Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
Születésszabáiyozós a fáraók idején Végy egy szövetdarabot és datolyalét mézzel FARKAS ANDBA& JÁTÉK hármasban.:: (Foto: Zeit im Bild) Elolvasták a papíruszteker- csek receptjeit — írja Nabi- la Megalli, a DPA kairói munkatársa. A piramisok építése a fáraók és építőmestereik matematikai és építészeti lángelméjére vall, de újabban mind több fény derül arra, hogy már a fáraók idejében megoldottak olyan mindennapi kérdéseket, amelyek közül sok a mai napig is izgalmas. Mint a „fáraók irattárából” kiderült, a születésszabályozás nem okozott nehézséget az akkori orvosoknak. Mézzel kevert datolyalébe áztatott szövetdarab megakadályozta a megtermékenyítést. Legalábbis erről tanúskodik a hieroglifákkal papírusztekercsekre írt 783. számú recept, amelyet rövidesen kiállítanak Nyugat- Berlinben és Londonban, A fáraók orvosai nemcsak a születésszabályozással foglalkoztak: volt receptjük a női .terméktelenség megelőzésére is, s több, még manapság is általánosan elterjedt női megbetegedést is kezeltek. Az „irattárból” adatok kerültek elő a terhességről a fáraók korszakában. A leányokat 12—13 éves korukban adták férjhez: a vőlegények 15—16 évesek voltak. Ez a szokás különben a legutóbbi időkig fennmaradt. A fáraók idejéből fennmaradt festmények mindenesete azt bizonyítják, hogy az akkori és a mai egyiptomi nők közös vonása volt: a jói fejlett csípő, A fáraók Egyiptomában megengedték a testvérházasságot. A mai Egyiptomban is gyakori az unokatestvérek házassága, bár a hatóságok erről igyekeznek őket lebeszélni. A fáraók irattára szerint a teol vérházasságnak egyetlen korlatja volt csupán: csak egészséges szülők gyermekei házasodhattak össze, A hatodik dinasztiából származó II. Amenhotep — téstvérpár gyermeke —, a feljegyzések szerint páratlanul állt mind értelmesség, mind egészség, mind hosszú élet szempontjából. A hangok hajló dallamára, Megkérdezem mibe kerül Az áram ára? A kérdés lomhán szétterül, De tőle jókedvem derül, Válaszra várva, meg se várva Ropogtatóan folytatom Ropogtatott röpmondatom: Akkor hát mibe kerül A három áram ára? Vagy megtoldom még emberül: Mibe kerül Három köráram három ára? Három áramkör három ára? Nem érdekel az egyenáram, Az sem, hogy éppen van köráram, Vagy kapcsol-e a három Kör egyszer s minden áron? Én most semmit, mást nem csinálok, Csak mint a jótét késdobálók A cirkuszi mutatványt, Jókedvűn, szóval kést dobálok, A példát megmutatván: Az áram ára Rátartozik rokonra, cimborára, Egy áram ára J'őtt mvuzolíj ála t — Miért mázolja be a kerítését hetente? Egyszer is elég lenne... — Tudja, milyen jó szórakozás az, amikor látom, hogy az emberek hozzáérnek a kerítéshez? Nekem elég, ha öt percet beszélek az emberekkel és máris tudom, mit gondolnak rólam. — Rettenetes érzés lehet ... ★ A férj in flagranti éri feleségét. A szerető meztelenül kiugrik az ágyból, beszalad a fürdőszobába és beburkolózik egy törülközőbe. — Ne abba! — kiáltja a feleség. — Az arctörülköző! Két özvegyember beszélget: — Meg kéne nősülnöd. Márcsak a fiad kedvéért is. — Ez nem olyan egyszerű. Fiatal feleséget,a fiam miatt nem veszek, öreget pedig 6aját magam miatt... — Mennyit kér ezért a kutyáért? — ötszáz koronát. — Legyen 'a (ele. — Ki van zárva. Kutyát csak egészben adok el! Az ejtőernyős újoncok első ugrásukra készülnek. — Tehát megegyeztünk — mondja az oktató —, kiugrás után tízig számolnak és meghúzzák az első zsinórt. Ha az ernyő nem nyílik ki, meghúzzák a másik zsinórt és amikor földre érnek, megvárják a katonai gépkocsit, amelyik felveszi mindnyájukat. Kiugrik az első hallgató, meghúzza az első zsinórt, az ernyő azonban nem nyílik. Próbálkozik a másodikkal, az sem működik. — Amilyen peches vagyok — füstölög mérgesen — még a teherautó is lerobban útközben. ★ Amikor Sacha Guitry 1907- ben feleségül vette Charlotte Lysés-t, felkérte Jules Renard-t, legyen a tanúja. Esküvő eiőtt megmutatta tanújának a jegygyűrűjét. Jules Rénard meglepetten olvasta a gyűrűbe vésett tzavakat: »Műiden jog fenntartva!” Mark Twain egy sajtókonferencián elég erős kifejezéseket használt a nők ellen. Az egyik női résztvevő méltatlankodva igy szólt: — Mondhat, amit akar, de szeretném tudni, vajon mi lenne a férfiakból a nők nélkül? — Kezdetben boldogok lennének — válaszolta nagy nyugalommal az. író —.majd egyre, ritkábban és ritkábban fordulnának elő. Nincs semmi a világon, ami annyira bosszantaná a férfiakat, mint az a férfi, aki tetszik a nőknek — mondta Omar Sharif. Barry House angol férfiú egyáltalán nem aggódik a gépkocsijáért: bárhol otthagyhatja a slusszkulccsal együtt. Nem tart a gépkocsitolvajoktól: a korminykerékre élő óriáskígyó te- keredik. House ugyan nem állatidomító, vagy kígyóbűvölő, csak egyszerűen szereti az állatokat és alkalmilag szerezte be a kígyóját. Hamarosan rájött, hogy a kígyó különös rokonszenvvel viseltetik a kormánykerék iránt. House csak attól tart. hpgy egyszer majd valamilyen fakirnak jut eszébe ellopni a gépkocsiját... M/WWVWNV//AV/AVAVAV.V,‘.'.V/.V/ A barátság zott luxus, kél dig csoda! — Luis Borges. két férfi kö- iv) között pe- mondta Jorge Egy férfi felesége kíséretében megérkezik a színház ba és átnyújtja jegyét a jegyszedónek. — Sajnálom, uram — mondja a jegyszedö —, de ezek a jegyek nem. érvényesek, a tegnap esti előadásra szólnak. — Hát nem megmondtam fiam — fordul méltatlankodva a férj a feleségéhez —, hogy elkésünk? Az igazi sznob — mondta Cary Grant —, nem meri kimutatni, hogy jól érzi magát, amikor szói ikozik, és nem meri elárulni, hogy unatkozik, amikor valóban unatkozik. ★ Ä családfő így szól a telefonba: — Szóval, feleségül akarja venni a lányomat?Nagyszerű, beleegyezésemet adom. Ki beszél? ■ * Egy torinói szupermarketben találkozik a főnök és a beosztott. A főnök kosarában mindössze két konzervdoboz van, a beosztott vi szont alig tudja cipelni megrakott kosarat. A fö.... hidegen végigméri beosztottját és így szól: — Azt hiszem, Rossí úr, nem tudom figyelembe venni fizetésemelési kérelmét... IHliért nem priuszon a szard,nia ? — Hallottál már akár csak prüsszen- teni is egy szardíniát? — kérdezte oktató hangon Pemete és úgy nézett rám, mint aki rögtön rajtakap, ha azt meri hazudni, hogy igenis, nemcsak, hallott szardíniát prüsszen- teni, de többször is mondta ■ ónnak a szardíniának, hogy kedves egészségére és a szardínia többszörösen is megköszönte ezt. — Nem, szardíniát valóban nem hallottam még prüsszente- ni — vallottam be, miután mind ez ideig szardíniával inkább csak olajban találkoztam, s nem vízben, s az olaj állítólag úgy eldugítja a szardínia orrát, hogyha akarna sem tudna prüsz- szenteni. — Na, látod —, mondta diadalmasan Pemete, aztán tovább folytatta a kér- dezősködést... t- Hallottál-e már nlyanrói, hogy egy ílna, akár csak egy icak fehér bálna is, mondjuk tüdőgyulladást kapott volna? Töredelmesen be kellett vallanom, hogy soha életemben ilyet még nem hallottam. — ... Pedig — tette hozzá Pemete — a bálna felúszik az Északi-sarkig. Majdnem. De tüdőgyulladást, azt nem kap. — Azt nem — helyeseltem Pemeté- nek, hogy lássa, én is tudom, hogy a bálna szigonyt kaphat, de tüdőgyulladást nem. 1 — Avagy hallottál-e olyasmit, hogy egy delfin ... tudod, azok az értelmes és játékos emlősök ... szóval, hogy egy ilyen delfin azzal ment volna orvoshoz: doktor úr írjon ki táppénzre, borzalmasan meghűltem és a torkom is bedagadt! Alig tudok fütyülni. Hallottal ilyet? — Nem, soha biztosítottam Peme- tét, aki most úgy nézett körül a medencében és a medence körül nyüzsgő embereken, mint ahogyan Nagy Sándor szemlélhette hadait, i agy ahogyan Lezsik Mari néni szemlék meg a vályú körül éhesen őrjöngő kacsáit. Leereszkedően, de megértőén, büszkén, de hálásan is egyben, hogy értük él és tehet, — Es mit gondolsz, mindez miért van, mitől van? — kérdezte e fenséges szemle után Pemete. — öregem, bevallom, fogalmam sincs róla. Arról se, hogy mi a nyavalyát akarsz te itt, a szárazföld kellős közepén, egy vizes emberkupacból álló strandnak nevezett valami szélén ezekkel az állatokkal — biztosítottam remetét teljes tanácstalanságomról. — Megmondom, öregem, hogy ne halj Ügy érdekel, Mint a két áram ára, Vagy mint a három áram ára, Vagy mint három köráram ára, Vagy mint harminchárom áram, köráram Három ára! Ha nem tudják, írják az áram Számlája túlsó oldalára, A mindenkori koráram Statisztikai oldalára, Hogy a választ soká ne várjam, Ha van és van az áram ára, Az áramé, amely megüthet, Köráram-e és a köráram Körára mennyi, nem korára, De nézve amperára, A számok tomporára, Vagy itt már senki többet Nem ad profán áram profán sorára? Tekintettel a kérdező pofára, Es hogy ne ismerjen magára A válaszból a kérdező, ) Papíron vezessék elő: Az áram ára. Alsó felső határa, Határozottan könnyed, olcsó. Mint a halottnak a koporsó. ? 'WWW fS/VAA/SA^vVVS#VVVS^AAAAAAjÄ Árulkodó gesztusok Lépten-nyomon tapastt alhat ju;’., hogy bizonyos emberi magatartáshoz, viselkedés- formához önkéntelen, tehát nem tudatos gesztus, taglejtés és mimika társul. Ezek a mozgások igen őszinte megnyilvánulások, és többet mondanak, mint a beszéd, a szóbeli közlés. Beszédünket olyan mozgások, gesztusok, taglejtések is kísérik, amelyeknek meghatározott közlő szerepet szőnünk. Bizonyos beszédhelyzetekben még logikai szerepet is vállalhatnak, s mondanivalónk, érzelmeink nyo- mósítására, vagy éppen gyengítésére szolgálnak. Nagyon sokszor a szóbeli közléssel ellentétes állásfoglalásunkról árulkodnak ezek a mozdulatok. Újabban a körülöttünk egyre erősödő zajban a gesztus, a mimika mind nagyobb szerepet játszik. Sajnos, igen gyakran nem megfelelő módon használjuk fel őket. A gesztust ,a taglejtést, a mimikát a mondanivalóhoz, az eltrendő célhoz is szabnunk kell. Sokan még nem tanulták meg a gesztus-közlés külön szerepét, s csak a szán- déKiaian gesztusokat, taglejtéseket tudják érzékelni. A szándékosan felhasznált gesztusok külön közlő szerepét, sajátos „mondanivalóját” meg kell tanulnunk. A hangos, a szóbeli közléshez társuló arc- és kézmozgásokból különleges közléseket nyerhetünk. Gyakran részesei vagyunk olyan beszélgetésnek, amelyek arról árulkodnak, hogy a beszélő társak az elutasító, a nemleges mimikával, taglejtéssel inkái b élnek. Valóban az egymással való érintkezéseinkben sok a bántó, az udvariasan legyintés, a lenéző, sőt megalázó fintor, ajkelhúzás. A régi retorikai tankönv vek nein véletlenül foglal koztak külön fejezetben a mozdulatok kifejező szerepé vei, s átvitt értelemben szó! tak a gesztusok, a mimika U rmák „nyelvéről”, „jelén ■ téstanaról”. Ma nem tanítunk ilyen ismereteket, pedig nagy szükségünk lenne r-T.uk. Különösen meg kellene tanulnunk helyesen és gyakrabban élni az igenlő a helyeslő, a biztató, a meg- ■ nyugtató gesztusokkal, mimikái formákkal. Az elutasítás mozgásformái* jobban megtanultuk. Ha erre volt érzékünk, akkor legyen erőnk és készségünk megismerni és felhasználni tudni azokat a taglej- tése’zet, amelyek önmagukban is tükrözik embertársaink iránti türelmünket, tapintatunkat. Dr. Bakos József meg ostobán Megmondom. Ezek az állatok azért ilyen egészségesek, mert a vízben élnek. Az ósi elemben. Úsznak! Érted? Állandóan úsznak! Nem véletlen hát, hogy az orvostudomány oly nagyon ajánlja az embereknek, hogy ússzanak, mert az a legegészségesebb. Eridj a vízbe, fiam! — mondta fensőbbségesen és jóindulatúan, hogy egészséges legyek — Es te? — En? Nekem már mindegy — intett lemondóan Pemete. — En már életem alkonya felé járok, nincs jogom elfoglalni a vizet azok elöl, akiknek az egészsége egyet jelent a fiatalsággal... Segítség! Segítség! — hörögte Pemete fuldokolva a vízben, mert közben akkorát prüsszögött, hogy beesett a medencébe, és úszni, azt nem tudott. Amikor magához tért a medence szélén, megelégedetten suttogta: — Na, látod, mit mondtam ... Hallasz engem most prüsz- szögni? Ugye, hogy nem? Hiába, az úszás csodát tesz — mondta és újra elájult (egri) áTtUO/tl \ kXVAV'AVWVWM „GépkocsVőr” ..NE FÉLJ, NEM BANTANAK A BÁCSIK.
