Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
Szidta települések a Oiéüa mentén ** Heti kopier a repülőg-épben ügy amerikai cég ÚJ eszközt Javasolt a lökhajtásos repülőgépek pilótáinak megmentésére — katapultálható ülést, amely lényegében nem más, mint egy kis helikopter. Az ülés súlya >00 kg és 30 kg súlyú,' gázturbinás motor hajtja. A hclikop- íerülés kétlapátos légcsavarja 4,27 méter hosszú és percenként 000 fordulatot tesz. A helikopter- ülés sebessége körülbelül 100 km óránként és maximálisan 140 kilométer távolságot tud megtenni. Ot, a híves szkíta vad&b- rázo Iá« stílusában készült, nyűiképp?] áiszíietl arany iíykéí találtak Ukrajnában, az Izmai! alatt folyó ásatások során. Az i. e. IV. században mintázott vadfigurák rendkívül realisztikusak, a kivitelezés pedig mesteri ötvöskézre vail. Az aranypity- kék mellett elefántcsont nyelű bronztükör, valamint nyakék és egy görög váza maradványai is előkerültek. Ezek az ásatások a hajdani, a Dontól a Dunáig húzódó szkíta birodalom létezésére utaló antik írásos emlékek első konkrét bizonyságának tekinthetők. Ujjlenyomatok elemzése számítógéppel A számítógépes u j.j le nyoma l- elemzésnél az első feladat az ujjlenyomatot ábrázoló fénykép elkészítése, ahol a vonalak kellő élességgel és kontrasztosaa mutatkoznak. A fotót azután fo- to-.elekíromos cellával ellátott olvasógépbe helyezik, amely a bőr rajzait, vonalait számpárokra bontja. Ezeket a számadatokat azután betáplálják az elektronikus számítógépbe, amely sorozatos összehasonlításokat végez a bűntett színhelyén hagyott ujjlenyomat és a rendőrségi kartonon szereplő ujjlenyomat között. Ez a módszer jelentős haladás a hagyományos leolvasási és összehasonlítási módokhoz viszonyítva, de néhány hibalehetőséget rejt: a gépet különösen a hiányos ujjlenyomatok vezethetik félre. Az olasz rendőrség az IBM szakmérnökeivel karöltve most egy új számítógépes ujjlenyomat-azonosítási módszert dolgozott ki, Itt nem az ujjlenyomat pontjait tapogatják le es tárolják a számítógépbe, hanem az ujjlenyomat vonalainak a szögeit. Gyakorlatban az ujjlenyomatot egy négyzetrácshálózatta! együtt felnagyítják és azokat a szögeket kódolják be a számítógépbe, amelyeket a vonalak a négyzethálózat vonalaihoz viszonyítva bezárnak. Ez a módszer az olasz rendőrség szakembereinek á tapasztalata szerint lényegesen pontosabb azonosítást tesz lehetővé abban az esetben, ha például hiányos az ujjlenyomat és meg-megszakadnak a vonalak a lenyomaton belül. Érthető, hiszen itt a vonalak szögeit, tehát irányát értékelik és a folytonossági hiány így nem játszik szerepet. A számítógépes elemzés nagy előnye, hogy a rendőrség birtokában levő összes ujjlenyomatot mágneses szalagra lehet tárolni. Természeteden mindig csak a szóban forgó ujjlenyomatot Helyezik a gépbe és veszik elektronikus úton bonckés alá. Légpárnás fúrótorony 1975-re a nyugat-szibériai olajtermelés eléri a 120—125 millió tonnát. Az olaj- és gázmezők legnagyobb része áthatolhatatlan mocsár alatt nyugszik. Felmerült a kérdés, miként szállítsák ide a fúrótornyokat? Tyumenyi szakemberek kidolgozták és a gyakorlatban alkalmazzák a fúrótornyok légpárnás módszerrel történő szállítását. Ezzel az eljárással a mocsár bármely pontjára szállítható a soktonnás torony. Vezetékes” számítógép Kezdetben vala Bell és telefonja. Ezzel a telefonnal két pont között lehetett telefonálni. Ha másik ponttal, valami mással kellett beszélni, újabb telefonvonalra volt szükség és így tovább. Elképzelhetjük, hogy akárcsak 5—10 „előfizető” esetében is milyen hatalmas dróttömegre, vezetékrengetegre volt szükség ahhoz, hogy mindenki mindenkivel beszélhessen. így aztán Puskás Tivadar találmánya valóságos megváltás volt. Puskás javasolta ugyanis, hogy az „előfizetők” telefonvezetékei egy központi helyre fussanak össze, és ott kössék össze ideiglenesen az éppen szükséges vezetékeket. Ezzel a műszaki újítással azonban nemcsak a telefonközpont őse született meg, de lehetővé vált egy sereg egyéb szolgáltatás, például az üzenetközvetítés bevezetése is. A szolgáltatás jellegen van a hangsúly, azon tehát, hogy egy viszonylag nagy központi apparátus biztosította előnyöket igen egyszerűen, egy kis (fekete vagy újabban színes) készüléken igénybe veheti az előfizető. Az ötlet ugyanaz Amikor a számítógépek megjelentek a piacon és a gyárak, intézmények felismerték a benne rejlő lehetőségeket, egymás után vásároltak, helyeztek üzembe gépeket és alakultak a vállalati számítóközpontok. Természetesen a gépvásárlásokba hibák is csúsztak, de a gépek a számottevő műszaki és üzemeltetési problémák mellett egyre inkább beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ez a helyzet, amikor mindenki maga elégíti ki saját igényeit, sok tekintetben a telefonálás Puskás Tivadar előtti korszakával analóg. A történeti fejlődés érdekessége az, hogy ez az analógia a továbbiakban is érvényes. Kiderült ugyanis, hogy az önellátó üzemeltetés távolról sem a legjobb. Pl. igen sok esetben gazdaságtalan, mert nehezen biztosítható, hogy a gépet a nap 24 órájában állandóan teljes kapacitásában kihasználják. Gyakran adódhat olyan feladat is, amelyik túl kicsi a gépnek, vagy éppen túl nagy és ez esetben nem tud vele megbirkózni. Ennek a felismerésnek a nyomán jelent meg a „piacon” egy újfajta szolgáltató, aki fölajánlja számítógépét és számítás- technikai tapasztalatait. A megrendelőnél, az „előfizetőnél” egy végállomást helyez el, a telefonkészülék távoli rokonát, amely a központi helyen üzemeltetett számítógéphez vezetékkel, pl. egyszerű telefonérpárral ösz- szekapcsolható. Ez az új szolgáltatás az ún. távadatfeldolgozás, amely természetesen nemcsak azt jelenti, hogy egyféle, meghatározott műveletet, vagy műveletsort (ún. feldolgozási programot) lehet a hálózatból „megrendelni”, hanem azt is, hogy maga az előfizető szabja meg, írja elő a feldolgozás menetét, szempontjait, stb. Vagyis szaknyelven szólva, nemcsak választhat a programok között, de írhat is programot A háttér hátterének a háttere A kezdeti megoldásnak volt még legalább egy további hiányossága. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a saját gép éppen altkor volt rossz, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Ezért ma már olyan szolgáltatóhálózat építésére törekszenek, amelyben több távadat-fel- dolgozó rendszer van összekötve egymással. Így, ha az egyik meghibásodik, vagy éppen foglalt, vagy nem alkalmas a' feladat megoldására, a hálózat automatikusan átadja a feladatot az ún. háttérgépnek. Építhető természetesen olyan rendszer is, amelyben még a háttérgépnek is van háttérgépe. Ezzel gyakorlatilag hibamentes és igen rugalmas rendszer alakítható ki, lényeges többletberuházás és így „előfizetői díjnövekedés” nélkül. Sőt éppen az ilyen távadatfeldolgozó hálózatok teszik lehetővé, hogy pl. „éjszakai tarifát” vezessenek be — újra csak a telefonos analógia —, mint az éjszakai helyközi hívásoknál. Így akinek nem sürgős az eredmény, mondjuk ráér másnap reggel, az olcsóbban dolgoztathat. Lehet a bank» betétet is ? Magyarországon a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) üzemeltet ilyen távadat-feldolgozó hálózatot. Pl. a tervező mérnököt segíti munkájában az a kérdés-felelet „játék”-ra emlékeztető eljárás, amely az IPARTERV-ben elhelyezett „végállomás” segítségével használható a tervező munkában. A mérnök kérdez, a gép válaszol vagy visszakérdez, és a. tervezés részben ennek a dialógusnak keretében folyik, miközben a számítógép a nehéz és fárasztó számiíasokat az ellenőrzési feladatokat, a mérnök által kiválasztott programok szerint önműködően elvégzi. Ugyanígy felhasználhatja ezt a szolgáltatóhálózatot pl. az OTP-takarékbetétek vagy éppen devizaszámla kezelésére, nyilvántartására, amelynek megoldásán éppen most fáradoznak a szakemberek. Horányi Ozséb Írógép a rajztáblán Minden ipari művelet alapja a nagy gonddal cs felelősséggel készített műszaki rajz, amely csak akkor kifogástalan, ha minden jel és adat pontosan leolvasható róla. Ám a tervezők, szerkesztők és rajzolók nem mindig rendelkeznék a szépírás képességével, de elég lassan is megy a szabványos betűkkel való írás. Egy nyugatnémet cég olyan kis méretű írógépet hoz forgalomba, amely egy, a rajzgép vízszintes vonalzója helyére erősíthető, fogasléces sírién mozoghat. Segítségével gyorsan és jól olvashatóan feliratozhatok) a műszaki rajzok. A 30 billentyűvel rendelkező, 1 kg-nál kisebb súlyú írógép nyolcféle változatban készül. Minden betűkarjával — emelés segítségével — két betűt, számot, vagy jelet lehet leírni, tehát egy géppel összesen hatvanat. Az egyik változat a nagy- és kisbetűket, a számjegyeket és a legszükségesebb írásjeleket tartalmazza. Egy másik változat csupán nagybetűket ír és a gépészeti rajzok legfontosabb jelöléseit (átmérő-, felületi finomság-jel stb.). Van még görög vagy cirill- betűket. az elektromos és az építészeti rajzok felkészletét tartalmazó billenlyűzetű változat is. Munka közben az egyes gépváltozatok cserélhetők a fogasléc sínén, ha olyan jelek írására van szükség, amelyek nem szerepelnek az egyik vagy másik gép billentyűzetén. Függőleges vagy ferde írás esetén a -rajzgép elf ordításával lehet beállítani a szükséges irányt. Egy régi kultúra feltárása - magnetoméíerrel A mágneses térerősség változásait mérő magneto- métert elsősorban a geofizikusok használják. Ez a műszer azonban egyre nagyobb szerepet játszik a régészet műszeres korszakában, . amikor a kutatóárkokat a mérő szondák, a légi fényképező eljárások és a különféle „műszeres vallatások” váltják fel. Az archeológusok régóta ábrándoznak olyan műszerekről, amelyeknek segítségével lelátnak a föld és a végtelen tengerek mélységeibe. Az a magnetometer, amelyet a régész használ, a kiégetett kő és agyag egyik tulajdonságát használja fel. Ezekben ugyanis a kiégetés után gyenge mágnesesség marad meg és erre reagál a műszer. A régészeti magnetometer! a második világháború óta eltelt évtizedek során több ízben tökéletesítették. A különféle régészeti mérőszondák közül eddig talán a magnetometer segítségével érték el a legjobb eredményeket. Mágneses jelek segítségével tárták fel a Földközi-terjgeren a sziba- riták egykori városát, Sy- barist is. Á _ magnetométer azonban k prekolombián kultúrák feltárásánál bizonyított legjobban és váltotta be a ho^zá fűzött reményeket. Közép-Amerikában jóval Kolumbusz előtt élt egy titokzatos nép, amelynek virágzej kultúrája érezhetően hatolt a prekolombián. népekre! így a mayákra, inkákra egyaránt. Az olmec civilizáció li. e. 1200 körül hirtelen fejlődött ki a mexikói pártolj mentén. Az ol-, mec kultúra nyomainak zöme Veracru^: és Tabasco déli részein található. A legjelentősebb olmec települést Veracruz déli részén, San Gorenzóban fedezte fel 1945-ben egy amerikai régész. Igen érdekes a lelőhely, amelynek vizsgálatánál kiderült, hogy más területről is Ide hurcolták az olmec kultúra emlékeit. 1966tól folytatódtak itt a kutatások, amelynek során elsősorban a magnetométer használatának köszönhető, hogy a régészeknek sikerült megnyitni az olmec kultúra kincsesbányáját. A területet magnetométer segítségével bemérték és fel is térképezték. Egyetlen ásatási idény alatt tizenhét olmec emlékművet sikerült azonosítani a föld alatt. Esőisten, egy különleges sisakot viselő hatalmas kőfej, egy sztélén jaguár és ember alak és sorolhatnánk még a gazdag leleteket. Az amerikai földrész prekolombián korszakának történetében még sok a nyitott kérdés. A kutatásokat tovább folytatják. A magneto- métert azonban más kultúrák felkutatásánál is használják, így Olaszországban és a Földközi-tenger, térségében régi sírokat, föld alatti épületeket igyekeznek bemérni ezzel a műszerrel. H. M. A mérgeskígyók védelme Nemrégiben a tadzsikisztáni Zoológiái és Parazitoló- giai Intézet munkatársai arra hívták fel az illetékesek figyelmét, hogy a Szovjetunió egyes területein aggasztó mértékben fogyatkoznak a mérgeskígyók. A kígyóméregre pedig az orvostudománynak, szérumok, gyógyszerek készítésé céljából, ma is nagy szüksége van. A kígyók számának csökkenése részben arra vezethető vissza, hogy a sivatagi területeket fokozatosan meghódítják az ipar és a mezőgazdaság számára. Pedig éppen ezeken a területeken élnek a mérgeskígyók, de az utóbbi években a kígyóvadászok is fokozottan munkálkodtak. A Szovjetunióban szigorú törvényt hoztak a mérgeskígyók védelmére és szabályozták a kígyóvadászat időszakát: a védett mérgeskígyókat csak a késő őszi szezonban szabad gyűjteni, amikor már lerakták tojásaikat, de akkor is csak különleges engedéllyel. Az illetékesek remélik, hogy a védőintézkedések hatására bizonyos időn belül megduplázódik a mérgeskígyók száma a Szovjetsivatagi és karsztos területein. Száguldás a síneken A vasúti személyszállítás csak úgy tud versenyben maradni a közlekedés más ágazataival, ha növeli a menetsebességet, ezért erre világszerte törekednek. A világ jelenlegi leggyorsabb vasútvonalán, a japán Tokáidon napi 500—-600 ezer utast szállítanak a csaknem 200 kilométeres óránkénti sebességgel robogó szerelvények. De már építik az óránkénti 250 kilométeres átlag- sebességet tehetővé tevő vonalat is. New York és Washington között a Metroliner két és fél óra alatt futja be a 360 kilométeres távolságot, Ennek sebességét óránkénti 290 kilométerre akarják növelni. New York és Boston között a turbovona- tok a kísérletek során 270 km/óra sebességet is elértek. Az Egyesült Államokban tervezik egy óránkénti 320 krn-es átlagsebességű, maximálisan 400 km/óra sebességet elérő vonal megépítését is. Európában a francia vonatok a leggyorsabbak, de az angolok sem akarnak lemaradni a sebességi versenyben. A képen — egyelőre csak modellként — látható szerelvényt 240 km/óra sebességűre tervezik. A sínen futó kerekes szerelvények még biztonságos közlekedésének alighanem ez a reális határa.
