Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
Szerte megyénk közös gazdaságaiban ezekben a hetekben a legnagyobb munkát az aratás, a kalászos gabonafélék betakarítása jelenti. Az aratóknak eddig kedvezett az időjárás. Igyekeznek minden órát kihasználni, hogy idejében magtárba kerüljön a termés. Kombájnok szelik a táblákat, teherautók és pótkocsikat húzó traktorok jönnek-mennek. Mindenütt népes a határ, nemcsak a hétköznapokon, de fi vasárnapokon is akad bőven tennivaló. Legfrissebb értesülésünk szerint a horti Kossuth Tsz-ben 1726 hektáron befejezték az aratást. Kenyérgabonából 36 mázsás átlagtermést értek el. Összeállításunk ezúttal nemcsak azokrólc szól, akik közvetlenül részt vesznek az aratásban, hanem azt a hosszú, fáradságos folyamatot igyekszünk bemutatni, amíg a búzaszemek a földekről kenyér formájában eljutnak az üzletekbe és onnan hozzánk. AMÍG A BÚZÁBÓL A búza Ä tudósok szerint a búza igen régi, noha mégsem a legrégibb termesztett növényünk. A búza a többi gabona közűi abban különbözik, hogy fehérje tartalmának mintegy 90 százaléka "vízben nem oldható sikert A leihosszalb aratás ' Távolról úgy tűnik, mintha állna a kombájn. Pedig megy, csak nagyon lassan. A dimbes-dombos szajlai határban nem könnyű az aratás. Zagyva Gábor, a kombáj- nos az idén talán a leghosz- szabb aratás elé néz. — Nálunk csak most kezdtük meg a munkát, most érett meg a gabona. Ezért tíz napig a sarudi tsz-ben dolgoz-, tam, több társammal együtt. „Besegítettünk”. Két kombájnnal mintegy negyven vagon gabonát takarítottunk be. — S itt? — Három kombájnra vár az 5—800 hektár búza és árpa learatása. Nálunk nehezebb a munka s 1 naponta jó, ha 200—220-mázsát betakarít egy kombájn. Ügy gondolom, négy-öt hétig eltart a munka. — Nem tárasztó? — Negyedik éve kombájnotok, már megszoktam. Igaz, Romantika nélkül Hopka Flórián, az erki termelőszövetkezet elnöke kurta bajuszú, barna arcú ember. Amikor a búzáról beszél olyan mintha valami matematikai képletet vezetne le. — A magyar embernek valami nagyon 'nagy dolgot jelentett a búza. Lét és nem lét függött tőle, hogy elég lesz-e vagy sem a termés. Ma már az ország kenyerét biztosítani nem jelent gondot. A búzát valamikor életnek is nevezték, ina már legtöbbször csak a fajtaneveket emlegetik. Mi is sok fajtával próbálkozunk. Termelőszövetkezetünk kicsi, de így is 581 hektár búzát termelünk. — Miért érdemes a gazdaságoknak búzával foglalkozni? — Ennek a növénynek gyakorlatilag tökéletesen megoldódott, a gépesítése Magyarországon. A vetéstől kezdve a műtrágyázásig mindent gépek csinálnak. Az aratás, ami felért egy kisebbfajta mozgósítással egyre inkább jól szervezett egymásba illeszkedő részfolyamatoknak lesz a rendszere, amelyben a prímet már az NDK és szovjet kombájnok viszik. Ezért érdemes gabonát termelni. Kevés ember kell hozKEKWÉR LESZ zá. Es a másik fontos dolog; jól fizet. Az idén is 305 forintot kapunk mázsájáért. Ha valamire rá lehet mondani a mezőgazdaságban, hogy kevesebb gond, biztosabb pénz, akkor a búzára ez ráillik. ad. E különleges, csak a búzában fellelhető fehérjének köszönhető, hogy lisztjéből kenyeret készítenek. A világon ugyan több féle gabonából sütnek kenyeret, mégis a legjobb minőségű kenyér búzából készül. Harminc fokban az őrlőhengerek melleit hogy könnyűnek sem mondható. Hajnalban kel az ember s amíg fel nem száll a harmat, rendbe kell hozni a gépet. Hogy mást ne mondjak csupán zsírzogombbol legalább 160—170 darabot kell mindennap leellenőrizni. Aztán az aratás egész késő estig. Az ember 15—16, órán át figyeli, hogy nem hagy-e csíkot maga után a gép, nincs-e valahol valami zörej. Az alváson kívül nincs is szabad idő egy csepp sem. — Család? — Két gyerek van, de ilyenkor szinte alig látom őket. A kombájnos elmosolyodik. — Tudja, mi volt az egyedüli szórakozásunk az elmúlt napokban? — ? ? — Néha elővettük a táskarádiót s meghallgattuk, hogy milyen idő várható. Meg azt, hogy hány óra van... Kopott épület az egri Sas út végén. Kívülről égysüsú- nak tűnik, nem különösebb a többinél. Az öreg egri malom, sokan így emlegetik ma is. Bent legalább 30 fok a hőmérséklet. Az izzasztó melegben egyenletes ütemben pörögnek a törőhengerek. Tizennyolc acélhenger dolgozik évek óta itt két műszakban, s mellettük éber szemekkel őrködik a főmol- nár, Nyolcas Miklós. Az őszülő,, telt arcú „mester” a gépsor középső tagjának parányi üvegablakán figyeli az őrlést, nézi hogyan jelenik meg a friss liszt a gyűjtő tartályban. — Jó a minőség — mutat elégedetten a fehér anyagra. — Nem panaszkodhatnak az Eger környéki termelőszövetkezetek. — A laboratóriumi elemzések szerint az ostorosi, az egerszalóki, az andomak- tályai, a verpeléti búzákból , ropogós kenyér lesz az idén. — Mennyit őrölnek naponta? — Átlag 60 tonnát. Öregek már a gépek, viszonylag kicsi a teljesítmény. Körülöttünk nagy a por.,. A gépek egyenletes dohogá- sa egy percre sem szűnik meg. A száraz, fülledt levegő Uj gabona a hevesi silóiornyokban Heves határában, az egy-, hangúnak tűnő sík tájat, az égnek emelkedő silótornyok törik meg. A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevőhelyén Péter-Pál óta nagy a nyüzsgés. Búzával megpakolt pótkocsik és IFA teherautók jönnek-mennek, nehéz rakományaikat sorban lepakolják a tárolótérben. Az udvaron közvetlenül a silótartályok előtt overallba öltözött rakodómunkások pakolják a hevesi Kossuthból érkezett búzát. Izzadnak a nagy hőségben. Elektromos rostára ömlik a gabona, amely pillanatok alatt eltűnik a nyíláson. A ' földi búzák — kapcsolódik beszélgetésbe Balázs Simon raktáros.' — Kezében acélhengert forgat, amelybe friss búzát öntött. Megállapításait egy papírlapra vezeti. — Mennyi a búza hektolitersúlya? , — Nyolevan-nyolcvankét kiló, amely kiváló minőséget bizonyít. Optimális a -nedves ségtartalma is. — Mikor sütnek előszór kenyeret új búzából? — Augusztus első napjaiban. igénybe veszi a molnárokat és a zsákotokat. .A tikkasztó melegben bizony jól esik egy - egy pohár hideg szóda. Ügy mondják, a szódavíz a molnárok védőitala. — Az ember estére szinte teljesen kitikkad — veti közbe Nyolcas Miklós. — De még most 30 év után is, amióta molnár vagyok, mindig nyújt valami újat az őrlés. Az a folyamat, amikor a parányi élő magsak héja, a gép és az ember akaratanak engedelmes- kedve felszakad és a benne levő liszt „kiömlik” megfogja az embert. Különös dolog azt is látni, hogyan lesz a búzából finom dara és derce, amelyek a liszt mellett értékes melléktermékek. Tudja, poros munka a miénk, az ember tüdeje sokszor tele megy liszttel. E miatt gyakori nálunk az asztma, ami szakmai betegség a malomiparban. De ezt mindig elfelejti az ember, amikor a gépekhez lép, beállítja a hengereket és órákon át figyeli a meg-megújuló folyamatot. Nehéz volna ezt' már abbahagyni a magam fajtának, áld 18 éves kora óta, a na- ' pok nagy részét a malomban tölti. A pék friss termény a silótornyok celláiba kerül. Itt tároljak addig, amíg a hevesi. malomba nem szállítanak belőle kenyérnek valónak. — Az első napokban a gyakori esőzés miatt sok volt a nedves gabona, — mondja Kerek Sándor telepvezető. — Azóta beköszöntött a kánikula és már nincs nedves búza. A bejárattól nem messze az előtérben, üveggel bélelt helyiségben többféle vizsgálatnak vetik alá a beérkezett szemeket. Műszerrel elemzik azok nedvességtartalmát, hektoliter súlyát és az acélosságát. — Nagyon jók az idei atA délutáni nap álmosan nyújtózik végig a kenyefes- koegi előtt. A kemence ajtajú zárva van, vége a műszaknak. A pék nekitámaszkodik az ajtófélfának, rágyújt egy cigarettára, i A szomszéd helyiségből behallatszik a vevők beszélgetése. A meleg levegő délibábja még ott remeg a vetőállásban, Varga József végignéz a kétszemélyes kis pékségen, aztán csak ennyit mond; jó itt. — Tudja, én szinte a kenyér között nőttem fel. Először kenyérkihordó voltam Adácson nyolc évig. Két év katonaság jelentett csak kihagyást. Azóta itt vagyok Vámosgyörkön ebben a kicsike üzemben. Én vagyok az üzemvezető, dehát ez inkább csak olyan formaság. Azt jelenti, hogy a másik pék adja fel a kenyeret a lapátomra amit én a veflő- ketnencébe rakok. Egyformán dolgozunk itt mind a ketten. — Szeretek itt dolgozni. A feleségem is itt van a szomszéd helyiségben, ő az eladó. Mi is innen visszük haza a kenyeret, magunknak is sü— tünk. De nem csak ezért jó a kenyér. Tudja, a kicsi üzemben mindig jobb minőségű kenyér sül. Meg aztán Vámosgyörkön van a termelőszövetkezetnek is egy sütőüzeme meg itt vagyunk mi a Mátravidély Sütőipar. így aztán nagy a verseny, mert ha az egyik rossz kenyeret csinál rögtön átpártol a nép a másik üzletbe. — No meg az az igazság, hogy azt nem igen szívleli el egyik pék sem, hogy a másik jobb kenyeret tud sütni, mint ő. — Mikor kezdődik a pékeknél a munka? — Hajnalban háromkor. Féltizenegy, tizenegyre végzünk. Ezalatt az idő alatt 11 mázsa és harminchat kilogramm tésztát pakolunk be és veszünk ki a kemencéből. Túl a betakarítás felén Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyeleti csoportvezetője: — A nyári betakarítási munkák felénél tartanak megyénk mezőgazdasági /üzemei. Az őszi árpa aratását több mint kilenc és fél ezer hektáron befejezték a közös gazdaságok. E fontos takarmánynövényből 30—32 mázsát vágtak le. hektáranként a gépek, amely körülbelül azonos a tavalyival. Kedvező ütemben halad a kenyérgabona betakarítása is a földeken. Eddig közel húszezer hektárról került magtárba a kenyérnek való. A nyári betakarításban megyénk termelőszövetkezeteiben 470 kombájn vesz részt. Egy kombájnra 160 hektárnyi aratnivaló jut, ami át- iäftQüaß &06 tesrna termés betakarításának felel meg. A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az idei nyáron 11 ezer 836 vagon kalászos átvételéről gondoskodik. Eddig 3400 vagon gabonát vettek át, a tervezettnek mintegy 30 százalékát. A vállalat fel- készültsége jobb az előző évinél, de még így is súlyos tárolási nehézségekkel küzd Az aratás gyors befejezésére a megye-i átvevőhelyeken naponta kora reggeltől késő estig fogadják a szövetkeze tekből érkező gabonaszállítmányokat. i Szöveg: Kaposi Levont * Mentusz. Karolj ( Szigethy András Perl Márton | Foto 0