Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Néhány gondolat Heves megye közrendjéről, közbiztonságáról Irta: Pálinkás Ferenc r.ezds., a Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Parád, Parádfürdő és Recsk községek lakói a már el­készült köszörűvölgyi tárolóból kapják a tiszta, egészséges ivóvizet. MEGYÉNK helyzetét — a Jelentkező problémáival együtt — változatlanul a nyugodt közhangulat, a szi­lárd közbiztonság jellemzi. Állampolgáraink túlnyomó többsége törvénytisztelő és betartják a szocialista együtt­élés szabályait. A bűnözői el­enyésző töredékét képező: megyénk lakosságának. A rendőr-főkapitányság és alárendelt szerveinek mun­káját nagymértékben segítet­te, hogy a különböző szintű párt- és tanácsi szervek tes­tületéi üléseken értékelték területük közrendjének, köz- biztonságának helyzetét, hasz­nos útmutatást és segítséget nyújtottak a bűnüldöző mun­kánk eredményességéhez^ A bűnüldöző, az állami, társadalmi gazdálkodó szer­vekkel egészségesen alakult, tovább fejlődött a kölcsönös bizalom és tájékoztatáson alapuló egy üt tműk öd és. A társadalmi erők fokozottabb segítségével hatékonyabbá vált a bűncselekmények meg­előzése, felderítése ás meg­szakítása. Megyénkben tovább srilíto- dult a törvényesség, eredmé­nyesebb munka folyt a nép­gazdaság védelmében és a harácsolás ellen. Gyorsabb kulturáltabb az ügyintézés. A SZOCIALISTA társada­lom építésében élért gazda­sági, politikai eredményeink, a párt tömegbázisának ló- szélesedése és megszilárdu­lása, az állami, társadalmi, belügyi szervek összehangolt tevékenysége következtében tovább csökkent a társadal­munkkal szemben álló sze­mélyek száma. Egyértelmű­vé vált közöttük, hogy álla­munk minden polgárának biztosítja munkája után a megélhetést, és büntetlenül senki nem léphet fel társa­dalmunkkal szemben. Ennek hatására az előforduló állam­ellenes és politikai jellegű bűncselekmények száma mi­nimális, főleg államellenes izgatás formájában jelentke­zik. A rendőr-főkapitányság rendőri bűnüldöző munkájá­val összefüggésben megálla­pítható, hogy csökkent a sze­mélyek ellen irányuló, a hi­vatalos személy elleni erő­szak, a garázdaság és a testi sértések miatt elrendelt nyo­mozások száma. Nem emel­kedtek a közvéleményt nyug­talanító rablások. Csökkenő tendencia tapasztalható a je­lentős idegen- és turistafor­galommal összefüggő deviza-, gépkocsifeltöréses bűncselek­ményeknél. Kedvezően ala­kult a népgazdaság elleni bűncselekmények felderíté­se. Csökkent az emberölés kí­sérlete. .« Az emgbett kedvező ten­denciák mellett ugyanakkor a társadalmi tulajdont káro­sító bűncselekmények száma — mintegy 13 százalékkal — emelkedett. Különösen a lo­pás és betöréses lopások emelkedése jelentős. Ezen belül 1972-ben nagyobb kár­értékű betöréses lopás egy esetben fordult elő, amikor egyik vidéki takarékszövet­kezet épületébe hatoltak be ismeretlen tettesek s a pán­célszekrényt feltörve tulaj­donítottak él nagyobb össze­get. Az elkövetők utazó bű­nözők voltak. A különböző lopások többségét alkalom­szerűen követik el, amit az őrzés, tárolás fogyatékosságai megkönnyítőnek. Növekvő mértékben a hiánycikekk megszerzésére irányultak. A betöréses lopások emelkedése összefügg az utazó bűnözők aktivizálódásával, a biztonsá­gi, jelző készülékek hiányos kezelésével, vagy ezek alkal­mazásának hiányával. Ezen a területen továbbra is veszélyeztetett a szövetke­zeti kereskedelem, különösen a községekben és a városok periferikus részein elhelye­zett ÁFÉSZ-üzletek, italbol­tok, presszók. A KÖZLEKEDÉS, szállítás területén a bűnügyi helyzet lényeges eltérést az előző évhez viszonyítva nem mu­tat. A vasúti közlekedés te­rületén továbbra is a rongá­lások és a dézsmálás útján elkövetett lopások a jellem­zőek. A személyek elleni bűncse­lekményeknél enyhén emel­kedett a testi sértések, a csa­lád, ifjúság, nemi erkölcs el­leni bűncselekményeknél pe­dig az ifjúság elleni bűntet­tek és az erőszakos nemi kö­zösülések miatti eljárások száma. A növekedés mindhá­rom bűncselekménynél kap­csolatban áll az italfogyasz­tással. A személyek javait károsító bűncselekmények közül mind a lopás, mind pe­dig a betöréses lopások szá­ma növekvő. Ezek elköveté­sére a kínálkozó alkalom ki­használása, az alacsony kár­érték a jellemző. Szerveink fontos feladata az ifjúság védelme, a fiatal­korú bűnözés megelőzése, visszaszorítása, amelyet az ifjúság védelmére é6 nevelé­sére hivatott állami és társa­dalmi szervekkel sokrétű és fokozódó együttműködésben végzünk. A külső ellenséges szervek ás egyes bűnöző, el­lenséges személyek, kihasz­nálva néhány fiatal politikai éretlenségét, erkölcsi kifor­ratlanságát, különböző mód­szerekkel, befolyásolásukra, megnyerésükre, rendszerünk­kel váló szembeállításukra törekszenek. Ennek hatása egyes fiatalok szemléletében, magatartásában és törvé­nyeinkkel váló összeütközés­ben is jelentkezik. A bűn­elkövető fiatalok száma mini­mális. 1971-ben a megye fia­talkorú állampolgárainak 0,25, 1972-ben 0,33 százalé­kát kellett különböző bűncse­lekmények miatt differen­ciált eljárás alá vonni. Figyelemre méltó, hogy a galeribűnözés megyénkre nem jellemző. Kedvezőtlen ugyanakkor a fiatalkorúak csoportos részvétele az egyes kiemelt köztörvényi bűncse­lekményekben, különösen a gépjármű- és járműből törté­nő lopásoknál, a szexuális jellegű bűncselekményeknél és a közveszélyes munkake­rülésnél. A FIATALKORÜ bűnözés főbb okai között a hiányos családi nevelés, a rossz csalá­di élet, olykor a helytelen iskolai, munkahelyi kollektí­vák nevelői módszere, a rossz baráti környezet hatása, és egyes felnőttek káros befo­lyása, az alkoholizmus s az imperialista tábor ideológiai bomlasztása játszik szerepet. Mindez további feladatokat ró a családi közösségekre, az illetékes állami, társadalmi szervekre. Az MSZMP Központi Bi- sottsága 1969. november 28-i — a belügyi szervek munká­jára vonatkozó — határozata alapján fokozottabban ügyel­tünk az utca és közterületek rendjére, növeltük a köz­rendvédelmi járőrök számát, ami szilárdította a közbizton­ságot, a városokban csökkent a garázda erőszakos bűncse­lekmények száma. Az URH- és gépkocsizó járőrök gyors, szakszerű és határozott in­tézkedésekkel tekintélyt sze­reztek az állampolgárok előtt A rendőrség körzeti megbízottai a községekben jól szolgálják a rend fenntar­tását. Ebben a munkában 150 önkéntes rendőri csoport több mint 1600 önkéntes rendőrrel segíti a közrend, közbizton­ság fenntartását. MEGYÉNK földrajzi hely­zetéből adódóan jelentős köz­úti forgalmat bonyolít le. Társszervekkel végzett erőfe­szítések erdményeként az el­múlt évben csökkent a sérü­léses balesetek száma mint­egy 13 százalékkal. Szerveink határozottan felléptek a köz­lekedés rendjét súlyosan sér­tő személyekkel szemben, összesen több mint 360 jogo­sítványt és mintegy 430 el­lenőrző lapot vontak be. Fo­kozott szigor jellemezte a közlekedési szabálysértések elbírálását is. Ennek ellenére sem mond­ható kedvezőnek a közleke­dési fegyelem. A halálos bal­esetek száma 39 százalékkal növekedett,'320 fő sérült meg súlyosan és 503 fő szenvedett könnyű sérülést közútjain­kon. A legtöbb baleset a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása miatt kö­vetkezett be. Magas az italtól befolyásolt állapotban oko­zott balesetek száma is. Mindez további erőfeszítése­ket, hatásos közlekedési ak­ciók szervezését igényű a. rendőri szervek részéről. A kormányhatározat alap­ján megalakuló megyei köz­lekedésbiztonsági tanács te­vékenységétől is a közleke­dési fegyelem további szilár­dítását várjuk. A megyei rendőri szervek erőfeszítései — a bűnüldöző, állami, társadalmi szervekkel együttműködve — arra Irá­nyul, hogy a bűnmegelőzés javításával, határozott rend­őri intézkedésekkel tovább javuljon a társadalmi tulaj­don védelme, csökkenjen a személyek és javaik elleni bűncselekmények száma, ja­vuljon a közúti fegyelem, szilárd maradjon az utca és közterület rendje. ABBAN, hogy Heves me­gye közrendje és közbizton­sága ilyen kedvezően alakult, nagy szerepe van a lakosság és a rendőri szervek jó együttműködésének. A jövő­ben is szélesíteni kívánjuk kapcsolatainkat az állampol­gárokkal, és a továbbiakban is számítunk a lakosság se­gítségére, támogatására. A Mátrában és a hegység köré épült községekben tud­ják, érzik csak igazán, hogy mennyire szűkmarkúan mér­te a természet a vizet éren a tájon. Mert igaz ugyan, hogy a szakemberek nem kevesebb, mint 362 forrást vettek lel­tárba a hegységben, de ezek együttes vízhozama sem több napi 1500 köbméter víznél, szemben a terület napi 4574 köbméteres vízszükségletével. Mivel a kis patakok, Illet­ve a helyi készletek a meny- nyiségi és a minőségi igé­nyeket s«n tudják kielégíte­ni — állapították meg a szakemberek — a Mátrában és környékén csak korszerű, regionális vízmű kiépítésével lehet biztosítani a tiszta, az egészséges vizet A program egy része már meg is valósult: a Mátra -északi oldalán megépített kö­szörűvölgyi tároló már ötö­dik esztendeje biztosít egész­séges, jó zamatú vizet Pá­rád, Parádfürdő és Recsk la­kosainak. Pénz kérdése to­vábbá Bodony, Parádóhuta, Mátraderecske és Mátraballa települések bakapcsolása is az említett vízhálózatba. En­nék az üteme és ideje ter­mészetesen attól is függ: az említett tanácsok és községek lakói hajlandók-e anyagi ál­dozatokat hozni a vízhálózat kiépítésére Az északi oldalon tehát már van jó ivóvíz, változat­lanul kritikus azonban — an­nak ellenére, hogy pár év­vel ezelőtt megépítették a nagypataki vízmüvet is — az úgynevezett Közép-Mátra te­rület — Galyatető, Kékes, Mátraszentimre, Mátrasrent- lászló, Mátraszentistván — vízellátása. A terület napi igénye 2514 köbméter ivóvíz, ezzel szem­ben az összes termelés mind­össze 925 köbméter. Ez az oka, hogy ezen a területen ma is állandó vízhiány van. Szerencsére azonban, már nem sokáig — legalábbis az eddigi vízszegény évtizedek­hez viszonyítva — tart ez az áldatlan állapot. 1971-ben ugyanis megkezdték a végle­ges megoldást jelentő csőr- réti vízmű építését a Mátrá­ban. A tározó befogadóképes­sége meghaladja majd az egymillió köbméter vizet, maximális napi kapacitása pedig 3500 köbméter fölött lesz. A beruházás tervszerű megvalósítását kiemelt fel­adatnak tekintik az Országos Vízügyi Hivatal, az Észak­magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, és természetesen megyénk állami, tanácsi ve­zetői is. Heves megye Taná­csának végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartott ülé­sén is napirendre tűzte a Mátra vízellátását, a vízmű építésének jelenlegi helyze­tét. Mint a végrehajtó bizott­ság által megtárgyalt és el­fogadott jelentésből őszintén és világosan kiderült: a osór- réti vízmű építése ugyan jól halad, de a tervezett határ­idők ennek ellenére sem tarthatók, mivel a beruházás megkezdése óta végrehajtott hatósági áremelések miatt a létesítmény lényegesen többe A megvei tanács végrenajtó bizottsága tárgyalta Hogyan halod o mátrai regionális vízmű építése? kerül a tervezettnél. így » több mint 130 millió forintos beruházás befejezésének ha­tárideje 1975 végére várható. Addig tehát a jelenleginél nem lesz több ivóvize a Mátrának, és ez annál is na­gyobb gondot okoz, mert a fogyasztók száma évről évre nő. A közel tizenötezres ál­landó lakosságon kívül egy- egy hét végén 25—30 ezer vendégnek, turistának is tu­domásul kell majd vennie: egyelőre még kevés a víz a területen. Megyénkben ez „természe­tesen” nem újság, hiszen évek óta vízgondokkal küzd Eger város is. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülésén nem véletlenül hangzott el a jelenlevő víz­ügyi szakembereknek cí­mezve a következő kérdés: Ahogyan a különböző táj­egységeken épült villamos erőműveket egy rendszerbe kapcsolják, ennek mintájára hogyan lehetne előbb a bor­sodi és a mátrai regionális vízhálózatot egymással össze­kötni, és ebbe a rendszerbe bekapcsolni Eger város víz­hálózatát? A kérdés nem érte várat­lanul a két vállalat szakem­bereit. Tulajdonképpen csak idő és pénz kérdése a két megye vízrendszerének ösz- szekapcsolása — hangzott a rövid, tömör válasz. Gyor­san hozzátették azonban azt is: erre a közeljövőben még nemigen kerül sor. A tervet különben is csak akkor le­het majd megvalósítani, ha már elkészült a mátrai region nális vízrendszer. —koós— Világszinten az ampuftagyártó berendezés... Izzás siker - Algírban Balogh László gyártmányszerkesztő irányításával sze­relik az ÜO—8-as típusú gyógyszeripari berendezést, amely­nek egyik példánya sikert aratott az algíri kiállításon. (Foto: Perl Márton) Észak-Afrikában, a Föld­közi-tenger partján fekvő csodálatos varázsú kikötővá­rosban, Algírban rendezték meg az elmúlt hónapban azt a magyar műszeripari kiállí­tást, amelyen több más ha­zai vállalat mellett termé­keivel képviseltette magát az Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági Rt is. Bemutatták az érdeklődőknek egyebek között a legújabb típusú lámpákat, a félvezetőket, va­lamint — a gyöngyösi gyár kiváló termékeként — az au­tomata ampulla- és gyógy- szeresüveg-gyártó berende­zést. — Milyen volt az érdeklő­dés a gyöngyösi termék iránt? — A vendéglátóknak na­gyon tetszett a berendezés, ezért mindjárt a bemutató után megkezdték velük a tárgyalásokat. Ez egy ilyen szakkiállításon jó jel, s re­mény arra, hogy sikerül pia­cot szereznünk a távoli or­szágban.. Mindössze egyetlen akadály merült fel — mond­ta Horváth Aladár, az Izzó gyöngyösi gyárának főtech­nológusa, aki a Hungexpó képviselőjeként csaknem egy hónapot töltött az afrikai országban. Az algériaiak ugyanis nem rendelkeznek megfelelő üveggyártó bázis­sal, márpedig köztudott, hogy a gyógyszeripar jelentős mennyiségű üveget használ fel. A tárgyalások során a Hungexpó képviselői közöl­ték az algériai szakemberek­kel, hogy Magyarország haj­landó szállítani egy olyan gépsort is, amellyel biztosíta­ni tudnák az üvegszükségle­tet. Ezekben, a hetekben vár­ható a válaszuk ... — Algéria hányadik ország lesz, amelyik vásárol ezek­ből a berendezésekből? — Ha jól számolom, a nyolcadik. Szállítottunk már ugyanis a Szovjetunióba, Ro­mániába, Lengyelországba, Bulgáriába, de a vásárlóink közé sorolhatjuk — igaz, ed- dik csupán egy-két darabot rendeltek — Indiát, Egyip­tomot, és Kubát is. Most Af­rikába szeretnénk betömi, azokba az országokba, ahol van piacuk az ilyen beren­dezéseknek. — Eleget tudnak-e majd tenni a raegnövekedett szál­lítási igényeknek? — Természetesen felké­szültünk a növekvő piac el­látására. Eddig évente száz ampulla- és különböző mé­retű gyógyszeresüveg-gyártó berendezés készítésére ke­rült sor, de a meglevő kapa­citásunk lehetővé teszi a ter­melés fokozását anélkül, hogy ez a minőség rovására men­ne. Gondoltunk arra is, hogy megfelelő ütemben, tovább fejlesztjük a berendezésein­ket, hiszen ez a feltétele a piacok tartásának. Gyártmá­nyaink ma (elérik a világ- színvonalat,! s ezt a címet meg is. szeretnénk tartam. — Milyen kísérletek foly­nak a berendezés további modernizálására? — Jelenleg ennek a gép­családnak hatféle típusát gyártjuk. Valamennyi ez úgynevezett gáz és oxigén­keverékkel izzítja fel az üve­get, hogy a berendezés auto­matikusan elvégezhesse a többi műveletet: az ampulla­nyak kialakítását, a lezárást, illetve a peremezést. A szov­jet partnereink kérésének eleget téve, most foglalko­zunk egy újabb (gáz és le­vegő elegyével működő) vál­tozat kifejlesztésével. Ezen­kívül növelni kívánjuk a gép teljesítőképességét is. Az ed­digiek még csupán 18 gyár­tófejjel dolgoznak. Az elkép­zeléseink megvalósítása után jelentősen növelhetjük az egy gyár.tófeiiel termelhető üve­gek, vagy ampullák számát: a jövőben ez óránként egy berendezést figyelembe véve 4200 darabot jelent majd . .. Ezt az új vállalatot az év második felében a szovjet­unióbeli Kaunasban mutatjuk be, egy termékkiállításon, amely várhatóan újabb pia­cokat jelent majd az Izzó gyöngyösi gyárában készített termékeknek. (szilvás) 1973. junius 10., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents