Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

Jugoszlávia Belgrádi program: Szovjet filmek A hagyományos „Felsza­badulás Filmfesztivál” je­lentős eseménye Jugoszlávia kulturális életének. A ren­dezvénysorozatot az idén Sopot és Kosmae városok­ban tartották július 2—7. között. Az idei fesztiválon kilenc külföldi és két jugo­szláv forradalmi témájú fil­met mutattak De. A feszti­vál. egyik napját az ismert szovjet filmrendező, Grigo- rij Csyhráj munkásságának szentelték. A jugoszláv né­zők énnek kapcsán megte­kinthették a mester számos kiváló alkotását, többek kö­zött a „Negyvenedik”, a ..Bal­lada a katonáról” és a „Tisz­ta égbolt” című filmeket. Á fesztivállal egy időben filmművészeti kerekasztal- kónferenciát rendeztek; ta­lálkozók zajlottak le a jugo­szláv nemzetközi hősök részvételével. A falu távolról semmiben sem különbözik más fal­vaktól. A mezőket eltakar­ják a gyümölcsös fair, a lombok közül csak a tetők és kémények emelkednek ki. Am ha az ember közelebb ér, megpillantja a csodála­tos népművészeti motívu­mokkal díszített házakat, amelyeket az ottarp „pingá- ló asszonyok” festenek. A Zalipie a krakkói és a rzeszówi, vajdaságok hátárán terül el. A rossz közlekedé­si viszonyok miatt távol ma­radt a civilizáció és talán ennek is köszönhető, hogy megtartotta régi, szokásait — és népművészetét! A faluban régi szokás, hogy a júniusi parasztün­nepre az asszonyok a haza­kat saját maguk tervezte mintákkal festik ki. A pingálo asszonyok ré­vén Zalipie nevét megis­Taiiiiliiíik s£ |övő építészei Romániában az építészeti szakemberképző tanintézetek egész .hálózata működik. Ez a hálózat, építészeti egyete­mekből és főiskolákból, épí­tészeti' líceumokból, úgyne­vezett' diploma utáni kur­zusokból és' építészeti to­vábbképző kurzusokból áll. A ' különféle építőipari kö­zépiskolák speciális osztá­lyai szintén képeznek kö­zépfokú szinten építészszak­embereket, s egy sor egye­tem építőipari fakultásán külön építészeti és városépí­tészeti szakok működnek. Ebben az évben a buka­resti Ion Mincu építészeti egyetemre 200 diákot vettek fel. Az egyetemen a tanórák Cü százalékát a gyakorlati foglalkozásoknak szentelik — negyven, részben külön­leges műhelyben. Az egye­temi hallgatók ezenkívül szerződéses alapon különféle megrendelők számára építé­szeti-tervezési munkákat ké­szítenek. Jelenleg Románia 18 városa számára „gyárta­nak” rekonstrukciós terve­ket. Az egyetemisták dol­gozzak ki annak az új szál­lodának a terveit is, amely a bukaresti Nemzeti Színház egykori épülete helyén emel­kedik majd... merte az egész, ország. So­kan keresik fel a híres fa­lut, elsősorban a 60 éves Fellei ja Curylowat, a neves népművészt, aki saját házát mutatja meg az érdeklődők­nek — mint „idegenforgalmi látványosságot”. A ház falát, a disznóólát, de még a ku­tyaházat is ragyogó színek­kel festett virágok díszítik. A ház belseje — két 6zoba, amelyet folyosó választ el — olyan, mint egy virágos- kert. A falakon, a mennye­zeten, az ágytakarón és a lámpán csali úgy virít a sok­sok festett virág. A zalipiei szokásokhoz az is hozzátartozik, hogy a ven­dégeket körülvezetik a fa­luban, ahol Curylowa asz- szony házán kívül is akad bőven látnivaló. Arra is gondoltak, hogy a zalipiei pingáló asszonyok műve ne csak egy-egy évig maradjon fenn, ne mossa le a gyönyörű mintákat az el­ső őszi eső. A zalipiei nép­művészet patronálását a Ce- pelia iparművészeti szövet­kezet vállalta. Huszonnégy tehetséges asszonyból álló művészcsoportot alakítottak, akiknek a festés a legked­vesebb foglalkozásuk, kikap­csolódásuk, örömük és szen­vedélyük. A Cepelia megbí­zásából papírt, kerámiákat, anyagokat és bútorokat fes­tenek és felelevenítik azokat a régi krakkói motívumo­kat, amelyekkel azelőtt a himes ládákat festették. Munkájuk megtalálhatók a Cepelia-boltokban szerte Lengyelországban. A zalipiei asszonyok most varsói meg­rendelésre dolgoznak, fest­ményeiket filmnyomással ru­haanyagokra és fejkendőkre viszik át. Zalipie — a lengyel Kalo­csa — pingáló asszonyainak művészete bejárta már 6zin- te az egesz világot. A kilencedik ötéves* terv 35 új repülőtér építését, irá­nyozta elő. Ezek közül a le- ningrádi már el is készült. A tervezők mindent megtettek azért, hogy a lehető legna­gyobb kényelmet biztosítsák az utasoknak és a repülőtér dolgozóinak. Az új jegyváltó csarnok alapterülete meghaladja egy futballpálya méreteit. Az utasokat mozgó járdákkal és mozgólépcsőkkel szállítják a felszállás helyére. A két be- szallócsarnok körül 6 repü­lőgépállást alakítottak ki, ahol elvégezhető a gépek üzemanyag-utánpótlása és műszeres ellenőrzése. A repülőtéren * gyermekvá­rótermet, mozit, nemzetközi postahivatalt és éttermet ta­lálhatnak az utasok. Jobbra: az új leningrádi repülőtér várótermében. Lent: az uj lenlngrádi lé­gi kikötő távlati kepe. Hástűsnésöbem CSEHSZLOVÁKIA Mongólia Koreai !\DK Tanulnak is és A föld feltárja kincseit építenek is... Phenjani tudósítás A komarnói hajóépítők büszkesége A haiók — a szlovákiai Komamó város büszkeségei. A helyi hajóépítők azt állít­ják, hogy nincs a Szovjet­unióban egyetlen olyan ha­józható folyó sem, amelyen ne járnának Komáméban készített hajók. A komarnói hajógyárban kibocsátott hű­tőhajók számára pedig — amelyek csaknem világ kö­rüli utat tettek meg a dunai partoktól az Amur forrásvi­dékűig —, a Lenin jégtörő­hajó vágta az utat a sarki jégben... Az itteni kikötőben a ma­ga nemében szinte egyedül­álló berendezés működik — egy óránként 400 köbméter kapacitású kanalas földkotró gép. A több mint száz hatal­mas Tátra tehergépkocsi alig győzi elszállítani az óriásgép által kitermelt földet. S az úszó kotróberendezést mind­össze 5 személy működteti és irányítja! A kikötői sólyákon rend­kívül érdekes hajó van szü­letőiéiben az OL 400. típusú, 400 személyes személyszállí­tó. Ekkora úszó szállodát még nem is láttak Komámé­ban, bár a város hajóépítő gyára már sok elsőosztályú személyszállító hajót készí­tett, Az OL 400 prototípusa -már elindult első próbaút- jára. Két év múlva megkezdődik az új típusú személyszállító hajó ég a nagy kapacitású úszó földkotró berendezés so­rozatgyártása. — Az új hajók kifejleszté­sére és építésére — jelenti lei Ladiszlav Vodrazska, a ko- mamói hajógyár igazgatója — széles körű lehetőségeket és tág perspektívát nyújta­nak a Szovjetunió hosszú tá­vú megrendelései. Mi nem ismerünk értékesítési problé­mákat! A minőség javításá­ért folytatott harc viszont állandó feladataink közé tar­tozik. L. Vodrazska szovjet hajó­ipari egyetemen tanult, Gor­kijban. Dolgozott a herszoni hajóépítő gyárban, szovjet hajókon bejárta a Fekete­tengert is. Az igazgató min­den Szovjetunióba történő szolgálati útja a Hivatalos célokon túlmenően baráti lá­togatásokhoz is kapcsolódik, .közvetlen találkozásokhoz' a Komamóban készült hajók személyzetével, a barátokkal, ismerősökkel, a szakmabeli­ekkel, a mérnökökkel, tech­nikusokkal. Az igazgató vé­leménye szerint a megren­delőkkel. az üzemeltetőkkel való szoros együttműködés és állandó élő kapcsolat a tudományos-műszaki haladás egyik fontos követelménye. Nemrégiben új hajók át- ■ vételére Komarnóba érke­zett a Szudoimport szovjet külkereskedelmi egyesülés képviselője, Nyikoíáj Sema- rin, akivel Ladiszlav Vod­razska igazgató együtt ta­nult a gorkiji hajóipari egye­temen. A kollégák hosszú órákon át tárgyalták meg kötetlen beszélgetéseken a vállalat fejlődésének pers­pektíváit. az együttműködés új lehetőségeit és módszere­it. .. A komarnói hajóépí­tőknek sok ilyen igaz barát­juk van a Szovjetunióban. A komarnói hajógyár 4000 dolgozója — olyan emberek, akikre lehet számítani. Frantisek Lelovicsröl például azt mesélik, hogy egy tűz al­kalmával gondolkodás nélkül a lángok közé vetette ma­gát, hogy társaival együtt megmerSsék az éppen csak elkészített személyszállító hajót a pusztulástól. Benzsa- min. Rács a gyárban eltöltött 22 esztendeje alatt hosszú utat tett meg: segédmunkás­ként kpzdte, ma pedig már üzemvezető. Ajánlottak neki felelős beosztást a tröszt­központban is, de ő azt vá­laszolta: „Nem, nem tudok a Duna nélkül, a hajógyár nélkül élni. Ha arra. gondo­lok, — folytatta B. Rács —, hány tengerén és folyón. Uk­rajnától a Távol-Keletig úsz­nak ma már hajóink, büsz­keséggel telik meg a szívem.” NDK Az elmúlt hárpm eszten­dő alatt a testvéri KGST- országok segítségével fel- ■ épült új mongol szocialista város, Darhan ipari termelé­se megduplázódott, A fenti időszakban számos új üzem kezdte meg működését; már termel például az [új szőr­meáru üzem, a kőolaj-fel­dolgozó üzem, az élelmiszer- kombinát, a cementgyár, Darhan fiatalsága tízezrével szerez szakmai gépesítést napjainkban. A darlpani ipa­ri szakemberképzésben nagy segítséget nyújtanak a szov­jet és a többi szocialista or­szágok szakemberei. A tudósok megállapítot­ták, hogy az észak-koreai föld mélyében talált 300 fé­le ásványi kincs közül több mint másfél száz fontos sze­repet játszhat az ország gaz­dasági életében. A keleti Kanvon megyében az idén a geológusok több mint 10 gazdag színesfém-lelőhelyre bukkantak. Az ország nyu­gati részén több milliárd torínás, jó minőségű vasérc­készleteket állapítottak meg, s ugyancsak gazdag vasérc­lelőhelyek rejtőznek az észa­ki vidék földjeinek mélyé­ben is. Északon ezenkívül még olyan gazdag magnezit­Új dalok a YIT tiszteletére Sokszínű, érdekes kultu­rális programmal várja a világ fiataljait Berlin a X. találkozóra. Az NDK művé­szeti életében most már lépten-nyomon „jelen van” a Világifjúsági Találkozó han­gulata. A színházak — ame­lyek a VIT alkalmából ifjú­sági színházi napokat ren­deznek— mai témákat, tár­gyaló darabokat mutatnak be, s ezekben a fiatalok sa­ját életük problémáit ismer­hetik fel. Számos újdonsült rendező, fiatal színész ezek­ben a napokban kapja meg élete első nagy szerepét. A berlini. Maxim Gorkij szín­ház „A világ minden nyel­vén” címmel zenés irodalmi estet tartott, amelynek mű­sorában Brecht, Majakovsz­kij és Nazim Hikmet versei, valamint vietnami, chilei, uruguayi és dél-afrikai né­pek zenéje szerepelt. A hal­lei színház „X. ritmus” cím­mel (arra utalva, hogy a vi­lág fiataljainak ez a talál­kozója immár a tizedik), ba­lettestet rendezett. Sok szín­házban ezekben a hetekben „Nyitott ajtók napja” cím­mel vitaesteket tarjtanak a fiataloknak. Az utcákon, tereken, egy­re gyakrabban csendülnek fel régi és új ifjúsági dalok. Az NDK majdnem minden is­kolájában — és sok üzemé­ben — FDJ (Szabad Német Ifjúság)-kórusok alakultak —, számuk mar meghaladja a 2800-at. A különböző vá­logató versenyeken a leg­jobbnak bizonyuló kórusok, fúvós- és tánczenekarok előtt nyitva áll az út a berlini VIT-re. Az FDJ 2<j>00 tagú központi zenekara, -amely az ország legjobb amatőr fúvó­sait tömöríti, 2000 harsonás­sal és 800 táncossal kiegé­szítve nagyszabású zenes, táncos programot állított össze. A fesztivál kulturális rendezvényei közúti kiemel­kedik még az énekkarok „Békéért éneklőnk” című hangversenye, s $4 népi együttes „vetélkedője” ... A művészeti főiskolák nö­vendékei is „VIT-lázban” ég­nek, A lipcsei színművészeti főiskola hallgatói például Thália szekerére ülve járják az országot — falvakban, kisvárosokban, üzemekben, tsz-ekben, és ifjúsági tábo­rokban lépnek fel saját da­rabjaikkal. Mintaképük a 20-as évek munkásszínháza, amelynek színészei nyílt te­reken, falusi vendéglőkben tartották meg előadásaikat. A hallei ipari formaterve­zési főiskola tanulói fel­ajánlásokat tettek a Világ­ifjúsági Találkozó tiszteleté­re, többek között VIT-tel kapcsolatos emléktárgyakat terveznek és készítenek. A X. berlini Világifjúsági Találkozó résztvevői, vendé­gei olyan koncerteket hall­gathatnak végig, melyeken a drezdai filharmonikusok, a lipcsei Bach Zenekar és a berlini szimfonikusok adnak műsort. Paul Dessau zene­szerző új dala „Die junge Welt ist in Berlin zu Gast” (A világ fiatalsága Berlin vendége) pedig -ezekben a napokban már „sláger” az NDK-baa. lelőhelyek vannak, ahol az érc tiszta magnezittartalma eléri az 50 százalékot! A magnezit különösen fontos a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasága szá­mára, hiszen — lévén a ke­rámiaipar egyik legfonto­sabb alapanyaga — biztos nyersanyagbázisul szolgál a gyorsan fejlődő kerámiaipar­nak és -kivitelnek. A baráti Koreában az érc­kitermelő és feldolgozóipari üzemek rekonstrukciójával egyidoben számos új ércbá­nyát és dúsítóüzemet építe­nek. Nagy segítséget nyújt ebben a munkában a szovjet ipar, amely többek között különféle speciális érckiter­melő kombájnokat, szellőz- tétő-levegőellátó berendezé­seket, bányaszivattyúkat szállít a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba. A külszíni fejtéseken pedig számos szovjet gyártmányú gép könnyíti az emberi munkát. KUBA Új tengerészeti múzeum Kuba déli partvidékén, a Sierra Maestra hegység .kö­zelében fekvő Kaio-Damas nevű kis városkában műkö­dik az Oriente tartományi egyetem tengeri kutatások­kal foglalkozó részlege. Az itt dolgozó tudományos munkatársak a tengerek ál­latvilágát tanulmányozzák. Tudományos kutatásaik eredményeit rendszeresen át­adják az ország egyetemei­nek és múzeumainak, vala­mint más európai és dél­amerikai tudományos-kutató központoknak. A közeljövőben Kaio-Da- masban tengerészeti múze­um léteu ÜL S&Gvjetunié Ál Űj lenmgrádi repülőtér Lengyelorassa^ A lengyel Kalocsai Zalipie RO WÁNI4

Next

/
Thumbnails
Contents