Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
f Rekordforgalom a — Hogy hányféle alkatrészt vásárolhatnak meg nálunk az autótulajdonok, azt hirtelen nehéz lenne megmondani. De legyünk őszinték: arra is nehéz lenne válaszolni, hogy hány vásárlónk távozik az üzletből a keresett cikk nélkül... — Mégis, miből a legégetőbb a hiány? — A krónikus hiánycikkek közé tartoznak például a villamossági cikkek. Hónapok óta nem érkezett például külső lámparész a Moszkvicsokhoz és a Wartburgokhoz. Hiánycikk a különféle típusú járművekben használt szűrőbetét. Nem tudunk adni' a Wartburghoz és a Trabanthoz lökésgátló javítókészletet, de problémát jelent beszerezni a Skodához a hátsó szélvédő- üveget, karosszériarészeket és szelepeket, hogy tényleg csak a legkeresettebbeket említsem. — Véleménye szerint miért nem vásárolhatók ezek az egri AUTOKER-szaküzlet- ben? — Ennek több összetevője vau. Először is: egy-egy gépkocsitípushoz hozzávetőlegesen 15 ezer féle alkatrész tartozik. Az itteni üzletben kilenc típushoz — Moszkvicshoz, Skodához, Trabanthoz, Wartburghoz, Zaporo- zsechez, Zsigulihoz, Polski Fiathoz, Volgához és a War- szavához — tartunk alkatrészeket. Természetesen nem mind a 15 ezret, mert ehhez nem ekkora raktár kellene, mint amilyen most van... Másrészt pedig az az akadálya a zavartalan ellátásnak, hogy a megrendelt alkatrészeket sem kapjuk meg mindig. Hogy miért nem, azt csak az anyagelosztó központban tudnák megmondani. Elképzelhető, hogy ott sincs elegendő, mert köztudott például, hogy milyen rossz a Skoda-alkatrészek utánpótlása — válaszolta Péderi János üzletvezető. Az AUTOKER egri szaküzletében csupán azokról az alkatrészekről esett szó, amelyek ott a legkeresettebbek, s nélkülük a legtöbb esetben nem használható a gépkocsi. A továbbiakban essék szó azokról az apró rugókról, csapágyakról, gumi- és fémgyűrűkről, amelyek szinte fillérekbe kerülnek — ha egyáltalán van belőlük az üzletek polcain. Azokról, amelyeknek 1 az ára alig haladja meg a 30—40 forintot, ám a legtöbb bosz- szúságot okozzák az autótulajdonosoknak. Gondoljunk csak bele: másfél hónapig áll egy 60 eper forintos kocsi, mert az égvilágon sehol sem lehet keríteni hozzá például hengerfejtömítést... Az IK 51—49-es rendszámú Zaporozsec tulajdonosa: _ Akár hiszik, akár nem: így történt. Másfél hónapig állt a kocsim a gyöngyösi szervizben, mert először nem volt hozzá hengerfejtömítés. Utána kiderült, hogy külső és belső csapágyakra is szükség lenne. Űjabb két hét kényszerpihenő. S amikor azzal fogadott, hogy a két alkatrész mindössze 100—110 forint értékű. A kocsi árához képest szinte semmiség az egész. Ahhoz viszont épp elég, hogy ne tudjak járni vele... Koczka József, egy 750-es Zastava tulajdonosa:, — Tudomásom szerint ebből a típusból 2905 darab fut az utakon, s újabb szf litmányok érkezését jeleztek a hírekben. Nem egy-két kocsiról van tehát szó, mégsem megoldott az alkatrész ellátás! Még szerencse, hogy a Fiat 600-as néhány alkatrésze felhasználható a Zastava javításához is, óiéit máskülönben sokszor egy lépést sem tehettem volna vele. Nincs hozzá függö- csapszeg, csapágy, apio szimmering. Mind-mind filléres dolog, s egyszerűen »in.es. , A CP 92—39-es rendszámé Wartburg tulajdonosa: »» V>e&t*e már gyoMent-am az alkatrészek beszerzésekor? Úgy látszik, maganak nincs kocsija, mert akkor nem kérdezett volna ilyet... Egy alkalommal majdhogy azért nem tudtam levizsgáztatni a kocsit, mert a hátsó látnpaborító műanyag- búra repedt volt. Akkor megraijasztottuk. cellux-szalaggal, és azóta is úgy van, mert nem kaptam rá másikat. Egy időben ékszíjat kerestem hetekig, tavaly gumit nem tudtam venni a kerekekre. Szóval, mindig van valami bosszantó alkatrész- hiány! ' Csetényi József, egy Skoda MB—1000-es tulajdonosa: — Azt már megszoktam, hogy sokszor nem lehet .filléres alkatrészeket vásárolni, s hogy ki kell várni, mire érkezik egy-kettő az üzletbe, vagy a maszek autószerelőhöz. Azt viszont egyik autóstársam pénztárcája sem „szokja” meg, hogy a 30— 40 forint helyett 800-at kell fizetni, ha sürgősen pótolni akarja a hiányt! Van erre egy konkrét példám is: a kuplungomhoz kellett volna egy 20—30 forint értékű úgynevezett kuplungcsésze. Természetesen magában nem volt, vásárolnom kellett egy komplett berendezést, hogy járni tudjak a kocsival, amire nekem a munkám ellátásához égetően szükségem van... Érti ezt valaki, mert én nem! Heves megyei Tanácsa álltai készített vizsgalatból: „... a Moszkvics 4l2-es és a Zsiguli gépkocsikhoz a vizsgálat időpontjában nem volt alkatrész ...” (Tehát a szervizekben sem!) — Sajnos ... — Trabanthoz fékcső-ösz- szekötő gumit szeretnék venni... — Sajnos, már régen nem érkezett ilyen alkatrész. — Zsigulihoz kellene az ajtókitámasztó pálcához rugó... — Sajnos, már régen nem érkezett.... — Skodához hátsó szélvédőt keresek már két hónapja, gondoltam itt — Sajnos, már — Talán a szervizben ... Idézet a Szakszervezetek Sajnos, évről évre rosz- szabb az alkatrészellátás. És ezt mindenki egyformán tudja. A vásárló is, az illetékesek is ... Mintha nem lenne gazdája ennek a fontos területnek: az AUTOKER a MERKUR-ra vár, a MERKUR az AUTOKER-re —, kinek az asztala is legyen hát az alkatrészellátás? Közben a helyzet egyre romlik, s odáig fajul,1 hogy ma már az egyébként bevált népautóhoz, a Zsigulihoz is csak hébe-hóba lehet pótalkatrészt kapni! Pedig lehetne megoldást találni. Bár nem vagyunk illetékesek a mai ellátási hálózat átszervezésére, mégis támadt néhány gondolatunk a megoldásra. Érdemes lenne egy országos információs központot létrehoznia az AUTOKER-nek. így egy telefonnal meg lehetne érdeklődni, hogy milyen típushoz hol lehet alkatrészt vásárolni, illetve: melyik szervizhez juttattak el ilyen alkatrészeket... S végül az utolsó lehetőség a gondok megszüntetésére: kérjék fel az illetékesek az ipari szövetkezeteket — szívesen fogadják a megrendeléseket —, hogy gyártsanak le egy bizonyos alkatrészből ennyit és ennyit, az igények szerint. Mert ha egy-két forinttal többe is kerülne, mint az eredeti, szívesebben megfizetnék az autósaink, minthogy hónapokig álljon a kocsijuk. 1975-ig jócskán megugrik a gépkocsik száma. Épp ezért ideje lenne eIgondolkodm-az alkatrészellátásunk jelenlegi helyzetén, de még inkább a jpxpjén! Szilvás István 1971. óta működik üzemszerűen a MAHART Kikötői Üzemigazgatóságának csepeli konténer rakodó állomása. Közép-Európa legkorszerűbb konténer kikötőjében három közlekedési ág: a vízi, a közúti és a vasúti szállítási mód találkozik, A konténerek átrakását a magyar—NSZK kooperációban készült speciális 32 tonnás daru biztosítja. Az állomáson belül a konténerek mozgását egy 20 tonnás korszerű, oldalvillás önjáró szállító-emelő berendezés végzi. ■ 1973. első negyedévében rekord forgalmat bonyolítottak le, a konténer kikötőben, 100 százalékkal több árut raktak ki és be mint 1972 tizenkét hónapja alatt. Jobbra: rádión irányítják a konténerek rakodását. Lent: a kikötő. (MTI-íoto. Bara István —KS) Meggyorsulnak az egészségügyi beruházások A IV. ötéves terv egészségügyi beruházásainak helyzetéről kért tájékoztatást az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy az eltelt két és fél esztendő alatt 2,7 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. A IV. ötéves terv „félidejéig” az egészségügy számos új létesítmény- nyel gazdagodott, a fővárosban és vidéken egyaránt. Elkészült a Pécsi OrvosbuSzép, kerek számi a huszadik ülését tartotta meg Lengyelországban a KGST külfejtési szakbizottsága. Ami nekünk ebből különösen érdekes, hogy ennek a szakbizottságnak a magyar csoportját egy gyöngyösi ember, dr. Halász Tibor, a Mátraalji szénbányák igazgatója vezette. I Érthető, hogy kíváncsian érdeklődtünk a csoport munkájáról dr. Halász Tibortól. □ □ □ A magyar csoport a rekultivációs témának a felelőse. Hogy ez mi? Nagyon röviden: a külfejtésnél a szenet takaró földréteget kell először lehámozni és valahová elszállítani. Csak ezt követően markolhatnak bele a gépek a szénbe. Aztán, ha ezt a szenet már felszedték, ott marad a hatalmas gödör. Mi sem egyszerűbb, mint azt a bizonyos „tárolt!’ földet visz- szahordani a bányagödörbe. De ebből még nem lett eá- zel termőtalaj is. Hogyan lehet belőle minél rövidebb idő alatt, minél kisebb költséggel ismét művelésre alkalmas talajt kialakítani — re- kultiválni —, énnek a gondját vállalta magára a magyar bizottság úgy, hogy a KGST- országok minden, erre vonatkozó erőfeszítéseit összegyűjti, rendszerezi, majd a megfelelő következtetések megfogalmazása után az ajánlásait is megszövegezi. □ D □ A rekultiváció elkerülhetetlen, mert a szénbányászatnak már nem a jövőjét, hanem a jelenét adja a külszíni fejtés Számokkal bizonyítja a megbeszélésünk során di Halás: Tibor, hogy mennyivel gazdaságosabb a földtakarót eltávolítani és a napfényre tárni a szenet, mint vágatokkal megközelíteni a föld alatt. Visontán a termelékenység például tízszerese ma annak, i amit a rnelymuvelesfcel búdA KGST-ben - Gyöngyösről tak teljesíteni valamikor. Persze, a gépek. Egyre több és egyre nagyobb teljesítményű gép végzi el a munka nehezét. Ma már inkább szerelnek a „bányában” az emberek, és inkább irányítanak, mintsem maguk bányásznának. Miután a külfejtés egyre inkább terjed világszerte, a megbolygatott földterületek nagysága is nő. A mezőgazdaság azonban nem láthatjá ennek kárát sokáig, hiszen az elelmiszer-termelés ma nem másodrangú kérdés. Nem tartozunk a világ legnagyobb külfejtése« államai sorába, de amit mi. Visontán mar eddig is elértünk a rekultivációban, arra fel kell figyelniük a szakembereknek. Ezért ruházták rá a témát a magyar csoportra. Megtiszteltetés ez és nagy felelősség is, de büszkeséggel is tölthet el bennünket. □ □ □ Ennél a témánál elkerülhetetlen, hogy néhány kérdés szoba ne jöjjön, éppen a lignittel kapcsolatban. Mondták valamikor, hogy a lignit kibányászása nagyon költséges dolog. Drága mulatság. Pontosan kimutatták, , hogy egy tonna lignit felszínre hozatala milyen ráfizetést kíván. Nagy.jáliól: ha a lignitbányászokat anélkül fizetnék, hogy egyszer is le- szállnának a vágatokba, még mindig sokkal több pénze maradna az államnak, mint amennyit a bányászatra ráfordít, belekalkulálva az eladott lignitért kapott pénzt is. A példán mosolyog dr. Halász Tibor, maid- komolyan magyarázza, hogy a lignit mélyműveléssel való kibányászása csakugyan óriási költségeket emésztett fel. Azt abba kellett hagyni. Az egyetlen megoldás a külfejtés. Olyannyira, hogy a Gagarin erőmű sokkal több lignitet is felhasználna, mint amennyit a Thorez Bánya ma termelni képes. De nincs mit tenni, a külfejtést a mostani teljesítményre tervezték, ezt növelni jelentős mértékben a mai körülmények között nem lehet. A földtakaró eltávolítása szab határt a lehetőségeknek. □ □ □ Szabad-e lignitet elégetni egyáltalán? Volt olyan vélemény, hogy annak kémiai hasznosítása az igazán gazdaságos. Dr. Halász Tibor nem akarja eldönteni a kérdést. Arra hivatakozik, ezt eddig még nem bizonyította be senki, a feltételezésekre pedig nem lehet tényként hivatkozni. Lehet, hogy a kémiai feldolgozás is nagyon ésszerű, de ma még csak a német barnaszénre vonatkozóan vannak ismereteink. Az pedig egészen más, mint a lignit. Egyszerűen: a lignitben még látni a fát, a valamikori élő anyagot, erősebben vagy gyengébben, a lignit előfordulási helyétől függően is. Annyit már ki lehet mondani, hogy lignitből adalékanyagok nélkül brikettet gyártani nem érdemes, ahogy a víztelenítése is nagyon gazdaságtalan, ha a háztartások számára végzik ezt el. A lignitnek ugyan eiég nagy. a víztartalma». a dagadja is jelentős, de erőművekben tüzelni a külfejtéses bányák lignitjével: ez aránylag olcsó, tehát gazdaságos. Ezért már a következő külfejtés előkészítése is napirenden szerepel: Bükkáb- rány neve hangzik el egyre gyakrabban a szakemberek körében. Itt létesül majd külfejtés és erőmű is. □ □ □ Az energiahordozók általában is nagy jelentőségűek világszerte. Hogy mennyire megbecsülnek minden energiahordozót, bizonyíték rá egy - sor kimutatás. Melyik országban milyen mélyre mennek le érte. De nem vágatokkal. hanem a föld el- hordásával teszik hozzáférhetővé a még mienknél is sokkal szegényebb lelőhelyeket. Ma már a fejtés gazdaságosságát egészen másként Ítélik meg' a szakemberek, mint akár tíz évvel ezelőtt is. . Nekünk nincs jogunk és okunk lemondani a lignitünkről. A szén, de a lignit is kell. Ha más országokban aligt nitbányászatot már csak: a külszíni fejtésekre alapozzák, akkor nekünk sincs időnk arra, hogy latolgassuk mi a tennivalónk. Mi serp vagyunk gazdagabbak az energiahordozókban, tehát luxus volna egy kézlegyintéssel elintézni a lignitet. Ahol pedig lignitet hoznak a napra, ott csak a külfejtés jöhet számításba. A külfejtés következménye viszont a földtakaró megmozgatása, ennek pedig elkerülhetetlen következménye a re. kultiváció. Ahogy „jól tájékozott körökben” hallani lehet róla, mi a rekultivációs módszerünket szabadalmaztatni akarjuk, mert olcsó is, gyors is, eredményes is. Ezeket tudtuk meg dr. Halász Tibortól.- — G. Molnár Feres® dományi Egyetem új elméleti tömbje, valamint 400 személyes diákotthona. Ajkán új kórház kezdte meg működését, Budapesten tető alá ke-... i-ült az új szemészeti klinika. A meglevő kórházak mellett új pavilonok létesültek, így a fővárosban a Gyűli úti. a Tétényi úti. . a Bajcsy-Zsi- linszky. valamint az újpesti kórházakban, vidéken a ba- • jai, a székesfehérvári, a tatabányai, a soproni, a berettyóújfalui, á nyíregyházi, a mátészalkai, a szombathelyi, a sümegi kórházaknál. A tervidőszak kezdetétől összesen csaknem kétezer új ággyal gyarapodott a kórházi, klinikai hálózat. Rendelőintézet épült Budapesten a XV. kerületben, továbbá Csorngn, Kiskunfélegyházán, Mezőkovácsházán, Szeghalmon, Bicskén, Sárbo- gárdon és Pakson. Egerben, Debrecenben és Balassagyarmaton mentőáiiomást adtak át rendeltetésének, Sopronban és Szekszárdon egészség- ügyi szakiskolák épültek, Ta- tabányd, és Nyíregyháza új közegészségügyi és járványügyi állomást kapott. Közölték a minisztériumban, hogy a következő években számolni lehet a beruházások ütemének gyorsulásával. Várhatóan segíteni fog ebben az idén létrehozott Egészségügyi Beruházási Vállalat is, amelynek működése lehetővé teszi a beruházások gyorsabb, az eddiginél megfelelőbb előkészítését. A végrehajtás zavartalanságának biztosítását szolgálja a kórházi beruházásokra kidolgozott szakmai-műszaki program, amit a közeljövőben egységes irányelvként ad ki a minisztérium. A IV. ötéves terv második félidejében várhatóan megkezdik a dól-pesti és a kecskeméti új kórházak építését. Ugyancsak számolni lehet néhány kórház nagyobb arányú bővítésének és rekonstrukciójának megkezdésével, egyebek közt Szigetváron, Békéscsabán. Győrben, Egerben, Nyíregyházán és Szolnokon. (MTI) jgjgÜj v július- 5.» kedd Korkép a% alkatrészellátásról Mit keresnek _ „ , Mit kannak az au,os#h 7
