Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Szidta települések a Oiéüa mentén ** Heti kopier a repülőg-épben ügy amerikai cég ÚJ eszközt Javasolt a lökhajtásos repülőgé­pek pilótáinak megmentésére — katapultálható ülést, amely lé­nyegében nem más, mint egy kis helikopter. Az ülés súlya >00 kg és 30 kg súlyú,' gáztur­binás motor hajtja. A hclikop- íerülés kétlapátos légcsavarja 4,27 méter hosszú és percenként 000 fordulatot tesz. A helikopter- ülés sebessége körülbelül 100 km óránként és maximálisan 140 ki­lométer távolságot tud megten­ni. Ot, a híves szkíta vad&b- rázo Iá« stílusában készült, nyűiképp?] áiszíietl arany ­iíykéí találtak Ukrajnában, az Izmai! alatt folyó ásatá­sok során. Az i. e. IV. szá­zadban mintázott vadfigurák rendkívül realisztikusak, a kivitelezés pedig mesteri öt­vöskézre vail. Az aranypity- kék mellett elefántcsont nyelű bronztükör, valamint nyakék és egy görög váza maradványai is előkerültek. Ezek az ásatások a hajdani, a Dontól a Dunáig húzódó szkíta birodalom létezésére utaló antik írásos emlékek első konkrét bizonyságának tekinthetők. Ujjlenyomatok elemzése számítógéppel A számítógépes u j.j le nyoma l- elemzésnél az első feladat az ujjlenyomatot ábrázoló fénykép elkészítése, ahol a vonalak kel­lő élességgel és kontrasztosaa mutatkoznak. A fotót azután fo- to-.elekíromos cellával ellátott ol­vasógépbe helyezik, amely a bőr rajzait, vonalait számpárok­ra bontja. Ezeket a számadato­kat azután betáplálják az elekt­ronikus számítógépbe, amely sorozatos összehasonlításokat végez a bűntett színhelyén ha­gyott ujjlenyomat és a rendőr­ségi kartonon szereplő ujjlenyo­mat között. Ez a módszer je­lentős haladás a hagyományos leolvasási és összehasonlítási módokhoz viszonyítva, de né­hány hibalehetőséget rejt: a gé­pet különösen a hiányos ujjle­nyomatok vezethetik félre. Az olasz rendőrség az IBM szakmérnökeivel karöltve most egy új számítógépes ujjlenyo­mat-azonosítási módszert dolgo­zott ki, Itt nem az ujjlenyomat pontjait tapogatják le es tárol­ják a számítógépbe, hanem az ujjlenyomat vonalainak a szöge­it. Gyakorlatban az ujjlenyoma­tot egy négyzetrácshálózatta! együtt felnagyítják és azokat a szögeket kódolják be a számí­tógépbe, amelyeket a vonalak a négyzethálózat vonalaihoz vi­szonyítva bezárnak. Ez a mód­szer az olasz rendőrség szakem­bereinek á tapasztalata szerint lényegesen pontosabb azonosí­tást tesz lehetővé abban az eset­ben, ha például hiányos az ujj­lenyomat és meg-megszakadnak a vonalak a lenyomaton belül. Érthető, hiszen itt a vonalak szögeit, tehát irányát értékelik és a folytonossági hiány így nem játszik szerepet. A számítógépes elemzés nagy előnye, hogy a rendőrség birto­kában levő összes ujjlenyomatot mágneses szalagra lehet tárolni. Természeteden mindig csak a szóban forgó ujjlenyomatot He­lyezik a gépbe és veszik elektro­nikus úton bonckés alá. Légpárnás fúrótorony 1975-re a nyugat-szibériai olajtermelés eléri a 120—125 millió tonnát. Az olaj- és gázmezők legnagyobb része áthatolhatatlan mocsár alatt nyugszik. Felmerült a kér­dés, miként szállítsák ide a fúrótornyokat? Tyumenyi szakemberek kidolgozták és a gyakorlatban alkalmazzák a fúrótornyok légpárnás módszerrel történő szállítá­sát. Ezzel az eljárással a mocsár bármely pontjára szállítható a soktonnás to­rony. Vezetékes” számítógép Kezdetben vala Bell és telefonja. Ezzel a telefonnal két pont között lehetett te­lefonálni. Ha másik ponttal, valami mással kellett be­szélni, újabb telefonvonalra volt szükség és így tovább. Elképzelhetjük, hogy akár­csak 5—10 „előfizető” eseté­ben is milyen hatalmas drót­tömegre, vezetékrengetegre volt szükség ahhoz, hogy mindenki mindenkivel be­szélhessen. így aztán Puskás Tivadar találmánya valósá­gos megváltás volt. Puskás javasolta ugyanis, hogy az „előfizetők” telefonvezetékei egy központi helyre fussa­nak össze, és ott kössék össze ideiglenesen az éppen szükséges vezetékeket. Ezzel a műszaki újítással azonban nemcsak a telefonközpont őse született meg, de lehe­tővé vált egy sereg egyéb szolgáltatás, például az üze­netközvetítés bevezetése is. A szolgáltatás jellegen van a hangsúly, azon tehát, hogy egy viszonylag nagy közpon­ti apparátus biztosította elő­nyöket igen egyszerűen, egy kis (fekete vagy újabban színes) készüléken igénybe veheti az előfizető. Az ötlet ugyanaz Amikor a számítógépek megjelentek a piacon és a gyárak, intézmények felis­merték a benne rejlő lehető­ségeket, egymás után vásá­roltak, helyeztek üzembe gé­peket és alakultak a vállala­ti számítóközpontok. Termé­szetesen a gépvásárlásokba hibák is csúsztak, de a gé­pek a számottevő műszaki és üzemeltetési problémák mel­lett egyre inkább beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Ez a helyzet, amikor mindenki maga elégíti ki sa­ját igényeit, sok tekintetben a telefonálás Puskás Tivadar előtti korszakával analóg. A történeti fejlődés érde­kessége az, hogy ez az ana­lógia a továbbiakban is ér­vényes. Kiderült ugyanis, hogy az önellátó üzemelte­tés távolról sem a legjobb. Pl. igen sok esetben gazda­ságtalan, mert nehezen biz­tosítható, hogy a gépet a nap 24 órájában állandóan teljes kapacitásában kihasználják. Gyakran adódhat olyan fel­adat is, amelyik túl kicsi a gépnek, vagy éppen túl nagy és ez esetben nem tud vele megbirkózni. Ennek a fel­ismerésnek a nyomán jelent meg a „piacon” egy újfajta szolgáltató, aki fölajánlja számítógépét és számítás- technikai tapasztalatait. A megrendelőnél, az „előfize­tőnél” egy végállomást he­lyez el, a telefonkészülék tá­voli rokonát, amely a köz­ponti helyen üzemeltetett számítógéphez vezetékkel, pl. egyszerű telefonérpárral ösz- szekapcsolható. Ez az új szolgáltatás az ún. távadat­feldolgozás, amely természe­tesen nemcsak azt jelenti, hogy egyféle, meghatározott műveletet, vagy műveletsort (ún. feldolgozási programot) lehet a hálózatból „megren­delni”, hanem azt is, hogy maga az előfizető szabja meg, írja elő a feldolgozás menetét, szempontjait, stb. Vagyis szaknyelven szólva, nemcsak választhat a prog­ramok között, de írhat is programot A háttér hátterének a háttere A kezdeti megoldásnak volt még legalább egy to­vábbi hiányossága. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a saját gép éppen altkor volt rossz, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Ezért ma már olyan szolgáltatóhá­lózat építésére törekszenek, amelyben több távadat-fel- dolgozó rendszer van össze­kötve egymással. Így, ha az egyik meghibásodik, vagy éppen foglalt, vagy nem al­kalmas a' feladat megoldá­sára, a hálózat automatiku­san átadja a feladatot az ún. háttérgépnek. Építhető ter­mészetesen olyan rendszer is, amelyben még a háttérgép­nek is van háttérgépe. Ezzel gyakorlatilag hibamentes és igen rugalmas rendszer ala­kítható ki, lényeges többlet­beruházás és így „előfizetői díjnövekedés” nélkül. Sőt éppen az ilyen táv­adatfeldolgozó hálózatok te­szik lehetővé, hogy pl. „éj­szakai tarifát” vezessenek be — újra csak a telefonos ana­lógia —, mint az éjszakai helyközi hívásoknál. Így akinek nem sürgős az ered­mény, mondjuk ráér más­nap reggel, az olcsóbban dol­goztathat. Lehet a bank» betétet is ? Magyarországon a Számí­tástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) üzemeltet ilyen távadat-feldolgozó há­lózatot. Pl. a tervező mér­nököt segíti munkájában az a kérdés-felelet „játék”-ra emlékeztető eljárás, amely az IPARTERV-ben elhelyezett „végállomás” segítségével használható a tervező mun­kában. A mérnök kérdez, a gép válaszol vagy visszakér­dez, és a. tervezés részben ennek a dialógusnak kereté­ben folyik, miközben a szá­mítógép a nehéz és fárasztó számiíasokat az ellenőrzési feladatokat, a mérnök által kiválasztott programok sze­rint önműködően elvégzi. Ugyanígy felhasználhatja ezt a szolgáltatóhálózatot pl. az OTP-takarékbetétek vagy éppen devizaszámla kezelé­sére, nyilvántartására, amely­nek megoldásán éppen most fáradoznak a szakemberek. Horányi Ozséb Írógép a rajztáblán Minden ipari művelet alapja a nagy gonddal cs felelősség­gel készített műszaki rajz, amely csak akkor kifogástalan, ha minden jel és adat pontosan leolvasható róla. Ám a tervezők, szerkesztők és rajzolók nem mindig rendelkeznék a szépírás ké­pességével, de elég lassan is megy a szabványos betűkkel való írás. Egy nyugatnémet cég olyan kis méretű írógépet hoz forgalom­ba, amely egy, a rajzgép vízszintes vonalzója helyére erősíthető, fogasléces sírién mozoghat. Segítségével gyorsan és jól olvashatóan feliratozhatok) a műszaki rajzok. A 30 billentyűvel rendelkező, 1 kg-nál kisebb súlyú írógép nyolcféle változatban készül. Min­den betűkarjával — emelés segítségével — két betűt, számot, vagy jelet lehet leírni, tehát egy géppel összesen hatvanat. Az egyik változat a nagy- és kisbetűket, a számjegyeket és a legszükségesebb írásjeleket tartalmazza. Egy másik változat csu­pán nagybetűket ír és a gépészeti rajzok legfontosabb jelöléseit (átmérő-, felületi finomság-jel stb.). Van még görög vagy cirill- betűket. az elektromos és az építészeti rajzok felkészletét tartal­mazó billenlyűzetű változat is. Munka közben az egyes gépváltozatok cserélhetők a fogasléc sínén, ha olyan jelek írására van szükség, amelyek nem szerepel­nek az egyik vagy másik gép billentyűzetén. Függőleges vagy fer­de írás esetén a -rajzgép elf ordításával lehet beállítani a szükséges irányt. Egy régi kultúra feltárása - magnetoméíerrel A mágneses térerősség változásait mérő magneto- métert elsősorban a geofizi­kusok használják. Ez a mű­szer azonban egyre nagyobb szerepet játszik a régészet műszeres korszakában, . ami­kor a kutatóárkokat a mérő szondák, a légi fényképező eljárások és a különféle „műszeres vallatások” vált­ják fel. Az archeológusok régóta ábrándoznak olyan műsze­rekről, amelyeknek segítsé­gével lelátnak a föld és a végtelen tengerek mélysé­geibe. Az a magnetometer, amelyet a régész használ, a kiégetett kő és agyag egyik tulajdonságát használja fel. Ezekben ugyanis a kiégetés után gyenge mágnesesség marad meg és erre reagál a műszer. A régészeti mag­netometer! a második vi­lágháború óta eltelt évtize­dek során több ízben töké­letesítették. A különféle régészeti mé­rőszondák közül eddig ta­lán a magnetometer segít­ségével érték el a legjobb eredményeket. Mágneses je­lek segítségével tárták fel a Földközi-terjgeren a sziba- riták egykori városát, Sy- barist is. Á _ magnetométer azonban k prekolombián kultúrák feltárásánál bizo­nyított legjobban és váltot­ta be a ho^zá fűzött remé­nyeket. Közép-Amerikában jóval Kolumbusz előtt élt egy titokzatos nép, amely­nek virágzej kultúrája érez­hetően hatolt a prekolombi­án. népekre! így a mayákra, inkákra egyaránt. Az olmec civilizáció li. e. 1200 körül hirtelen fejlődött ki a me­xikói pártolj mentén. Az ol-, mec kultúra nyomainak zö­me Veracru^: és Tabasco dé­li részein található. A legjelentősebb olmec települést Veracruz déli ré­szén, San Gorenzóban fedez­te fel 1945-ben egy ameri­kai régész. Igen érdekes a lelőhely, amelynek vizsgá­latánál kiderült, hogy más területről is Ide hurcolták az olmec kultúra emlékeit. 1966­tól folytatódtak itt a kuta­tások, amelynek során első­sorban a magnetométer használatának köszönhető, hogy a régészeknek sikerült megnyitni az olmec kultúra kincsesbányáját. A területet magnetométer segítségével bemérték és fel is térképez­ték. Egyetlen ásatási idény alatt tizenhét olmec emlék­művet sikerült azonosítani a föld alatt. Esőisten, egy kü­lönleges sisakot viselő hatal­mas kőfej, egy sztélén jagu­ár és ember alak és sorol­hatnánk még a gazdag lele­teket. Az amerikai földrész pre­kolombián korszakának tör­ténetében még sok a nyitott kérdés. A kutatásokat to­vább folytatják. A magneto- métert azonban más kultú­rák felkutatásánál is hasz­nálják, így Olaszországban és a Földközi-tenger, térsé­gében régi sírokat, föld alat­ti épületeket igyekeznek be­mérni ezzel a műszerrel. H. M. A mérgeskígyók védelme Nemrégiben a tadzsikisztáni Zoológiái és Parazitoló- giai Intézet munkatársai arra hívták fel az illetékesek fi­gyelmét, hogy a Szovjetunió egyes területein aggasztó mér­tékben fogyatkoznak a mérgeskígyók. A kígyóméregre pe­dig az orvostudománynak, szérumok, gyógyszerek készíté­sé céljából, ma is nagy szüksége van. A kígyók számának csökkenése részben arra vezethető vissza, hogy a sivatagi területeket fokozatosan meghódítják az ipar és a mező­gazdaság számára. Pedig éppen ezeken a területeken él­nek a mérgeskígyók, de az utóbbi években a kígyóvadá­szok is fokozottan munkálkodtak. A Szovjetunióban szigorú törvényt hoztak a mérges­kígyók védelmére és szabályozták a kígyóvadászat idősza­kát: a védett mérgeskígyókat csak a késő őszi szezonban szabad gyűjteni, amikor már lerakták tojásaikat, de akkor is csak különleges engedéllyel. Az illetékesek re­mélik, hogy a védőintézkedések hatására bizonyos időn belül megduplázódik a mérgeskígyók száma a Szovjet­sivatagi és karsztos területein. Száguldás a síneken A vasúti személyszállítás csak úgy tud versenyben maradni a közlekedés más ágazataival, ha növeli a menetsebességet, ezért erre világszerte törekednek. A világ jelenlegi leggyorsabb va­sútvonalán, a japán Tokáidon napi 500—-600 ezer utast szállíta­nak a csaknem 200 kilométeres óránkénti sebességgel robogó szerelvények. De már építik az óránkénti 250 kilométeres átlag- sebességet tehetővé tevő vona­lat is. New York és Washington között a Metroliner két és fél óra alatt futja be a 360 kilo­méteres távolságot, Ennek se­bességét óránkénti 290 kilométer­re akarják növelni. New York és Boston között a turbovona- tok a kísérletek során 270 km/óra sebességet is elértek. Az Egyesült Államokban tervezik egy óránkénti 320 krn-es átlag­sebességű, maximálisan 400 km/óra sebességet elérő vonal megépítését is. Európában a francia vonatok a leggyorsabbak, de az angolok sem akarnak lemaradni a sebes­ségi versenyben. A képen — egyelőre csak modellként — lát­ható szerelvényt 240 km/óra se­bességűre tervezik. A sínen futó kerekes szerelvények még biz­tonságos közlekedésének aligha­nem ez a reális határa.

Next

/
Thumbnails
Contents