Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-03 / 153. szám

XXIV. évfolyam, 155. szám 1973. július 3., kedd ellátásról VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ✓ A vándorgyűlés céljairól, feladatairól Vass Henrik be­szélt, többek között hang­súlyozta: Mit keresnek és mit kap­nak az autósok? Milyen az alkatrészellátás ma, és mit lehetne tenni a jobb, a rendszeresebb ellátás érde­kében? Ezekkel a kérdé­sekkel foglalkozik írásunk, a lap 3. oldalán. VIT-láz a YIT előtt Gyirkó Géza írása a 4, ol­dalon, arról szól, hogy az NDK-ban már minden elő­készületet megtették a vi­lág fiataljainak fogadásá­ra. cellár és más hivatalos sze­mélyiségek - üdvözölték. A szívélyes fogadtatás után Alekszej Koszigin Bruno Kreisky kíséretében bécsi re­zidenciájára hajtatott. Később a szovjet kormány­fő látogatást tett Franz Jo­nas köztársasági elnöknél és szívélyes légkörben megbe­szélést folytatott vele. (MTI) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA I KGST-ben Gyöngyösről Jelentős kérdésekről be­szélgettünk a KGST egyik szakbizottságának vezetőjé­vel ami a 3. oldalon olvas­ható. Körkép az aikatrisz­Ma megnyílik Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet Péter János külügyminiszter vezetésével megérkezett a magyar küldöttség Ma Helsinkiben megnyílik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A finn fővárosban 35 ország de- » legátusai látnak munkához. Az európai biztonsági érte­kezlet megtartása különösen időszerű azóta, hogy a pots­dami egyezményben életre- hívott külügyminiszterek ta­nácsa 1947-ben dolgavegezet- lenül feloszlott és beköszön­tött a hidegháború időszaka. A háború utáni első csúcs- értekezletet 1955-ben tartották Géniben és a fő téma ugyan­csak az európai kollektív biztonság rendszerének meg­alkotása volt. A hidegháború erői abban az időben erő­sebbnek bizonyultak s egy évtizednek kellett eltelnie, hogy újra terítékre kerüljön e fontos téma. 1966-ban a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozótestületének ülése Bukarestben javasolta a ka­tonai szövetségek feloszlatá­sát és az európai biztonsági konferencia összehívását. Az események ezt követően fel­gyorsultak. Miután Moszkvá­ban 1968-ban aláírták az atomsorompóegyezményt, 1969. márciusában Budapes­ten a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozótestületének ülése kiadta emlékezetes fel­hívását az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartására. A szocialista országok ezt köve­tő diplomáciai offenzívája nyomán Európában és álta­lában a világban bekövetke­zett kedvező fejlemények lo­gikusan elvezettek az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet megtartásá­hoz. Az értekezleten a kö­vetkező napirendek lesznek: 1. Az ■ európai biztonsággal összefüggő kérdések; 2. Bgyüttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a könyezetvédelem területén; 3. Együttműködés emberies­ségi és egyéb területen; 4. További lépések a konferen­cia után. Péter János külügyminisz­ter vezetésével hétfőn dél­után megérkezett Helsinkibe a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy résztve- gyen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet el­ső szakaszén. A delegáció he­lyettes vezetője Púja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, tagjai: Rónai Ru­dolf, hazánk helsinki nagy­követe és Matusek Tivadar főosztályvezető. BECS: Az osztrák kormány meg­hívására, nétfön hivatalos lá­togatásra Bécsbe érkezett Alekszej Koszigin a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. A szovjet kormányfőt és kíséretét a repülőtéren Bruno Kreisky osztrák kan­cellár, Rudolf Hauser alkan­— Nem kisebb feladatra vállalkozott ez a mostani vi­taülés; mint a korszerű tör­ténelmi műveltség összete­vőinek meghatározására, azoknak a tényezőknek a ke­resésére, amelyeket korunk embere szeméiyiségstruk tú­rájában a történelem alakít ki. Természetszerűen a „mit” kérdése mellett egyre inkább szükségszerűén felvetődik a „hogyan” kérdése is. Egyre "ilágosabbá válik, hogy e két kérdés szorosan össze­függ egymással. Ha elegei akarunk tenni annak a fel­adatnak, hogy a történelem- kutatás eredményei betöltsék hivatásukat a köztudat for­málásában, akkor nem elég Vass Henrik a vándorgyűlés céljáról és feladatairól beszélt... v ' • , ........... ftoto; Pilisy ElemérA M egalakult a moszkvai béke világkongresszus magyar előkészítő bizottsága Történelem és tömegkommunikáció Hétfőn — - a Hazafias Nép­front székhazában — meg­tartotta alakuló ülését az ok­tóber 2. és 7. között, Moszk­vában összeülő békeerők vi­lágkongresszusának magyar előkészítő bizottsága. Politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk képvisele­tében 52 tágja van a bizott­ságnak, amelynek elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Az alakuló ülésen Kállai Gyula elmondta, hogy a bi­zottság, nemzetközi mérték­kel mérve szerény, de min­denképpen nagy felelősséget jelentő részt vállal a minden eddiginél szélesebb körű, nemzetközi béketanácskozás előkészítéséből Magyarorszá­gon és a nemzetközi béke­mozgalomban 1 egyaránt, A nemzetközi élet nagy jelen­tőségű pozitív változásainak ismertetése, elemzése után Kállai Gyula utalt arra, hogy a béke és a biztonság nemcsak kormányunk ugye, hanem elsősorban a népeké, hiszen róluk, az ő jövőjükről, életükről van szó. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió párt- és állami ve­zetői legutóbbi tárgyalásaik során állandóan hangsúlyoz­ták, hogy az elért eredmé­nyeket meg kell szilárdíta­ni, biztosítani kell érvénye­sítésüket. Egy szóval: vissza­vonhatatlanná kell tenni ebeket az eredményeket, s rájuk támaszkodva újabb lé­péseket kell tenni előre. Ezt csak a tömegek, tömegmoz­galmak tudatos, politikai tá­mogatása. csak a tömegek el­lenőrző tevékenysége uizlo- síthatja. A moszkvai seregszemlét kimagasló jelentőségű. ese­ménynek mondta Kállai Gyula, a magyar előkészítő bizottság feladata, hogy vé­leményformálással, javasla­tok kimunkálásával, népünk békeakaratának demonstrá­lásával segítse elő e páratlan méretű világtalálkozó sike­rét. Felszólalt az ülésen az or­szágos béketanács részéről Sebestyén Nándorné főtitkár, Boldizsár Iván, Simái Miliály és Zsebük Zoltán alel nők, továbbá Pátzai Pál szobrász­művész, Straszinszki András munkás, a Budapesti Nép- frontbizottság ifjúsági Béke- klubjánál; vezetője, Albert Antalnál nyíregyházi tanár, Gáspár József állami díjas, a Kőbányai Gyógy swámgyár vegyipari szakmunkása. „Támogassuk a békeerók moszkvai világkongresszu­sát!” — címmel a magyar előkészítő bizottság — az ülés után-----felhívást tett , közzé. Egerben tanácskozik az országos történész vándorgyűlés A tanárképző főiskola fres­kókkal ékesített díszterme ad színhelyet a hétfőn délelőtt kezdődött és három napig tartó országos tanácskozás­nak, amelynek keretében írók, művészek, pedagógu­sok és történészek, valamint a sajtó, a rádió és a tele­vízió szakemberei vitáznak a történelem és a tömegkom­munikáció kapcsolatáról. A Magyar Történelmi Tár­sulat, az Országos Pedagó­giai Intézet, a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont és a Heves megyei Tanács ál­tal rendezett vándorgyűlés, mintegy 300 résztvevővel kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet fogiáit dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára, Feke­te Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igaz­gatója, a Magyar Történel­mi Társulat alelnöke, dr. Szabolcs Ottó, a Magyar Tör­ténelmi Társulat helyettes főtitkára, dr. Szarka Józsefe nz Országos Pedagógiai In­tézet főigazgatója, Nemes- kürty István, a Budapest Filmvállalat igazgatója, Hu- nyady György, az MRT tö­megkommunikációs kutató­központjának igazgatóhelyet­tese és dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója, A vándorgyűlés résztvevő­it Fekete Győr Endre, a He­ves megyei Tanács elnöke üd­vözölte. — A történészek, írók, köl­tők, művészek által oly sok­szor megrajzolt Eger, a hő­sies küzdelem, a békés építő­munka, a kulturális fejlődés városa — mondotta többek között. Az igazi hazafiság' mélyén egy kicsit mindig ott húzódik némi, jó érte­lemben vett lokálpatriotiz­mus is. Ezért nem tagadom: szeretjük városunkat, s örü­lünk, hogy önök idejöttek elbeszélgetni közös gondja­inkról, azokról, amelyeket éppen azért mi is magun­kénak tekintünk. Örülünk, ha bármilyen kis mértek­ben is segíthetünk azok megoldásában. azt vizsgálnunk, hogy ko­runk emberének műveltsé­gében milyen szerepet tölt be a „történelmi elem”, hogyan kell érteni a történelmi mű­veltséget, rohanó korunk új, s örökké újuló körülményei között, hanem ezzel együtt bonckés alá kell vonnunk azt a kérdést is, hogy milyen módon fogadják be a törté­nelmi műveltséget, milyen eszközökkel válik a törté­nelem tudatformáló erővé. Ezután került sor dr. Bé­rceid T. Ivánnak, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rektorának, az Akadémia levelezőtagjának, valamint dr. Szabolcs Ottó­nak, a Magyar Történelmi Társulat helyettes főtitkárá­nak előadására. A történet- tudomány — népszerű sites — történelemoktatás című elő­adást dr. Szabolcs Ottó ol­vasta fel. Az érdekes vitaindító elő­adásból csupán egyetlen gon­dolatot ragadunk ki. — A szaktudomány áltat üresen hagyott területet be­népesítik írók, irodalmárok és a történelem iránt érdek­lődő, magukat a törénelem anyagán kérészül kifejező művészek. Tömegével készül­tek törtéhelmi tárgyú „lai­kus” írások, történelmi té­mát feldolgozó filmek, szín­darabok, televíziójátékok vagy dokumentumfilmek stb. Ezek természetesen nem egy­szerűen helyettesítik, pótol­ják, amit a népszerű tömeg­műfajokban a szaktudomány képviselői elhanyagolnak. A történelem nem védett ma­gánterület, ahova csak fel­szentelt történész léphet be. S valóban, a történelmi anyagot forgató író vagy filmművész nem egyszer nép­szerűt alkot, valóságos tö­megekhez szól és hasznosat mond. Akkor is, ha nem elemzés a célja, hanem a szó szoros értelmében veit történelmet akar írni, saját eszközeivel. Születhetnek, születnek is gyenge vagy té­ves alkotások, tapasztalha­tunk kiagyalt történelmi kon­cepciókat a tényekkel szem­benálló szemléleteket is. Mindenesetre feladják a leckét, amit a szaktörténész­nek meg kell oldania: mi legyen a történettudomány képviselőjének szakmai ma­gatartása? Hallgatással mel­lőzze, ne is vegye figyelem­be az illetéktelen „betola­kodást”? A tények nyilván precízebb ismeretével bizo­nyítsa rá a bemerészkedők- re, hol vétettek? Oktassa ki a tévedőket? Ismerje el az elismerésre méltót és vitáz­zék a vitatandókkal? Mind­egyik magatartásra van pél­da, de leggyakrabban még­is a közömbös (vagy ellen­séges?) hallgatásra. Csakhogy a magyar r.áp történelmi tudatának formá­lásában (és nem egyszer a hamis tudati elemek erősíté­sében is) bizony az az iro­dalmár-közíró és művészte­vékenység talán nem is tesz kevesebbet, mint a szaktu­domány. Mindenesetre a tö­megkommunikáció rohamos fejlődésével szerepe egyre nő: az újságok hasábjáról az éter hullámaira, a színpadról a televízió képernyőjére ter­jed át és százezrekhez, né­ha egyszerre milliókhoz szól, miközben a legnépszerűbb szaktörténeti telitalálat leg­feljebb ezrekhez, legjobb esetben tízezrekhez jut el. A továbbiakban Nemes- kürty István Művészet és történelem címmel mondta el hozzászólásért, majd Hu- nyady György a történelmi ismeretek viszgálatának ered­ményeiről tájékoztatta a vándorgyűlés részvevőit. Délután a dokumentum­om és a történelem kap­csolatáról rendeztek vitát. A vándorgyűlés ma foly­tatja munkáját. Kossigin Becsben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents