Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
KOSSUTH 8.20 Rég* melódiák. 9.o2 Meseregény. XV. rész. 9.29 Chopin-müvek, 10.03 Mi és a nemzeti múlt. 10.25 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. y 13.20 Népi zene. 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05 Zenésjáték- részletek. 14.38 Dalok és forradalom. 15.10 Ifj. regényismertetés. 16.32 Áriák. 15.55 Petöfi-kalendárium. 16.05 Diákok nyáron. 16.35 Az élő népdal. 16.45 Kánki Dezső zongorázik. 17.20 Holnap közvetítjük ... 17.52 Munkásstúdió. 18.07 Arany: Toldi. Rádióváltozat. I. rész. 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.25 Gondolat. 21.12 Mozart-liangverseny. 22.49 A XX. század gondolatai. 23.04 Nótacsokor, o.io Operaáriák. PETŐFI 8.05 Anyegin. Operarészletek. 9.03 Népi zene. 9.29 Mi van a varázsdobozban? 12.03 Mendelssohn: D-dúr szonáta. 12.30 A 04, 05, 07 jelenti. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől hatig ... Zenés délután. 18.20 Az Ifjúsági Rádió műsora. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.33 Vívó VB, kard egyént döntő. 22.30 Könnyűzene. 23.15 Századunk zenéjéből. 23.50 Schumann-kőrusmüvetc. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Mezei szőttes. Mindenképpen haszon Egy év után. Az Orfeo együttes műsorából. MAGYAR 9.30 Delta. 9.33 Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég. Magyarul beszélő NDK tv-íiim- borozat. 1—II. 17.08 Hírek. 17.15 Közvetítés a nemzetközi teniszversenyről. 18.13 Nyugdíjasok műsora. 18.50 Játék a betűkkel. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Lyuk az életrajzon. Tv-Játék. 21.35 Nemzetközi teniszverseny, felvételről. 22.45 Tv-hlradő. POZSONYJ 17.20 Vízi királyság. 2. rész. 18.00 A birodalom démonja, Tv-sorozat. 19.00 és 21.20 Híradó. 20.00 Erriber a vágányon. Lengyel dráma. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Az Ezüst-tó kincse (Winnetou) Színes, szinkronizált NSZK—Jugoszláv film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) / Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: Malomkő A szerelem érintése Színes, angol film EGRI KERT Este fél 9 órakor: Ai Ezüst-tó kincse (Winnetou) GYÖNGYÖSI PUSKIN Fel 4, háromnegyed 8 órakor Felszállási engedélyt Kérek Este 8 órakor: Plusz mínusz egy nap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Queimada GYÖNGYÖSI KERT A bűnügyi nyomozó HATVANI VOROs csillag Az orosz mező HATVANI KOSSUTH Lépj olajra PETURVASAKA Betyárkapiláay Egerben • 19 órától csü-örtök reggel 7 óráig, a Bajesy-Z*utrn(Z. ky utcai rendelőben. (TcWptv 11-10). Rertdé'.i gyermekek részére Is. Gyöngyösön . 10 órától csütörtök KSyel 7 óráig, a Jókai utca 41. ' «rám alatti rendelőben- (Telefon: A Himalájától délre 6. Kalkutta-Dákká repülőjárat I V Nem lehetne egyszerűbben ? Gyöngyöshalászon lakom, £ a közeimúltban kialudt a villanyunk, elhallgatott a rádiónk és a televíziónk. Gondoltam, nem jelent kü-/ lönösebb bonyodalmat, elmegyek a községi tanácshoz, bejelentem a hibát. A tanács kiküldi villanyszerelőjét, aki megjavítja a hálózati hibát és megy tovább minden a maga rendjén. Ebből sajnos, csak az valósult meg, hogy én elmentem a községi tanácshoz, és bejelentetteín a hibát. Ott közölték velem. hogy( a bejelentést postázzák Jász- árokszállásra, a szerelők majd kijönnek egy napon — amikor a mj községünkre kerül sor — és csak akkor lesz újra áramunk. De hogy mikor jönnek, azt ők sem tudják, mivel a szerelők; hozzájuk nem menhek be. Én dolgozó ember vagyok, ráadásul mór nem sok szábadsággal rendelkezem, nemigen tudok otthon maradni, ß ha véletlenül távollétem alatt jönnek, maradunk tovább villany nélkül. Szeretném előre is elkerülni a tévedéseket, én nem a szerelőiket és nem a községi tanácsot hibáztatom mindezekért, egy azonban biztos, ez igy nincs rendjén. Valami egyszerűbb megoldást kellene találniuk az erre illetékeseknek. Ha megkérnek rá, magam is szívesen segítek ebben. Sajnos, addig kénytelen vagyok este nyolckor lefeküdni, kézzel mosni és csavarni a ruhát, s nincs rádió, tv, hűtőszekrény-használat sem. S mert alapjában véve ideges vagyok, jó lenne meginni minderre egy erős kávét. Igen ám, de hová dugjam a főző csatlakozó zsinórját? Baranyi Imre Gyöngyöshalász ■ Mégiscsak idegenforgalmi hely... Bükkszék közismert, hires fürdőhely. Gyógyvize mesz- sze vidéken ismert. Élelmiszer-ellátása az idekerülő vendégeken keresztül szintén ismert lesz, de rossz híréről: Hetenként egyszer szállítanak ide friss húst és kolbászárut, amit a helybeliek, nagyon is érthetően, órák alatt szétkapkodnak. Utána aztán az ideérkező egész héten át legfeljebb szalonnát vehet. Ez pedig, úgy gondolom, nagyon kevés lehetőséget jelent a százával érkező vendégeknek. Sokszor járok Egerbe, ott általában többféle áru kapható, s ez természetes az idegenforgalom miatt. De hát nálunk is van idegenforgalom! Az előadók szerint ők nem illetékesek ebben. De hát akkor ki? Végeredményben nem lehet mellékes egy olyan község ellátása, amelynek a nyári hónapokban csak százas értékrendben mérhető idegenforgalma van. Bozó Árpád Bükkszék Azt válaszolta: nem böcsőde... Mindenekelőtt előrebocsátom: nem vagyok ellensége a kutyának. De ... Van egy tizenöt hónapos kisfiám, akinek kedvenc játszóhelye a ''Népkert. Itt teljes bizton- ' Ságban játszhat. Illetve csak játszhatott. IV^ert az ufóbbi időben egyre jobban elszaporodtak a kutyáikat a park gyepén sétáltató, produkál- tató kutyatulajdonosok. Hatalmas kutyák egyedül vagy párosával rohangósznak léiéi a gyepen, sokszor a gyerekek felé egvenes^n. A szülök nem győzik felkapkodni a sivalkodó, , ijedt gyermekeket. És egy esetben sem tapasztalom, hogy ilyen esetben a kutyák gazdái szaladnának a kutya felé, hanem minden esetben a rémült szülők. kém egy és két szülővel beszélgettem,- akik szintén' nem kutyaellenesek, de ennek a gyönyörű, füves környezetnek a kutyák részére való kisajátításával nem értenek egyet. Olykor azt a választ kapjuk, vigyük a gyerekeket a játszótérre. Csecsemők részére azonban nem megoldás a játszótér. Szeretnék leírni egy beszélgetést, amely a tollat a kezembe adta, s mely köztem és egy ifjú között folyt le. A fiatalember t kedvenc kutyái, természetesen póráz nélkül trappoltak kisfiam felé. A kicsi sírni kezdett, én felkaptam, és megkértem a fiút, vigye eí a kutyáit. IVÍi- re ő: Miért vinném el, az én kutyáimnak ugyanúgy kell játszaniuk, mint a maga gyerekének. Erre csak annyit tudtam mondani, talán a gyerek mégiscsak fontosabb, mint a kutya. S egyébként sincs kiírva, hogy állatkert. Erre ő nevetve válaszolta: Az sincs hogy bölcsőde. A megjegyzést a fiatalok részéről nagy derültség követte, de én nem tudtam viccnek venni. Sok szülő nevében' írom ezt a levelet, s remélem, hogy egyszer, találkozom a Népkertben olyan táblával, hogy bizonyos területeken tilos kutyát sétáltatni. 'f Szabó Tamósné Eger Búcsúzom Indiától. A taxi kanyarog a keskeny mellékutcákon, ki a Csouripghire, a meg szinte péptelennek Jtű-- nő főutcára. Igaz, a járdán, a boltok kapujában emberek . hevernek a meleg aszfalton, s népes csoportok üldögélnek az út túlsó oldalán a Városliget forma parkban, de még nyoma sincs, a déli-délutáni nyüzsgésnek, emberkavargásnak. Az egykori brit gyarmat fővárosának palotái méltóságteljesen pöffeszkednek a kertek köiepén, Victoria királynő bronzmása gőgösen tekint a! lába előtt szunyókáló népségre (igaz, feje búbján, vállain a galambok nem sokat adnak e méltóságra). Hét óra van — ez errefelé még hajnalnak számít. Most ébrednek a repülőtérre vezető út mentén a nyomortelepek viskólakói is. Egy helyütt valóságos szökőkút lövell a földből — csákánnyal vágtak a vízvezetékbe — így oldják meg a csap- és kúthiányt — annak vizében mosdanak vagy negyvenen. A Ganges fölött Búcsúzom Indiától a vám- | tiszt, az útlevélkezelő katona elmosolyodik, amikor mondom a következő úticélt: Dakkát, Banglades fővárosát. „Rokonokhoz megy, mi is bengáliaiak vagyunk”. 'A Boeing 737-esen minden hely foglalt, mellém egy dakkai egyetemista kerül, egész időn, át nyújtogatja a nyakát, megpróbál kilesni az ablakon, de mégse cserél velem helyet: a vendég hadd lássa az országát. Látnivaló akad: a Ganges. Húsz percen át száll a gép a delta-vidék fölött. A folyó ágai —, mint valami furcsa érrendszer — behálózzák a tájat, fölszabdalják az országot. Az első pillanatban, nem is tudni: folyószabdalta szárazföld-e odalent, vagy szigetekkel telizsúfolt tenger. A Bengali Népi Köztársaság fölött repülünk. A Ganges- deltáról eszünkbe jut a fiá- ború. A nehéz terep a gerilláknak — a mukhti bahinik- nak — kedvezett, a pakisztáni hadsereg nehéz tankjaival, félig-meddig motorizált alakulataival mozogni js alig tudott a fölrobbanó hidak, fölszedett pontonok. partra húzott kompok miatt. A víz a partizánokkal es a közös indiai—bengál reguláris erőkkel együtt térdre kény- szérítette a Himalája alatti térség egyik legerősebb hadseregét. Nézzük a folyókat (helyesebben az egy, de végtelen folyót) és a háborúról beszélgetünk. A harcok — nem sokkal több, mint egy éve hallgatnak a fegyverek. — nem múltak el nyomtalanul. Akkor kiirtották a bengál értelmiség nagy részét. Akkor megsemmisítették az amúgy is gyengécske ipart. Akkor erőszakkal próbálták, elfojtani a népakaratot (a törvényese)! választott Rahman sejket megakadályozták abban, hogy az egységes Pakisztán miniszterelnöke legyen, amikor pedig kikiáltotta a független Bangladest, megindultak a központi kormány csapatai). Maradandó tanulságok egjr ország számára. Mint ahogy maradandó nyomot hagyott India és a Szocialista országok támogatása és az Egyesült Államok szembefordulása is. „Azóta valljuk, szocialista országot építünk” — magyarázza a fiú. Szocializmus ? Szocializmus. Ez odalent, nyolcezer méterrel lejjebb nem olyan egyértelmű fogalom. Valóban, alig van még egy ország, ahol olyan magától változott volna még a régi tulajdonviszonyok, mint itt. 1949: India és Pakisztán különválása — a hindu val- lású földesurak Indiába kerülnek, itt ezen a vidéken nem marad nagybirtokos. 1971: Banglades és Pakisztán szétválása — a pakisztáni nagytőkések kénytelenek lemondani üzemeikről, vállalataikról. Az üzemek állami tulajdonba mennek át. Persze, a tulajdonviszonyok megváltozása még nem minden. Állami birtok, állami vállalat még nem szocializmus. „Persze — mondja fiatal szomszédom —, de az ország számára csak ez lehet az egyetlen reális cél. Szilárd szocialista hatalom indíthatja' csak el a gazdasági fejlődést. .Ez pedig itt létszükséglet”. Ereszkedik velünk lefelé a gép. Vöröses-barna homok van odalent, rajta vöröses- barna házak. Picik, nyomorúságosak, szinte belesüppednek a tájba. A repülőtér kifutópályája mellett a fűben két .óriási bombatölcsér. „Ö, látta volna, hogy ki volt lyuggatva a beton is” — legyint a fiú. (Megérkezik a repülőgéphez a létra is. Odalent népes kis küldöttség.) Tűz » „Jó napot kívánok. Szépséges idő van, mi?” Hárman- négyen integetnek fölfelé.‘ismerős arcok. Fiatal, bengáli újságírók, a múlt ősszel Budapesten végeztek a nemzetközi tanfolyamokon. — ..Mi újság van Pesten, mit csinál sok barát?” — nevet föl Asraful Iszlám. N — „Mi van a te barátoddal. az ikertestvéreddel, Ahmed Jallaíuddinnal?” — kérdezek vissza. — „Ahmed? Beteg. Keze megégett, meg a melle is. Tegnap kigyújtották a Nemzeti A várni Párt székhazát. Bummm! Volt nagy robbanás. Ahmed oltotta, megégett, a ház is megégett. Teljesen”. A Nemzeti Avami Párt Muzzafar Ahmed vezette — szovjetbarát szárnyának — székháza elleni merényletről még Kalkuttában olvastam az újságban. De így más. Személyes közelségben. ,— „Megnézhetjük a romokat — biztat Asraful — arra •vezet az út a szállodába”. Kereszty András (Folytatjuk.) WWvA.WW WWV. Vv\AAVA'VWV\AVAWVV\WVW, WS^sAAA/WAAAAAi^Ai^AA^^A^^^A* Meccsközvetítések után Vargánya Kálmánnal az Almássy téren találkoztam. Vargánya ötven év körüli, nős, két gyermek apja, szerény és csöndes emberke. Nagyon meglepett tehát most a viselkedése. Mint az idegsokkos. egész testében rángatózott, kezével-lábaval a levegőbe kalimpált, nagyokat rágott maga elé, mintha csak valami láthatatlan c'.Umj éllel viaskodna. — Az istenért! — szóltam ra. — Valami baja pori? Vagy jn'csapolt tán tonemes’**rík! Vargánya Kálmán foteiot helyit felugrott, ánámrm-t Kás, vézna nyakát « tehető Uy v'gyobb mcrtekb<-o fci- ny-o.jwtta, és fejo-oel otíedir f'it a levegőbe, f. /a»«r»a ma hotel után két karja* nrrxo- -rn clörelendíteU*, s »» o~on nvamhan el nem «nnm a tojómét. öklével az a-*o«d)ű csapott volna. — Semmi az égész —i mondta aztán lihegve. — Main elrtrVik .. A következő pillanatban egész testhosszában oldalt1 főidre vetette magát, és kinyújtott karral mirrtha valami titokzatos, ' láthatatlan tárgyat húzott volna magához. — Ez -sikerült!... — mondta diadalmasan, miután feltápászkodott. Nem értettem, mi sikerült neki. Talán at, hogy ettől az eszeveszett ugrástól nem szenvedett valami komolyabb sérülést. Vargánya most már nem kérette magat, belefogott d magyarázatba: — Az úgy volt, hogy az utóbbi hónapokban állandóan hallgattam a rádióköz- vetitésf a bajnoki labdarugó- mérkőzésekről. .. Elsősorban Szepesit... Hallatlanul izgalmas volt... Beleéltem ma gam a helyzetekbe... Ha Korsós rúgott, én is rúgtam. .. Ha Albert fejelt, és is fejeltem... Ha Noskó szerelt, én is széreltem. ., Szentmi- t/i.ályival epyütt öklöztem ki a veszélyes labdákat a kapu tálkából... Hát ettől van az egész... Majd csak elmúlik egyszer... Szólt és a következő másodpercben már újra a maboldog izgalmában egészen kivörösödött az arca. — Ma ragyogó formában vagyok, nem lehet mellettem elmengasba ugrott. S lábait gyors egymásutánban az orráig rántotta fel, utána természetesen hanyatt esett. — Ezt Oborziltól tanultam. .. ollózás... — magyarázta zihálva, miközben nagy nehezen megint talpra állt. Egy pillanattal később mára bal lábát hosszan élörecsúsz- tatta az aszfalton. — Becsúszó szereié^ Ván- csics módra... — mondta, és ni!... Csak tudja — tette hozzá azután —, a helycse- 'rés támadásokat nem kedvelem, mert ballábas vagyok és a folytonos helyváltoztatás sokat kivesz belőlem... Hiába. na, még Bene is csaknem a fiam lehetne.., Csak álltam ott ámuldozva. Vargánya most fájdalmasan felszisszent, hátul odaka pott a nadrágjához, és düh ti sen kiabálni kezdett: — Bíró úr, nem lát?!... Belém talpaltak! Ezt már nem bírtam tovább szó nélkül: — Ember! Magának sürgősen orvosra van szüksége! Miért nem fordul ideggyógyászhoz? — Már voltam a Sirhonffy professzornál. Itt lakik ö is ezen a környéken. — Na és, mi a véleménye az állapotáról? — Kérdezze meg tőle. Ügy látom, éppen itt jön... Csakugyan, Simonffy tanárt, a kiváló idegspecialistát láttam közeledni. Jól ismerem ezt a kimért, régimódi tudósfigurát. Cvikker, kurta ősz szakáll és kezében az elmaradhatatlan esernyő, amelyet sétabot helyett is használ. Már éppen a közelünkbe ért, amikor cingár‘lábával hatalmasat rúgott a semmibe, azután földhöz csapta az esernyőt, és mérgében rátaposott. — A fene egye meg — kiáltotta —, ezt mellélöttük!... Heves Ferenc NwüsösGji 1973. július 4„ szerda * Riksa — csúcsforgalom Dakkában. /
