Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Váljanak kozkínccsé a jó vezetési tapasztalatok A ve rs e n i m oI o III segít céljaink elérésében Termelőszövetkezetünk gazdasági fejlődésével párhuzamosan alakult, fejlődött gazdaságunkban a versenymozgalom. Kezdetben több objektív tényező akadályozta a szocialista munkaverseny kibontakozását. Sokain nem tudták' felmérni, érzékelni üzemen belüli hasznosságát, csak a gazdasági eredményt tartották szem előtt. A kettő kapcsolatát nem ismerték fel. Ma már bebizonyosodott, hogy a gazdasági eredményt a jól szervezett verseny- mozgalom hatásosan tudja elősegíteni. Nem vo^t könnyű megalapozni és kiszélesíteni a mozgalmai, mert hiányzott az anyagi és erkölcsi alap (gyenge gazdálkodási eredmények, vezető változások). Jelentős fordulat volt a szövetkezet életében az 1966- ban bekövetkezett vezetői csere. Az új vezetők haladottabb, korszerűbb szemléletükkel is igyekeztek , a gyenge adottságú és zilált szövetkezeti gazdaságot, kedvezőtlen helyzetéből kivezetni. KERÜLVE A SABLONT Az új vezetés felismerte, hogy a gazdasági megerősödés csak úgy érhető el, ha a megfelelő szakgárda megteremtése mellett képes a kedvét vesztett tagságot, a közös gazdaság fejlődését szolgáló célok megvalósítására lelkesíteni, mozgósíta-1 ni. Ehhez a tagokat és a szakvezetőket meg kellett ismertetni a célokkal, el kellett fogadtatni azokat és meg kellett szervezni a végrehajtást. Ennek elérése a versenymozgalom lehetőségeinek hasznosítása nélkül aligha lett volna olyan sikeres. . Első legfontosabb teendő volt az emberek tudatának formálása, a verseny komolyságának megteremtése, a reális és ösztönző feltételek kitűzése, a folyamatos értékelés, ellenőrzés, majd a teljesítmények anyagi elismerése. A kedvezőbb légkör, a megfelelőbb szövetkezeti élet kialakítása alapjául szolgált a mozgalomnak is. A vezetők egymás közti, a tagok és vezetők közötti új, megjavult kapcsolat kedvezően hatott termelőszövetkezetünk életére és eredményességére. Szövetkezetünk életében a versenymozgalöm a gazdasági megerősödéssel együtt vesztett lendületéből és egyre inkább ellaposodott. Míg 1968 évben 213 fő, 1969-ben 217, 1970-ben 230 fő, addig 1971-ben 204 fő vett részt szervezetten a mozgalomban. Szükségessé vált tehát, hogy a mozgalom tartalmát és színvonalát javítsuk. A versenyszempontokat kidolgoztuk minden ágazatra, kü- lön-külön meghatározva a feladatokat — kerülve a sablont. így kerültek kimunkálásra a közöst előbbre vivő, de a tagság jövedelmét is kedvezően érintő Versenycélok. RÉSZT VESZ: 347 FÖ Meghirdettük minden szinten a szakemberek versenyét is. Ez lett az elsődleges mozgatója az egyéni, munkacsapat- és brigádversenyeknek. Az értékelésnél külön pontszámot lehetett elérni azzal, hogy az adott ágazatban milyen formában szervezték meg a versenyt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy J.972. évben már 347 fő nevezett a különböző szintű versenvekre. Rendszeressé tettük minden területen az ellenőrzést úgy, hogy évente háromszor bizottságok értékelik az egyes szakemberek munka- területének eredményeit az előírt versenyszempontok alapján. Szakembereinkkel a ver- senvmozgalom keretében minden évben külön-külön termelési megállapodást köt a. szövetkezet vezetősége. Ez tartalmazza a hozamtervet, árbevételi tervet, költségtervet, eredményt, az egy napra jutó munkabér-felhasználást. A megállapodás rögzíti az eredményességi bérezés mértékét, amelynek alapja az alapbér és biztosított kiegészítő bér, amely a saját tervteljesítéstől függően 0— 30 százalékig terjedhet. A tervfeladatok együttes teljesítése esetén a kiegészítő bér az alábbiak szerint illeti meg a függetlenített dolgozókat: brigádvezető 6 százalék, üzemágvezető 8 százalék, keríjletvezető 10 százalék, központi vezető 12 százalék. NÖVELÖ ÉS CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK A terv 106 százalékon felül teljesítése esetén minden túlteljesített százalék után 1— 1 százaléknyi eredményességi bér kerül jóváírásra. Az egy napra jutó munkabér minden 1 százalékos túllépése esetén — 4 százalékig — 2 százalék, 4 százalék felett 3 százalék kerül levonásra. Viszont minden százalékmegtakarítás 1 százalékkal növeli az eredményességi bér összegét. A kerület részlegvezetőit (brigádvezető, üzemágvezető, műhelyvezető stb.) saját tervének teljesítése esetén az elérhető maximális eredményességi bér 60 százaléka illeti meg, míg a hiányzó 40 százalékhoz akikor juthat hozzá, ha a kerület egész terve is megvalósul. Ha a terv nép teljesül, akkor eredményességi bért nem lehet kifizetni A gondatlanságból eredő tűzkár, a balesetből származó haláleset is kizáró tényező. A szakvezetők tevékenységének értékelésénél még azt is figyelembe veszik, hogy — a dolgozók közűi hányán vesznek részt a versenyben, — milyen rendet tad tartani a reá bízott mankaterületen, — hogyan tartja meg « vagyoni, személyi és egészségvédelmi előírásokat, — értékelésre kerül 8 szakmai munka és a tervteljesítés, — figyelembe veszik, hogy a szocialista társadalom együttélési szabályai szerint él-e az illető. A GYÜMÖLCSTERMESZTŐK VÄLLALASA A különböző munkaterületek versenymegállapodásai közül röviden ismertetem példaképpen a gyümölcstermesztők versenyvállalását. A gyümölcstermesztők vállalják, hogy a részükre kiadott tervet teljesítik. Ez esetben 500 forint versenyjutalom illeti meg minden itt dolgozó tagot. Minden 1 százalékos túlteljesítés esetén személyenként 10 forint versenyjutalom kerül elszámolásra. Vállalják, hogy az almaexport aránya 80 százalékos lesz. Feltétel az is, hógy évente 200, ihletve 250 napot mindenkinek le kell dolgoznia, mégpedig az almaszüretben 40 munkanapot, a kajszi- és őszibarackszüretben 20 munkanapot. Nem szabad megsérteni a vagyon-, személy- és egészségvédelmi előírásokat. * Vállalják, hogy a szocialista társadalom együttélési szabályai szerint élnek és dolgoznak. Ennek megfelelően rendszeresen részt vesznek a tsz és a község nyilvános gazdasági, társadalmi és politikai rendezvényein, a társadalmi munkában, a politikai és szakmai oktatásban. A versenymozgalom sikere érdekében kidolgoztuk a mozgalom alapszabályait. Ez meghatározza: ki, hogyan vehet részt a mozgalomban, mi a kötelessége, milyen feladatok teljesítése szükséges. Rögzíti, hogy ki nyerheti el a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” jelvényt, a „szocialista brigád” címet, a „kiváló szövetkezeti dolgozó” címet, kimondja továbbá az anyagi elismerés mértékét. „VERSENYTANÁCS” ÉS A NYILVÁNOSSÁG Sokáig rendszeresen működött szövetkezetünkben a versenybizottság, amelyet 1972-ben a munkacsapatok és brigádok küldötteiből alakított „versenytanács” váltott fel. Az előző években hiba volt az, hogy nem megfelelő nyilvánosság előtt és 6ok esetben csak sablonosán végeztük az értékelést Lényeges és fontos, hogy minden versenyző tsz-tag értékelésre kerüljön és az eredményt ismerje meg az egész szövetkezeti tagság, így mindenki jobban érzi majd munkája jelentőségét. Különösen nehéz a politikai és kulturális vállalások teljesítését előírni és mérni. Mi olyan feltételeket szabtunk, hogy a szocialista brigád címet csak akkor nyerheti el a brigád, ha mindenki elvégezte a 8 általánost, vagy kétévenként a brigád minden tagja részt vesz a téli politikai oktatásban. A különféle társadalmi munkákban rendszeresen és aktívan részt is vettek tagjaink. 1972-ben igen eredményesen zárult a „Lakitelek községért egy napot” mozgalom. Segítettünk az épülő köves út földmunkájában, a község parkosításában és fásításában. Felélénkítettük az újítási mozgalmat is. Megfelelő újítási szabályzatot dolgoztunk ki a helyi viszonyok figyelembevételével. A jó szellemű mttnkaver- eeny sokat segített nekünk a betakarításban. Korábban minden évben sok gondot okoz az alma- és szőlőbetakarítás. 1972-ben olyan lelkes felbuzdulást tapasztaltunk tagságunk körében, hogy három szombaton és vasárnap •— szövetkezetünk valamennyi dolgozójának részvételével — sikerült ezt a munkát elvégezni. így az almaszedés szeptember végére befejeződött Az átlagos értékesítési ár kilogrammonként körülbelül 1—1,50 forinttal magasabb lett a tervezettnél, így összességében 800 ezer-egymillió forint többletbevételhez jutott szövetkezetünk. Versenymozgalmunk elevenségét, lendületét bizonyára növelni fogja az 1973. évben negyedévenként megjelenő tsz-versenyhíradó is. Gulyás József, a lakiteleki Szikra Tsz főagronómusa A Himalájától délre 4. Órák A drapp egyenruhás (rövid nadrágos) portás szinte futólépésben megy előttem, mutatja az utat. Egy szobába nyitunk be, kicsi, keskeny, mint a harisnya, öt lány áll itt, láthatóan falusiak, egy férfinak mutatják a kezüket. A férfi íróasztal mögött ül és szemléli a körmöket. Piszkosak, töredezettek, a bőrön repedések, s a felfelé fordított tenyereken látszik, nemrég hagyták ott a kapát. A portás átfurakszik a sorban álló nők között, kinyit egy ajtót, mögötte valóságos ■terem. Mutassa a kezét! „Mr. Krisnán szobája. A. J. Krisnané. Tessék, tessék” — mondja. Egy ventillátor csap- dossa lustán a levegőt, az íróasztalon papírszeletek ágaskodnak, a szoba üres. „Tessék, tessék” — mondja a portás, és eltűnik. A szék nem valami kényelmes, de hát ülni lehet rajta, míg Krisnán úr megérkezik. Ö a Bharat elektronikus művek „public relations” főnöke, vagyis hozzá tartozik a propaganda, s a gyár közönség- kapcsolata. Most nincs közönségkapcsolat, mert a főnök távol van, a közönség ül a széken, és várja. Egy kis idő múlva nyílik az ajtó, belép rajta halkan, félénken a kint álldogáló lányok egyike. Odajön, mutatja a kezét, és mond valamit anyanyel vén. Ahogy nézem a kezét, nem látok rajta semmi különöset, de a vizsgálat nem is tarthat | túl sokáig, mert mögötte valósággal berepül a kinti kézszemlélő. „Elnézést, elnézést” — mondja és kihúzza a lányt az ajtón. Közben belép Közönség- kapcsolat úr. Szalvétával tö- rölgeti a száját, evett. Mondom neki, bejött egy lány, és mutatta a kezét „Persze” — mondja —, „mert nem akart büntetést. fizetni.”. Aztán, elmeséli, a művezetők minden ebédszünet után megvizsgálják a lányok kezeit: elvégezték-e az előírt tisztálkodást Ha szennyesnek találták valamelyikükét azt bekísérik a személyzeti osztályra, ahol megállapítják a mulasztás tényét, és a büntetés mértékét. A kinti kézvizsgáló az előbb éppen ezt a műveletét végezte. „Ja, kérem, a munkásosztály nem születik magától, a higiéniára szoktatni kell’ — mondja Mr. Közönségszolgálat, s elkezdi leszopogatni az ujjait Hogyan születik a munkás? Nem sokkal később az 500 méterrel odébb álló másik modem — és ugyancsak állami tulajdonban levő — gépgyár, a Hindustan Machine Tools helyi igazgatója arról mesélt: rendkívül nehéz betartani a hivatalos munkaidőt. Az ebédszünet például félórás. Azok a munkások, akik közelebb laknak (mégha ez a közel negyedórát is jelent), hazajárnak ebédelni. Otthon aztán, ahogy szokták, a gyári ruhában leülnek a földre, úgy esznek. Vendégeket hívnak, mert egyedül nem szokás étkezni, a vendégek is elkésnek, így aztán a félóra nemegyszer másfél órára dagad. Aratáskor a faluról származók — s szinte mindenki vidéki — hazamennek dolgozni. És kedvező időjárás esetén évente két- három aratás is van. Az ünnepeket is — a hindut, a mohamedánt, a szikhet, a keresztényt — mind szokás betartani. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, egy új munkásnemzedék megszületésére van szükség. Rengeteg idő kell és tudatos munka. Aki végigmegy a Bharat művek karzatán (innen fölülről figyelik a vezetők s az ide látogató vendégek a termelést) úgy tűnik, itt, ebben az üzemben már kialakult a munkásgárda. Asszonyok dolgoznak odalent Fehér köpenyben. Finom csipeszekkel, apró villanyfúrókkal, alig látható alkatrészekkel. Órákat állítanak össze. Seiko- órákat Azt mondják, ezek a lányok rendkívül hamar meg- taníthatók e finom műveletre. Szinte ujjúkban érzik a kézműves ősök — csontfaragók, szőnyegszövők, famívesek tehetségét A gyárba kerülve ez a képesség hamar előjön. Minden egyszerre Megnézükk az érákat Vastag fedelűnk,, a . legújabb .divatnak megfelelő, müszáj- robusztusság látszik vonalaikon. Azt mondják (és a műszerek is tanúsítják), minőségük semmivel sem rosz- szabb, mint azoké, amelyek a japán világcég hazai üzemeiből kerülnek a piacra. Viszont lényegesen olcsóbbak. India most azzal szerzi a piacokat amivel egykor Japán. Az olcsó munkaerővel. Természetesen ez csak akkor előny, ha kifogástalan minőséggel párosul. Mint itt, Dél- India közepén, Bangalore- ban. Üljünk be egy kocsiba, javasolja A. J. Krisnán. A dzsippel — amelyet hittestvéreinek hajmeresztő módján egy turbános-szakállas Kevesebben — többet EGY BESZELGETES során érdekes és elgondolkoztató adatokat közölt velem az Eger—Gyöngyös vidéki tsz-szövetség egyik munkatársa. Az elmúlt esztendőben közel kétezerrel csökkent a tagszövetkezetekben a tagok és az alkalmazottak szánja, ugyanakkor a közös gazdaságok árbevétele 11 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel korábban. A magasabb árbevétel alapvetően a nagyobb terméseredmények következménye volt, az árak emelése nem játszott jelentős szerepet. A csökkenő taglétszám és a nagyobb árbevéjel egyértelműen bizonyítja, hogy a szövetkezetekben évről évre jelentősen javul a munka termelékenysége. A száraz közgazdasági fogalmak mögött nem kis munka húzódik meg. Érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy vajon milyen tényezők is járultak és járulnak hozzá a mindig jobb eredményekhez. Egyik lényeges tényező a gépesítés. A/ egyre korszerűbb gépek alkalmazása következtében időben, gyorsabban és jobb minőségben lehet az aktuális munkákat elvégezni. S, hogy ez mennyire nem lebecsülendő, azt bizonyítja az is, hogy például az aratás gyors befejezése mázsákkal emelheti a hektáronkénti hozamot. A gépesítésnél különösen örvendetes, hogy a gazdaságok az elmúlt esztendőben kevesebbet költöttek új gépek vásárlására, mint egy évvel korábban, viszont a gépállomány műszaki összetétele javult. Ez azt jelenti, hogy kisebb beruházással eredményesebb munkát lehetett végezni. A GÉPESÍTÉS melleit a jobb eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a magasabb szintű, a korszerű igényekhez alkalmazkodó, .átgondoltabb munka- és üzemszervezés. E területen korábban és ma is hatalmas tartalékok voltak és vannak. Hiszen például egy-egy munkafolyamat észszerű átszervezése, egyszerűsítése százezrekben mérhető hasznot hoz az adott gazdaságnak. A közös gazdaságokban egyre jobban tért hó' dító szakosodás, a zárt technológiai rendszerek alkalmazása, terjedése jelzi, hogy az üzemek vezetői - egyre inkább élnek a lehetőségekkel. A több terméshez, a nagyobb bevételhez azonban nem csupán az új gépek, a munka- és üzemszervezés járul hozzá. Az új gépek kezeléséhez, a munkafolyamatok elvégzéséhez munkások kellenek. Olyan munkások, akik értenek a korszerű technikához, értően tudják alkalmazni. A döntő tényező tehát nem a holt technika,' hanem az élő ember. Vonatkozik ez a tagokra, vezetőkre egyaránt. A szövetkezeti dolgozókról ma már nyugodtan el lehet mondani, hogy a közösség sorsáért aggódó, dolgozó, valóban közösségi emberek. A szakmai tudáson túl tehát a szocialista gondolkodás is hozzájárul ahhoz, hogy az évről évre csökkenő taglétszám ellenére is eredményesebb a gazdálkodás. A MUNKATERMELÉKENYSÉG növekedésének minden tényezőjét egy írás keretében aligha lehet bemutatni. Nem is ez volt a cél, inkább csupán utalni árrá, hogy a számok mögött a mezőgazdaság korszerűsödése, az alkotó ember munkája és gazdaságpolitikai elveink következetes megvalósítása húzódik meg. Kaposi Levente — Talán 5 is munkás lesz. szikh vezet — harminc-negyven házból álló lakótelep házai között kanyargunk. Munkáslakások. Tiszták, rendesek, komfortosak. Olyan otthonok, amelyeket India igazán nagy városainak (Delhinek, Bombaynek, Calcuttának) munkásosztálya legfeljebb hírből, ha ismer. Van itt iskola, óvoda,, könyvtár, gimnázium, orvosi rendelő, „Minden állami vállalat építésénél ennyi kötelező” — mutogatja Krisnán. És miközben az ember a tiszta házakat, a szép iskolákat nézi, megérez valamit abból a roppant felelősségből, ami a kormányra hárul. Egyszerre kell itt mindent csinálni. Ipart fejleszteni, a lehető legmodernebbet; mert csak így; emelkedhet-fel az ország, és ugyanakkor ezzel egyidőben fel kén nevelni egy új munkásgenerációt, kenyeret kell adni a munkanélkülieknek és meg kell oldani azokat a végtelen szociális problémákat, amelyek Indiát fojtogatják. Kereszty András (Folytatjuk) Járdáról le, járdára fel Furcsa babona terjedt .el Gyöngyösön. Azt mondjak, éjszakánként lemossák az úttestet és a járdát a város belső részében. Történik ez olyan módon, hogy erős vízsugárral veretik fel a járda hajlatában összegyűlt szemetet. Az utcákat pedig bő vízzel „éláztatják”, hogy felpuhítsák a piszkot. Látszólag . minden tökéletes, hibátlan. Csakhát mi történik itt lényegében? Az, hogy a ház- tulajdonosok és házfelügyelők által az úttestre lesöpört szemetet a vízsugárral ismét fellövelik a járdára. Vagyis: le a szemét, fel a szemét, ítéletnapig folyhat a körforgás, és a szemét mennyisége egy csepvenetnyivel sem lesz kevesebb. Van-e megoldás tehát? Szinte kínálja magát. A járdáról a piszkot, a hulladékot ne az úttestre túrják le a házak elöl, hanem söpörjék össze és a szemét- gyűjtőkbe rakják bele. Itét nap alatt olyan tiszr ta lehetne így Gyöngyös■ hogy leesne az álla mindenkinek a hitetlenkedéstől. Próbálják ki. (—á-) Mwim 1973. július L, vasárban
