Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

«LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 152. szám ARA: 1,— FORINT 1973. július 1., vasárnap Központi fejlesztési programok helyzete az ötéves terv félidejében Az ötéves terv kiemelt fel­adatai közé tartoznak a köz­ponti fejlesztési programok, amelyeknek folyamatos vég­rehajtása részben már most, főként azonban az 1975 utáni években érezteti hatását. Hol tartunk az ipari programok végrehajtásában az ötéves tervidőszak első félidejében? — e kérdésre a következők­ben adtak tájékoztatást az il­letékes minisztériumok az MTI munkatársainak. A KÖZÜTI 1ÁÍIMÜ PROGRAMOT — mint ismeretes — a piaci helyzet változásai miatt bi­zonyos mértékben módosíta- , ni kellett. A dömperek, trak- : torok, teherautók viszonylag kis sorozatban készültek, gyártásuk gazdaságtalanná vált, helyettük az autóbuszok, a futóművek és egyéb kifi­zetődő járműipari termékek gyártását fokozzák. 1971. ja­nuár 1-től 1973 június 30-ig 16 368 autóbusz készült, a tervidőszak második felében mintegy. 22 000 buszt adtak át, így összesen 17 000-rel több autóbusz gördül ki öt év alatt az HCARUS-gyár kapuján, mint az előző öt év­ben. A termékszerkezet átalakí­tásával a Csepel Autógyár teherautók helyett önjáró fe­nékvázak, ezenkívül *— a Hajtómű- és Felvonógyárral közösen — az Ikarusz bu­szokba építhető automata se­bességváltók gyártását vezeti be. A Magyar Vagon- és Gépgyár a hátsó futóművek gyártását fokozza. A KÖNNYŰIPARI REKONSTRUKCIÓ 12 milliárdos programjából eddig 8,7 milliárd forintnyi beruházást hagytak jóvá, amelynek megvalósítása kie­légítő ütemben halad. A ter­melés növekedése több ága­zatban máris meggyorsult. A kötöttáru-termelés az idén várhatóan 18 százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. A konfekcióipar az 1971—75. közötti időszakra a termelés 45 százalékos növelését ter­vezte, ebből 1973 végéig 25 százalékos növekedés várha­tó. A textil- és textilruházati iparban a rendelkezésre álló forrásokból még további be­ruházások indíthatók, s elő­reláthatólag összesen 10,4 milliárd forintot költenek a program végrehajtására, vagyis valamivel kevesebbet a tervezettnél. AZ alumíniumipari fejlesztés nyomán mindenekelőtt az alapanyaggyártás bővítésére tettek nagy erőfeszítéseket. A már befejezett és megkezdeti beruházások a bauxitbányá­szatban biztosítják a terme­lés 15 évre tervezett növelé­sének 83 százalékát. (Tizenöt év alatt egymillió tonnával növekszik hazánkban a bauxittermelés). Csaknem ugyanilyen jól haladt előre a . 380 000 tonnányi többlet tim- földhöz szükséges beruházás is; ennek 79 százaléka való­sult meg eddig. A kész- és félkészárugyártás kapacitás­bővítése lassúbb az előbbiek­nél, de az 50 százalékát már itt is elérték. Az alapanyag- gyártás növelését mindenek­előtt az új Ajkai Timföld­gyár létrehozása, az almásfü- »töi timföldgyár bővítése, a Halimba IL; az Izamajor, a Halimba IIL és a deákpusz­tai bauxitbányák termelése alapozza meg. Az egy főre jutó alumíni- umfogyasztás 1970. óta 1,8 kilogrammal nőtt. A KÖNNYŰSZERKEZE­TES ÉPÍTÉSI MÓD központi fejlesztési program­jának megvalósítása érdeké-1 ben eddig elfogadott és köz­pontilag támogatott beruhá­zások összege megközelíti az egymilliard forintot Ezzel a fejlesztéssel külön gyártó és szerelő bázisokat hoznak lét­re ipari, mezőgazdasági és szociális létesítmények épí­tésére. A mezőgazdaság könnyűszerkezetes épületei­nek kivitelezési bázisa az AGROPANEL társulás. Ez a fővállalkozásban dolgozó tár­sulás évi 500 ezer négyzet- méter alapterületű épület összeszerelésére és átadásá­ra készül feL Három jelen­tős gyártó és szerelő bázis kialakítása kezdődött mega könnyűszerkezetes ipari épü­letek létrehozására és egy nagy tárolást hoznak létre a különféle kereskedelmi, szo­ciális és oktatásügyi köny- nyűszerkezetes épületek megvalósítására. Az eddigi intézkedések alapján tavaly már mintegy 250 ezer négy­zetméternyi könnyűszerkeze­tes épületet létesítettek' a vállalatok. A komplex program első ütemének előirányzata sze­rint évi 2 millió négyzet- méter alapterületű könnyű- szerkezetes épület létrehozá­sának feltételeit kell meg­teremteni 1976 végéig, A GAZPROGRAM végrehajtása jegyében 1970, óta 410 kilométer csőveze­ték és mintegy ezer kilomé­ternyire összekötő vezeték épült, s túljutottak a fél­időn a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények beruházásai is. Így a ko­rábbi 57 százalék helyett je­lenleg a háztartások 60 szá­zalékában használhatnak már gázt, 1975-re pedig ará­nyuk eléri a 65 százalékot. A program végrehajtásának üteme a terveknek megfe­lel, a szükségleteket azon­ban még nem tudják kielé­gíteni, mert az igény olyan nagymértékben nőtt, amivel a program tervezésekor még nem számoltak. A helyzet azonban mindenképpen vi­szonylag gyors ütemben ja­vul. A PETROLKÉMIAI PROGRAM egyik legnagyobb létesítmé­nyét, a leninvárosi olefin­müvet több mint 2 ezer dol­gozó szereli ezekben a na­pokban, az olefinmű a vegy­ipari benzinből műanyagipa­ri alapanyagokat, etilént és propilént, számos termék ki­induló vegyületét álh'tja majd elő. A tervek szerint a próbaüzemelés 1974-ben kez­dődik. Petrolkémiai progra­munk a magyar—szovjet olefinegyezmenyen alapszik. Egyébként a negyedik öt­éves terv végéig megkezdik annak az üzemnek az épí­tését, amely évi 150 ezer tonna pvc előállítására lesz alkalmas. 1975 és 1980 kö­zött polipropiléngyártásra is berendezkednék, tovább bő­vítik a pobakrinitril szál gyártását, e terméknek egy részét Lengyelországba szál­lítjuk, ahonnan poliészter­rostot kapunk majd cserébe. A SZAMÍ'TASTECBji i K AT PROGRAMBAN résztvevő hat gyártóvállalat 1971. óta körülbelül egymíl- liárd forint értékű számítás- technikai eszközt állított elő, ami lényegében megegyezik a terweL 1970-ben 120, 1971-ben 161, jelenleg pedig több mint 180 számítógép műkö­dik hazánkban. Az egységes számítógép- rendszerhez tartozó import­gépek első példányai is meg­érkeztek, a közelmúltban to­vábbi 28 szovjet gyártmányú berendezés behozataláról ír­tak alá megállapodást. Új kalappal köszönnek Kisnánán Mit tett az új vezetőség ed­dig, milyenek a lehetősé­gek a tavalyi fordulat után: erről olvashatnak a 3. ol­dalon, Hz üzemi dsmskrácia Hogyan osztoznak a közös gondokon, feladatokon üze­meinkben, mi a vélemé­nyek, javaslatok sorsa s mik a további tennivalók a munkahelyi demokrácia erősítéséért? — Erről szól írásunk a lap 3. oldalán. Lesz-e fotonrakéta? Munkatársunk az ifjú fizi­kusok II. országos találko­zójának résztvevőivel be­szélgetett. Riportját lapunk 4. oldalán olvashatják, Rácz doktoráé A viszneki körzeti orvosról, Rácz doktornőről szól mun­katársunk írása lapunk 4. oldalán. Kiró vár a fekete Mercedes? Oltalom és kárhozat. Jog és jogtalanság. Avagy: mindenki rászorul-e arra, hogy az állam, a társada­lom segítőkészségéből él­vezze szociális otthonaink vendéglátását? Erre keres választ munkatársunk csá- nyi riportja, amely a 6. ol­dalon olvasható. Sikertelen puccskísérlet Chilében Célok és intézkedések kjemcsak rövidebb és hosszabb távra szóló céljain­kát helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondo­lásainkat — újra, meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni és szükség szerint mó- < dosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipró- \ bált politika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e po- j litika következetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaság- politikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezeti pártunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és államirányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együtt­működés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési prog­ramok és általában a beruházások jobb műszaki-gazdasá­gi előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag meg­oldandó feladatok és a megvalósítáisukra rendelkezésre álló anyagi fedezet pontosabb összehangolása, s mindez­zel összefüggésben, az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Terv­hivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyanak­kor született a döntés az állami tervbizottság létrehozá­sáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként — jobban, összehangolja a minisztériumok és más főhatósá­gok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egy­ben ellenőrzi a végrehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már j elfogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza letre az Állami Tervbizottságot. A tervezés ala­posabb, korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddigi­nél is fokozottabb figyelem az ország különböző terüle­teinek, földrajzi—gazdasági egységeinek gazdasági szük­ségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és kar­öltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése ör­vendetesen kedvező. A kedvező jelenségek sorában lényeges, hogy az ipar ” szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdasá­gosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a ter­vezőmunka előterében. Említésre méltó, hogy az építke­zések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpon­tosítása, egyenletesebb ütemben adják ál az épülő laká­sokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és való­sulnak meg Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazda­ságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott jáfvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakos­ság jövedelme s fogyasztása gyorsabban növekszik a ta­valyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. r ‘AAAAAAAéAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWVAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAA Az SZKP Csuvas Területi Bizottságának delegációja elutazott Heves megyéből A Heves megyei pártdelegációk látogatásának viszonzá­sára, a szovjet Csuvasiával fennálló kapcsolatok é§ a to­vábbi együttműködés fejlesztésére csuvas pártdelegáció járt megyénkben. Az SZKP Csuvas Területi Bizottságának négy­tagú küldöttsége — Voronovszkij Nyikoláj Anatoljevics, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára, Kocsetova Ida Anatoljevna, az SZKP Üjcsebokszári Városi Bizottságá­nak első titkára, Vasziljev Vaszilij Vasziljevics, az SZKP Kanas Városi Bizottságának első titkára és lvanov Ulján lvanovics. az SZKP Mari-poszádszki Kerületi Bizottságának első titkára — négy napot töltött Hevesben, a megye politi­kai, gazdasági és kulturális életét tanulmányozva. A hivatalos látogatás programja péntek este befejeződött 3 a küldöttség tagjai szombaton délelőtt elutaztak Heves megyéből. Csuvas barátaink szombaton a Nagybudapesti Pártbi­zottság vendégeként fővárosunkkal ismerkedtek és ma, va­sárnap délelőtt fél 11-kor az Aeroflot gépével indulnak visz- sza hazájukba. A csuvas pártküldöttséget Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke búcsúztatja a Ferihegyi repülőtéren. Július 2-től 4-ig . Történész vándorgyűlés Egerben Chilében egy katonai egység fellázadt Allende kormánya ellen és puccsal magához akarta ragadni a hatalmat. A nép széles rétegének támogatásával a kormányhű csapatok leverték a lázadást. Képünkön: Carlos Prats tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke (bal­ról) jelentest tesz Allende elnöknek. (Népújság telefoto — AP — MTI — KS) A Magyar Történelmi Tár­sulat, az Országos Pedagó­giai Intézet, a Tömegkom­munikációs Kutató Központ és a Heves megyei Tanács július 2-tői 4-ig, Egerben rendezi meg szokásos évi vándorgyűlését. A megnyitó ünnepséget június 2-án, hét­főn délelőtt tartják, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola dísztermében. Ugyan­csak itt kerül sor a vita­ülésekre is. A rendezvény- sorozatot Fekete Győr End­re, a megyei tanács einoKe nyitja meg, majd Vass Hen­rik, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke ismerteti a vándorgyűlés céljait és fel­adatait. Nemeskürty István a művészet és a történelem összefüggéseiről beszél. Az előadások és viták során a televízió, a dokumentumfilm, és a történelem, a film, a rádió és a história kölcsön­hatását elemzik, s szó esik a történelmi irodalom és a népszerűsítés összefüggései­ről, valamint a sajtó és a torieneiem kapcsolatáról.

Next

/
Thumbnails
Contents