Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
WvftAAAV A^/'AAA/vAAAAAWMAAMAAAMiWAMAMAMAAAAWAA/ sieroa esti külpolitikai kommentárunk Q magyar békekongresszus elé AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS elnökségi ülésén bejelentették, hogy szeptember 20-án és 21-én rendezik meg a VIII. magyar békekongresszust. Több szempontból is a lehető legjobb időpontban kerül sor a magyar békemozgalom e nagy eseményére. Az utóbbi időben sok minden történt a világon. A hidegháború korszakát felváltja az enyhülés folyamata. Az ehhez vezető, rendkívül rögös út kiemelkedő állomásai közismertek. Ahhoz, hogy a valóban fontos változások megkezdődhessenek, meg kellett buknia Bonnban az egyértelműen revansista CDU— CSU kurzusnak, alá kellett írni a szovjet—NSZK, a lengyel—nyugatnémet, a két német állam között aláírt, valamint • a Bonn és Prága Között megkötött szerződéseket, meg kellett születniük a Vietnammal kapcsolatos párizsi megállapodásoknak, létre kellett hozni az európai biztonsági konferencia feltételeit. És ezek a legfontosabbak. Hosszan sorolhatnánk még az olyan horderejű lépéseket, mint a szovjet— amerikai SALT-megállapodás, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások megfelelő légkörének kialakítása, a szovjet—amerikai és általában, a kelet-nyugati kereskedelem kétségtelen fellendülése. MINDEHHEZ ELSŐSORBAN a nemzetközi erőviszonyok alapvető változásai, a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai erőfeszítései teremtették meg a feltételeket. De — és ezt ma már nagyszerű eredmények birtokában bizvást elmondhatjuk | —, mindezért nagyon sokat tett a háború nélküli világért küzdő százmilliók szervezett seregé, a nemzetközi békemozgalom. Ennek a mozgalomnak minden eddiginél impo- zánsabb seregszemléje lesz az október 2, és 7. között sorra kerülő moszkvai béke világkongresszus, amelyre eddig 78 ország és 57 nemzetközi szervezet jelentette be részvételét. Ezt készíti elő nálunk a szeptemberi magyar békekongresszus. E SOROK ÍRÁSAKOR érkezett Japánból a kővetkező hír: 28 évvel a robbanás után még mindig öl a hirosimai atombomba; egy év alatt 1570-en haltak meg sugárfertőzésben, vagy más olyan betegségben, amelyet azon a szörnyű augusztusi napon szereztek. Sok feladat áll az emberiség előtt, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy Hirosima soha r.e ismétlődhessék meg. Az ezért vívott harchoz nyújtott — és nyújt —, nagy segítséget a magyar és a nemzetközi békemozgalom. %A.V'A\\AAAAAAVvVVVVVViA /VVVV\^vVVVV>A<VVVVVVV^/\A/V/vVWVVVVVVVVV. * A külföldiek elhagyják a kambodzsai fővárost Utolsó tartalékait veti be a Lón Nol-rezsim A „kilencek” és a többiek Egyórás tanácskozás után szerdán 24 órára elnapolták az Európai Gazdasági Közösség és egy sor afrikai, illetve a brit nemzetközösséghez tartozó országok gazdasági* kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását. Ivar Noer- gaard dán külkereskedelemügyi miniszter az értekezlet elnöke a kétnaposra tervezett ülést megnyitó beszédében felszólította az afrikai és nemzetközösségi országokat,. fejtsék ki elképzelésüket a Közös Piachoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok jövőbeni alakulásáról. A „kilencek” — mondotta — csak azután fogalmazzák majd meg javaslataikat. Wennike Driggs nigériai kereskedelemügyi miniszter, az EGK-val tárgyaló 43 ország szóvivője magáévá tette a ,(kilencek” indítványát; ezt követően az afrikai és nemzetközösségi országok miniszterei kérték a tanács,- kozás csütörtökre való elnapolását, hogy előkészíthessék javaslataikat. v PHNOM PENH: Phnom Penh tői 11 kilométerre ostromolták szerdán a felszabadító fegyveres erők a rezsim csapatainak állásait, miközben az > amerikai vadász- és nehézbombázók változatlan hevességgel támadták a felszabadított területeket. Az ausztrál és a brit nagykövetség után most már az Egyesült Államok1 nagykövetsége is felszólította állampolgárait, hogy akiket nem köt hivatalos teendő Phnom Penhhez, saját biztonságuk érdekében hagyják el a kambodzsai fővárost. A Lón Nol-rezsim — írja a UPI — szemmel láthatóan minden tekintetben utolsó tartalékait veti be. Most 'már a ' közalkalmazottakat is egyenruhába bújtatják, és amolyan gyorstalpaló tanfolyamokon sajátíttatják el velük a fegyverhasználatot. Eon Nol, a rezsim elnöke megnyugtató hatásúnak szánt----------------------------------------------------------------------------------------E litéiül «• Skw!?H lenénvséie Szombaton, július 28-án indul az amerikai Skylab program űrhajósainak második csoportja, hogy 59 napig maradjanak föld körüli pályán. Képünkön: Jack Lousma űrhajós gyakorolja hogyan kell majd bekapcsolnia és üzembe helyeznie azt a szerkezedet, melyet magukkal visznek a Skylab stabilizálására. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) beszédet intézett a főváros lakosságához. Azt ígérte, hogy „erélyes Intézkedésetekéi” fogják biztosítani a főváros védelmét, s „az ellenségnek nem fog sikerülni áttörnie a védelmi gyűrűt”. Az elnök beszédét, a rádió több alkalommal sugározta, szavait azonban — mint az AFP megjegyzi — időnként teljesen elnyomta az ágyú- dörgés hangja. WASHINGTON: Az Egyesült Államok a laoszihoz hasonló magán- hadsereget állít fel Kambodzsában is; a műveletet a hírhedt kémközpont, a CIA hajtja végre. Stuart Symington szenátor, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy ilyen hírek érkeztek Kambodzsából és közölte, hogy a bizottság kivizsgálja az ügyet. Szovjet segítség Chilének MOSZKVA: „A Chilei Köztársaság kormányának nyújtott szovjet segítség rendkívül hasznos es nem kötődik semmiféle politikai feltételhez. A szovjet berendezések Chile számára kedvező hitelegyezmény keretében érkeznek a latin- amerikai országba” — állapítja meg a Lityeraturnaja Gazetának adott nyilatkozatában Vlagyimir Kosztyin, a Szovjetunió színesfém kohászati miniszterhelyettese. A nyilatkozatra azzal kapcsolatban került sor,. hogy a chilei reakció tóvább 1 fokozza ^zovjetellenes hadjáratát és egyebek között tár madja azokat a megállapodásokat is, amelyeknek alapján rövidesen szovjet mérnökök kezdik meg munkájukat a chilei népgazdaság több ágazatában, így a réziparban is. V. Kosztyin tényekkel bizonyítja, hogy a chilei kormány igen nagyra értékelte a szovjet segítséget, majd személyes élményeiről számol be és méltatja azt a baráti légkört, amellyel a szovjet szakértőket. Chilében körülvették és körülveszik. 1953. július 26.: Támadás a Moncada ellen Ha a Santiago de Cuba-i Hotel Versailles-ből végigtekint az ember a városon, azonnal szembetűnő a különbség Havanna és Santiago között. Havannában a Miamival vetekedő magas épületek a jellemzőek. San- tiagóban lágy dombokon a búja trópusi növényzet és a pálmák csendes villákat takarnak. Végtelen nyugalom árad el a tájon, Amikor az ember így elgyönyörködik a látványban arra gondol, a város és Oriente tartomány Kuba történelme során mennyi nyugtalanságot takart. Végtére is Orientéből indul ki Kuba egész gyarmatosítók elleni történelme. Nem véletlen tehát, hogy Fidel Castro és fiatal forradalmár társai a forradalmi hagyományokban gazdag Orien- tét választották a diktatúra elleni támadásuk első színhelyéül. Bayamoban és Santiago de Cubában lendül támadásba Fidel Castro 1953. július 26-án Batista parancsuralma ellen. 1953-tól Fidel Castro Ruz vezette csoportnak „Július 26” mozgalom lett a neve. 1953. július 25-ével megkezdődött Santiago de Cubában a háromnapos Fiesta, a karnevál. 25-én délután és este mintegy 130 fiatal forradalmár érkezett a nyugati országrészből a városba, de ez a karneváli hangulat közepette nem tűnt fel senkinek. A varosba érkezőket azonnal a Siboney farmra, a gvülekezőhelyre szállították. Az a tény, hogy a diktatúra l?’’ében ennyi fiatalt az or- 1 :ag egyik végéből a másikba vittek. fegyverzetre', egyenruháról gondoskodtak .számukra, kiképezték őket a harcra, s mindezt anélkül, hogy bárki is felfedezhette volna, önmagában is nagy teljesítmény. A várostól 17 km-re áll a farmépület. Nem a szó igazi 1973. július 3á„ csütörtök értelmében vett farm, inkább amolyan vidéki lakóház egy 'nagyobb kerttel. Ábel Santamaria magas deszkakerítéssel vette körül a házat, hogy majdan elleplezze a szomszédok elől a gyülekező embereket és gépkocsikat. Fidel 25-én este 10-kor érkezett. Kiosztották a kútba rejtett fegyvereket, valamint az egyenruhákat, amelyek pontosan megegyeztek a BaA Moncada lista katonák egyenruhájával. Minden egyenruhán őrmesteri rendfokozat volt. Konspirációs okokból a forradalmárok túlnyomó többségét Havannából és a nyugati országrészből szállították Santiago de Cubába, anélkül, hogy tudták volna, mi célból érkeznek. A farm - házat sem hagyhatták el a támadásig. Amikor Fidel bejelentette, hogy a Moncadát, Kuba második legnagyobb katonai erődjét ssui megtámadni, egy. pillanatra mindenki meglepődött. A támadás taktikája a váratlan meglepetésre és a gyorsaságra épült. A támadás a bayamoi figyelemelterelő művelettel kezdődött és öt óra tizenötre tűzték ki. Elinduláskor Fidel rövid beszédet mondott, amelynek befejező szavai a következők voltak: „Ha győzünk, valóra váltottuk Josí Marii álmait. Ha legyőznek kénünkét, amit tettünk, j -lia lesz Kuh'omlokzata ba népe számára, és lesznek akik követni fogják." A farmról pontosan ugyanazon az útvonalon érkeztem a Moncadához mint húsz esztendővel ezelőtt Fidel és társai. Valami másra számítottam. Csodálkoztam is amikor kísérőm szólt, hogy szálljak ki a gépkocsiból hiszen egy frissen festett szép Iskola előtt álltunk, rajta a felirattal: Július 26-ról elnevezett városi iskola. Meglepetésem aenv «okáig _ tartott. Kísérőim ugyanis közölték, hogy a forradalom után más egyéb kaszárnyákhoz hasonlóan, a Moncadát is iskolává alakították át. Ott álltam tehát azon a helyen, ahol két évtizede az előretolt ék parancsnoka, a gépkocsiból kiszállva elkiáltotta magát: „Nyissanak utat a tábornoknak!” Miközben az örök sápadtan vigyázzba kapták magukat, a meglepett zsoldosok kezéből a gépkocsiból kiszálló harcosok kivették géppisztolyukat. A cél ugyanis az volt, hogy az akciót lehetőleg harc nélkül hajtság végre. Azonban az előzetes számításba beleszólt a véletlen. A karneváli hangulat nyilván a laktanya fegyelmére is kihatott, és az őrjárat nem a megszokott időben, hanem később érkezett. Ebben a kavarodásban az őrségnek volt ideje arra, hogy ' megszólallassa a riasztó csengőt s néhány másodperc múlva a Moncada laktanya folyosói és kapui megteltek félig felöltözött, géppisztolyukat szorongató Batista zsoldosokkal. Időközben a gépkocsik összeszaladtak a Fidel gépkocsija használhatatlanná vált. Mindehhez még az is hozzájárult, hogy a fegyveresek nagyobb részét szállító gépkocsik, tekintve, hogy nem ismerték a várost, eltévedlek és nem érkeztek meg időben. A meglepetésszerű támadás adta lehetőség . •eszelt, s a revolverekkel es karabélyokkal felszerelt forradalmároknak semmi esélyük nem volt a géppisztolyokkal, géppuskákkal felszerelt zsoldosokkal szemben. A harc elszigetelt akciókra morzsolódott. Nem volt mit tenne mint visszavonulni. Éppen abból a megfontolásból, hogy nem a dicsőséges halál, hanem a győzelem a cél. Az akciót az Igazságügyi Palotából Raul Castro biztosította. A palotát el is foglalta, azonban arra már nem került sor, hogy harcba kerüljenek. A polgári kórházat Ábel Santamaria fegyveresei elfoglalták, bár onnan nem volt eléggé áttekinthető a helyzet, csoportja már csak utóvédként fedezhette a visszavonulást. A laktanyánál a harc során a forradalmároknak három halottjuk volt, ennek ellenére a laktanya uadvaron 40 forradalmár holttestét találták. Legtöbbjüket szétzúzott koponyával, összeroncsolt körmökkel és kivert fogakkal. Ábel Santamaria csoportját is egy kivételével megkínozták és kivégezték. A városban a visszavonuláskor és menekülés közben sok fiatalt legyilkoltak Batista zsoldosai. Az akció során 68 forradalmárt gyilkolta meg. A felbőszült Batista tisztek ugyanis kiadták a parancsot, hogy sebesült és fogoly nincs. Fidel társaival visszavergődött a Siboney farmra, majd ezekkel együtt bevetette magát a Gran Piedra hegységbe. Ahogy az ember útja során láthatta a Gran Piedrát maga is meggyőződhetett arról, hogy a hegység túl kicsi és kopár ahhoz, hogy hosz- szabb időre menedéket adjon a búikálóknak. A forradalmárok is látták, hogy más megoldást kell íaláiniok. Fiúéit és társait nyilván egy besúgó útján a laktanya megtámadása után néhány nappal á Soteló tanyán fogta el Sarria néger hadnagy egyisége. A fiatalokat halállal fenyegető zsoldosokkal szemben Sarria hadnagy megvédte a forradalmárokat. Fidelt egy kórházi szobában hallgatja ki Chaviano ezredes, a Moncada paracs- noka. Castro kifejti a Movi- miento, a mozgalom céljait, ideológiailag és politikailag ’elkészültén úgy, hogy ahb egy rendszert vádoló monológ lesz. Az ezredes ideológiailag . felkészületlen, nem méltó partnere Castronak, fgv jobbnak látja véget vetni a kihallgatásait Fidel perét elkülönítették társaiétól, azt a valótlanságot állítva, hogy egészség- ügyi állapota nem teszi lehetővé a tárgyaláson való részvételt. Az ő perét a polgári kórház egy kis termében tartották, lényegében a nyilvánosság kizárásával. Fidel Castro, a fiatal ügyvéd önmaga látta el védelmét. Az ügyész 25 évi börtön büntetés 'kiszabását kérte. Fidel négy órás védőbeszédet mondott, kegyetlenül leleplezve a korrupt Batista diktatúrát és kegyetlenségeit, lerántva árról az álarcot. A tárgyalás alatt nagy hőség volt, a terem, ablakát ki kellett nyitni s így Fidel hangja betöltötte a kórházat. Védőbeszédét nagyon sokan hallották. Egy, a mozgalommal szimpatizáló újságírónő jegyzeteket készített ami néhány nap múlva megjelent a Bo- hémia című Havannában megjelenő újságban. Fidel beszédében az volt a leglényegesebb momentum, hogy kifejtette mozgalmának célkitűzéséi. programját. Beszédének híres zárőmondata: A történelem fel fog menteni! A bíró szemlesütve olvasta fel az ítéletet, amelyben Fidelt 15 évi börtönre ítélik Castro az Isla de Pinos börtönében a 4914-es fogoly, ahonnan két év múltán amnesztiával szabadul. Ha a Moncada laktanya megtámadása, katonai tapasztalatok híján, számos véletlen összejátszásával, katonailag kudarc is, Fidel pere politikai győzelem. Július .26. sok eminviel megértette, ha egyszerre fognak fegyvert meg lehet dönteni a Batista diktatúrát. Fidel Castro neve igazán a Moncada megtámadása után lett Havannán túl is közismert Kubában. A Moncada elleni támadás fordulat a kubai nép történetében, amely elvezetett az !959-hen i'?'mvefh..-.'2étt g';5-ücitih z n győ -e * , f iemes-' ai kezd ’ valami új. hanem bízvást mondhatjuk, hogy Latin- Amerika történetében is. Boros Béla
