnal egyáltalán nem rendelkezett. Lakatos, Haj­nóczy, Szegő, Patkós, Pa iva­ros egyik napról a másikra került a „mély vízbe”, s míg beleszoktak az új, felelősség­teljesebb helyzetbe, idő telt el, s ez pontveszteségeket ho­zott. Előre nem várt veresé­gek születtek, mert közben azok a kulcsfontosságú em­berek, akik biztos pontnak számítottak a csapatnál, sem tudtak megbirkózni önma­gukkal, de a rideg tényekkel sem, hogy itt is nagyon kell akarni és focizni. Már az első bajnoki talál­kozón, a Bp. Sparacus ellen érezhetővé vált: valami nincs rendjén a csapatnál. Az idény eleji játék — ilyenkor még általában döcög néhány helyen a csapatszerkezet — sem homályosíthatta el: nagy problémák tornyosulnak fel a csapat előtt, ha nem tud­nak újítani az elkövetkezen­dő hetekben. Sajnos, nem tudtak! Jött a hideg zuhany © M73. július 8., vasárnap a Dunaújváros ellen. Kika­pott otthonában a gárda, s egy héttel később pontot ra­bolt Egerből a Kecskemét is. 33 százalékos teljesítmény — s ráadásul kétszer saját pá­lyán játszottak. Az edzők, a szakemberek mondogatták: a hiba az volt, hogy a bajnokság kezdetén nagy „mellénnyel” mentek ki a zöld gyepre a fiúk, azt hitték, elég tízperces ráhaj- tás és máris kezükbe kerül a két pont. Nem hitték el a ve­reségek, kudarcok ellenére sem, hogy ebben az osztály­ban az utolsó másodpercig küzdeni, harcolni kell. Arra se számítottak, hogy az Egri Dózsa ellen minden ellenfél alaposán felkészül, mert egy NB I-et többszörösen meg­járt csapatot „elkapni” di­csőség. S az igazi labdarúgók szeretnek dicsőséget szerezni, mert ezzel saját értéküket, együttesük hírnevét növelik. Közben problémák merül­tek fel az edzésmunkában is. A sok sérülés is arra muta­tott, nem jól sikerült a'fizi­kai felkészülés a bajnokság­ra. Ezek újabb varatlan ne­hézségeket okozták, Szapo­rodtak a problémák szakmai és morális viszonylatban, is. Megtört a kevéske akarat, a csapat egysége. Klikkek ala­kultak ki, mindenki a másik­ban kezdte keresni a hibát. Elkezdődött az „alibi”-játék a pályán, az önzősködés, mi­közben szétszakadtak a csa­patrészek, alig lehetett észre­venni valamit a tervszerű játékból, ösztönszerűen tet- ték-vették a labdát, sok érin­téssel közelítették meg az ellenfél kapuját, vesztesként kerültek ki a test test elleni harcból — egyszóval: min­den látható volt abból, amely jellemzője a korszerűtlen labdarúgásnak. Ezt a nagyon veszélyes ál­lapotot sajnos későn vette észre a vezetőség. Későn, mert a játékosok is titkolták ezt. Befelé fordultak, leg­jobb esetben szűk baráti kö­rökben ejtettek erről szót. Nem tudott a vezetőség iga­zán közel kerülni a játéko­sokhoz, hogy mindennek az elejét vegye. Valamit tenni kell! Ez az óhaj, akarat az őszi forduló végére érlelődött meg a sportkör Illetékeseiben. Szer­ződésbontás történt az edző­vel, átszerveződött a szakosz­tály vezetősége is. Üj edző került Hidegkúti Nándor sze­mélyében a lila-fehérekhez. Ö mondotta el amikor szer­ződést kötött, nem gondolt arra, hogy ennyire veszélyes a helyzet, mint amilyenbe Egerben csöppent. Tizen­egy (!) emberrel indította a munkát —ebből három volt a kapus — a szurkolók pedig fellélegeztek, bizakodtak: majd az „öreg” összerázza a csapatot. Nos, ez úgy ahogy sikerült, mert a tavasszal több póntot gyűjtöttek, mint ősszel, voltak mérkőzések, amelyeken már képességei­nek megfelelően játszott az együttes —, de az alapfelál­lásban nem tudott olyan gyö­keres változást elérni, mint amilyen lényegében kellett volna. A vezetés és az edző kezét megkötötte a létszám- hiány, nem tudtak fegyel­mezni olyan súllyal, aho­gyan szerettek volna, mert nem tudták kivel pótolni a vétséget elkövető labdarúgót, aki ha akarta, betartotta a szakmai-taktikai utasítást, ha nem, hát nem! Az állandó feszültség és a kisebbfajta edzői gyengesé­gek miatt némi súrlódás is keletkezett a szakosztályve­zetés és Hidegkúti között. Az edző jó játékosokat „köve­telt”, a szakosztályvezetés pe­dig eredményes játékot., A kettő pedig egymás nélkül nem megy. Talán azért nyi­latkozott az utolsó forduló előtt elég nyersen, de végső soron őszintén Hidégkuti, ami felkeltette az olvasók, szurkolók figyelmét — s mint hozzánk küldött levelében Hidegkúti megírta — bizo­nyos félreértést is szült. Neki a Dózsa vezetőségével sem­miféle emberi problémája nem akadt, ami gondot jelen­tett, az a szűk játékosállo­mány volt. Ezért, mint írta: „Én nem a Dózsa vezetőire mondtam a változást, hanem a város, a megye társadalmá­ra. Ez alatt azt értettem, hogy a játékos átigazolása alkal­mával az egyesület iránt tá­masztott feltételek biztosítá­sában nem segítenek, így •megoldhatatlan feladat elé állítják a szakosztályt,^.™ Ha viszont ebben a ■megvi­lágításban szemléljük a tár­gyi, személyi feltételek hiá­nyának okát, meg kell je­gyeznünk azt is, hogy a jő kapcsolat kialakítása, egy­más segítése kölcsönös dolog. Meg kell ehhez keresni és főleg találni az odavezető utat. Óhajtani kevés, csele­kedni kell érte. S vajon a sportköri vezetés, az azzal megbízott emberek kiaknáz- tak-e minden lehetőséget, hogy ez a kapcsolat jobb le­gyen a jelenleginél? Nem biztos, hogy minden lehető­séggel éltek. Azon sem lehet vitatkozni, hogy egy ilyen nagy sport­kört vezetni nem gyerekjá­ték. A gondok, a bajok napi­renden vannak. Ha egyszer- annyian igyekeznénk megol­dani, akkor is maradna még szép számmal. Nem csoda, hogy néhány vezető úgy ér­zi, idegileg, fizikailag a baj­nokság, végére elfáradt. Pe­dig a vezetés folyamatos do­log, ezért segíteni, támogat­ni kell őket, hogy a most je­lentkező problémákat is meg­oldhassák. Üjabb nehéz baj­noki esztendő következik. Még szilárdabbá kell tehát tenni a szakmai vezetést, olyan lehetőségekkel felru­házni, amelyek nagyobb moz­gáskészséget, tárgyalási te­kintélyt adnak tagjaiknak. De meg kell szilárdítani a fe­gyelmet a játékosállományon belül is. Rendezni a sorokat, hogy a bajnoki pontokért fo^ lyó küzdelmet év közben ne zavarja kedélyeket bolygató jelenség. A rendbontókat, ha. van, felelősségre kell vonni és gondoskodni azok kellő helyettesítéséről. Máskülön­ben aligha tud a nagy múl­tú, a jelenleginél sokkal jobb időket is megélt együttes ré­gi hírnevének megfelelően helytállni. Ez pedig vala­mennyiünk közös, egyöntetű óhaja. Ezek után lapozzunk bele a „statisztikábaA számok is bi­zonyítanak néhány meg nem írt, avagy megírt gondolatot. A 34 bajnoki találkozón sok, összesen 21 játékos jutott szóhoz, ami azt bizonyítja, hogy egész évben folyt a csapatkeresés, ősszel 19, tavasszal 18 fő kapott lehetőséget. Valamennyi mérkőzésen csupán egy játékos, Simon játszott. Eggyel kevesebbszer lépett pályára Czeczeli. A további sorrend: Ambrus Z. 32, Kovács 31, Patvaros 30, Bánkúti, Vigh, Lakatos 29, Szűcs 26, Landi 25, Ambrus 1. 22, Kár­páti 19, Mészáros 6, Gendúr 5, Csathó 4, Menyhárt 1. A cserelehetőséggel 49 esetben élt a Dózsa. Ősszel 22-szer, ta­vasszal 27-szer cseréltek az edzők. A legtöbb gólt, 9-et a védő Czeczeli és a csatár Vigh szerezte, Bánkúti 6-szor, Ambrus I. és Kovács 4-szer, Simon 2-szer, Patvaros és Szűcs egyszer volt ered­ményes. Az ősszel 14 gólt rúgtak, tavasszal pedig 20-at a csatárok. A ja­vulás közel 50 százalékos. Az ősszel 6-szor nem tudtak egy gólt sem szerezni, tavasszal pedig 3 esetben. Az ősszel kilencszer vol­tak csupán egy gól szerzésére képesek, tavasszal viszont ez a szám tíz. A legnagyobb gólkülönbségű győzelmük három volt, de ugyanennyi a legnagyobb vereségük mértéke is. Idegenben mind­össze egyszer, Kecskeméten nyertek, otthonukban pedig három­szor kaptak ki. Legmeglepőbb vereséget a kiesett MVSC-től szen­vedték el Egerben 3:1 arányban. A HÁZI OSZTÁLYZÖKÖNYV SZERINT Landi érte el a leg­jobb osztályzatot 7,2-vel. A további sorrend: Czeczeli 7,1, Bánkúti és Ambrus Z. 7, Mészáros 6,8, Lakatos 6,5, Simon, Kovács 6,3, Szűcs 6:1, Patvaros, Ambrus I. 6, Vigh 5,8, Kárpáti 5,7, Bajnóczi 5,6, Szegő 5,4, Csank 5,3* Patkós és Csathó 5. * Fazekas István Heves megye nyerte az flgria Kupát Szombaton *a helyosztó mérkőzések lejátszásával be­fejeződött az Agria Kupa ’73 nemzetközi ifjúsági lab­darúgó torna Egerben. A hat együttes közül a hazaiak, a Heves megyeiek kerültek ki győztesen, s ezzel egy évre elnyerték a Heves megyei Labdarúgó Szövetség által alapított Agria Kupát. A dön­tőben az 1—2. helyért He­ves megye a csehszlovákiai Tátrán Presovval mérkőzött. Heves megye—Tátrán Presov 2:0 (1:0) Eger, 500 néző. V.: Paksi. Heves megyei Győri — Gyenge, Lakatos, Bajnóczi, Bakos, Román, Molnár, (Csu­haj), Mengyi (Verebélyi), Kovács Z. Tómács, Szelt, (Rácz). Tátrán: Matkovics, Zuzkó, Csurlik, Ladomersky, Koval, Cmar, Mati, Molka, Pavlo- vics R. (Olear), Pavlovics L., Varhol. Nagy iramú, kiegyenlített mezőnyjáték / folyt az első félidőben, a színvonalas küz­delemben a Heves megyei­ek több helyzetet is kidol­goztak és a 40. percben egy jobb oldali közvetett szabad­rúgás után, melyet Román ívelt a kapu elé, a labdát ä Lakatos fejelte a jobb alsó í sarokba. 1:0. Szünet titán csökkent az áram, de változatlanul nagy volt a küzdelem, a 65. perc­ben Román balról ívelt be szögletet, s a jó ütemben érkező Bajnóczi fejelt a bal also sarokba, 2:0. Ezután egy-két durvább belemenés, szabálytalankodás követke­zett, többször is felmutatta a sárga lapot a játékvezető, majd a 80. percben Pavlo­vics L.-t kiállította. A He­ves megyeiek teljesítmé­nyükkel rászolgáltak a győ­zelemre. További eredmé­nyek: Ferencváros—Salgótarján 4:0 (2:0) Eger, 300 néző. V.: Marmoly. G.: Nyilasi 2, és Mészöly 2. Az első félidőben játszott job­ban a Ferencváros, majd a be- * fejezés előtt két szemfüles gól­lal nagyarányú győzelmet ért el. Spisska Nova Vés (Tgló)— Borsod megye 1:1 (0:1) Eger, 100 néző. V.: Hídvégi. G.: Lányi, illetve: Tokár. Az igazságos döntetlennel végződött találkozót követően a 11 «es rúgások értékesítésében jobbnak bizonyult a csehszlo­vák együttes, s ezzel az 5. he­lyet szerezte meg. Az Agria Ku­pa ’73 végeredménye: 1. Heves megye, 2. Tátrán Presov (Eper­jes). 3. Ferencváros, 4. Salgó­tarján, 5. Spisska Nova Vés, 6. Borsod megye. A döntő után az ünnepélyes eredményhirdetésre került sor, az első három helyezett csapat értékes tiszteletdíjakat kapott, a legsportszerűbb csapatnak fel­ajánlott díjat Borsod megye kapta, a legjobb góllövő cornet pedig Mészöly (Ferencváros) az­zal érdemelte ki, hogy az ugyancsak három gólt lövő klubtársánál, Nyilasnál néhány nappal fiatalabb. (-9h) KOSSUTH 8.05 Öt kontinens hét napja. 8.20 Hang — Kép. 10.03 Az ifjú mesterdetektív* II. rész. / 10.37 Siepi énekel. 11.05 ötven évvel Petőfi előtt, f XVI. ji 11.15 Szimfonikus zene. 12.10 Édes anyanyelvűnk. 12.50 Jegyzet. 13.00 Operettmuzsika. 13.30 Rádiólexikon. 14.00 Schumann-művek. 15.03 Grúz népdalok. 15.48 Tánczene. 16.25 Versenyművek. 17.35 Lírai önarckép, 17.50 Nótakedvelőknek. 18.35 Áriák. 19.10 Toldi. II. rész. 20.01 Művészlemezek. 21.20 Népi zene. 22.15 Purcell: A tündérkirálynő. Hangversenyopera, 0.10 Operettrészletek. PETŐFI 7.00 Református félóra, 7.30 Orgonaművek. / 8.03 Miska bácsi lemezes- * ládája. / 8.38 Zenei anyanyelvűnk, 8.48 Kodály-kórusmüvek. 9.00 Hanglcmezgyűj tőknek. 10.00 Jegyzet. 10.10 A jövő hét műsorából, 10.40 Vasárnapi koktél. / 12.10 Jó ebédhez szól a nóta» 13.05 Mesejáték. 14.00 Táskarádió. 14.57 Gyűjtöutak régen és ma.. 15.12 Három Händelconcerto f grosso. 18.05 Jelenidőben, ß 16.33 A becsületes megtaláló, ß Zenés játék, 18.05 Vajda János versei. 18.15 Kórusművek, 18.30 A tót kislány és a sváb legény. 19.00 A vasárnap sportja, 19.30 Fúvószene. / 20.10 Vívó VB, csapatdöntő. / 22.30 Könnyűzene. 23.10 Slágerturmix. MAGYAR 0:28 Csak gyerekeknek! Kisfilmek. 10.00 Négyen az árban. Magyar film. 11.30 Amíg az asztalra kerül 15.23 Riportműsor. A vasárnap sportműsorából ÖKÖLVÍVÁS: Hatvan város 1973. évi serdülő és ifjúsági, egyéni és » csapatbajnoksága. Hatvan, szabadtéri színpad (rossz idő esetén MÁV kultúrotthon) 10 órától. TÖMEGSPORT: Falusi dolgo­zók XXII. nyári spartakiádja, egri járási döntő atlétika, kézi­labda és röplabda sportágakban, Bélapátfalva, 8 óra. LABDARÚGÁS: Nyári Totó Kupa mérkőzés, NB II. Pesti csoport: Gyöngyösi Spartacus —K1STEXT, Gyöngyös, 17, Pécsi. BAT ŐRI ÁKOS NYÁRI KUPA MÉRKŐZÉSEK: Kompolt—Strom­feld SE, Tolmácsi, Kápolna—Kál, Szi^ethväry L., Mezőszemere— Atány, Kócz, Vécs II.—Kömlő, Csorna, Tiszafüred—Tiszaszőllős, Romhányi, Tiszaszentimre—Sa­rud, Takács S., (valamennyi ta­lálkozó 17 órakor kezdődik.) ASZTALITENISZ: Fogyasztási Szövetkezetek országos egyéni banjoksága, Eger, Gárdonyi Gimn. tornaterme, 9. A Finomszerelvénygyár azonnal felvesz 18 évtől 45 éves korig. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet minden nap reggel 6 órától délután 2 óráig, a Finomszerelvénygyár munkaerőgazdálkodás! osztályon. Minden második héten dolgozóinknak szabad szombatot biztosítunk. .,, §kÖŐ -Szentest Víz mű—Vacae* U&séf vízilabda-mérkőzés, 16.55 Liverpooli lovas akadáB?« verseny. 17.15 A csodadoktor. Kollégiumi komédia. 18.00 Delta . 18.25 Büszkeség és balítélet. V. A szöktetés. 18.55 Süsü keselyű. V. Kakukk őrjárat. 19.15 Esti mese. 19.30 A HÉT . . . 20.23 Hírek. 20.30 Kedves csirkefogó. Magya­rul beszélő francia film. (16 éven felüli.) 21.35 Hírek. — Sporteredményeit. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) 8- án: Délelőtt 10 és délután fél 4 órakor A vőlegény nyolckor érkezik Színes magyar filmvígjáték. Délután léi 6 és fél 9 órakor: Goya Színes, kétrészes NDK— szovjet—bolgár film. 9- én: Délután fél 4 órakor A vőlegény nyolckor érkezik ß Csak délután fél 6 órakor F Goya EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és este 7 órakor Jó estét, nyár, jó estét fii szerelem Kétrészes magyar film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor: Rómeó és Júlia Színes, szinkronizált olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Ezüst-tó kincse 8- an de. 10 órakor ts, GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy válás meglepetései GYÖNGYÖSI KERT Az Ezüst-tó kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mária, a skótok királynője 9- én: Titokzatos rendszám HATVANI KOSSUTH A különleges brigád 9-én: A zeppelin HEVES Látszólag ok nélkül 9-én: Az orosz mező FÜZESABONY Rabszolgák PÉTpRVÁSÁRA Magyar ugaron Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 8—9.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24-73). Ren­delési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinsz­ky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz­ky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az^or- vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton IS órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 órá­ig, a rendelőintézetben. KOSSUTP 8.15 Fúvósesztrád. 8.50 Tizenkét szék. vn. 9.30 A hét zeneműve: Bruckner: VII. szimfónia. 10.05 Meseregény. 17. folyt. 10.27 Zenekari muzsika. 11.39 Mi és a nemzeti múlt. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népdalok. 13.51 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.06 Édes anyanyelvűnk. 14.11 Kóruspódium. 14.22 Sándor Judit énekel. 14.44 Balázs Béla versei. 15.10 A két Lotti. Hangjáték gyermekeknek. 16.05 Jegyzet. 16.15 Népi muzsika. 17.05 Európa keresztútjain. V. rész. ■“ 17.30 Áriák. 17.45 Van új a Nap alatt! 18,00 Sajtókonferencia a MAV­nál. 19.30 Sinatra búcsú- hangversenye. 20.11 A hét rádióhallgatója. 20.33 Lemezmúzeum, 21.30 Mikrolánc. 22,20 Opcrettfelvételek. 22.40 Csehov két jelenete. 23.04 Zenekari muzsika. 3.10 Citeramuzsika. PETŐFI 8.05 Mozgalmi dalok. 8.14 Operarészletek. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.C3 Kamarazene. 12.43 Riport. 13.03 Strauss: Symphonia domestica. Kettőtől — hatig ... Kívánságműsor. 18.23 Közkívánatra! 20.25 Hét pofon. Musical. I rés*. 20.58 Vívó VB. 22.30 A hét zeneművé* 23.1a Táuczuttb J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents